A határozat elvi tartalma: A járművezetéstől végleges hatályú eltiltás törvényes, ha szakértői vélemény alapján a határozat személyi körülményeket taglaló része tartalmazza, hogy a terhelt alkoholbetegsége miatt a járművezetésre alkalmatlan. KÚRIA Bfv.I.289/2019/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő július hó
- napján tartott v é g z é s t: Az ittas járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 7.B.676/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.1000/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szolnoki Járásbíróság a
- július
- napján kihirdetett 7.B.676/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés], ezért egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, négy év közúti járművezetéstől eltiltásra és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyben elrendelte a Kiskunhalasi Járásbíróság 8.B.416/2014/
- számú ítéletével két év próbaidőre felfüggesztett hat hónap tartamú fogházbüntetés végrehajtását. Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a
- február
- napján meghozott 2.Bf.1000/2016/
- számú ítéletével a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát hét hónapra enyhítette, a közúti járművezetéstől azonban véglegesen eltiltotta, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt, azt a terhelt terjesztett elő sérelmezve, hogy a másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől. Indokai szerint nem történt olyan cselekmény, amely bárki testi épségét veszélybe sodorta volna, és egy szabálysértés miatt nem tilthatják el véglegesen a vezetéstől. Kérte, hogy a Kúria legalább „B" kategóriában engedélyezze a járművezetést, hogy idős szüleit orvoshoz tudja fuvarozni, és maga is eljusson oda. A Legfőbb Ügyészség a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Véleménye szerint a Szolnoki Törvényszék által a felvett bizonyítás alapján kiegészített tényállás tartalmazza azt a tényt, hogy a terhelt alkoholbeteg, és emiatt gépjárművezetésre nem alkalmas, erre tekintettel helyesen döntött akként a másodfokú bíróság, hogy a terheltet a vezetési képesség hiánya miatt az alkalmatlanságára figyelemmel a járművezetéstől végleges hatállyal eltiltja. Álláspontja szerint az irányadó tényállásban szereplő tényekre tekintettel a terhelt bűnösségének megállapítása és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF. 372/2019.). -.-.A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §
(2)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Be. 649. §
(5)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatokat - a
(6)bekezdés szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Kúria a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria akkor - mint az adott esetben - is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi. A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). A Be. 868. §
(1)bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a 868-
- §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a
- július
- napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el. A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott. A tartalma szerint ezen okra alapított felülvizsgálati indítvány alaptalan. A Btk. 236. §
(1)bekezdése szerint az, aki ittas állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 240. §
(3)bekezdése alapján ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 milligramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Az irányadó tényállás szerint a terhelt segédmotoros kerékpár vezetőjeként úgy vett részt a közúti közlekedésben, hogy szervezetében 0,73-0,75 mg/l levegőalkohol koncentráció előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt (Szolnoki Törvényszék ítélete, 3. oldal, második bekezdés). A Szolnoki Törvényszék a tényállást a beszerzett igazságügyi orvosés pszichológus szakértői vélemény alapján a terhelt személyi körülményeit bemutató tényállás-részt kiegészítette azzal is, hogy a terhelt alkoholbeteg, amely miatt gépjárművezetésre nem alkalmas. A Btk. 55. §
(1)bekezdés a) pontja szerint járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. A
(2)bekezdés alapján a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban bűncselekményt követ el, különös méltánylást érdemlő esetben azonban a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. A Btk. 56. §
(5)bekezdése szerint végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. Mindezek alapján a terhelt bűnösségének megállapítása, cselekményének minősítése, a vele szemben kiszabott büntetések köztük a járművezetéstől végleges hatállyal eltiltás - és a mellékbüntetés törvényes. Az előzőekben már idézett rendelkezés szerint a törvény önmagában törvénysértő minősítés vagy egyéb anyagi jogi szabálysértés hiányában - a büntetés mértékét illetően nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot. Ugyancsak nem képezheti felülvizsgálat tárgyát az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és a súlyosító körülményeket miként vették figyelembe (BH 2005.337.). A büntetés törvényessége kérdésében tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A Btk. idézett 56. §
(5)bekezdése azonban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a járművezetésre alkalmatlan elkövetővel szemben van helye a végleges hatályú eltiltásnak, e törvényi előfeltétel pedig a terhelt esetében fennállt. A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, ezért a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Szolnoki Járásbíróság 7.B.676/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.1000/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző