← Magyarország

Kf.38338/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A FESZ 18.4.b. pontja két konjunktív, egyben egymásra épülő feltételt tartalmaz. Így a felhasználó magatartása akkor minősül szabálytalan vételezésnek, ha a plomba megrongálása a fogyasztásmérőt méretlen gáz felhasználására teszi alkalmassá. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VI.38.338/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezés száma:
  2. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
  3. november 7-én kelt 102.K.700.613/2018/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 102.K.700.613/2018/
  5. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes FVFO2018/533-
  6. számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi. A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló ... Kft. (a továbbiakban: Engedélyes) dolgozói
  7. augusztus 18-án szerelték fel a Budapest, XIII. kerület ... szám alatti felperesi felhasználási helyen a 400635226 gyártási számú gázmérőt. Az Engedélyes szakemberei
  8. április 12-én miután ott engedély nélküli átalakítás történt - a fenti felhasználási helyen felszerelt gázmérőre 2-2 darab engedélyesi piros színű jogi zárat helyeztek el és a felperesi felhasználási helyet a gázszolgáltatásból kizárták. [2]
  9. június 22-én az Engedélyes munkatársai ismételt ellenőrzést tartottak a felperesnél, amelyről 00761 sorszám alatt helyszíni jegyzőkönyv készült. E szerint a gázmérőn nem található sérülés, ugyanakkor a jobb oldali (mért) csonkról hiányzott a piros színű jogi zár. A felperes a jegyzőkönyvet aláírta és úgy nyilatkozott, hogy a kivitelező (...) nyomás mérése miatt megbontotta a jobb oldali piros színű plombát. [3] Az Engedélyes a felperessel szemben a földgázellátásról szóló
  10. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/
  11. (I.30.) Korm. rendelet
  12. számú mellékletének (a továbbiakban: FESZ) 18.4.b. pontjára alapítottan szabálytalan gázvételezés jogcímén - 390.000.- forint kötbérigényt érvényesített. [4] Az Engedélyes eljárását vitatva a felperes panaszt terjesztett elő, amelyet az alperes a
  13. április 3-án hozott FVFO_2018/533-
  14. számú határozatában elutasított. Megállapította, a gázmérő és a nyomásszabályozó csonkján elhelyezett piros jogi zár megbontását az Engedélyes munkatársai ellenőrzési munkájuk közben tárták fel. Az általuk készített fényképeken jól látható az engedélyesi jogi zár megbontása. A jogi zár sérülését a felperesnek haladéktalanul jelenteni kellett volna az Engedélyes felé, ami azonban nem történt meg. A feltárt helyzet - még ha a felperes állítása szerint nem is történt méretlen vételezés - kimeríti a FESZ 18.4.b. pontjában meghatározott tényállást, azaz a szabálytalan felperesi vételezés jogszerűen került megállapításra. A FESZ 18.7.b. pontja szerint a 18.4.b. pontban meghatározott szerződésszegés jogkövetkezménye a kötbér, amelyet az Engedélyes megfelelő összegben határozott meg. A kereseti kérelem [5] [6] [7] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Nem vitatta, hogy esetlegesen a plomba megbontásakor a szerelő szabálytalanul járt el, amelyre azonban ő nem kérte a szerelést végzőt, a szabálytalanság kizárólag a szerelő hanyag munkavégzésének volt a következménye. A plomba megbontása önmagában nem tette alkalmassá a gázórát a szabálytalan vételezésre, hiszen a bejövő gázvezetéken a gázóra előtt található piros plomba hiteles és bontatlan maradt, mivel a plomba felrakásakor beraktak egy dugót, amivel a rendszert lezárták. Így a fogyasztási helyen nem volt gázfogyasztás és szabálytalan vételezés sem történt. A felperes kérte tanúként meghallgatni ...et és ..., akik a gázóra szerelésekor jelen voltak. A peres eljárás során a felperes igazságügyi szakértő kirendelését kérte azon szakkérdésben, hogy a plomba megbontása a perbeli esetben alkalmassá tette-e a gázórát a szabálytalan vételezésre. Az elsőfokú ítélet [8] A törvényszék ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a GET
  15. §

(6)bekezdését, a FESZ 18.4.b. pontját, 18.7.b. pontját, 18.
  1. pontját, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdés a) pontját. [9] Hangsúlyozta, a FESZ 18.4.b. pontja egyértelműen rögzíti, hogy szabálytalan vételezésnek és szerződésszegésnek minősül a felhasználó részéről, ha a fogyasztásmérő berendezésen vagy a mérési rendszeren elhelyezett plombát megrongálja, és ezzel a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi. A plomba megrongálását a jogalkotó olyan jogi tényként értékeli, amely önmagában szerződésszegésnek minősül, a megrongálás folytán a jogalkotó a mérőórát alkalmasnak minősíti a szabálytalan vételezésre. A szerződésszegés tényét a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv és az ott készült fotók egyértelműen bizonyítják. A felperes felelőssége a gázmérő állagmegóvásáért fennáll, így közömbös, hogy a plombát ő, vagy az ő megbízásából más személy rongálta meg. Amennyiben a felperes előtt ismert volt, hogy az általa megbízott szakember a felhelyezett jogi plombát megrongálta, így annak sérülését be kellett volna jelentenie az Engedélyes felé, ezt azonban elmulasztotta. [10] A FESZ irányadó rendelkezéseire figyelemmel a felperesi felelősség fennállása szempontjából az is közömbös, hogy a mérőórán egyéb okból kizárt volt a gázvételezés, mert a jogalkotó már a plomba megrongálását olyan jogi tényként értékelte, amely szerződésszegésként értelmezendő. [11] A fentiekre tekintettel az Engedélyes részéről igényelt kötbért amelynek mértéke megfelel a jogszabályokban és az üzletszabályzatban leírtaknak - a felperesnek viselnie kell. [12] A törvényszék a felperes szakértő kirendelésére és tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási indítványait elutasította, mert azoktól nem várható olyan bizonyíték, amely a perben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok valóságtartalmának megdöntésére alkalmas. A méretlen gázvételezésre való alkalmasság megítélése jogkérdés, így a perben szakértő kirendelése ez okból is szükségtelen volt. A fellebbezés és ellenkérelem [13] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a keresetnek való helyt adás iránt. Véleménye szerint az ítélet sérti a FESZ 18.4.b. pontjában írtakat. [14] Kifejtette, a fenti jogszabályhely konjunktív feltételeket határoz meg. A szerződésszegéshez nem csak a plomba megrongálása, hanem az is szükséges, hogy a megrongálással a fogyasztómérő berendezés méretlen gáz felhasználására alkalmassá váljon. Az Engedélyes szakemberei nem vizsgálták, hogy a plomba megrongálásával a fogyasztásmérő berendezés a méretlen gáz felhasználására alkalmassá vált-e, így a szerződésszegést megállapítani nem lehetett. [15] A tanúk meghallgatásával a felperes azt kívánta bizonyítani, hogy a gázóra előtt található piros plomba hiteles és bontatlan maradt, mivel a plomba felrakásakor beraktak egy dugót, amellyel a rendszert lezárták. Ekként lehetetlen volt a fogyasztási helyen a méretlen gázfogyasztás. A szakértői bizonyítást a felperes azért kérte, hogy a tanúk által igazolt tényállás fennállása esetén lehetséges volt-e a szabálytalan gázvételezés. [16] Az elsőfokú bíróság minden alap nélkül utasította el a fenti bizonyítási indítványokat olyan indokkal, amely a jogszabályban megfogalmazott tényállással, jogi helyzettel ellentétes, ezért törvénysértő. [17] A felperes nézete szerint a feltételek együttes vizsgálatának hiányát az ítélet indokolási részének ténymegállapításai között tisztázni kellett volna, ami nem történt meg. A felek által nem vitatottan gázfogyasztás nem történt, ezért a plomba megrongálásával nem vált lehetségessé a szabálytalan, méretlen gázfogyasztás. [18] A kötbérigény alapjához szolgáló tényállás nem valósult meg, ebből következően a kiszabott kötbér megállapítása jogellenes. [19] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását indítványozta, fenntartotta a határozatában foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A fellebbezés alapos. [21] A Kp. 108. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [22] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetésre jutott. [23] A GET 99. §
(6)bekezdése értelmében a fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége. [24] A FESZ 18.3.e. pontja szerint a felhasználó részéről az elosztóhálózat-használati szerződés megszegésének minősül, ha szabálytalanul vételez. A 18.4.b. pontja alapján szabálytalan vételezésnek minősül, ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi. A FESZ 18.7.b. pontja rögzíti, a 18.
  1. szerinti szerződésszegések jogkövetkezményei: b) a 18.4.b.-f. pontjai esetére kötbér, amelynek mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni. [25] Az Engedélyes kötbérigényét a FESZ 18.4.b. pontja szerinti szabálytalan vételezésre alapította, így az alperesnek a felperesi panasz elbírálása során, majd a törvényszéknek a közigazgatási perben a szabálytalan vételezés ezen jogszabályhelyen alapuló esetének fennállásáról kellett dönteniük. [26] A Kúria megítélése szerint az alperes és az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezték a FESZ 18.4.b. pontját. Ugyanis ez a rendelkezés a szabálytalan felhasználói vételezést két konjunktív, egyben egymásra épülő feltétel megvalósulásához köti. Egyrészt a felhasználó azon tevékenységéhez, hogy megrongálja a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plombát, illetve a mérőberendezést. Másrészt a rongálással a fogyasztásmérő berendezés méretlen gáz felhasználására válik alkalmassá. [27] A fentiekkel ellentétes törvényszéki érveléssel a Kúria nem ért egyet, mert a jogszabályhely nyelvtani, logikai és teleologikus értelmezéséből nem vezethető le az, hogy a jogalkotó a plomba megrongálását olyan jogi tényként értékeli, amely önmagában szerződésszegésnek minősül, így a megrongálás folytán a jogalkotó a mérőórát alkalmasnak tekinti a szabálytalan vételezésre. A FESZ 18.4.b. pontja ezzel szemben egyértelműen két feltételt határoz meg. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a második feltétel bekövetkezte az első feltétel megvalósulásából automatikusan következik, úgy ezt egyértelművé tette volna, ebben az esetben a második feltétel szükségtelen lenne. [28] A másodfokú bíróság hangsúlyozza, a felperes elismerte, hogy az általa megbízott szerelő a plombát megrongálta, azonban vitatta azt, hogy ezzel a fogyasztásmérő berendezés méretlen gáz felhasználására alkalmassá vált. [29] A FESZ 18.
  2. pontja kimondja, ha a felhasználó a szabálytalan vételezést vitatja, a mérőberendezést kötelező szakértői vizsgálatát az elosztói engedélyes köteles igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. [30] A FESZ 18.
  3. pontja értelmében a szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani. [31] A Kúria rámutat, az hogy a plomba megrongálásával a fogyasztásmérő berendezés méretlen gáz felhasználására alkalmassá vált-e, nem jogkérdés, hanem olyan ténykérdés, amely egyben szakkérdésnek is minősül. A FESZ 18.
  4. pontja alapján az Engedélyesnek kell bizonyítania a méretlen gáz felhasználására alkalmassá tétel megtörténtét. Ezen kötelezettségének az Engedélyes nem tett eleget, nem szerzett be szakvéleményt ebben a körben. Ez a perbeli tényállásra figyelemmel azért is meghatározó kérdés, mert az Engedélyes szakemberei a felperesi felhasználási helyet a gázszolgáltatásból korábban kizárták. [32] Az alperes a FESZ 18.4.b. pontját a törvényszékhez hasonlóan helytelenül értelmezte, nem hívta fel az Engedélyest a szerződésszegés - jelen esetben a méretlen gáz felhasználására alkalmassá tétel - bizonyítására, így a panaszt megalapozatlanul utasította el. [33] A Kúria a fentiekre figyelemmel a Kp.
  5. §
(2)bekezdését alkalmazva az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [34] Az alperes az új eljárás során köteles a jelen ítéletben kifejtett jogértelmezést követni. Fel kell hívnia az Engedélyest szakvélemény becsatolására, amely igazolja a plomba megrongálásához kapcsolódóan azt, hogy a fogyasztásmérő berendezést a rongálás méretlen gáz felhasználására alkalmassá tette. Amennyiben az Engedélyes ezt alátámasztó szakvéleményt nem tud csatolni, akkor a FESZ 18.4.b. pontjára alapított szabálytalan vételezés nem bizonyított, ezért a kötbérigény érvényesítése nem jogszerű. Ellenkező esetben a felperesi szabálytalan vételezés megvalósult és az Engedélyes jogszerűen terhelt ki 390.000.- forint kötbért a felperesre. A döntés elvi tartalma [35] A FESZ 18.4.b. pontja két konjunktív, egyben egymásra épülő feltételt tartalmaz. Így a felhasználó magatartása akkor minősül szabálytalan vételezésnek, ha a plomba megrongálása a fogyasztásmérőt méretlen gáz felhasználására teszi alkalmassá. Záró rész [36] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [37] A felperes perköltségét a jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem számította fel, így részére költséget a Kúria nem állapított meg. [38] A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjára tekintettel. [39] Az ítélet ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest, 2020. január 22. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.