A ...-i Törvényszék képviselő II. rendű felperesnek - Országos Bírósági Hivatal által képviselt alperes neve (....) alperes ellen - személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék a keresetet elutasítja. Kötelezi a törvényszék a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000.-(harminchatezer) Ft le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás Néhai I.rendű felperes neve és képviselő
- október 5-én feljelentés kiegészítést nyújtottak be a ... Bíróságon becsületsértés alapos gyanúja miatt ..., ..., ... és ... ellen a ... Bíróság
- szeptember
- napján kelt ... számú végzésével kapcsolatban. Hivatkoztak rá, hogy panaszbejelentésük után ...mentálhigiénés munkatárs
- október hónap
- napján ... intézményvezető irodájában azt állította I.rendű felperes neveról, hogy ő, I.rendű felperes neve a következő kijelentést tette többször is: képviselő „milliókat tett zsebre" az ő jövedelméből. A panaszára nem született kielégítő és megnyugtató intézkedés. A ... Bíróság .... számú végzésével tájékoztatta I.rendű felperes nevet, hogy a bíróság a feljelentést új számra lajstromoztatta, mert az új feljelentésnek minősült. Tájékoztatta, hogy a terhelt bűnösségének bizonyítása a magánvádlót terheli. Erre tekintettel felhívta, hogy 8 napon belül jelentse be, hogy a feljelentést a fenti személyekkel szemben továbbra is fenntartja -e, amennyiben feljelentését fenntartja, nyilatkozzon, hogy a kifogásolt kijelentésekről mikor szerzett tudomást. Egyben figyelmeztette, hogy amennyiben a feljelentés pontosításnak a megadott határidőn beül nem tesz eleget, úgy a bíróság törvényes vád hiányában az eljárást megszünteti. I.rendű felperes neve és képviselő a felhívásra úgy nyilatkoztak, hogy a kifogásolt kijelentésekről
- november
- napján szereztek tudomást. A ... Bíróság
- sorszám alatti végzésével a becsületsértés vétsége miatt ..., ..., ... és ... feljelentettek ellen indult büntetőeljárást megszüntette. A végzés indokolása rögzíti, hogy a feljelentés szerint ...
- október
- napján a egyéb érdekelt 2 mentálhigiénés csoport irodájában azt állította I.rendű felperes neveról, hogy I.rendű felperes neve korábban az alábbi kijelentést tette: ... milliókat tett zsebre a feljelentő jövedelméből. ... és ...
- november
- napján azt állították az intézményvezető irodájában, hogy I.rendű felperes neve ezen kijelentését mindketten hallották. A feljelentésben foglaltak szerint ...főnővérről ... azt állította, hogy jelen volt, amikor a feljelentő azt a kijelentést tette, hogy képviselő „milliókat tesz zsebre" az ő jövedelméből. A végzés indokolása szerint a feljelentő beadványában akként nyilatkozott, hogy a sérelmezett kijelentésekről
- november
- napján szerzett tudomást. A fentiek alapján rögzíthető, hogy a feljelentő a
- november
- napján tudomására jutott kijelentések miatt csak jóval a törvényben rögzített 30 napos határidőn túl,
- október
- napján élt magánindítvánnyal. Mindezekre figyelemmel a Btk.
- § a) pontja, Be.
- §
(1)bekezdés e) pontja és 501. §
(2)bekezdése alapján az eljárást a feljelentettek ellen megszüntette. A végzéssel szemben képviselő fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében sérelmezte, hogy az eljáró bírósági titkár elfogultan, részlehajló módon, szándékosan ferdítette el a cselekmények idejét, helyét, szereplőit. Ő nem ..., hanem képviselő, másrészt a feljelentés kiegészítésben nem az olvasható, mint a végzés indokolásában, hiszen a fellebbezés kiegészítésben az szerepel, hogy ...
- október
- napján ... intézményvezető irodájában állította I.rendű felperes neveról, hogy I.rendű felperes neve a következő kijelentést tette többször is: képviselő milliókat tett zsebre az ő jövedelméből. A alperes neve, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével a fellebbezést elutasította arra tekintettel, hogy a fellebbezés nem jogosulttól származik. A ... Bíróság
- sorszám alatti végzésével a
- sorszámú végzés indokolás részének feljelentést ismertető részét az alábbiak szerint javította ki: „ a feljelentés szerint ...
- október
- napján a egyéb érdekelt 2 (...) ... intézményvezető irodájában azt állította I.rendű felperes neveról, hogy I.rendű felperes neve korábban az alábbi kijelentéseket tette: képviselő milliókat tett zsebre a feljelentő jövedelméből." „A feljelentésben foglaltak szerint ... főnővérről ... azt állította, hogy jelen volt, amikor a feljelentő azt a kijelentést tette, hogy képviselő „milliókat tett zsebre". A végzés indokolása szerint a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a
- sorszámú végzés indokolás részének feljelentést ismertető részében több adat tévesen került rögzítésre, ami nyilvánvaló név, szám, illetve más hasonló elírásra vezethető vissza. Erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A II. rendű felperes módosított keresetében mint I.rendű felperes neve veje, meghatalmazottja, ideiglenes gondnoka I.rendű felperes neve nevében és képviseletében, valamint a saját nevében keresetet terjesztett elő az alperes ellen személyiségi joguk megsértésének megállapítása iránt. Hivatkozott rá, hogy a ... Bíróságon folyó perben az ... számú végzés indokolásában az alábbi szerepel: A feljelentés szerint ...
- október
- napján a egyéb érdekelt 2 mentálhigiénés csoport irodájában azt állította I.rendű felperes neveról, hogy I.rendű felperes neve korábban az alábbi kijelentést tette: ... (róla, képviselőról van szó, ez egy figyelmetlenségből eredő elírás) milliókat tett zsebre a feljelentő (I.rendű felperes neve) jövedelméből. A feljelentés kiegészítésből azonban nem ez olvasható ki, hanem az, hogy
- október
- napján ... intézményvezető irodájában állította azt I.rendű felperes neveról ..., hogy ő I.rendű felperes neve a következő kijelentést tette többször is: képviselő milliókat tett zsebre az ő jövedelméből. Tehát nem
- október
- napján, hanem
- október
- napján, és nem a mentálhigiénés csoport irodájában, hanem ... intézményvezető irodájában. Sérelmezte, hogy az eljáró bírósági titkár azt nem vette a tollára, hogy I.rendű felperes neve a neki tulajdonított kijelentés elhangzását határozottan tagadta. Ezért felmerül a gyanú, hogy dr. ... bírósági titkár azért ferdítette el a cselekmény idejét és helyét, hogy a későbbiekben még nehezebb legyen kibobozni az igazságot, így a becsületsértők mentesüljenek tettük következményeitől. Felmerül a gyanú, mert véletlenül nem lehet pontos időt és pontos helyet így elvéteni, hogy a bírósági titkár szándékosan írt valótlanságot, érintkezésbe lépett a becsületsértőkkel, s velük egyeztetve, az ő sugallatukra hozta meg a végzést. A
- sorszámú végzés indokolásának második bekezdése szerint még múlt időben hangzott el a kijelentés „milliókat tett zsebre", azonban az indokolás harmadik bekezdésében a múltidőben elhangzott kijelentés jelen idejűvé változik „milliókat tesz zsebre". Tehát a végzés szerint I.rendű felperes neve, párja édesanyja azt állítja, hogy most is milliókat tesz zsebre az ő jövedelméből. Ezzel a bírósági titkár csatlakozott a négy becsületsértőhöz, és most már ő is I.rendű felperes neve és képviselő becsületébe gázolt, ami kimeríti a Ptk. 2:
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. Hivatkozott rá, hogy az előterjesztett panasz beadványára ... elnökhelyettes által írt válaszlevél az alábbiakat tartalmazza: „E körülmény álláspontom szerint egyszersmind magyarázatul is szolgál az elírás okára, mivel az 1.Bpk.21.660/
- számon folyamatban volt büntetőügyben hozott megszüntető végzés tervezetét is feltehetően a panaszával érintett bírósági titkár készítette". Előadása szerint a „milliókat tesz zsebre" jelen idejű kijelentést I.rendű felperes neve soha sehol nem mondta, tehát lényeges ténnyel kapcsolatos valótlan, hamis állítást írt le egy közokiratban. Ezzel I.rendű felperes neve és képviselő személyiségi jogát is súlyosan sértette (Ptk. 2:43.§ d) pont, 2:45.§ ). A múltidő „TT"-jét „SZ"-ként elírni véletlenül nem, csak tudatosan, szándékosan lehet. A klaviatúrán nagyon nehéz két „TT" betűt úgy melléütni, hogy először „S", majd „Z" legyen belőle, ezt csakis tudatosan lehet elütni. Ezt az elnökhelyettes asszony levelében elismeri, közvetve igazolja az alábbi kijelentéssel: „ ...végzés valóban tartalmazza az ön által hivatkozott elírásokat" és „ … a panasszal érintett végzésben kétségtelenül tévesen szerepel". Az alperes a kereset elutasításét kérte. Utalt rá, hogy kétségtelen tény, hogy a kifogásolt
- számú végzés pontatlanul ismertette a feljelentést a cselekmény pontos helyét és idejét illetően, továbbá a határozat egy helyütt igeidőt vétett, ez azonban az eljárás menetére semmiféle kihatással nem volt, hiszen a bíróság érdemben nem bírálta el a feljelentésben foglalt cselekményt, tényállást nem állapított meg. A végzést meghozó bírósági titkárnak semmiféle érdeke nem fűződhetett ahhoz, hogy a indokolás feljelentést ismertető része pontatlan legyen, mivel ez nem volt kihatással a határozathozatalra. Különösen úgy, hogy az indokolásban elegendő lett volna a magánindítvány elkésettségét megalapozó tények rögzítése. A keresetben foglaltakkal szemben az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogait. Az alperes annyit tett, hogy döntött a felperes magánindítványáról úgy, hogy az első határozatban tényszerűen meglévő hibákat egy újabb végzéssel kijavította. Hivatkozott rá, hogy fogalmilag kizárt a büntető bíróság határozatainak és az egyes eljárási cselekmények tartalmára vagy éppen a büntetőeljárás lefolytatására személyhez fűződő jogok sérelmét alapítani. Ezen túlmenően a bíró által elkövetett eljárási szabálysértés önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg, annak megállapítására csak az ad alapot, ha az eljárási szabálysértést a fél személyiségének lényegét alkotó ismérvek miatt követték el, melyről a perbeli esetben nem beszélhetünk. A ...-i Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a ...-i Törvényszéket jelölte ki. I.rendű felperes neve I. rendű felperes
- december
- napján elhunyt. A törvényszék a
- sorszám alatti jegyzőkönyvbe foglalt,
- május
- napján jogerőre emelkedett végzésével a pert I.rendű felperes neve I. rendű felperes vonatkozásában megszüntette. A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy képviselő felperes keresete az alábbiak szerint nem magalapozott. A felperes által előterjesztett, személyiségi jogsértés megtörténtének megállapítása iránti igény a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §
(1)bekezdése alapján személyiségi jogi jogsértést feltételez. Személyiségvédelmi igényt pedig olyan jogsértő magatartás, cselekmény alapoz meg, amely egyben az adott személy személyhez fűződő jogát is sérti. A perben a régi Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes jogellenes tevékenységet valósított meg és ezzel okozati összefüggésben személyiségi jogi sérelmet okozott. A felperes a jogsértés bizonyítására egy klaviatúra fényképét csatolta be, ezzel kívánta bizonyítani, hogy két „TT" helyett „SZ"-t csak szándékosan lehet leütni. Abból azonban, hogy a klaviatúrán a „T" betű, valamint a „S" és „Z" betűk nem egymás mellett vannak, nem következik, hogy az eljáró bírósági titkár szándékosan, a becsületsértő személyekkel összejátszva, tudatosan használt jelen időt a „milliókat tesz zsebre" megfogalmazásnál. Az elírás nem pusztán azt jelenti, hogy a klaviatúrán szerepelő betű melletti betűt üti le véletlenül a leíró, hanem azt is, hogy elhallás vagy puszta figyelmetlenség miatt kerül más, helytelen kifejezés leírásra. Az tény, hogy a sérelmezett
- sorszámú végzés több helyen pontatlanul idézi a feljelentés kiegészítésben foglaltakat. Ezeket a pontatlanságokat azonban a felperes kérelmének megfelelően a
- sorszám alatti kijavító végzéssel a bíróság korrigálta, elismerve, hogy a végzés indokolás részének feljelentést ismertető részében több adat tévesen került rögzítésre. Az, hogy figyelmetlenség, elírás folytán a sérelmezett végzés a feljelentés kiegészítésben szerepelő helyszínt és dátumot pontatlanul tünteti fel, valamint a „milliókat tett zsebre„ helyett a „milliókat tesz zsebre" mondatot tartalmazza, személyiségi jogsértést nem valósít meg. A felperes által sérelmezettek nyilvánvaló elírások, melyet az eljáró bíróság is elismert, és azt a Be.
- §
(1)bekezdés előírásainak megfelelően javította is. Az, hogy az alperes bírósága a sérelmezett végzésben a helyínt, időpontot pontatlanul rögzítette, valamint igeidőt is vétett, a jó hírnévhez, becsülethez való jog megsértésének megállapítására nem alkalmas. A sérelmezett végzés a büntetőeljárást elkésettség miatt szüntette meg, így a döntésre semmilyen befolyása nem volt annak, hogy a feljelentésben foglalt állításoknak mi volt a pontos tartalma. A felperes nem bizonyította, hogy az eljáró bírósági titkár kifejezetten az ő személyére tekintettel szándékosan idézte pontatlanul a feljelentésben foglaltakat. Egyetértett a törvényszék az alperes azon védekezésével, hogy a végzést meghozó bírósági titkárnak semmiféle érdeke nem fűződhetett ahhoz, hogy az indokolás feljelentést ismertető része pontatlan legyen. Az időpont, a helyszín és az igeidő helyes megjelölése esetén is ugyanez a döntés született volna, hiszen a feljelentettek ellen indult büntetőeljárást a bíróság elkésettség miatt szüntette meg. Így teljesen életszerűtlen, hogy az eljáró bírósági titkár összejátszott volna a feljelentettekkel, hiszen a feljelentésben foglalt cselekményt a bíróság érdemben el sem bírálta a 30 napos határidő túllépése miatt. A felperes nem bizonyított olyan személyiségi jogi sérelmet okozó jogellenes magatartást, amit az alperes megvalósított volna. Jogellenes magatartás hiányában pedig a felperes személyhez fűződő joga sem sérülhetett. Így a törvényszék a felperes keresetét jogalap hiányában elutasította. Szükségtelennek tartotta a törvényszék az alapügyben eljáró bírósági titkár, valamint a feljelentésben szereplő feljelentettek tanúkénti meghallgatását, mivel a kereset a beszerzett a iratok alapján érdemben elbírálható volt. A törvényszéknek a sérelmezett
- sorszámú végzésben foglaltakat kellett vizsgálnia, nem pedig azt, hogy a feljelentésben szereplő cselekmény pontosan hogyan történt. A per eldöntése szempontjából a felperes által indítványozott tanúk meghallgatása relevanciával nem bír, így az erre vonatkozó bizonyítási indítványt, mint szükségtelent a bíróság elutasította. A törvényszék nem találta megalapozottnak a felperes
- május
- napján tartott tárgyaláson előadott eljárási kifogásait. Sérelmezte a felperes, hogy a törvényszék nem hívta fel a figyelmét az eseti gondnok intézményére. A Pp. azonban nem írja elő a bíróság számára, hogy a felperest kioktassa az eseti gondnok intézményéről, másrészt néhai I.rendű felperes neve I. rendű felperes cselekvőképessége a perindítás ügycsoport vonatkozásban nem került korlátozásra. Nem megalapozott a felperes azon kifogása sem, hogy a törvényszék nem vizsgálta a jogutódlás kérdését, illetve meg kellett volna kérdezni a két jogutódot, hogy belépnek -e a perbe. A törvényszék a
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt, az I. rendű felperes vonatkozásában a pert megszüntető végzésében már kifejtette, hogy a kereset megindításakor a II. rendű felperes az I. rendű felperesnek sem hozzátartozója nem volt, sem pedig a perindítás ügycsoportra gondnokként kirendelésére nem került sor. Így I.rendű felperes neve nevében sem meghatalmazottként, sem gondnokként pert joghatályosan nem indíthatott. I.rendű felperes neve kifejezett nyilatkozatának hiányában pedig nem állapítható meg, hogy I.rendű felperes neve a saját nevében pert kívánt indítani a alperes neve alperes ellen. Joghatályos perindítás hiányában pedig jogutódlásnak nincs helye. A törvényszék a régi Pp.
- § alapján a pervesztes felperest kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az Itv.
- §
(3)bekezdés b) pont, és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított eljárási illeték megfizetésére. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a régi Pp. 233. §-án alapul. ..., 2019. május 7. Dr. Barsi Ildikó bíró