Bfv.619/2019/13 – Kúria

(1)bekezdés II. fordulat,

(3)bekezdés 1. tétel

1. aa)pont,
2. b)pont I. és II. fordulat] miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetői vizsgabiztosi foglalkozástól eltiltásra és 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését [2] követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. február 13. napján meghozott 5.Bf.221/2018/47. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a XIV. rendű terhelt cselekményeit 4 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettének [1978. évi IV. törvény 250. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] minősítette, a szabadságvesztés büntetést 2 évre súlyosította, a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzte és egyben 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte azzal, hogy a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, melyből a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XIV. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára,
3. b)pont
4. ba)alpontjára, valamint a

(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással. Elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását indítványozta, ezen belül elsősorban felmentő ítélet meghozatalát, másodsorban a bűnszervezetben elkövetés mellőzését és a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztését, míg másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [4] A védő álláspontja szerint a megállapított tényállásból nem következik, hogy a XIV. rendű terhelt a vesztegetés bűntettét elkövette, és az sem, hogy mindezt bűnszervezetben tette. A jogerős tényállás konkrét hivatali kötelességszegést nem tartalmaz, ez csak akkor lenne megállapítható, ha a tényállásban szerepelne az is, hogy az adott vizsgázó nem megfelelő teljesítményt nyújtott a vizsgán. A vezetési órák fiktív igazolásáról pedig a terheltnek vizsgabiztosként nem lehetett tudomása. Tévesnek tartotta továbbá azt a megállapítást, hogy a XIV. rendű terhelt jogtalan előny ellenében a kötelességét megszegte. Az erre vonatkozó bizonyítékok nem törvényesek, és nem bizonyítják kétséget kizáróan az elkövetést. Hiányzik az is a tényállásból, hogy a XIV. rendű terhelt a jogtalan előnyt kitől, mikor és hol fogadta el, és hogy ezt milyen bizonyíték támasztja alá. [5] A bűnszervezetben elkövetést megállapító másodfokú bíróság nem rögzítette azokat a tényeket, amelyekből levonta azt a jogi következtetést, hogy a XIV. rendű terhelt tisztában volt a bűnszervezetben történő elkövetéssel, és azt megfelelően meg sem indokolta. A XIV. rendű terhelt cselekvősége elszigetelt és másokkal össze nem hangolt volt. [6] Eljárási szabálysértésként - Be. 608. §

(1)bekezdés a) pont - arra hivatkozott a védő, hogy

1. január
2. napján az ítélőtábla tanácsának összetételében változás történt, ennek ellenére a korábbi nyilvános ülés megismétlésére nem került sor. [7] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét nem teljesítette megfelelően, továbbá a bűnszervezetben elkövetés tekintetében az ítélőtábla is megsértette azt, így a Be.
3. §

(2)bekezdés d) pontjában foglalt eljárási szabálysértés megvalósult. [8] Emellett a bizonyítás törvényességének sérelmével járt, hogy a bíróság a román büntetőeljárásban keletkezett bizonyítékokat használt fel, amelyek esetében a tanúk hamis vádra történő figyelmeztetése nem történt meg. Ugyancsak a törvényesség és a tisztességes eljárás követelménye sérült azáltal, hogy az ügyészség úgy emelt vádat, hogy a terheltet nem gyanúsították meg teljes körűen. Ez álláspontja szerint a Be. 609. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti eljárási szabálysértés. [9] Aránytalannak tartotta a XIV. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést figyelemmel arra, hogy a kapcsolódó román büntetőeljárásban a befolyással üzérkedés bűntette miatt elítéltek felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptak, így sérült az ítéletek között a belső arányosság. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.775/2019/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a hatályos Be. szerint az indokolási kötelezettség megsértése miatt a felülvizsgálat törvényben kizárt, miként az indítványnak a tényállás megalapozottságát támadó, a bizonyítás eredményét, a bizonyítékértékelő tevékenységet sérelmező kifogása is. Ugyancsak a bizonyítékértékelő tevékenységet kifogásolja a védő, amikor a román hatóságok eljárási cselekményeinek bizonyítékként történő felhasználását, illetve e tanúk kihallgatásának elmaradását sérelmezi. A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak, a gyanúsításnak a nyomozás során nem teljes körűen történő közlése sem felülvizsgálati ok. [11] A Fővárosi Ítélőtábla tanácsában valóban változás történt, azonban az ítélőtábla a nyilvános ülést a korábbi anyagának ismertetésével megismételte, így a védőnek ezen eljárási kifogása alaptalan. A jogerős tényállás a bűnszervezetben elkövetés törvényi ismérveit tartalmazza, felülvizsgálatban a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell az indítványt elbírálni, a bűnszervezet törvényi fogalmának vizsgálatánál is ez az irányadó. [12] A belső arányosság nem felülvizsgálati ok, másik ország más anyagi és eljárásjogi szabályai alapján meghozott ítéletnek a magyar büntetőeljárásban a büntetések kiszabására nincs kihatása. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a XIV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [15] A XIV. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [17] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] Ezzel szemben a védő valójában a tényállás megalapozottságát vitatta, amikor a vizsgázó tényleges teljesítménye, a jogtalan előny elfogadása körülményei vizsgálatának és a tényállásban történő rögzítésének elmaradását, a bizonyítékértékelést, a román hatóságok eljárási cselekményeinek a bizonyítékkénti felhasználását, illetve ezen eljárásban szereplő személyek kihallgatásának elmaradását sérelmezte. Ekként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás megalapozottságát támadta eltérő tényállás megállapítását célozva. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [20] A védő hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére, amely álláspontja szerint kizárja a megtámadott határozatok felülvizsgálatra való alkalmasságát. [21] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Az indokolási kötelezettség megsértése azonban ezen eljárási szabálysértések között már nem szerepel, az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti (relatív) eljárási szabálysértés. Következésképpen az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás vonatkozásában a felülvizsgálat törvényben kizárt. [22] A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések, a gyanúsítás nem teljes körűen történt közlése miatt nincs helye felülvizsgálatnak. [23] Az ügyész a közvádló, a vád monopóliuma az Alaptörvényből fakad. Nem érinti a vád alaki legitimációját (jogosultság), a vád érdemi elbírálásra való alkalmasságát (törvényes elemek) a védő által hivatkozott gyanúsítás elmaradása. A vádemelés miatt nincs helye jogorvoslatnak [Be. 421. §

(2)bekezdés]. Az ügyész a vádat legkésőbb az ügydöntő határozat meghozataláig módosíthatja, így megváltoztathatja vagy kiterjesztheti. A védő által megjelölt Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjai szerinti eljárási szabálysértések felülvizsgálati okot nem képeznek. [24] A felülvizsgálat személyhez kötött, alanyra koncentrált eljárás, belső arányosság vizsgálatának, sem magyar, sem más ország ítélete összevetésének nincs helye a felülvizsgálati eljárásban. [25] A védő az indítványban hivatkozott a Be. 608. §

(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra is, mely szerint eljárási szabálysértés, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen. Ezt arra alapozta, hogy az ítélőtábla tanácsának tagjaiban történt változást követően a nyilvános ülés megismétlésére nem került sor. [26] Ezzel szemben a 2019. január 18. napján megtartott nyilvános ülést követően, 2019. január 23. napján történt változás a tanács tagjaiban, melyre tekintettel az ítélőtábla a Be. 518. §

(3)bekezdése alapján a nyilvános ülést a korábbi anyag lényegének ismertetésével megismételte (5.Bf.221/2018/

1. számú jegyzőkönyv
2. oldal). Az indítványban hivatkozott
3. január
4. napján megtartott nyilvános ülésen a tanács tagjaiban változás már nem történt, amikor pedig szükséges volt, az ítélőtábla a büntetőeljárási törvénynek megfelelően megismételte az eljárást. Erre tekintettel a védő indítványa e részében alaptalan. [27] A védő sérelmezte a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását és az így kiszabott büntetést. [28] A Be.
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [29] A bűnszervezetben elkövetés esetén a két évtől nyolc évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett hivatali vesztegetés bűntette [1978. évi IV. törvény 251. §

(3)bekezdés] büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik [1978. évi IV. törvény 98. §

(1)bekezdés], azaz amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. Ellenben a XIV. rendű terhelttel szemben egyben halmazati büntetésként is kiszabott 2 év szabadságvesztés büntetés, mely a büntetési tétel alsó határa, akkor sem eredményez törvénysértő büntetést, amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása maga törvénysértő lenne. A Be. 659. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ez a bűnszervezet fogalma esetén is irányadó. Következésképpen a felülvizsgálat e tekintetben sem alapos. [30] A fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat a XIV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. január
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ