Bfv.1109/2019/7 – Kúria

(1)bekezdés]. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 3000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre és 1 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A terhelt és védőjének fellebbezése alapján másodfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a

1. július
2. napján meghozott és kihirdetett 2.Bf.166/2019/
3. számú ítéletével a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 6 hónapra enyhítette, egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
4. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt
5. május
6. napján 12 óra 16 perc körüli időben ... belterületén egy utast szállítva, ittas állapotban vezette a ... forgalmi rendszámú személygépkocsit, amikor vele szemben rendőri intézkedés történt. A terhelt vérében a vezetéskor 0,37 mg/l levegőalkohol-koncentráció előidézésére alkalmas, szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. A terhelt ezen magatartásával megszegte a KRESZ
7. §

(1)bekezdés

1. c)pontjában írt szabályt. II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelyben annak törvény szerinti okát (Be. 649. §) nem jelölte meg, kizárólag a Be. 648. §
2. a)pontjára hivatkozott; érdemben a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelt felmentését kérte. Indokai szerint a terhelt elismerte, hogy fogyasztott alkoholt, azonban az ittasság jeleit nem érezte magán; ha tudott volna arról, hogy a szervezetében alkohol van, akkor a vele lévő barátnője vezette volna a gépkocsit, aki szintén rendelkezett jogosítvánnyal. Az elsőfokú bíróság indokolásában azt fejtette ki, hogy nem vizsgálta, miszerint a terhelt posztalkoholos állapotban volt-e, vagy sem, mert a bűncselekmény megállapíthatóságának nem a befolyásoltság a feltétele. A másodfokú bíróság pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terheltnek abból a körülményből, miszerint a vezetést megelőző éjjel nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott, az általános élettapasztalat alapján tudnia kellett, hogy az elfogyasztott alkohol még nem ürült ki a szervezetéből, annak ellenére sem, hogy ezt követően aludt és evett is. A védő ezzel szemben utalt arra, hogy a Btk. 236. §-ában foglalt járművezetés ittas állapotban bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata. A terhelt szándékosságát pedig csak akkor lehetett volna megállapítani, ha az került volna bizonyításra, hogy a terhelt tisztában volt azzal, miszerint alkohol került a szervezetébe, és annak a hatása alá került. Az indítvány szerint az utóbbi feltételek konjunktívak, azaz bármelyik hiánya a terhelt büntetőjogi felelősségét kizárja. A védő álláspontja szerint a Btk. 240. §

(3)bekezdése ugyan a befolyásoltságra való hivatkozás mellőzésével határozza meg az ittas állapot fogalmát, azonban az nem változtat azon, hogy a járművezetés ittas állapotban csak szándékosan követhető el. Az elsőfokú bíróság a befolyásoltság fogalmának a törvényi definícióból való kikerülése miatt nem vizsgálta, hogy a terhelt posztalkoholos állapotban volt-e, ez azonban nem változtat azon, hogy a szándékosságot bizonyítani kellett volna. A befolyásoltság fogalmának kikerülése a definícióból nem jelentheti a büntetőjogi felelősség objektívvá válását. [9] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság azzal sértett anyagi jogszabály, hogy a terhelt eshetőleges szándékát megállapította. Az iratok tartalma azonban kifejezetten ennek ellenkezőjét támasztja alá, a bíróság pedig a bizonyítékok hiányát kizárólag az általános élettapasztalatra való hivatkozással pótolta. A bizonyítottsághoz azonban nem elegendő egy nem meghatározható, jogilag nem definiált, az ítélkezési gyakorlatot a szubjektivizmus irányába vivő fogalom. [10] A terhelt több mint 12 órával az utolsó alkohol-fogyasztást követően vezetett gépjárművet, kiadós alvás és reggeli után. A védő személyes élettapasztalata is eltér a törvényszék álláspontjától; az ittasság igen enyhe fokára és a klinikai tünetek teljes hiányára tekintettel a terheltnek nem kellett tudnia arról, hogy szervezetében az alkohol még kimutatható. A védő álláspontja aszerint az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság ellentétesen foglalt állást a posztalkoholos állapot büntetőjogi következményeiről. [11]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1170/2019/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. [12] Indokai szerint a tényállás megalapozatlansága, illetőleg a bizonyítékok bírói mérlegelése a felülvizsgálatban törvényi tilalom folytán nem támadható. Az indítvány azon része azonban, miszerint megállapítható-e a terhelt ittas állapotára vonatkozó szándékos tudattartalma, a bíróság jogkövetkeztetését támadja, s ekként felülvizsgálat alapja lehet. [13] Az ügyészi álláspont szerint a bíróság jogerős ítéletében a logika szabályainak megfelelően állapította meg, hogy a terheltnek az előző éjjeli jelentős alkoholfogyasztásának ismeretében tisztában kellett lennie azzal, hogy az alkohol a szervezetéből még nem ürült ki. Ekként a terhelt belenyugodott abba, hogy ittas állapotban vezeti a gépkocsit. A terhelt javára tévedés, illetve gondatlan elkövetés nem állapítható meg. A terhelt a saját vallomása szerint is tisztában volt azzal, hogy szeszes ital került a szervezetébe, a szeszes ital hatása alá kerülés pedig nem feltétele a járművezetés ittas állapotban bűncselekménye megállapíthatóságának. [14] A Legfőbb Ügyészség szerint a védő érvelése a befolyásoltság fogalmának a törvényből való kikerülése tekintetében azért is téves, mert a bíróság egyértelműen megállapította, hogy a terhelt nem posztalkoholos állapotban volt, hanem úgy vett részt a közúti közlekedésben, hogy szervezetében a törvényben meghatározott mértékű szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt jelen. Ezért a bíróságok a tényállásból helyesen vontak következtetést a terhelt bűnösségére a terhére rótt bűncselekményben. [15] A Legfőbb Ügyészség utalt arra is, miszerint a rendelkezésre álló iratokból nem tűnik ki, hogy a terhelt idézése a másodfokú bíróság nyilvános ülésére szabályszerűen történt-e, illetve a terhelt azon részt vett-e. [16] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
3. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be.
4. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
5. §

(2)bekezdés]. A bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [18] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályait megsértve állapította meg; ez akkor valósul meg, ha a jogerős ítéletben írt terhelti magatartás bűncselekményt nem valósít meg, avagy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor. Ezért a védő indítványa alapján a felülvizsgálatnak helye van. [19] A Be. 659. §

(5)és

(6)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok, valamint a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján bírálja felül. [20] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §

(2)bekezdés d) pontjára tekintettel felülvizsgálati ok, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartja meg, akinek a jelenléte a törvény alapján kötelező. A felterjesztett iratok alapján nem volt megállapítható, hogy a terhelt idézése a nyilvános ülésre szabályszerű volt-e, illetve a terhelt részt vett-e azon. [21] Ezért a Kúria tanácsának elnöke a Be. 617. §-ára és a Be. 653. §

(1)bekezdésére tekintettel, a Be. 596. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megkereste a Tatabányai Törvényszéket a másodfokú bíróság nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv, valamint az idézések és értesítések kézbesítését igazoló tértivevények megküldése végett. [22] A megküldött iratokból kitűnően a terhelt a 2019. július 10-én megtartott nyilvános ülésen nem volt jelen, azonban idézésére 2019. június 19. napján szabályszerűen sor került. Ekként a bíróság a Be. 599. §

(5)bekezdése alapján eljárási szabálysértés nélkül bírálta el a fellebbezéseket a terhelt távollétében. Így a jogerős ítéletet nem kellett hatályon kívül helyezni azért, mert a bíróság a nyilvános ülést a terhelt jelenléte nélkül tartotta meg. [23] A bűnösség megállapítását sérelmező indítvány kapcsán a Kúria nem osztotta a védői álláspontot abban a tekintetben, miszerint a járművezetés ittas állapotban megállapíthatóságának konjunktív feltétele a terheltnek mind a szeszes ital szervezetébe való bejutására, mind az annak hatása alá kerülésére vonatkozó tudata. Az valóban feltétele a bűnösség megállapításának, hogy a terhelt tudatásban legyen annak, miszerint a szervezetébe szeszes ital került; e feltétel azonban jelen ügyben az irányadó tényállás szerint - és a védő által sem vitatottan - megvalósult. [24] Ellenben - ahogy az indítvány is rámutatott - a befolyásoltság (azaz a szeszes ital hatása alá kerülés) nem eleme az ittas állapot törvényi meghatározásának; a Btk. 240. §

(3)bekezdése szerint a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény szempontjából ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkoholkoncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ha pedig a szeszes ital hatása alatt állás nem eleme az ittas állapot fogalmának, úgy értelemszerűen az arra vonatkozó tudattartalom sem az. Következik ebből még az is, hogy a befolyásoltság tüneteinek esetleges hiánya sem ad alapot olyan következtetésre, miszerint az elfogyasztott alkohol már nincs a terhelt szervezetében. [25] A hatályos szabályozás szerint ugyanezen okból a posztalkoholos állapot fogalma is közömbös a terhelt büntetőjogi felelőssége kapcsán, és ezért helyesen járt el a bíróság, amikor azt nem vizsgálta. A posztalkoholos állapot az alkoholos befolyásoltságot követően jelentkezik; ilyenkor az alkohol tünetei ugyan már elmúlnak, de a terhelt szervezetében még van alkohol, és az elfogyasztott alkohol „maradványtünetei”, hétköznapi szóhasználatban a „másnapos” állapot tünetei befolyásolhatják a járművezető biztonságos vezetésre alkalmasságát. Mivel azonban a befolyásoltság az ittas állapotnak nem fogalmi eleme, ezért annak megítélése kapcsán kizárólag annak van jelentősége - a kiváltott hatástól függetlenül - hogy van-e a terhelt szervezetében a törvényben előírt mennyiségű alkohol. Jelen esetben - az irányadó tényállás szerint - volt. [26] Az e miatti felelősség azonban valóban nem objektív; a terhelt tudatának ki kell terjedni arra. A védő - tartalmilag - a Btk. 20. §

(1)bekezdése szerinti büntethetőséget kizáró tévedésre hivatkozott, amikor kifejtette, hogy a terhelt az italfogyasztás óta eltelt idő, a tünetek hiánya, valamint azon tények alapján, hogy az italfogyasztás után aludt és evett is, abban a tudatban volt, hogy bár előző esete került a szervezetébe alkohol, de az már teljes egészében kiürült belőle. [27] Felülvizsgálat keretében valamely büntethetőséget kizáró ok - így a végszükség vagy a tévedés hiányára vont következtetés helyessége kizárólag az irányadó tények alapulvételével vitatható (EBH 2011.2395.). Jelen esetben a jogerős ítéleti tényállásból nem tűnik ki olyan tény, ami a tévedés megállapítására alapot adott volna. Így azt sem tartalmazza a tényállás, hogy a terhelti italfogyasztás befejezése és a vezetés között olyan kirívóan hosszú idő telt volna el, ami alatt a terhelt által elfogyasztott jelentős mennyiségű alkoholnak már ki kellett volna ürülnie a szervezetéből. [28] A terhelt - saját elmondása szerint sem - nem volt tévedésben abban a tekintetben, hogy szervezetébe mennyi és milyen szeszes ital került. Arra pedig semmi oka nem volt, hogy azt gondolja, miszerint az már kiürült a szervezetéből; az alvás és az evés az alkohol szervezetben való lebomlását nem gyorsítja, csupán a tüneteket mérsékelheti, ami azonban - ahogy arra a Kúria már utalt - az ittas állapot megítélése kapcsán közömbös. Az igen nagy mennyiségű szeszes ital (4 liter sör és 2 liter Jägermeister likőr) elfogyasztása óta eltelt 10-12 óra után pedig teljesen természetes, hogy a terhelt szervezetében még bűncselekmény megállapítását megalapozó mennyiségű alkohol volt; a terhelt által elfogyasztott mennyiségű alkohol lebomlási ideje ennél lényegesen hosszabb. Jelen ügyben még csak „határesetről” sincs szó, amit jól érzékeltet, hogy a terhelt légalkohol-szintje még a bűncselekményi tartomány alsó határát (0,25 mg/l) is jócskán meghaladta. [29] A bíróság tehát a jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak betartásával állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét járművezetés ittas állapotban vétségében. [30] Az indítványt a terhelt részére az alapeljárásban kirendelt és eljárt védő készítette el. A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §

(6)bekezdés szerint a kirendelt védőt a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvány elkészítéséért a bíróság rendelkezése szerint legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összege, legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj tízszeresének megfelelő összeg illeti meg. E rendelkezés nem korlátozódik az indítványt a Be. 655. §

(4)bekezdése alapján a Kúria kirendelésére megfogalmazó védőre, következésképp megilleti az az eljárásban korábban kirendelt, felülvizsgálati indítványt előterjesztő védőt is. Ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a védő díjának összegét az általa végzett munka terjedelmével arányosan, a munkavégzés idején hatályos, Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről rendelkező 2018. évi L. törvény 64. §

(4)bekezdés alapul vételével állapította meg, és annak viselésről a Be. 664. §

(1)bekezdésének zárófordulata alapján rendelkezett. Az indítvány elvi tartalma [31] Nem állapítható meg a terhelt szándékossága a járművezetés ittas állapotban vétsége tekintetében, mert a jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztását követően mintegy 12 órával később, alvás és étkezés után vezette a gépjárművet, az alkoholfogyasztás tüneteit pedig már nem észlelte. Ekként tudata nem terjedt ki arra, hogy szervezetében még 0,25 mg/l levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. A döntés elvi tartalma [32] Az ittas állapot törvényi meghatározásában az alkoholos befolyásoltság nem szerepel. Ekként a terhelt tudatának csak arra kell kiterjednie, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van; az irányadó tényállásból pedig nem tűnik ki olyan körülmény, ami a terhelt ebben való tévedésére okot adott volna. Záró rész [33] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [34] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [35] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely

(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. március
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Gergye Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő