Kfv.II.39.314/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Korn József ügyvéd által képviselt Á. Zrt. felperesnek az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Illisz János ügyvéd által képviselt I-II.r. beavatkozó beavatkozott, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 9.K.30.508/2005/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 9.K.30.508/2005/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 35.000.- /azaz harmincötezer/ forint, az I.r. és II.r. alperesi beavatkozónak külön - külön 30.000.- /azaz harmincezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A külterület 0922/4 hrsz-on jegyzett, 42 ha 5.100 m² alapterületű 214,90 AK értékű, az ingatlan-nyilvántartásban gyep /legelő/ művelési ágon nyilvántartott ingatlan 12.388/22.267-ed tulajdoni részben az I.r. alperesi beavatkozó, 9.879/22.267-ed tulajdoni részben a II.r. alperesi beavatkozó tulajdonában állt. Az ingatlanon az alperesi beavatkozók /és édesapjuk/ halastavat létesítettek, a beruházás
- év végi kivitelezését követően
- január
- napján vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet terjesztettek elő. A Vízügyi Igazgatóság a
- július
- napján kelt számú határozatával az ingatlanon megépült halastóra az üzemeltetési engedélyt megadta. Az alperesi beavatkozók termőföld más célú hasznosítása, továbbá művelési ág változás iránti kérelme a 0922/4 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a Körzeti Földhivatal /a továbbiakban: Földhivatal/ ingatlan-nyilvántartásában
- évben széljegyként szerepelt. A Földhivatal által
- november
- napján záradékolt kisajátítási terv alapján a felperes az M35 számú autópálya szakaszának kiépítése céljából az alperestől a 0922/4 hrsz-ú ingatlan legelő művelési ágú, III. és IV. minőségi osztályba sorolt „a" alrészletéből 3 ha 475 m² nagyságú, 16,26 AK értékű, a halastó művelési ágú „b" alrészletből 1 ha 6.530 m² nagyságú, összesen 4 ha 7.005 m² terület kisajátítását kérte. A felperes e kérelmét később kiegészítette és a földhivatal által
- február
- napján záradékolt pót-kisajátítási terv szerint a 0922/4 hrsz-ú ingatlanból az eredeti kérelem alapján és után 0922/7 hrsz-on visszamaradt ingatlan esetében a halastó művelési ágú, 2 ha 6.706 m² nagyságú „b" alrészlet egészének kisajátítását, a 0922/4 hrsz-ú ingatlanból az alap-kisajátítás után visszamaradt 0922/8 hrsz-ú ingatlan legelő művelési ágú, III. és IV. minőségi osztályba sorolt „a" alrészletéből 979 m² nagyságú, a halastó művelési ágú „b" alrészletből 2.174 m² nagyságú, összesen 2 ha 9.859 m² nagyságú terület kisajátítását kérte. Az M35-ös autópályát kivitelező cégek közül az S. Rt.
- január
- napján azt kérte az I.r. alperesi beavatkozótól, hogy mellőzzék a tó vízzel való feltöltését, mert bár a kisajátítása még nem történt meg, de a feltöltése nagyban hátráltatná az autópálya építési munkálatait. Az alperesi beavatkozók e kérelem alapján tavukat nem töltötték fel vízzel, így abba halat sem telepítettek. Az alperes a kisajátítás miatt fizetendő kártalanítás összegének meghatározására szakértői bizonyítást rendelt el. Gy. T. szakértő a 0922/4 hrsz-ú ingatlan gyep /legelő/ művelési ágban nyilvántartott, 3 ha 475 m², 16,26 AK értékű részének a forgalmi értékét 80.000.Ft/AK összegben, az 1 ha 6.530 m² halastó területet 1.500.- Ft/m² értékben javasolta meghatározni. A szakvéleményében rögzítette, hogy a halastóra vonatkozóan összehasonlító forgalmi adat nem lelhető fel, kizárólag a felperes és az alperesi beavatkozók között, az alperesi beavatkozók tulajdonában állott szomszédos 1922/2 hrsz-ú halastóra
- április
- napján megkötött, kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződésben megállapított 1.500.- Ft/m² forgalmi érték volt figyelembe vehető. A szakértő a pótkisajátítással érintett ingatlanrészek vonatkozásában is a gyep /legelő/ forgalmi értékét 80.000.- Ft/AK összegben, a halastó területet 1.500.- Ft/m² értékben véleményezte. Az alperes által kirendelt K. J. víz- és vízépítész szakértő az ingatlanon megvalósított halastó bruttó bekerülési értékét 16.500.000.- Ft-ban határozta meg. Az alperes a felperes kisajátítási kérelmének a
- november
- napján kelt KH.3069-25/
- számú határozatával helyt adott, a kért ingatlanrészeket kisajátította, és a felperest az I.r. alperesi beavatkozó részére 38.636.515.- Ft, a II.r. alperesi beavatkozó részére 30.811.282.- Ft kártalanítás megfizetésére kötelezte. Az alperes határozata indokolásában rögzítette, hogy a kisajátítást megelőzően az alperesi beavatkozók az ingatlanuk felperes általi megvásárlására irányuló ajánlatot
- február végén vették kézhez, amely időpontot megelőzően hivatalos tudomásuk az autópálya építéséről nem volt, és amelyet követően további beruházásokat nem végeztek. Az alperes megkeresésére a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /a továbbiakban: Vízügyi Felügyelőség/ a
- május 6-i válasziratában megállapította, hogy a 0922/4 hrsz-ú ingatlanon megépített vízilétesítmény halastó, amelynek vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélye a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően került kiadásra. Az alperes az ingatlan-nyilvántartás adatai ellenére a 0922/4 hrsz-ú ingatlannak a vízjogi engedéllyel rendelkező, kivitelezett halastó részét nem gyepnek, hanem a kisajátítást kérő záradékolt kisajátítási tervében foglaltakkal egyezően halastónak minősítette, és a kártalanítás összegét is e minősítés alapján, a szakértői véleményekben foglaltak szerint határozta meg. A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, a halastónak minősített terület ingatlan-nyilvántartási adataival egyező, gyep/legelőkénti meghatározását, és vonatkozásában a kártalanítási összeg leszállítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a tulajdonosok a halastó üzemeltetésének engedélyével a vételi ajánlat átvételekor még nem rendelkeztek, az általa vitatott ingatlanrész halastóvá való átminősítése nem történt meg, a terület vízzel sem lett feltöltve, így ténylegesen halastóként nem üzemelt. Ebből következően a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
- §-ának /1/ bekezdése, továbbá a kisajátításról szóló
- évi
- törvényerejű rendelet /a továbbiakban: Ktvr./
- §-a alapján az alperes által megállapított kártalanítás összege eltúlzott mértékű. Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére szakértői bizonyítást rendelt el. L. J. szakértő megállapította, hogy az ingatlanon megvalósított halastó van, amely forgalmi értékét 1.500.- Ft/m²-ben határozta meg, azzal, hogy a kártalanítás összegéből a tényleges halastókénti funkcionáláshoz szükséges vízfeltöltés és haltelepítés költsége levonásba helyezendő. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát részben megváltoztatta, a kártalanítás összegét 69.201.231.- Ft-ban állapította meg, amelyből az I.r. alperesi beavatkozót 38.500.904.Ft, a II.r. alperesi beavatkozót 30.700.327.- Ft illeti meg. Indokolása szerint a rendelkezésére álló közigazgatási iratanyag, továbbá az engedélyek, és a szakértői vélemények alapján azt állapította meg, hogy az ingatlan-nyilvántartás adataitól eltérően az ingatlanon ténylegesen volt üzemkész halastó. A kártalanítás összege körében a halastó forgalmi értékeként az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául a perben kirendelt szakértő által véleményezett 1.500.- Ft/m²-t elfogadta azzal, hogy összehasonlító adatként a felperes és az alperesi beavatkozók között
- április
- napján megkötött, az alperesi beavatkozók tulajdonában állott másik halastóra vonatkozó kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződésben megállapított 1.500.- Ft/m² forgalmi érték akkor vehető figyelembe, ha értékelésre kerül az a tény, hogy a kisajátítással érintett halastó nem volt vízzel feltöltve. A kártalanítás összegéből ezért le kell vonni a tómeder vízzel való feltöltésének
- év második felében felszámolható költségeit, mivel azt az alperesi beavatkozók ténylegesen nem fizették meg. E költségek a Vízügyi Felügyelőség
- június 15-i tájékoztatása szerint: 21.856.- Ft vízkészletjárulék, és 196.270.- Ft /+ 15% általános forgalmi adó/ vízdíj. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát annyiban változtatta meg, hogy a vízfeltöltés összesen: 246.566.- Ft költségét a halastóra megállapított, 1.500.- Ft/m2 forgalmi értékkel számolt kártalanítási összegből levonta, haltelepítési költséget nem számolva fel. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet megváltoztatását és kereseti kérelme teljesítését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében lényegében fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat, álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a haltelepítés kérdésében bizonyíték nélkül döntött. Az alperes és az alperesi fenntartását kérték. beavatkozók az ítélet hatályában A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk.
- §-ának /1/ bekezdése szerint az ingatlant kivételesen közérdekből - a törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A Ktvr.
- §-a szerint e tvr. célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - a nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy önkormányzat részére. A kisajátítási kártalanítás az ingatlan kisajátításkori forgalmi értékéhez igazodhat, ezért a kisajátított ingatlan valamennyi, a forgalmi érték szempontjából lényeges tulajdonságát figyelembe kell venni. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
- §-ának /1/ bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza az [Inytv.
- §]: a/ a település nevét, az ingatlan fekvését /belterület, külterület megjelölése/, a belterületen lévő ingatlannál az utca /tér, krt. stb./ nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, b/ művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c/ minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d/ ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. Az Inytv.
- §-ának /1/ bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését benyújtott kérelemre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az ingatlanra vonatkozó, azzal kapcsolatos jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését követi annak ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, ahogyan a perrel érintett ingatlan esetében is, az alperesi beavatkozók a gyep/legelő/ művelési ágú telkük egy részén halastavat létesítettek, amelyet követően kérték annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. Az ingatlan kisajátításkori tényleges állapota megállapításához tehát az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a valóságban meglévő tényeket együttesen kell értékelni. Az Inytv.
- §-ának /6/ bekezdése szerint az ingatlannyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Az elsőfokú bíróság és az alperes e jogszabályhely helytálló alkalmazásával a rendelkezésére álló bizonyítékok összességében való értékelésével, helyesen állapította meg, hogy a kisajátítás a 0922/4 hrsz-ú ingatlanon üzemeltetési engedéllyel rendelkező, az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett olyan halastavat is érintett, amelyre vonatkozóan a művelési ágváltozás változás iránti kérelem széljegyként szerepelt, és ezért e tényt az ingatlan forgalmi értékének meghatározása során figyelembe kell venni, azt értékelni kell. Az alperesi beavatkozók a halastóra vonatkozó üzemeltetési engedélyt a kisajátításról rendelkező határozat meghozatala előtt több mint egy évvel megkapták, hiányára alaptalanul hivatkozott. ezért a felperes az engedély Az elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakértői véleményt, a felek nyilatkozatait, a közigazgatási eljárás és a per iratait megvizsgálta, a bizonyítékokat egymással ütköztetve a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyõzõdése szerint a Ktvr.
- §-a alkalmazásával bírálta el. A Pp.
- §-ának megsértését csak a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése valósíthatta volna meg, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alapján ítéletében részletesen megindokolta, hogy az alperesi határozatnak a kártalanításra vonatkozó része felülvizsgálatában miért a perben beszerzett szakvéleményt vette alapul, hogy a határozatot miért változtatta meg, mi az álláspontja a vízfeltöltésre és a haltelepítésre vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival a Legfelsőbb Bíróság egyet értett. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes, és külön - külön az alperesi beavatkozók felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- §-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- június
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Lénártné dr. Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő