Bf.97/2019/48 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 5 rendbeli felbújtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], 3 rendbeli felbújtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont, kettő esetben

(6)bekezdés b) pont, egy esetben

(7)bekezdés b) pont], felbújtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat], 2 rendbeli felbújtóként elkövetett számvitel rendje megsértése bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] és 85 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 9 (kilenc) évre súlyosítja. Az I. rendű vádlottal szemben a

1. június
2. napjától
3. április
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Az I. rendű vádlottal szemben a vagyonelkobzás elrendelését mellőzi. A
5. június
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig előzetes fogvatartásban volt,
9. augusztus
10. napjától lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. II. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
11. évi IV. törvény
12. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 5 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont, kettő esetben

(6)bekezdés b) pont, egy esetben

(7)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 85 rendbeli - negyvenhárom esetben bűnsegédként, harminckilenc esetben felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Az II. rendű vádlottal szemben a

1. június
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. III. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
5. évi IV. törvény
6. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 5 rendbeli - három esetben felbújtóként, kettő esetben bűnsegédként - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], 3 rendbeli felbújtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont, kettő esetben

(6)bekezdés b) pont, egy esetben

(7)bekezdés b) pont], felbújtóként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértése bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. Az III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 3 (három) év 6 (hat) hónapra súlyosítja. A

1. június
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban volt,
5. augusztus
6. napjától lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt IV. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 5 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont, kettő esetben

(6)bekezdés b) pont, egy esetben

(7)bekezdés b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértése bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] minősíti. Az IV. rendű vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Az IV. rendű vádlottal szemben a

1. június
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A
5. június
6. napjától
7. október
8. napjáig előzetes fogvatartásban volt,
9. október
10. napjától lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt V. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
11. évi IV. törvény
12. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat], 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az V. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. VI. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az VI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 4 (négy) hónapra súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. A

1. június
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban volt,
5. augusztus
6. napjától lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt VII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
7. évi IV. törvény
8. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 5 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont, kettő esetben

(6)bekezdés b) pont, egy esetben

(7)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] minősíti. Az VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) év 10 (tíz) hónapra súlyosítja. Az VII. rendű vádlottal szemben a
2. június
3. napjától
4. augusztus
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt tekinti beszámítottnak a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. VIII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
6. évi IV. törvény
7. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az VIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. X. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az X. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 2 (kettő) hónapra súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. XI. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §] és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] minősíti. Az XI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. XII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. Az XII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre súlyosítja, a közügyektől eltiltás tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. XIII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], 3 rendbeli - kettő esetben bűnsegédként - folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §] folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés c) pont,

(6)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] és közokirat-hamisítás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pont] minősíti. XIV. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(5)bekezdés b) pont

1. fordulat] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] minősíti. A XIV. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetést halmazati büntetésnek tekinti. A XIV. rendű vádlott a szabadságvesztésből - annak végrehajtása esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. XV. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] minősíti. A XV. rendű vádlottat 150 (egyszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000,- (egyezer) forintban állapítja meg. Ha a XV. rendű vádlott az így kiszabott, összesen 150.000,- (egyszázötvenezer) forint pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést, vagy a pénzbüntetés meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. XVI. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket társtettesként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], társtettesként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §] és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] minősíti. A XVI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre, a végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztését 3 (három) évre enyhíti. XVII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket társtettesként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(4)bekezdés

1. fordulat], társtettesként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének [
2. évi IV. törvény
3. §] és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [
4. évi IV. törvény
5. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont 2. fordulat,

(4)bekezdés a), b) pont

1. fordulat] minősíti. A XVII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre, a végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztését 3 (három) évre enyhíti. XVIII. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményeket költségvetési csalás bűntettének [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] minősíti. A XVIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre, a végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztését 2 (kettő) évre enyhíti. A XVIII. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetést halmazati büntetésnek tekinti. A XVIII. rendű vádlott a szabadságvesztésből - annak végrehajtása esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a ..........gazdasági társaság tulajdonában állt ......... és .........típusú gépjárművek helyébe lépett és a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számláján elhelyezett, BL00134/
3. számon nyilvántartott 7.900.200,- (hétmillió-kilencszázezer-kettőszáz) forint pénzösszegre tekinti a vagyonelkobzást elrendeltnek. A [jogi személyek neve] jogi személyek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Az [....] Kft. (cg. ......... székhely.......) jogi személlyel szemben a vagyonelkobzást 508.324.946,(ötszáznyolcmillió-háromszázhuszonnégyezer-kilencszáznegyvenhat) forint erejéig tekinti elrendeltnek, továbbá a vagyonelkobzást a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala BL00027/
4. számú letéti számláján elhelyezett 39.239.525,- (harminckilencmilliókettőszázharminckilencezer-ötszázhuszonöt) forintra is elrendeli. Az [............] Kft. jogi személlyel szemben a vagyonelkobzást 144.124.447,(egyszáznegyvennégymillió-egyszázhuszonnégyezer-négyszáznegyvenhét) forint erejéig tekinti elrendeltnek Az [............] Kft. és[...........] Kft. jogi személyekkel szemben a pénzbírságot kiszabó rendelkezéseket mellőzi. XIII. r. vádlott tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.605/2009/
5. számú határozatával zár alá vett ..........frsz-ú ............. típusú motorkerékpárra vagyonelkobzást rendel el. A [...........] Kft. (székhelye:............cg...................) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.603/2009/
6. számú határozatával zár alá vett ............frsz-ú .....................típusú (alvázszám: ................., motorszám: ........................) gépjárműre, a ...............................tulajdoni hányadát képező ingatlanra, a ................................tulajdoni hányadát képező ingatlanra, a ................................tulajdoni hányadát képező ingatlanra, a .................... számú határozatával zár alá vett, a Magyarországi Volksbank Zrt.-nél vezetett számú bankszámláján lévő 12.647,21 (tizenkettőezer-hatszáznegyvenhétegészhuszonegy) EUR összegre, a [....................] Kft. (székhelye: .................. cg.......................) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.608/2009/
7. számú határozatával zár alá vett ............frsz-ú ....................típusú (alvázszám: ................., motorszám: .......................) gépjármű, ..............frsz-ú ...................típusú (alvázszám: ................., motorszám: ..................) gépjárműre, .................frsz-ú .................típusú pótkocsira, ............frsz-ú ........................típusú vontatóra, ...............frsz-ú ....................típusú tehergépkocsira, a ........................tulajdoni illetőséget képező ingatlanra (kivett telephely), a ......................tulajdoni illetőséget képező ingatlanra (kivett telephely), az .[.......]Kft. (székhelye: ........... cg......) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.602/2009/
8. számú határozatával zár alá vett 10.065 zsák ..........elnevezésű alapanyagra, valamint 7.600 + 800 zsák ............elnevezésű alapanyagra a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.684/2009/
9. számú határozatával zár alá vett ......... Zrt.-nél vezetett ........számú bankszámláján lévő 47.479,44,(negyvenhétezernégyszázhetvenkilencegésznegyvennégy) EUR, ..........számú bankszámláján lévő 168.756,(százhatvannyolcezer-hétszázötvenhat) HUF, ........vezetett ............számú bankszámláján lévő 831,86 (nyolcszázharmincegyegésznyolcvanhat) HUF, ...........vezetett .........számú bankszámláján lévő 27.889.883 (huszonhétmillió-nyolcszáznyolcvankilencezer-nyolcszáznyolcvanhárom) HUF összegre, a..............Kft. (székhelye: ............cg. ...........) jogi személy ... vezetett, és a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.612/2009/
10. számú határozatával zár alá vett ........számú bankszámláján lévő 12.127.- (tizenkettőezer-egyszázhuszonhét) forint összegre, a ................... Kft. (székhelye: ...... cg. ........) jogi személy Nyrt.-nél vezetett, és a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.621/2009/
11. számú határozatával zár alá vett ........számú bankszámláján lévő 2.334,66,- (kettőezer-háromszázharmincnégyegészhatvanhat) EUR összegre, a ......................... Kft. (székhelye: ............cg. ..............) jogi személy ...........Nyrt.-nél vezetett, és a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.632/2009/
12. számú határozatával zár alá vett ...................számú bankszámláján lévő 4.023,25,- (négyezer-huszonháromegészhuszonöt) EUR összegre, a [.....] Kft. (székhelye: ........cg. ........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett, és a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.641/2009/
13. számú határozatával zár alá vett .............számú bankszámláján lévő 46.200,- (negyvenhatezer-kettőszáz) HUF összegre, a [....] Kft. (székhelye: ........cg. ..........) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.688/2009/
14. számú határozatával zár alá vett, a .....Zrt.-nél vezetett .........számú bankszámláján lévő 181.529,- (száznyolcvanegyezer-ötszázhuszonkilenc) HUF, a ...........Zrt.-nél vezetett .............számú bankszámláján lévő 311,96- (háromszáztizenegyegészkilencvenhat) EUR összegre, a ...........Kft. (székhelye:............. cg. ...........) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.808/2009/
15. számú határozatával zár alá vett, ....Nyrt.-nél ........vezetett számú bankszámláján lévő 2.038.206 (kettőmillió-harmincnyolcezer-kettőszázhat) HUF összegre és .......Nyrt.-nél .........vezetett számú bankszámláján lévő 4.552,68 (négyezerötszázötvenkettőegészhatvannyolc) EUR összegre és a a ..........Kft. (székhelye: ......cg. ........) jogi személy tulajdonát képező, a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.615/2009/
16. számú határozatával zár alá vett, egyéb érdekelt 24nál vezetett ..........vezetett számú bankszámláján lévő 2.803.004,- (kettőmillió-nyolcszázháromezer-négy) HUF összegre vagyonelkobzást rendel el. Az ...........Kft. (székhelye:........... cg. .........) jogi személy egyéb érdekelt 24nál vezetett ........ számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.598/2009/
17. számú határozatával elrendelt, az.........Kft. (székhelye........ cg. ..........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.617/2009/
18. számú határozatával elrendelt, a .............Kft. (székhelye: ............., cg. ...........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.622/2009/
19. számú határozatával elrendelt, az ...........Kft. (székhelye: ............., cg. ...........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ..............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.624/2009/
20. számú határozatával elrendelt, a .............Kft. (székhelye: ............., cg. ............) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ...............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.623/2009/
21. számú határozatával elrendelt, a .............Kft. (székhelye: ...............cg................) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett .................számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.601/2009/
22. számú határozatával elrendelt, a ...............Kft. (székhelye: ...........cg. ..............) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett .............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.633/2009/
23. számú határozatával elrendelt, a ..............Kft. (székhelye: ............, cg. ...........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett .................számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.634/2009/
24. számú határozatával elrendelt, a..................Kft. (székhelye: ..........cg. ...................) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.639/2009/
25. számú határozatával elrendelt, a ............Kft. (székhelye: ..................., cg. ...........) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ............számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.644/2009/
26. számú határozatával elrendelt, a ................Kft. (székhelye: ...............cg. .............) jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ......................számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.641/2009/
27. számú határozatával elrendelt, a .................Kft. (székhelye: ..............., cg.............) jogi személy ..Zrt.-nél vezetett számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.684/2009/
28. számú határozatával elrendelt, a ................Kft. f.a. (székhelye: .........., cg...........) jogi személy....Zrt.-nél vezetett , számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.685/2009/
29. számú határozatával elrendelt, a ...............Kft. (székhelye:............. cg.............) jogi személy....Zrt.-nél vezetett ...........számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.688/2009/
30. számú határozatával elrendelt, a ...........Kft. (székhelye: ............, cg. ...........) jogi személy egyéb érdekelt 6 Nyrt.-nél vezetett ......................számú bankszámlájának a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Bny.696/2009/
31. számú határozatával elrendelt és a a.................Kft. (székhelye: .............cg. ................jogi személy egyéb érdekelt 2 Nyrt.-nél vezetett ............, számú bankszámlájára a Kecskeméti Városi Bíróság 25.Bny.615/2009/
32. számú határozatával elrendelt zár alá vételt feloldja. Az elsőfokú eljárás során felmerült összesen 21.693.218,(huszonegymillióhatszázkilencvenháromezer-kettőszáztizennyolc) forint bűnügyi költségből I. rendű vádlott 531.000,- (ötszázharmincegyezer) forintot, II. rendű vádlott 588.772,- (ötszáznyolcvannyolcezerhétszázhetvenkettő) forintot, IV. rendű vádlott 99.362,- (kilencvenkilencezer-háromszázhatvankettő) forintot, VI. rendű vádlott 1.498.385,(egymillió-négyszázkilencvennyolcezer- háromszáznyolcvanöt) forintot, VIII. rendű vádlott 255.000,- (kettőszázötvenötezer) forintot, X. rendű vádlott 412.700,- (négyszáztizenkettőezer-hétszáz) forintot, XII. rendű vádlott 1.264.500,(egymillió-kettőszázhatvannégyezer-ötszáz) forintot, XIII. rendű vádlott 1.082.000,- (egymilliónyolcvankettőezer) forintot köteles személyesen megfizetni, I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VIII. rendű, X. rendű, XI. rendű, XII. rendű, XIII. rendű, XIV. rendű, XV. rendű, XVI. rendű,XVII. rendű és XVIII. rendű vádlottak egyetemlegesen kötelesek megfizetni 14.533.191,- (tizennégymillió-ötszázharmincháromezeregyszázkilencvenegy) forintot és I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű, VIII. rendű, X. rendű,XI. rendű, XII. rendű, XIII. rendű vádlottak egyetemlegesen kötelesek megfizetni 809.308,(nyolcszázkilencezer-háromszáznyolc) forintot. Az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből 619.000,- (hatszáztizenkilencezer) forintot az állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy: az elsőfokú ítélet bevezető részéből mellőzi a
33. október
34. és
35. december
36. napjai között tartott tárgyalási határnapokra történt utalást, a II. rendű vádlott vonatkozásában 46.530.000,- (negyvenhatmillió-ötszázharmincezer) forintra nézve elrendelt vagyonelkobzás kapcsán a bíróság letéti számlaszáma helyesen BL00057/2009., a megszüntetni rendelt .......Kft. cégjegyzékszáma helyesen Cg. ...., ......Kft. cégjegyzékszáma és székhelye helyesen Cg. .............., ..................Kft. cégjegyzékszáma és székhelye helyesen Cg........ , ............ A másodfokú eljárás során felmerült összesen 392.572.- (háromszázkilencvenkettőezerötszázhetvenkettő) forint bűnügyi költségből I. rendű vádlott 88.312,- (nyolcvannyolcezerháromszáztizenkettő) forintot, II. rendű vádlott 67.312,- (hatvanhétezer-háromszáztizenkettő) forintot, VI. rendű vádlott 75.985,- (hetvenötezer-kilencszáznyolcvanöt) forintot, X. rendű vádlott 94.980,-(kilencvennégyezer-kilencszáznyolcvan), míg XII. rendű vádlott 65.980,- (hatvanötezerkilencszáznyolcvan) forintot köteles megfizetni. A bíróság megállapítja, hogy: V. rendű vádlott állandó lakóhelye: ......tartózkodási helye: ..........személyazonosító igazolványának száma: .... VII. rendű vádlott állandó lakóhelye: .............., személyazonosító igazolványának száma: ............. VIII. rendű vádlott tartózkodási helye: ............személyazonosító igazolványának száma: ........... X. rendű vádlott állandó lakóhelye: ............, tartózkodási helye: ..............személyazonosító igazolványának száma: .............. XIII. rendű vádlott állandó lakóhelye: .................. Indokolás A Kecskeméti Törvényszék ítéletével: - a
37. június
38. napjától
39. június
40. napjáig őrizetben,
41. június
42. napjától
43. április
44. napjáig előzetes letartóztatásban,
45. április
46. napjától
47. augusztus
48. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
49. évi IV. törvény
50. §

(1)és

(4)bekezdés], felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], közvetett tettesként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 289. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont], 85 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirathamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért az I. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt halmazati főbüntetésül 7 év fegyházra, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra és 10.000.000,- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az I. rendű vádlott által

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. június
6. napjától
7. április
8. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről. Az I. rendű vádlottal szemben a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számláján elhelyezett BL00134/
9. számon nyilvántartott 7.900.200,- forint pénzösszegre vagyonelkobzást rendelt el. - A
10. június
11. napjától
12. június
13. napjáig őrizetben,
14. június
15. napjától
16. augusztus
17. napjáig előzetes letartóztatásban,
18. augusztus
19. napjától
20. október
21. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt II. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
22. évi IV. törvény
23. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], 85 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a II. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. rendű vádlott által

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. június
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a II. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. rendű vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala által T000002/
9. letéti számon bevételezett és a Magyar Államkincstárnak megküldött 78.165 euróra és a Kecskeméti Törvényszék letéti számláján bevételezett, BL00056/
10. számon nyilvántartott 46.530.000,- forintra, illetőleg a tulajdonát képező, zárt alá vett ......forgalmi rendszámú ......típusú, illetőleg ........forgalmi rendszámú ............típusú személygépkocsikra. - A
11. június
12. napjától
13. június
14. napjáig őrizetben,
15. június
16. napjától
17. június
18. napjáig előzetes letartóztatásban,
19. június
20. napjától
21. október
22. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt III. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
23. évi IV. törvény
24. §

(1)és

(4)bekezdés], felbujtóként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], közvetett tettesként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 289. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont]. Ezért a III. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 2 év börtönre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a III. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - A

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. június
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig előzetes letartóztatásban,
9. augusztus
10. napjától
11. október
12. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt IV. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
13. évi IV. törvény
14. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], közvetett tettesként elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 289. §

(1)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont]. Ezért a IV. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV. rendű vádlott által a

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. június
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a IV. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A IV. rendű vádlottal szemben a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala által bevételezett és a Magyar Államkincstárnak megküldött 120 euróra, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számlájára befizetett 587.100,- forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. - A
9. június
10. napjától
11. június
12. napjáig őrizetben,
13. június
14. napjától
15. október
16. napjáig előzetes letartóztatásban,
17. október
18. napjától
19. október
20. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt V. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
21. évi IV. törvény
22. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], 3 rendbeli közokirathamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért az V. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 10 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az V. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy az V. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az V. rendű vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala által bevételezett és a Magyar Államkincstárnak megküldött 41.700 euróra, valamint a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala letéti számláján elhelyezett 28.842.581,- forintra és 48.538.400,- forintra, valamint a ..Zrt-nél vezetett, zár alá vett bankszámlán lévő 10.011.095,- forint összegre, illetőleg az V. rendű vádlott tulajdonát képező, zár alá vett ........forgalmi rendszámú ..........típusú személygépkocsira. - A 2009. június 17. napjától 2009. június 18. napjáig őrizetben, 2009. június 19. napjától 2009. június 29. napjáig előzetes letartóztatásban, 2009. június 30. napjától 2011. október 14. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt ............ VI. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], 2 rendbeli közokirathamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a VI. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 8 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VI. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Megállapította, hogy a VI. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - A

1. június
2. napjától
3. június
4. napjáig őrizetben,
5. június
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig előzetes letartóztatásban,
9. augusztus
10. napjától
11. október
12. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt ...........VII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
13. évi IV. törvény
14. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért a VII. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 1 év börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VII. rendű vádlott által 2009. június 17. napjától 2009. június 18. napjáig őrizetben, 2009. június 19. napjától 2009. augusztus 6. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a VII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - A 2009. június 17. napjától 2009. június 18. napjáig őrizetben, 2009. június 19. napjától 2009. június 29. napjáig előzetes letartóztatásban, 2009. június 30. napjától 2011. október 14. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt volt VIII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], 2 rendbeli közokirathamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a VIII. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 8 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A VIII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a VIII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - X. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], valamint 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a X. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a X. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - XI. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért a XI. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a XI. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - [születési név] született ......XII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a XII. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a XII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - XIII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(6)bekezdés b) pont], bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért a bíróság a XIII. rendű vádlottat, mint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőt halmazati büntetésül 2 év börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a XIII. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. - XIV. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], ezért a XIV. rendű vádlottat 2 év börtönre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XIV. rendű vádlott a szabadságvesztésből, annak esetleges végrehajtása estén legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. - XV. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(7)bekezdés b) pont], valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [

1. évi IV. törvény
2. §], ezért halmazati büntetésül 2 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a XV. rendű vádlott a szabadságvesztésből, annak esetleges végrehajtása estén legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. - XVI. rendű vádlottat az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [
3. évi IV. törvény
4. §

(1)bekezdés és

(4)bekezdés], társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért a XVI. rendű vádlottat halmazati büntetésül 2 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XVI. rendű vádlott a szabadságvesztésből, annak esetleges végrehajtása estén legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. - XVII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §

(1)és

(4)bekezdés], folytatólagosan, üzletszerűen, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért a XVII. rendű vádlottat halmazati büntetésül 2 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XVII. rendű vádlott a szabadságvesztésből, annak esetleges végrehajtása estén legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. - XVIII. rendű vádlottat a törvényszék bűnösnek mondta ki folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(6)bekezdés b) pont], ezért 2 év börtönre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a XVIII. rendű vádlott a szabadságvesztésből, annak esetleges végrehajtása estén legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú bíróság a .[gt. neve] [nemzet neve] gazdasági társaság tulajdonát képező, zár alá vett ....típusú és.....típusú személygépkocsikra vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék az alábbi jogi személyekkel kapcsolatban a következő rendelkezéseket hozta: - [gazdasági társaságok neve] magyar gazdasági társaságokat, valamint az [külföldi gazdasági társaságok neve] gazdasági társaságokat megszüntette. - Az ....Kft. (Cg.......) ........ szám alatti székhelyű jogi személlyel szemben 547.133.323,- forint vagyonelkobzást alkalmazott és 50.000.000,- forint pénzbírságot szabott ki. - A ......Kft. jogi személlyel szemben 144.146.527,- forint vagyonelkobzást alkalmazott és 100.000.000,- forint pénzbírságot szabott ki. - Az elsőfokú bíróság az alábbi gazdasági társaságok zár alá vett bankszámláin lévő, illetőleg az azokról a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára befizetett pénzösszegeket elkobozta: [gazdsági társaságok neve] A fentieken túlmenően az elsőfokú bíróság rendelkezett a lefoglalt és Bj.I/150/

1. szám alatt bevételezett, 1-908 tételszám alatt nyilvántartott bűnjelről. Megállapította továbbá, hogy az eljárás során 21.521.538,- forint bűnügyi költség merült fel. Ebből külön-külön kötelezte az I. rendű vádlottat 15.591.169,- forint, II. rendű vádlottat 619.407,- forint, IV. rendű vádlottat 105.362,- forint, VI. rendű vádlottat 1.509.635,- forint, VII. rendű vádlottat 8.286,- forint, VIII. rendű vádlottat 320.131,- forint, X. rendű vádlottat 410.000,- forint, XII. rendű vádlottat 1.282.500,- forint, XIII. rendű vádlottat 1.082.000,- forint, XVI. rendű vádlottat 14.248,forint, XVII. rendű vádlottat 14.050,- forint bűnügyi költség megfizetésére. A fennmaradó 571.750,forint bűnügyi költségről az elsőfokú bíróság akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. -oAz elsőfokú bíróság ítéletével szemben az ügyészség az alábbiak szerint jelentett be fellebbezést: -I. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és a vagyonelkobzás nagyobb összegben történő alkalmazása, - II. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, - III. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - IV. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, - V. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, -VI. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - VII. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - VIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - X. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - XI. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, -XII. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, -XIII. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - IV. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - XVI. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása, - XVII. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása és vagyonelkobzás alkalmazása érdekében. I. rendű vádlott védője a szabadságvesztés büntetés enyhítése és a pénzmellékbüntetés mellőzése, illetőleg az I. rendű vádlott terhére megállapított bűnügyi költség mérséklése érdekében terjesztett elő fellebbezést. Kérte annak figyelembe vételét, hogy az I. rendű vádlott büntetlen előéletű, illetve azon ítéleti tényállítás mellőzését, miszerint nem állapítható meg, hogy az I. rendű vádlott valóban meghalt és inkább a halálának megrendezése látszik valószínűnek. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az I. rendű vádlott vonatkozásában is vegye figyelembe enyhítő körülményként a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást. II. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében terjesztett elő fellebbezést. Kifejtette, hogy a II. rendű vádlott nyomozati szakban tett nyilatkozatai nem minősíthetők teljes körű beismerő vallomásnak. Álláspontja szerint a II. rendű vádlott vonatkozásában nem állapítható meg, hogy tisztában volt azzal, hogy bűnszervezetben vesz részt és cselekményeivel - bűnsegédi magatartást tanúsítva vagy felbujtóként, illetőleg társtettesként - annak működését átlátva cselekedett. Előadta, hogy az adócsalás, a csalás és a pénzmosás célzatos bűncselekmények, melyek esetében a haszonszerzésre irányuló célzatnak már időben a megtévesztő magatartást megelőzően ki kell alakulnia, ugyanakkor a II. rendű vádlott mindenfajta előre meglévő célzat nélkül, az I. és a III. rendű vádlott utasításai alapján járt el, így nem láthatta át az egész céghálózat működését, illetőleg azt sem, hogy bűnszervezetben vesz részt, továbbá nem tudott a II. rendű vádlott arról sem, hogy a céghálózat célja 5 évi vagy annál súlyosabban büntetendő bűncselekmények elkövetése. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét kizárólag abban a körben állapítsa meg, ahol az kétséget kizáróan bizonyított, illetőleg a bűnszervezetre vonatkozó megállapítást mellőzze a II. rendű vádlott tekintetében. III. rendű vádlott és védője egyezően felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést az elsőfokú bíróság ítéletével szemben. Fellebbezésének írásbeli indokolásában a védő kifejtette, hogy az ítélet minden vádpontra kiterjedően részben megalapozatlan, illetőleg téves a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása. Az adócsalás és a csalás vonatkozásában kifejtette, hogy a törvényszék helytelenül következtetett megállapított tényekből további tényekre akkor, amikor II. rendű vádlott terhelő vallomását használta fel III. rendű vádlott tudattartamának megállapítása során, figyelemmel arra, hogy a II. rendű vádlott egyértelműen gyűlölte a III. rendű vádlottat, illetőleg őt meg is fenyegette, így az általa tett terhelő vallomás nem fogadható el. Kifejtette továbbá, hogy a II. rendű vádlott terhelő vallomásai önmagukkal és a telefon lehallgatásokkal is ellentétesek. A III. rendű vádlottnak a számlázási és a fizetési rendszert nem kellett instruálnia, az automatikusan működött. A pénzmosás bűntettével kapcsolatosan a III. rendű vádlott védője hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem is folytatott le bizonyítást, de az ítéletben sem szerepel arra utaló bizonyíték, hogy a társaságok számláin a pénzügyi szolgáltatások igénybevételére, a pénz „végig görgetése" érdekében, eredetleplezési céllal került volna sor. Ezzel összefüggésben a bíróságnak bizonyítást kellett volna lefolytatnia, és feltárnia azt, hogy az elkövetők a terhükre rótt pénzügyi tevékenységet eredetleplezési céllal, nem pedig praktikus okokból, a törvényi célzat felmerülése nélkül folytatták. Ezen praktikus ok pedig, amely miatt jelen esetben a pénzügyi műveletek igénybevételére került sor, a védő szerint a ténylegesen beszerzett áru ellenértékének megfizetése volt. Tekintettel arra, hogy az ....Kft. és a .....Kft. ténylegesen működött, számláit lekönyvelte, könyvelését, bevallásait a számláknak megfelelően vezette és nyújtotta be, így megállapítható, hogy valóban pénzügyi szolgáltatást vettek igénybe, azonban nem azzal a célzattal, hogy a pénz eredetét leplezzék, hanem azért, hogy adócsalást kövessenek el, tehát tevékenységük nem értékelhető utócselekményként, így pénzmosásként sem. A védő hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.420/2016/
2. számú ítéletére is, amely szerint nem minősül pénzmosásnak, ha az elkövető a bűncselekménnyel érintett összeget áru beszerzésére fordítja, illetőleg az sem, ha az elkövetők a bűncselekménnyel megszerzett vagyonhoz készpénzfelvétel útján férnek hozzá. Előadta továbbá, hogy megalapozatlan és téves a pénzmosás minősített esetének megállapítása, ugyanis az üzletszerűség fogalmi elemei - így a haszonszerzésre törekvés - az ítéletben nem találhatóak meg és nincs utalás arra sem, hogy milyen haszna származott a vádlottaknak a pénzmosásból. A bűnszervezeti minősítéssel kapcsolatosan a III. rendű vádlott védője -a bűnszervezet időközben megváltozott büntetőjogi fogalmára is figyelemmel - előadta, hogy a vádlottak munkájukat egy munkajogi jogviszonyokon alapuló, hierarchikus viszonyrendszerben végezték. Az elkövetők nyilvánvalóan nem lehettek tisztában azzal, hogy egy olyan szervezett csoport működéséhez csatlakoznak, melynek célja bűncselekmények elkövetése, ugyanis minden körülmény arra utalt, hogy valós cégben, valós feladatokat látnak el, melyért minden hó végén fizetést kaptak. Megjegyezte továbbá, hogy a vádlottak cselekménysorozata semmiképpen nem sem nevezethő konspiratívnak, ugyanis a vádlottak saját telefonszámokról telefonáltak, telefonjaikat, SIM kártyáikat nem cserélgették, egymást nevükön szólították, nem használtak „virágnyelvet", telefaxon küldözgették az egyenlegeket és számlaforgalmi értesítőket, vagyis mindent úgy csináltak, mint ahogyan egy „normális" munkahelyen szokás. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy - a fentieken túlmenően - az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg és a bűnszervezetben történő elkövetésre utalást mellőzze. IV. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése és a zár alá vétel megszüntetése, míg védője elsődlegesen eljárási szabálysértés, valamint megalapozatlanság és indokolási kötelezettség elmulasztása miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért, másodlagosan eltérő tényállás és felmentés végett, harmadlagosan az ítéleti tényállás
3. pontjánál eltérő tényállás és enyhébb büntetés kiszabása, továbbá a bűnszervezet megállapítása miatt és a vagyonelkobzás mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. A IV. rendű vádlott védője fellebbezését írásban részletesen indokolta. E szerint eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor azt követően, hogy tanácsváltozásra került sor, a bíróság a bizonyítási eljárást nem folytatta le ismételten. Álláspontja szerint a régi Be.
4. §

(4)bekezdésében foglalt azon rendelkezés, miszerint a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető az eljárás, azt jelenti, hogy ez csak egy lehetőség, nem zárja ki azt, hogy a bizonyítási eljárás újrafelvételre kerüljön. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 21/

1. (XI. 30.) számú határozatában kifejtettekre figyelemmel, a törvény alapján elfogultnak minősített bíró által felvett bizonyítás „a mérgezett fa gyümölcsének" minősül, így nem tekinthető helyesnek az általa felvett bizonyítási anyag ismertetéssel történő beintegrálása a tanácsváltozást követő bizonyítási eljárásba. A IV. rendű vádlott védője sérelmezte továbbá, hogy a tárgyalás elölről kezdése után a
2. sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint az ügyész nem ismertette a vádat, hanem azt az eljáró bíró tette meg. Sérelmezte azt is, hogy a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos bizonyítékok lényegét a tárgyalás megismétlése során az elsőfokú bíróság nem foglalta össze, csupán ismertette a tényt, hogy mely titkos információgyűjtés során készített hanganyag és kivonatos jelentés lett a tárgyalás anyagává téve, valamint ismertette az arra tett észrevételeket. Álláspontja szerint ezen eljárási szabálysértések az ítéletet lényegesen befolyásolták, ezért annak hatályon kívül helyezésére tett indítványt. A titkos információgyűjtés anyagának törvényes felhasználhatóságával kapcsolatban kifejtette, hogy álláspontja szerint a titkos információgyűjtés engedélyezhetőségének időtartama legfeljebb 90+90 nap lehet, így indítványt tett a megjelölt időtartamot meghaladó leghallgatási anyagnak a bizonyítékok közül történő kirekesztésére. Álláspontja szerint az
3. évi XIX. törvény 206/A. §ában foglalt haladéktalanság követelménye sem teljesült, ugyanis az alapos gyanú már a lehallgatási időszak első 90 napján belül is látható volt. E körben indítványozta azon iratanyag beszerzését, amelyből megállapítható, hogy az információgyűjtés végrehajtójától mikor és milyen adatok átadására került sor az engedélyezett időszakban. Álláspontja szerint tisztázni kell, hogy az iratok átadása folyamatos volt, vagy egyben történt és mikor valósult meg. E vonatkozás bizonyítás felvételének elrendelését indítványozta. Kifejtette ezen túlmenően, hogy a
4. május
5. napján készült összefoglaló jelentés már teljes egészében feldolgozta a lehallgatási anyag tartalmát - hiszen később az alapján került sor a gyanúsítások közlésére -, ezért nincs indoka annak, hogy az összefoglaló jelentést készítő miért csak
6. június
7. napján rendelte el a nyomozást. A
8. május 18., illetőleg
9. június
10. között eltelt 17 nap pedig önmagában tétlen időszaknak minősül, amely nem feleltethető meg a haladéktalanság követelményének. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a titkos információgyűjtés során beszerzett valamennyi bizonyítékot, mint törvényesen fel nem használhatót, az ítélőtábla a tényállás megállapítása során rekessze ki. Ezen kívül kifejtette, hogy a IV. rendű vádlott vonatkozásában az ítélet részben megalapozatlan, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ugyanis a IV. rendű vádlott kizárólag
11. február, március hónapban kapcsolódott be a
12. számú ítéleti tényállás szerinti bűncselekmény folyamatába, azt viszont egyetlen lehallgatott beszélgetés sem igazolja, hogy az
13. tényállási pontban foglalt cselekményben is részt vett volna. Álláspontja szerint így a IV. rendű vádlott bűnössége kizárólag a
14. tényállási pont vonatkozásában állapítható meg, azon belül is csak a ......Kft. vonatkozásában, ezért a helyes minősítés a Btk.
15. §

(1)bekezdése szerint minősülő és a

(3)bekezdése szerint büntetendő adócsalás. A pénzmosással kapcsolatosan lényegében azonos álláspontot fejtett ki a III. rendű vádlott védőjével, e vonatozásban a IV. rendű vádlott felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. A bűnszervezeti minősítéssel kapcsolatosan a IV. rendű vádlott védője a

1. évi LXVI. törvény
2. §-a alapján megfogalmazott szűkítő fogalmi elemekre is figyelemmel, nem látott lehetőséget a konspiratív működés megállapítására, így álláspontja szerint a bűnszervezetben történő elkövetés sem állapítható meg. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az iratok között található OSZ 3670/
3. számú - később fenntartott - igazságügyi elmeorvos szakértői leletből és véleményből nem ismertette azon részt, miszerint a IV. rendű vádlott kóros elmeállapota enyhe-közepes fokban korlátozhatta őt a terhére rótt cselekmény következményeinek felismerésében vagy a felismerésnek megfelelő akarati cselekvésben. Mindezekre figyelemmel indítványozta ezen szakértői vélemények eljárás anyagává tételét, illetőleg a tényállás ezek szerinti kiegészítését, és a Btk.
4. §

(2)bekezdése alapján annak korlátlan enyhítésként történő figyelembe vételét a büntetés kiszabása során. V. rendű vádlott és védője egyezően felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben. A védő kifejtette, hogy a törvényszék ítélete a Be. 592. §

(2)bekezdésének b),

1. c)és
2. d)pontjában meghatározott okokból részben megalapozatlan, az elsőfokú bíróság törvénysértően értékelte és mérlegelte az V. rendű vádlott vonatkozásában rendelkezésére álló bizonyítékokat. Előadta, hogy az V. rendű vádlott védekezése mindvégig töretlen, következetes volt és arra irányult, hogy a vád tárgyává tett időpontban az adócsalás és pénzmosás bűncselekmények tekintetében tévedésben volt, melyre figyelemmel a Btk. 20. §

(1)bekezdése alapján nem büntethető. A pénzmosás bűntette tekintetében pedig álláspontja szerint nem lehet érdemi védekezést kifejteni tényállás hiányában, ugyanis a vádirat tételesen nem tartalmazza azokat a tranzakciókat, amelyek az V. rendű vádlottal összefüggenek és esetleg pénzmosás megállapítására adhatnak alapot. Álláspontja szerint a „vége" cégek számláira történt utalások az adócsalás mellett nem valósíthatnak meg egyben pénzmosást is. Kérte a büntetés kiszabása során annak figyelembe vételét, hogy a büntetőeljárás rendkívüli módon elhúzódott. VI. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben. A nyilvános ülésen fellebbezését akként pontosította, hogy a VI. rendű vádlott bűnösségét a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában nem vitatta, egyekben azonban kifejtette, hogy a VI. rendű vádlott pusztán a II. rendű vádlott utasításai alapján járt el, a hálózat koordinálásában nem vett részt, döntési joga nem volt. Vitatta a bűnszervezet meglétét, valamint azt is, hogy a VI. rendű vádlottnak bármilyen eredetleplezési célja fennállt volna. VII. rendű vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentették be fellebbezésüket. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában a bejelentett fellebbezést részben módosítva előadta, hogy az adócsalás bűntette tekintetében a VII. rendű vádlott bűnösségét nem vitatja, így a cselekmény jogi minősítése is törvényes. Ezt meghaladóan azonban álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja alapján részben megalapozatlan, részben a bűnösség megállapítása, részben pedig amiatt, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget. E körben először is a beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságát - azon belül is a titkos információgyűjtés során beszerzett adatokét - vitatta. Kifejtette, hogy a titkos információgyűjtés számos vádlott tekintetében elrendelésre került, a VII. rendű vádlott vonatkozásában azonban nem, illetőleg a titkos információgyűjtés adócsalás és pénzmosás bűncselekmények tekintetében került elrendelésre, csalás bűncselekmény miatt azonban erre nem került sor. Észrevételezte, hogy ennek ellenére az elsőfokú bíróság a VII. rendű vádlott vonatkozásában, illetőleg a csalás tényállásának bizonyítására is felhasználta a titkos információgyűjtés eredményét, amely a célhoz kötöttség elvével ellentétes. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a VII. rendű vádlottal szemben a titkos információgyűjtés eredménye a csalás bűncselekmény vonatkozásában nem használható fel. Ezen túlmenően a VII. rendű vádlott védője szerint az ítéleti tényállás hiányos, illetőleg részben iratellenes. Így iratellenes azon megállapítás, miszerint az átutalás sorozatot egyéb vádlottak mellett a VII. rendű vádlott is intézte, valamint nem tartalmaz tényállást az ítélet a tekintetben, hogy a VII. rendű vádlott milyen magatartással nyújtott segítséget az I., II. és III. rendű vádlottaknak a pénzmosás elkövetéséhez. A csalás bűntette vonatkozásában ismételten kitért arra, hogy a VII. rendű vádlott esetében a titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban nem használható fel, továbbá előadta, hogy nem került bizonyításra az, miszerint a VII. rendű vádlott tudott arról, hogy cselekvőségével jogosulatlan áfa visszaigénylésekhez nyújt segítséget, indokolási kötelezettségének az elsőfokú bíróság e tekintetben nem tett eleget. A pénzmosás vonatkozásában álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem állapított meg olyan tényállást, amely több lenne annál, mint amit a csalás és az adócsalás tekintetében ró a VII. rendű vádlott terhére, illetőleg nem állapította meg azt, hogy milyen formában nyújtott segítséget az I., II. és III. rendű vádlottak részére a bűncselekményekből származó pénz offshore cégek bankszámlájára történő átutalása során. Mindezeken túlmenően, az elsőfokú ítélet nem indokolta meg, hogy milyen magatartással nyújtott pszichikai bűnsegélyt VII. rendű vádlott a pénzmosás tekintetében. A bűnszervezet kapcsán lényegében a már korábban említett védői álláspontokat ismételte meg. A fent kifejtettekre figyelemmel indítványozta a VII. rendű vádlott védője, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, és az adócsalás bűntettét költségvetési csalás bűntettének minősítse [Btk. 396. §

(5)bekezdés a) pont], a VII. rendű vádlottat a csalás és pénzmosás bűntette miatt emelt vádat alól mentse fel, illetőleg a bűnszervezeti elkövetés megállapítását mellőzze. Indítványozta ezen túlmenően, hogy az ítélőtábla a VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre függessze fel. VIII. rendű vádlott felmentés, míg védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában az előbbieket módosítva, elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására, másodlagosan a VIII. rendű vádlott felmentésére, harmadlagosan vele szemben enyhébb büntetés kiszabására tett indítványt. A védői álláspont szerint VIII. rendű vádlott következetes, bűnösséget tagadó vallomása szerint nem volt tudomása a céghálózat működéséről, kizárólag a ....... Kft. valós és legális működéséről tudott, a ..........Kft., a ....... és a ..........Kft. ügyvezető tisztségét ideiglenesen, férje kérésére látta el. Sem a vádlotti, sem a tanúvallomások, illetőleg a titkos információgyűjtés során gyűjtött közlemények sem alkalmasak a bűnösség és a tudattartam bizonyítására a VIII. rendű vádlott tekintetében. Kifejtette továbbá a védő, hogy az ítéletből nem lehetett megállapítani azt, hogy a VIII. rendű vádlott konzekvens védekezésével szemben az egyes tényállási elemeket az elsőfokú bíróság milyen bizonyítékokra alapította, ezért az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. A védelem lényegében ugyanezen indokokra hivatkozva indítványozta a VIII. rendű vádlott felmentését is. Kitért arra is, hogy a VIII. rendű vádlott bűnszervezeti tagságára nézve sem vonható le megalapozott következtetés. X. rendű vádlott és védője egyezően felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az adócsalás és a pénzmosás bűntette tekintetében részben megalapozatlan, ugyanis az elsőfokú ítélet a X. rendű vádlott esetében nem tartalmaz konkrét elkövetési magatartásokat, időpontokat, összegeket, illetőleg azt sem, hogy milyen konkrét bizonyítékok alapján lehet a bűncselekmények elkövetésére közvetlenül következtetni. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a X. rendű vádlottat elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel. XI. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben. A felmentés érdekében előterjesztett fellebbezését a XI. rendű vádlott védője a nyilvános ülésen azzal indokolta, hogy a XI. rendű vádlott kizárólag a II. rendű vádlottól kapott utasításokat hajtott végre, azaz azt csinálta, amit rábíztak. Pozíciójából adódóan nem láthatta át azt, hogy ezen utasítások végrehajtása során bűncselekményt követ el. XII. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a bűnszervezet megállapításának mellőzése és a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Az általa kifejtettek szerint a XII. rendű vádlott nem látta át a rendszer lényegét, illetőleg azt sem, hogy neki ebben mi a szerepe, nem bizonyítható tehát kétséget kizáró módon, hogy tudomása volt arról, hogy miben vesz részt. XIII. rendű vádlott és védője egyezően felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést a törvényszék ítéletében szemben. A védő kifejtette, hogy az ítélet indokolásának egyes megállapításai, illetve az azokból levont következtetések bizonyos részben iratellenesek. Előadta, hogy az ítélet nem állapít meg konkrét tényállást a vádlott terhére rótt bűncselekmények vonatkozásában. Kifejtette, hogy a XIII. rendű vádlott az általa működtetett cégek számláival nem rendelkezett, azokról nem tudott és nem is hajtott végre pénzügyi műveleteket, nem is adott utasítást a cégekkel kapcsolatos gazdasági tevékenységekre, gazdasági döntéseket nem hozott, nem hozhatott. Előadta, hogy a pénzmosás bűncselekménye vonatkozásában sem tartalmaz az ítélet tényállást a vádlott cselekvőségére vonatkozóan. Vitatta azt is, hogy jelen esetben - a hatályos Btk. rendelkezései alapján - a bűnszervezet fennállta megállapítható lenne. Álláspontja szerint a XIII. rendű vádlott a bűnszervezeti hierarchiában nem megjeleníthető, nem volt a szervezeten belül megbeszélt és leosztott fix szerepe, pozíciója. Tevékenysége kimerült kettő darab cég kapcsán a fiktív ügyintézésében, valamint iratok, személyek autóval történő szállításában. Az általa elvégzett tevékenységek nem minősülhetnek összehangolt magatartásnak, illetőleg az ítéletben leírt és a vádlottakra vonatkozó tényállítások nem igazolják részéről a konspiratív működést. Összességében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság kizárólag bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és közokirat-hamisítás bűntettében mondja ki a XIII. rendű vádlottat bűnösnek, és ezért vele szemben pénzbüntetést szabjon ki. XIV. rendű vádlott védője felmentés érdekében terjesztett elő fellebbezést. Előadta, hogy a XIV. rendű vádlott teljes mértékben megbízott I. rendű vádlottban, ezért vállalta el a ....Kft. ügyvezetői tisztségét. I. rendű vádlott a főnöke volt, akinek cégénél ellátta a raktárosi feladatokat is. A védelem álláspontja szerint téves volt a törvényszék azon következtetése, amely szerint ha valaki másnak a felkérésére bármely okból elvállalja egy gazdasági társaság ügyvezetését, akkor az a személy függetlenül attól, hogy mit tud vagy mit nem tud - teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik a társaság működéséért. E körben az elsőfokú ítélet megalapozatlan és a törvényszék nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Erre figyelemmel az ítéleti tényállás módosítását kérte, lényegében akként, hogy a XIV. rendű vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy a .....Kft. tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett. Összességében bizonyítottság hiánya miatt terjesztette elő felmentésre irányuló indítványát, ugyanis álláspontja szerint a XIV. rendű vádlott egy egyszerű raktáros volt az I. rendű vádlott egyik vállalkozásában. Kifejtette továbbá, hogy ellenzi a gazdasági társaság tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és a vagyonelkobzás alkalmazására irányuló ügyészi indítványt, tekintettel arra, hogy a XIV. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetése során egyáltalán nem gazdagodott, csupán fizetést kapott, amelyért megdolgozott. XV. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A védő kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ugyanis a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, illetőleg az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. E körben sérelmezte, hogy az ítélet

1. oldala szerint az ott felsorolt vádlottak összesen 130.925.153,- forint kárt okoztak, amelyhez segítséget nyújtott volna a XV. rendű vádlott is. Ez a megállapítás álláspontja szerint a XV. rendű vádlott cselekvőségét olyan tételekre is kiterjeszti, amelyekre ténylegesen nem irányulhatott szándéka, az ítélet így túlterjeszkedik a vádon, ugyanis a vád szerint védence 65.105.000,- forint áfa jogosulatlan visszaigényléséhez járult hozzá. Ezen túlmenően előadta, hogy a vádlott csupán három CMR-en és négy számlán ismerte fel saját aláírását, illetőleg III. rendű vádlott rendelkezett a XV. rendű vádlott cégének bélyegzőjével, melyet a XV. rendű vádlott visszakért tőle, amikor kiderült számára, hogy törvénytelenségeket követnek el vele, azonban a III. rendű vádlott azt már nem adta vissza neki. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen nem indokolta meg ítéletében azt, hogy a XV. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét miért a teljes elkövetési érték alapján állapította meg, illetőleg a vádlottal szemben terhelő bizonyíték nem is merült fel. A fent kifejtettekre figyelemmel a XV. rendű vádlott vonatkozásában indítványa elsődlegesen felmentésre irányult. Másodlagosan azt indítványozta, hogy az ítélőtábla a XV. rendű vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásában állapítsa meg, és vele szemben pénzbüntetést szabjon ki. XVI. rendű vádlott, valamint XVII. rendű vádlott és védőjük egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében terjesztettek elő fellebbezést. A XVI. és XVII. rendű vádlottak védelmét ugyanazon védő látta el a fellebbezés bejelentésekor, valamint a másodfokú eljárásban is. A védő kifejtette, hogy XVI. rendű és XVII. rendű vádlottak a ....Kft. tevékenysége során XY kérésének eleget téve együttműködtek, de nem volt szándékuk adócsalás elkövetésére, ezen védekezésüket pedig a kihallgatott tanúk is alátámasztották. Álláspontja szerint nem sikerült bizonyítani az eljárás során kétséget kizáró módon, hogy a .... Kft. és az .....Kft. nem végeztek valós gazdasági tevékenységet. A pénzmosással kapcsolatosan kifejtette, hogy a bűncselekménynek az ítélet szerinti alakzata kizárólag egyenes szándékkal követhető el, az illegálisan szerzett pénz eredetének leplezése érdekében. Mivel álláspontja szerint a vádlottak a terhükre rótt adócsalás bűntettét nem követték el, így a pénzmosás elkövetése miatt sincs jogi lehetőség bűnösségük megállapítására. XVIII. rendű vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért, míg védője bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában a bejelentett fellebbezést akként módosította, hogy elsődlegesen a vádlott felmentésére, másodlagosan a kiszabott büntetés jelentős enyhítésére tett indítványt. Kérte továbbá, hogy az ítélőtábla mellőzze a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által indítványozott 9.503.820,- forint összegű vagyonelkobzás elrendelését a XVIII. rendű vádlottal szemben. Észrevételezte, hogy az ügyészség a XVIII. rendű vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, így kérte az ügyészi indítványok - közte a vagyonelkobzás - elutasítását. Mindezeken túlmenően hivatkozott arra, hogy a .....Kft. vonatkozásában a 9.503.820,- forint áfa kiutalását az adóhatóság jogszerűnek minősítette, illetve az adóhatósági eljárás során nem került bizonyításra, hogy a termékértékesítések ténylegesen megtörténhettek-e, illetőleg a fuvareszközök alkalmasak voltak-e a számlázott áru mennyiségének elszállítására. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést jelentett be a .....Kft. és az .....Kft. jogi személyek jogi képviselője is a társaságokkal szemben kiszabott pénzbírság megállapítása miatt, annak mellőzése érdekében. Fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy egyrészt az elsőfokú bíróság a ..... Kft. számos vagyontárgyáról, illetőleg bankszámlájáról nem rendelkezett, valamint nem vette figyelembe, hogy a cégnél megjelenő haszon ténylegesen .....I. rendű vádlott haszna volt. Kifejtette, hogy a ..... Kft. jelenleg felszámolási eljárás alatt áll, ezért a vagyonelkobzást meghaladóan megállapított pénzbírság a társaság jövőjét megpecsételi. A vagyonelkobzással kapcsolatban kifejtette, hogy a ....Kft-nél bűncselekményből származó vagyon nem maradt, a zár alá vett ingatlanok sem a bűncselekményből származó vagyoni haszonból kerültek megvásárlásra, de ennek ellenére az elsőfokú bíróság a zár alá vétel megszüntetéséről nem rendelkezett, továbbá sem az ingatlanokat, sem pedig a zár alá vett bankszámlákon fellelhető összegeket nem számolta el a vagyonelkobzás körében. -oA Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.518/2011/
2. számú - módosított - átiratában az ügyészség fellebbezését azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy I.,II., VIII.,XII.,XIII. és XIV. rendű vádlottakkal szemben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás, míg IV. és VII. rendű vádlottakkal szemben a könyvelői foglalkozástól eltiltás kiszabását is indítványozta. Módosította továbbá akként, hogy az I., a VI., a VII., a VIII., a X., a XI., a XII. és XIII. rendű vádlottak tekintetében az ügyészi fellebbezést a vagyonelkobzás alkalmazására irányuló részében nem tartotta fenn. Indítványt tett az ítéleti tényállás több ponton történő helyesbítésére és kiegészítésére. A fellebbviteli főügyészség észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak cselekményeit csak részben minősítette a törvénynek megfelelően. Álláspontja szerint az eltérő minősítés az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontjára vezethető vissza az adócsalás rendbelisége, a vádlottak elkövetői minőségének megállapítása, a folytatólagosság, a számvitel rendje megsértésénél a rendbeliség, a bűnszervezettel nem érintett vádlottaknál az alkalmazandó jogszabály, az adócsalásként, csalásként értékelt cselekményeknél az elkövetési magatartás fordulatának elmulasztása, illetve a közokirathamisításnál a rendbeliség tekintetében. E körben kifejtette, hogy az adócsalás rendbeliségét adónemenként és gazdasági társaságonként, valamint a bevallási időszakokat figyelembe véve kell megállapítani. Az adóbevallási és az adóbefizetési kötelezettség a gazdasági társaság törvényes képviselőjét, a vállalkozás ügyvezetőjét terheli, azaz az adócsalás bűntettét önálló tettesként a vállalkozás ügyvezetője valósíthatja meg, más személy közvetett tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként követheti el az adócsalás bűntettét. Mindezek mellett a bűncselekmények részeseinek cselekvősége annyi rendbeli, ahány tettesi alapcselekményhez kapcsolódik, mely érvényes felbujtókra és a bűnsegédekre egyaránt. Az adócsalás bűncselekményéhez hasonlóan a számvitel rendje megsértésénél a gazdasági társaság és az üzleti év számához igazodva kell megállapítani a rendbeliséget. Az ..........Kft. és a ............Kft. keretein belül került sor a számviteli törvényben foglaltak megsértésére, egy-egy üzleti évben, ezért 2 rb. számvitel rendje megsértését kell megállapítani. Ugyancsak vállalkozásonként kell megállapítani a folytatólagosságot, kivéve a XIV., XV., XVI., XVII. és XVIII. rendű vádlottak esetében, ahol a költségvetési csalásként történő minősítésre figyelemmel a folytatólagosság mellőzendő. Kifejtette továbbá, hogy a Kúria
3. BK véleményének 3/a. pontja alapján az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira a fordulat megjelölésével kell utalni, a közokirat-hamisítás bűntettével kapcsolatosan pedig előadta, hogy az okiratok számához igazodik a cselekmény rendbelisége. Tekintettel arra, hogy nem 85, hanem 87 vállalkozás alapításáról, tehát 87 különböző jogviszonyból keletkezett közokiratról van szó, ezért a vádlottak cselekménye 87 rendbelinek minősül. A fellebbviteli főügyészség ezen túlmenően indítványozta a jogi indokolás kiegészítését is a
4. évi CXII. törvény (régi Art.) és a
5. évi CL. törvény (új Art.) vizsgálata és összehasonlítása révén. Észrevételezte, hogy a XIV., XV., XVII. és XVIII. rendű vádlottakkal szemben az elsőfokú bíróság elmulasztotta a vagyonelkobzás alkalmazását. Összességében a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az előbb felsorolt elveknek megfelelően minősítse a vádlottak terhére megállapított bűncselekményeket, illetőleg az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., X., XI., XII., XIII., XIV., XVI. és XVII. rendű vádlottak szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát súlyosítsa, a XIV., XVI. és XVII. rendű vádlottak esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzze, az I., II., IV., VII., VIII., XII., XIII., XIV. rendű vádlottakkal szemben foglalkozástól eltiltást is alkalmazzon, a XIV. rendű vádlottat ítélje közügyektől eltiltásra is, a XIV. rendű vádlottal szemben 130.925.153,- forintra, a XVI. rendű vádlottal szemben 30.404.013,- forintra, a XVII. rendű vádlottal szemben ugyancsak 30.404.013,- forintra, míg a XVIII. rendű vádlottal szemben 9.503.820,- forintra rendeljen el vagyonelkobzást - ezen vádlott vonatkozásában azért, mert a vagyonelkobzás nem esik súlyosítási tilalom hatálya alá -, míg a XIV., XVI., XVII. és XVIII. rendű vádlottak tekintetében állapítsa meg, hogy legkorábban a büntetés 2/3 részének a kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Indítványozta, hogy ezen túlmenően az elsőfokú bíróság rendelkezéseit hagyja helyben azzal, hogy a tárgyalási napok közül
6. október
7. napjától
8. december
9. napjáig felsorolt tárgyalási napokra történő hivatkozást mellőzze. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint a felmentésekre, illetőleg a foglalkozástól eltiltás kiszabására, valamint a szabadságvesztés büntetések enyhítésére irányuló fellebbezések minden esetben alaptalanok, a szabadságvesztés büntetések súlyosítására, a közügyektől eltiltás tartamának enyhítésére irányuló fellebbezések részben alaposak, a ..... Kft. és az......Kft. jogi személyek jogi képviselője által a társaságokkal szemben kiszabott pénzbírság megállapításának mellőzése érdekében előterjesztett fellebbezés alapos, a főügyészi átiratban foglaltak nagyobb részt megalapozottak. -oTekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalát követően,
10. július
11. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
12. évi XC. törvény (Be.), amelynek
13. §

(1)bekezdése alapján e törvény rendelkezéseit - a 868-

1. §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell, az ítélőtábla az elsőfokú ítélet felülbírálata során a másodfokú eljárás lefolytatásakor hatályos törvény szerint járt el. Az ítélőtábla a Be.
2. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 590. §

(1),

(2)és

(7)bekezdéseiben foglaltak alapján a fellebbezésekkel megtámadott ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes körűen felülbírálta, melynek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási szabályt nem sértett, a bizonyítási eljárást perrendszerűen folytatta le. Nem osztotta az ítélőtábla a IV. rendű vádlott védőjének azon álláspontját, miszerint az elsőfokú bíróság eljárása során bekövetkezett tanácsváltozást követően a tárgyalás nem került kellő mélységben megismétlésre. Az elsőfokú bíróság a tárgyalást a 2017. február 28. napján tartott tárgyaláson (835. számú jegyzőkönyv) kezdte el megismételni, az akkor hatályos 1998. évi XIX. törvény 287. §

(4)bekezdése alapján, a tárgyalás anyagának ismertetésével. Ekkor a vádiratnak csak egy része került ismertetésre. A

1. április
2. napján tartott tárgyaláson (
3. sorszámú jegyzőkönyv) a korábbi tárgyalások anyagának ismertetése mellett, sor került a teljes vádirat ismertetésére is az eljáró tanácselnök részéről. Ezt követően a megismétlés még több tárgyalási napon át tartott, melyek során a tárgyalás anyagát az elsőfokú bíróság valamennyi releváns körülmény tekintetében ismertette. Ezek közé tartoztak a titkos információgyűjtés során keletkezett anyagok is, melyek vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy: „ismerteti a tényt, hogy mely titkos információgyűjtés során készített hanganyag és kivonatos jelentések lettek a tárgyalás anyagává téve és az arra tett észrevételeket". Valamennyi érintett tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az adott, korábbi tárgyalási anyag ismertetése után a tanács elnöke minden esetben figyelmeztette az ügyészt, a védőket és a vádlottakat, hogy az ismertetésre észrevételt tehetnek és az ismertetés kiegészítését kérhetik. Mindez megfelelt az
4. évi XIX. törvény
5. §

(4)bekezdésében foglaltaknak. A jegyzőkönyvek azt is valamennyi esetben tartalmazzák, hogy észrevétel, kiegészítés kérés egy esetben sem volt. A fentiekkel összefüggésben rámutat az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróságnak nem is volt olyan törvényi kötelezettsége, hogy a tárgyalás anyagának megismétlése során az egyes kivonatok tartalmát újra ismertesse, ugyanis a tanács elnöke határozza meg, hogy a bizonyítás megismétlésére milyen mélységben kerüljön sor. Amennyiben az eljárás fő résztvevői ezt az ismertetést nem tartják elegendőnek, úgy az idézett törvényhely értelmében kérhetik annak kiegészítését és arra észrevételt is tehetnek. Tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó figyelmeztetéseket követően az ismertetés további kiegészítését senki sem kérte, így az elsőfokú bíróság a tárgyalás anyagának ekkénti ismertetésével nem valósított meg eljárási szabálysértést. Ami a vádiratnak a tanács elnöke általi ismertetését illeti, megállapítható, hogy a tárgyalás megismétlése során a bizonyítási eljárás korlátozott megismétlésére került sor. Ezzel összefüggésben a kialakult bírói gyakorlat szerint a vádirat ismertetése nem is volt szükséges, éppen ezért nem történt eljárási szabálysértés, amikor a tanács elnöke - egyébként szükségtelenül - a vádat ismertette. A titkos információgyűjtés anyagának felhasználhatóságával kapcsolatban az elsőfokú bíróság által kifejtetteket az ítélőtábla maradéktalanul osztotta. E körben az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a 2004. évi XIX. törvény (Vám tv.) 32. § - helyesen -

(5)bekezdése értelmében a bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. E tekintetben - ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott - az Alkotmánybíróság 32/

1. (XI. 22.) AB határozatában kifejtette, hogy a 90 nappal történő meghosszabbítás nem csak egy, hanem korlátlan alkalommal lehetséges. Emellett a 90+90 nap túllépésére egyébként is kizárólag II. rendű és VIII. rendű vádlottak egy-egy telefonszáma esetében került sor. Ugyanakkor a nyomozás
2. június
3. napján elrendelésre került, így a személyenként felhasznált időtartam ezen dátumig a 180 napot az ő esetükben sem haladta meg, hiszen a nyomozás elrendelését követően titkos információgyűjtés már nem, csupán titkos adatszerzés folytatható. Mindkét vádlott vonatkozásában megállapítható azonban, hogy valamennyi releváns, a titkos információgyűjtéssel érintett információ
4. június
5. napját megelőzően keletkezett. Nem osztotta az ítélőtábla azt a védői álláspontot sem, mely szerint a nyomozás elrendelése kapcsán az
6. évi XIX. törvény 206/A. §

(1)bekezdésében foglalt haladéktalanság követelménye nem teljesült volna. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos összefoglaló jelentés ugyanis

1. május
2. napján készült el, a nyomozati iratok I. kötetének
3. oldalán rögzítettek szerint pedig megállapítható, hogy az összefoglaló jelentés felülvizsgálatát
4. június
5. napján végezte el a nyomozó hivatal parancsnoka. Mivel
6. június 5.-e pénteki napra esett, így ezt követően az első munkanapon,
7. június
8. napján a nyomozó hivatal parancsnoka a nyomozást elrendelte. Mindebben osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapítottakat a tekintetben is, hogy
9. május
10. és
11. június
12. napja között nem telt el annyi idő, amely a haladéktalanság sérelmét eredményezné. Ezzel összefüggésben ugyanis figyelembe kell venni, hogy jelen esetben rendkívül nagy kiterjedésű, jelentős számú elkövetőt és céget érintő ügyről van szó, amelyben a lehallgatási anyag puszta mennyisége is olyan terjedelmű volt, hogy az elsőfokú bíróság körülbelül 2 éven keresztül tette a tárgyalás anyagává. Mindebből következően a
13. május
14. és
15. június
16. napjai között eltelt időre a nyomozó hatóságnak - és azon belül a nyomozó hatóság parancsnokának - szüksége volt arra, hogy állás foglalhasson a büntetőeljárás megindítása kérdésében. E körben mindenben helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a Kúria 74/
17. számú Büntető kollégiumi véleményében foglaltakra is. Mindezekre tekintettel tehát az ítélőtábla álláspontja szerint a haladéktalanság törvényi követelménye a titkos információgyűjtéssel kapcsolatosan megvalósult, így az ezen követelmény megsértésére vonatkozó hivatkozás nem eredményezhette a titkos információgyűjtés során keletkezett anyagok bizonyítékok köréből történő kizárását. Az a védői hivatkozás sem foghatott helyt, miszerint a titkos információgyűjtést valamely vádlottra vagy valamely cselekményre nem rendelték el, így e körben annak eredménye sem használható fel. Az
18. évi XIX. törvény ugyanis a titkos információgyűjtés engedélyezésének és elvégzésének idején a következők szerint rendelkezett: 206/A. §

(2)Akivel szemben a bíróság bűnüldözési célból titkos információgyűjtést engedélyezett, az

(1)bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. 206/A. §

(3)Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíróság engedélyezte, az

(1)bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. Az

1. évi XIX. törvény hivatkozott rendelkezései egészen
2. február
3. napjáig hatályban voltak, azaz a nyomozási bíró ezek alapján engedélyezte a titkos információgyűjtés elvégzését a nyomozó hatóság részére, amely azt ugyancsak ezen rendelkezések alapján végezte el. Az itt idézett szabályozás alapján pedig egyértelmű, hogy a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható, illetőleg felhasználható olyan bűncselekmény bizonyítására is, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg. A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban való felhasználhatósághoz viszont azon feltételnek is teljesülnie kellett, hogy a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében a titkos adatszerzés engedélyezésének az
4. évi XIX. törvény
5. §-ában foglalt kritériumai is fennálljanak, azonban ez a feltétel is teljesült, ugyanis mind a csalás, mind az adócsalás, mind pedig a pénzmosás - mint a titkos információgyűjtéssel elsődlegesen érintett bűncselekmények - egyaránt 5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb megítélésű cselekmények voltak valamennyi vádlott esetében. Nem találta megalapozottnak az ítélőtábla VIII. rendű vádlott védőjének az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló, azon hivatkozást tartalmazó indítványát sem, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget. A Be.
6. §

(1)bekezdése, valamint a

(2)bekezdés d) pontja az indokolási kötelezettség teljes vagy részbeni elmulasztásának jogkövetkeményét az úgynevezett relatív eljárási szabálysértések közé sorolja, tehát nem vezet az ítélet automatikus hatályon kívül helyezéséhez. A kialakult bírói gyakorlat szerint az indokolási kötelezettség hatályon kívül helyezést eredményező elmulasztása tipikusan akkor állapítható meg, ha az ügydöntő határozat indokolása - kivéve, ha a törvény különös rendelkezése ezt nem kívánja meg - nem tartalmazza azoknak a bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság az ítéleti tényállást, ezen keresztül a döntését alapozta, és nem adta indokát annak sem, hogy mely bizonyítékot a tényállás megállapításának alapjául miért fogadott el, más bizonyítékot pedig miért vetett el és ennek következtében a megtámadott határozat indokolása valamely tény vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg, mire alapozta az elsőfokú bíróság a döntését. Ha az elsőfokú ítéletből kitűnik az elsőfokú bíróságnak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, valamint az, hogy az érdemi döntése milyen ténybeli és jogi állásponton nyugszik, az indokolási kötelezettség sérelme nem állapítható meg (Büntetőeljárásjog Kommentár a gyakorlat számára HVG-ORAC

1. oldal). Ezzel egyező állásfoglalást tartalmaz a Kúria BH
3. számú eseti döntése is, melynek II. pontja szerint az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor képez hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ha az oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg, hogy a bíróság a döntését mire alapította. Ezen eseti döntés [37] bekezdésében rögzítésre kerül az is, hogy az indokolási kötelezettség megsértése fűződhet ténykérdésekhez és jogkérdésekhez. A ténykérdésekkel kapcsolatos indokolási kötelezettség megsértése egyrészt nem azonos a megalapozatlanság kérdésével, másrészt akkor tekinthető elmulasztottnak, ha nem állapítható meg, hogy mire alapította a bíróság a döntését. A jogi indokolási kötelezettség megsértése hasonlóképpen akkor áll elő, ha nem állapítható meg még jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés. Az ítélőtábla álláspontja szerint viszont a törvényszék a szükséges és elégséges mértékben indokolási kötelezettségének eleget tett, okfejtése - mind a tény, mind a jogkérdésekben egyértelműen követhető és ellenőrizhető volt, így ítéleti indokolása csak - a későbbiekben részletezett - néhány ponton szorult kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre. Nem találta megalapozottnak az ítélőtábla XV. rendű vádlott védőjének azon észrevételét, miszerint az elsőfokú bíróság az ítélet
4. oldalán túlterjeszkedett volna a vádon. Az ítélet
5. oldala egyértelműen azt rögzíti, hogy a XV. rendű vádlott segítséget nyújtott XIV. rendű vádlottnak a bűncselekmény elkövetéséhez, 65.105.000,- forint általános forgalmi adó jogosulatlan visszaigénylésének erejéig. Ezen összeg megegyezik azzal, amit a vádirat is tartalmazott. Ehhez képest az ítélet
6. oldalán az elsőfokú bíróság akként fogalmazott, hogy a vádlottak (nyilvánvalóan a .... Kft. működésével összefüggésben) a számlák felhasználásával az adóhatóságot megtévesztették és tényleges közösségen belüli értékesítés nélkül igényeltek vissza áfát, mellyel 130.925.153,- forint kárt okoztak. Az elsőfokú ítélet további megfogalmazása szerint: „ugyancsak segítséget nyújtott az előzőekben részletezettek szerint XV. rendű vádlott". Az elsőfokú bíróság tehát visszautalt a korábbi,
7. oldalon rögzített megállapításához, így a vádon történő túlterjeszkedés nem állapítható meg, esetében a 65.105.000,- forint elkövetési érték az irányadó. -oA másodfokú bíróság a Be.
8. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján a törvényszék ítéletének - részben megalapozatlan - tényállását az alábbiaknak megfelelően kiegészítette, illetve helyesbítette: - Mellőzte az indokolásból a tárgyalási napokra történő utalásokat, figyelemmel arra, hogy az 1998. évi XIX. törvény 258. §

(3)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai szerint az ítélet indokolása összefüggően tartalmazza a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetésére vonatkozó adatokat és a bíróság által megállapított tényállást. A tárgyalási napok felsorolása tehát nem része az ítéleti indokolásnak, az az 1998. évi XIX. törvény 258. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében kizárólag a bevezető részben tüntetendő fel, de a tárgyalás megismétlése esetén itt is kizárólag csak a megismétléstől kezdődően megtartott tárgyalási napokat kell feltüntetni. - I. rendű vádlott vonatkozásában az ítélőtábla mellőzte a Fővárosi Törvényszék és a szlovák Besztercebányai Járásbíróság ítéleteire történő hivatkozásokat, tekintettel arra, hogy ezek a jelen ügyben elkövetett bűncselekmények elkövetését követően kerültek meghozatalra. Ehelyett megállapította, hogy az I. rendű vádlott a bűncselekmények elkövetése előtt két alkalommal volt büntetve: a Kecskeméti Városi Bíróság a

1. április
2. napján jogerős 11.B.399/2001/
3. számú ítéletével magánokirat-hamisítás vétsége és rongálás vétsége miatt 48.6000,- forint pénzbüntetésre ítélte, míg a Nagykanizsai Városi Bíróság a
4. október
5. napján jogerős 2.Bk.197/2007/
6. számú határozatával egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette miatt 60.000,- forint pénzbüntetést szabott ki vele szemben. - Mellőzte az ítélőtábla az ítélet
7. oldalának azon megállapítását, hogy kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy I. rendű vádlott valóban meghalt, sokkal inkább a halálának megrendezése látszik valószínűnek. Ezen megállapítás mellőzésére azért volt szükség, mert az ítéleti tényállás kizárólag ténymegállapításokat tartalmazhat, valószínűsítéseket nem, jelenleg pedig teljes bizonyossággal csak az állapítható meg, hogy I. rendű vádlott a büntetőeljárás során ismeretlen helyre távozott. -IV. rendű vádlottat betegsége, mint kóros elmeállapot, enyhe-közepes fokban korlátozta a terhére rótt cselekmény cselekvésben. következményeinek felismerérésében vagy a felismerésnek megfelelő Ezen kiegészítés azért vált szükségessé, mert az elsőfokú bíróság - részben - ismertette ugyan IV. rendű vádlottról készült igazságügyi elmeorvos szakértői leletet és véleményt, de a beszámíthatóságra vonatkozó megállapítást ítéletében nem tüntette fel - illetőleg azt a részt a tárgyaláson sem ismertette -, holott ennek a büntetés kiszabása során kiemelt jelentősége van. - VIII. rendű vádlottnak nem kiskorú, hanem nagykorú gyermeke van, illetőleg időközben férjhez ment, jelenlegi neve Bankhardt-Török Márta. - X. rendű vádlott agyvérzést kapott testvérét gondozza. - XI. rendű vádlottnak
8. augusztus hónapban kiskorú gyermeke született. - XII. rendű vádlottnak nem kiskorú, hanem nagykorú gyermeke van. Ezen kiegészítések, illetve helyesbítések a vádlottak nyilvános ülésen tett nyilatkozatain alapulnak. - Helyesbítette az ítélőtábla az ítélet
9. oldalának ötödik bekezdését akként, hogy I. rendű vádlott a céghálózatot adóminimalizási célzattal hozta létre. Ez a kiegészítés azért szükséges, mert az elsőfokú bíróság pusztán azt rögzítette, hogy a hálózat létrehozására „minimalizási" célzattal került sor. -....Kft.
10. június
11. napján, az ...... Kft.
12. június
13. napján, az........Kft.
14. június
15. napján, az ....... Kft.
16. március
17. napján, az .........Kft.
18. május
19. napján, az ..........Kft.
20. március
21. napján, az .........Kft.
22. május
23. napján, az ..... Kft.
24. szeptember
25. napján, az ..........Kft.
26. június
27. napján, a ....... Kft.
28. június
29. napján, a ............. Kft.
30. március
31. napján, a .........Kft.
32. szeptember
33. napján, a ........Kft.
34. február
35. napján, a ........ Kft.
36. december
37. napján, a ........ Kft.
38. március
39. napján, a ....... Kft.
40. szeptember
41. napján, az ......... Kft.
42. március
43. napján, a ..........Kft.
44. október
45. napján, a .........Kft.
46. február
47. napján, a ......... Kft.
48. október
49. napján, a ........Kft.
50. február
51. napján, a ....... Kft.
52. október
53. napján, a ........Kft.
54. november
55. napján, a .........Kft.
56. november
57. napján, a...........Kft.
58. július
59. napján, a ........ Kft.
60. február
61. napján, a .......Kft.
62. július
63. napján, a ........ Kft.
64. november
65. napján, a ....... Kft.
66. június
67. napján, a ....... Kft.
68. november
69. napján, a ..........Kft.
70. október
71. napján, a ..........Kft.
72. január
73. napján, a ........ Kft.
74. október
75. napján, a......Kft.
76. január
77. napján, az .......Kft.
78. február
79. napján, a ........Kft.
80. március
81. napján, a .......Kft.
82. október
83. napján, a .........Kft.
84. június
85. napján, a ..... Kft.
86. július
87. napján, a .........Kft.
88. november
89. napján, a ........Kft.
90. szeptember
91. napján a ....Kft.
92. február
93. napján, a ....... Kft. a
94. február
95. napján, a .........Kft.
96. november
97. napján, a - helyesen .........Kft.
98. november
99. napján, a ......Kft.
100. november
101. napján, a.......... Kft. .
102. október
103. napján, míg a ......... Kft.
104. február
105. napján a cégjegyzékből törlésre került. A fenti kiegészítések azért szükségesek, mert egyrészt az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása ezen gazdasági társaságok vonatkozásában hiányos volt, hiszen a megszüntetésükre vonatkozó adatokat nem tartalmazta, másrészt jelentőséggel bírnak a tekintetben, hogy az ítélet rendelkező részében mely gazdasági társaságok megszüntetése szükséges és melyek megszüntetése - mint már nem létező cégek - mellőzendő. - A ..........Kft. cégjegyzékszáma helyesen: Cg........, a..........Kft. cégjegyzékszáma és címe helyesen: Cg..........., ........., míg a ...Kft. cégjegyzékszáma és címe helyesen: Cg..., ,,,,,,,,,, Ezen helyesbítéseket azért eszközölte az ítélőtábla, mert a felsorolt cégek a megszüntetett gazdasági társaságok között szerepelnek, azonban időközben cégjegyzékszámuk és székhelyük megváltozott. - Mellőzte az ítélőtábla az ítélet
106. oldalának második és utolsó bekezdéseiből az
107. szinten elhelyezkedő gazdasági társaságok számára („négy") történő utalást, ehelyett azt állapította meg, hogy a pénzösszegek több gazdasági társasági devizaszámláiról kerültek kiutalásra külföldre. - Mellőzte az ítélőtábla az ítélet
108. és
109. oldalain szereplő ábrákat, tekintettel arra, hogy azok nem teljesek, nem csak az azokon szereplő cégek állítottak ki számlákat, illetőleg végeztek átutalásokat és nem kizárólag azon cégek irányába, amelyek az ábrákon szerepelnek. Az ítéleti tényállás szöveges része valósághű tényállás megállapítására alkalmas, így az ábrák mellőzését látta szükségesnek az ítélőtábla. - Helyesbítette az ítélőtábla az ítélet
110. oldalának harmadik bekezdését akként, hogy VII. rendű vádlott helyesen az átutalások koordinálásában vett részt. E helyen ugyanis az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy VII. rendű vádlott az átutalásokat „lebonyolította". Ezen megállapítása iratellenes volt, mert erre vonatkozó adatok nem merültek fel, arra viszont igen, hogy könyvelőként a láncba kötött gazdasági társaságok közötti átutalásokat is koordinálta a számlák kiállításán túlmenően. - Kiegészítette a másodfokú bíróság az ítélet
111. oldalának harmadik bekezdését akként, hogy ...Kft.
112. évben is állított ki számlákat az ...Kft-nek, illetőleg ezen cégnek
113. évben a ...Kft. is számlázott, továbbá a ...Kft. mind 2008., mind
114. évben állított ki számlákat az ....Kft-nek és a....Kft-nek is, a .... Kft.
115. évben számlázott a .... Kft-nek, a ....Kft. szintén
116. évben számlázott a .... Kft-nek, a ....Kft.
117. évben számlázott ugyancsak a .... Kft-nek, illetőleg az ...Kft., mind 2008., mind
118. évben számlázott a .... Kft-nek és az ....Kft-nek is. - Kiegészítette az ítélet
119. oldalának harmadik bekezdését akként, hogy II. rendű és III. rendű vádlottak koordinálták a céghálózat 2-
120. szintjén lévő gazdasági társaságok fiktív számlázását. - Kiegészítette az ítélet
121. oldalának negyedik bekezdését akként, hogy V. rendű vádlott 2008-
122. években a ....Kft. ügyvezetőjeként fiktív számlákat állított ki az...Kft. részére. - Kiegészítette az ítélet
123. oldalának hatodik bekezdését akként, hogy VIII. rendű vádlott a .....Kft. ügyvezetőjeként
124. október
125. napjáig fiktíven számlázott a ....Kft-nek, az.... Kft-nek és a ....nak. A ....Kft. ügyvezetőjeként
126. évben az ....Kft-nek és a .... Kft-nek állított ki fiktív számlákat, míg a ... [külföldi cég] ügyvezetőjeként
127. november
128. napjáig vett részt a fiktív céghálózat működtetésében. - Kiegészítette az ítélet
129. oldalának hetedik bekezdését akként, hogy VI. rendű vádlott az ....Kft. képviselőjeként
130. és
131. években fiktív számlákat állított ki a ....Kft-nek és az .....Kft-nek. - Helyesbítette az ítélet
132. oldalának nyolcadik bekezdését akként, hogy VII. rendű vádlott az átutalások lebonyolítása helyett azok koordinálását intézte. - Kiegészítette az ítélet
133. oldalának kilencedik bekezdését akként, hogy X. rendű vádlott a Kft. ügyvezetőjeként
134. október
135. napjától
136. és
137. években fiktíven számlázott az ....Kftnek, a ..... Kft-nek és a [külföldi cég] , a ......Kft. ügyvezetőjeként
138. évben fiktív számlákat állított ki a ....... Kft-nek, az .......Kft-nek és a [külföldi cég]-nek. - Kiegészítette az ítélet
139. oldalának utolsó bekezdését akként, hogy XII. rendű vádlott ügyvezetője volt a .... Kft-nek és a [külföldi cégnek] , míg kézbesítési megbízottja volt az ... Kft-nek, az ....Kftnek, az ..... Kft-nek, az.....Kft-nek, a.....Kft-nek és a .....Kft-nek, így részt vett a fiktív céghálózat működtetésében. - Kiegészítette az ítélet
140. oldalának második bekezdését akként, hogy XIII. rendű vádlott
141. december
142. napjáig a .......Kft. ügyvezetőjeként, illetve
143. november
144. napjától a ...... ügyvezetőjeként részt vett
145. és
146. évben fiktív számlák kiállításával és befogadásával a fiktív céghálózat működtetésében. A fenti kiegészítéseket az ítélőtábla azért eszközölte, mert az adócsalás bűntette vonatkozásában szükséges volt az egyes vádlottak cselekvőségének pontosítása, illetőleg kiegészítése. - Kiegészítette az ítélőtábla az ítélet
147. oldalának utolsó bekezdését, valamint a
148. oldal második bekezdését akként, hogy [XZ] a ..... Kft. nevében a társaság adóbevallásait [város neve], az ........Kft. nevében [város neve] nyújtotta be az adóhatósághoz. Ezen kiegészítések az elkövetés helyének rögzítése miatt váltak szükségessé. - Helyesbítette az ítélet
149. oldalának
150. és
151. bekezdésében, valamint
152. oldalának
153. bekezdésében foglaltakat akként, hogy az .......Kft. 14.398.776.979,- forint bruttó értékű, 2.399.795.946,- forint áfa tartalmú, a ........ Kft. 744.746.600,- forint bruttó értékű, 144.124.447,forint áfa tartalmú fiktív számlákat helyezett el a könyvelésben és szerepeltetett az áfa bevallásban, mellyel az .........Kft. 2.399.795.946,- forint, a ......... Kft. 144.124.447,- forint, ítélet
154. oldalának
155. bekezdésében felsorolt vádlottak összesen 2.543.920.393,- forint adóbevétel csökkenést okoztak általános forgalmi adónemben a 2008-
156. adóévekben. Az említett összegek helyesbítése azért vált szükségessé, mert a Bács-Kiskun-Megyei Főügyészség
157. január
158. napján B.2530/2009/394-IV. szám alatt a vádiratot módosította - többek között akként, hogy az I. vádpont alatt az ........Kft. és a ...... Kft. által befogadott fiktív számlák közül a ......Kft. által kibocsátott számlákat mellőzte. Ennek eredményeként mind az .........Kft., mind a ......... Kft. által okozott, mind pedig a teljes adóbevétel csökkenés összege csökkent az eredeti vádhoz képest. Megállapítható tehát, hogy a vádhatóság ekként a vádlottak terhére rótt elkövetési magatartások körét szűkítette, a Be.
159. §

(1)és

(2)bekezdései szerint pedig a bíróság vád alapján ítélkezik és a vádon túl nem terjeszkedhet. - Az ítélőtábla mellőzte az ítélet

1. oldalának harmadik bekezdésében foglaltakat és azokat a jogi indokolás részeként tekintette, ugyanis a keretdiszpocíziókat kitöltő jogszabályi hivatkozások a kialakult bírói gyakorlat szerint nem az ítéleti tényállás, hanem a jogi indokolás részei. - Mellőzte az ítélet
2. oldalán található ábrát, miután az kizárólag az átutalások irányát mutatja és ezért értelemzavaró. - Kiegészítette az ítélet
3. oldalának
4. bekezdését akként, hogy VII. rendű vádlott részt vett a ....Kft. fiktív áfa-visszaigényléséhez szükséges adóbevallások elkészítésében. - Kiegészítette az ítélet
5. oldalának
6. bekezdését az elkövetés helyével, amely ...... - Kiegészítette az ítélet
7. oldalának első bekezdését akként, hogy XVIII. rendű vádlott cselekményét I. rendű és III. rendű vádlottak felbujtására követte el. Egyúttal mellőzte ezen két vádlottat ugyanezen bekezdésből, az arra vonatkozó felsorolásból, hogy mely személyek nyújtottak segítséget a XVIII. rendű vádlottnak cselekménye elkövetéséhez. Ugyancsak kiegészítette ezen bekezdést akként, hogy a XVIII. rendű vádlott cselekményéhez VII. rendű vádlott is segítséget nyújtott. - A már fent hivatkozottra figyelemmel az ítélőtábla az ítélet
8. oldalának második bekezdéséből is mellőzte az Áfa törvény rendelkezéseire történő jogszabályi hivatkozásokat és azokat a jogi indokolás részeként tekintette. - Mellőzte az ítélőtábla az ítélet
9. oldalán található ábrát az ítéleti tényállásból, tekintettel arra, hogy ezen ábra is csak az utalások irányát tartalmazza és ezért értelemzavaró. - Az ítélet
10. oldalának negyedik bekezdését kiegészítette akként, hogy VII. rendű vádlott részt vett a ......Kft. fiktív áfa visszaigényléséhez szükséges könyvelésben. - Kiegészítette az ítélet
11. oldalának hetedik bekezdését akként, hogy XIII. rendű vádlott a ........Kft. adóbevallását [város neve] -re nyújtotta be. - Kiegészítette az ítélet
12. oldalának első bekezdését akként, hogy XIII. rendű vádlott cselekményét I. rendű és III. rendű vádlottak felbujtására követte el. Mellőzte ugyanezen bekezdésből az említett két vádlottat azon személyek közül, akik a XIII. rendű vádlottnak a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Kiegészítette ugyanakkor ezen bekezdést akként, hogy XIII. rendű vádlott részére VII. rendű vádlott is segítséget nyújtott. - Mellőzte az ítélet
13. oldalának második bekezdését (Áfa törvényre történő hivatkozás) és azt a jogi indokolás részeként tekintette a már fentebb kifejtettekre figyelemmel. - Helyesbítette az ítélet
14. oldalának alulról második bekezdését akként, hogy a Kft. helyesen valótlan tartalmú beszerzési számlákat állított be a könyvelésébe. Ezen helyesbítés azért szükséges, mert az elsőfokú bíróság nyilvánvaló elírás folytán rögzítette azt, hogy a könyvelésbe beállított okiratok értékesítési számlák voltak. - Kiegészítette az ítélet
15. oldalának harmadik bekezdését akként, hogy VII. rendű vádlott részt vett a....... Kft. fiktív áfa visszaigényléséhez szükséges adóbevallások elkészítésében. - Kiegészítette az ítélet
16. oldalának negyedik bekezdését akként, hogy XIV. rendű vádlott az .....Kft. adóbevallását[város neve] -re nyújtotta be. - Az ítélet
17. oldalának táblázat alatti első bekezdését a másodfokú bíróság az ítélet
18. oldalának második bekezdésébe helyezte át, ugyanis a bekezdésben megfogalmazottak ott nyernek értelmet. - Kiegészítette, valamint helyesbítette az ítélet
19. oldalának utolsó és
20. oldalának első bekezdését akként, hogy XV. rendű vádlott a ..........Bt. nevében valótlan tartalmú számlákat, így a
21. október
22. napján kiállított 00578/
23. számú, 13.000,- forint áfa vonzatú, a
24. október
25. napján kiállított 00558/
26. számú, 7.900,- forint áfa vonzatú, a
27. október
28. napján kiállított 000557/
29. számú, 7.900,- forint áfa vonzatú,
30. augusztus
31. napján kiállított 000505/
32. számú, 000502/
33. számú, 000501/
34. számú, számláként 13.000,- forint áfa vonzatú, a
35. június
36. napján kiállított 000409/
37. számú, 13.000,- forint áfa vonzatú, a
38. június
39. napján kiállított 000395/
40. számú, 13.000,- forint áfa vonzatú, a
41. június
42. napján kiállított 000354/
43. számú 13.000,- forint áfa vonzatú, összesen 1.068.000,- forint áfa vonzatú számlákat, továbbá nemzetközi fuvarleveleket, így a
44. november
45. napján kiállított 030923, a
46. november
47. napján kiállított 030922, a
48. október
49. napján kiállított 030921, a
50. szeptember
51. napján kiállított B.0535020, a
52. szeptember
53. napján kiállított B.0535014, a B.0535012, a
54. július
55. napján kiállított B.0376026, a
56. június
57. napján kiállított B.0376025, a
58. június
59. napján kiállított B.0376024, a
60. május
61. napján kiállított B.0535008, a
62. április
63. napján kiállított B.0535011, a
64. április
65. napján kiállított B.0376027 számú fuvarleveleket állította ki az alufólia alapanyag nemzetközi szállításáról XIV. rendű vádlott részére (XII. számú dosszié 300-
66. oldal). Ezen kiegészítés azért vált szükségessé, mert az elsőfokú bíróság ítéletében egyrészt iratellenesen rögzítette azt, hogy XV. rendű vádlott 65.105.000,- forint összegű általános forgalmi adó jogosulatlan visszaigényléséhez nyújtott segítséget XIV. rendű vádlott részére, másrészt nem adta tényállásbeli alapját annak, hogy ezen bűnsegédi tevékenységét a XV. rendű vádlott mely valótlan tartalmú magánokiratok kiállításával fejtette ki. A nyomozati iratok mellékletei között XII. számmal jelzett dosszié tartalmazta ezen számlákat és fuvarleveleket, a számlák összesített áfa tartalma 1.068.000,- forint. - Helyesbítette az ítélőtábla az ítélet
67. oldalának táblázat alatti első bekezdését akként, hogy a kimenő számlákon feltüntetett gazdasági események nem történtek meg, XIV. rendű vádlott a számlák felhasználásával az adóhatóságot megtévesztette és tényleges közösségen belüli értékesítés nélkül igényelt vissza áfát, mellyel 130.925.153,- forint kárt okozott, mely nem térült meg. A XIV. rendű vádlott cselekményét I. rendű és III. rendű vádlottak felbujtására követte el, melyhez II. rendű, IV. rendű, XV. rendű, valamint VII. rendű vádlottak szándékosan segítséget nyújtottak, a XV. rendű vádlott 1.068.000,- forint erejéig, míg a II., IV. és a VII. rendű vádlott 130.925.153,- forint erejéig. - Mellőzte az ítélet
68. oldalának második bekezdését (Áfa törvényre történő hivatkozás) és ezt a jogi indokolás részeként tekintette a korábban már kifejtettek szerint. - Mellőzte a másodfokú bíróság az ítélet
69. oldalának táblázat alatti harmadik bekezdését, tekintettel arra, hogy a
70. tényállási pontban rögzített csalás bűntettét három különböző cég vonatkozásában, három különböző vádlott követte el, így az egyes cselekmények tettesenként külön-külön minősülnek az elkövetési értéktől függően, a részesek cselekményeinek minősítése pedig a tettesekéhez igazodik, így szükségtelen és egyben téves a csalással okozott kárösszegek összeadása, összegzése. - Helyesbítette az ítélet
71. oldalának negyedik bekezdését akként, hogy az
72. tényállás (adócsalás) elkövetéséből származó pénz összege helyesen: 2.543.920.393,- forint, illetőleg kiegészítette azzal, hogy az adócsalás és a csalás elkövetéséből származó pénz összesen 2.728.174.100,- forint. - Kiegészítette az ítélet
73. oldalának második bekezdését akként, hogy V. rendű vádlott az
74. szinten lévő cégek számláira történő pénzösszegek továbbításán túlmenően az azok számláiról történő utalásokat is végezte. - Kiegészítette az ítélet
75. oldalának negyedik bekezdését akként, hogy VIII. rendű vádlott a fkülföldi cég] ügyvezetőjeként pénzügyi szolgáltatásokat vett igénybe a fiktív céghálózaton keresztül a bankszámlára utalt összegek kapcsán. - Kiegészítette az ítélet
76. oldalának alulról harmadik bekezdését akként, hogy X. rendű vádlott a [külföldi cég] ügyvezetőjeként pénzügyi szolgáltatásokat vett igénybe a fiktív céghálózaton keresztül a bankszámlára utalt pénzösszegek kapcsán. - Kiegészítette az ítélet
77. oldalának második bekezdését akként, hogy XIII. rendű vádlott a .... Kft. és a ....... ügyvezetőjeként pénzügyi szolgáltatásokat vett igénybe a fiktív céghálózaton keresztül a gazdasági társaságok bankszámlájára utalt összegek kapcsán. - Kiegészítette a
78. oldal negyedik bekezdését akként, hogy VII. rendű vádlott koordinálta a fiktív céghálózatban szereplő gazdasági társaságok közötti átutalásokat. - Helyesbítette az ítélet
79. oldalának utolsó előtti bekezdését akként, hogy a vádlottak által elkövetett adócsalás és csalás bűncselekmény elkövetéséből származó pénzösszeg 2.352.474.100,forint volt (a már fent említett 2.728.174.100,- forintból kell levonni a készpénzfelvétel összegét, amely 375.700.000,- forint), így ez a pénzmosás elkövetési értéke. Mellőzte az ítélőtábla ugyanezen bekezdésből az arra történő utalásokat, miszerint a vádlottak az így megszerzett pénzt részben a gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználták, valamint azt, hogy a pénzt részben készpénzben kivették. Ezen helyesbítés azért szükséges, mert a bűncselekmények útján szerzett pénznek a céghálózat fenntartására fordított, illetőleg a készpénzben kivett része nem tartozik a pénzmosás bűntettének keretei közé. Ennek oka részletesen a bűncselekmények törvényi minősítése során kerül majd kifejtésre. - Kiegészítette továbbá az ítélet
80. oldalának utolsó előtti bekezdését azzal is, hogy a [külföldi cégek nevei] bankszámláira érkező pénzösszegek az
81. és
82. tényállási pontokban részletezett bűncselekményekből származtak. - Mellőzte az ítélet
83. oldalának utolsó bekezdését teljes egészében, az abban foglaltak ugyanis csak a korábban leírtakat ismétlik meg. - Helyesbítette és kiegészítette az ítélet
84. oldalának harmadik bekezdését akként, hogy kizárólag I. rendű vádlott utasítása alapján állíttatta be IV. rendű vádlottal a társaság könyvelésébe a valótlan tartalmú számlákat XV , mint az .......Kft. és a Kft. ügyvezetője, mely cselekményéhez III. rendű vádlott akként nyújtott szándékosan segítséget, hogy ő végezte az ......Kft. és a .... Kft. részére a fiktív számlázások koordinációját. - Az ítélet
85. oldalának hatodik bekezdését (számviteli törvényre történő hivatkozás) az ítélőtábla a jogi indokolás részeként tekintette a fentebb már kifejtettekre tekintettel. - Kiegészítette az ítélet
86. oldalának utolsó bekezdését akként, hogy II. rendű vádlott az alább megjelölt egyes esetekben ügyvezetőket szervezett az egyes gazdasági társaságokba, míg további gazdasági társaságok esetében kézbesítési megbízottat, székhelyet intézett, a [cégek neve] Kft. esetében ügyvezetői tevékenységet vállalt. - Helyesbítette az ítélet
87. oldalának második bekezdését akként, hogy I. rendű és II. rendű vádlottak a fenti tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett gazdasági társaságokra vonatkozóan valótlan adatokat foglaljanak közokiratba. - Helyesbítette az ítélet
88. oldalának utolsó bekezdését akként, hogy [tanú neve] az ......Kft. tényleges működtetése nem állt szándékában. - Mellőzte az ítélet
89. oldaláról a .... Kft-re, míg a
90. oldaláról a ..... Kft-re történő hivatkozásokat. A mellőzés oka, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a már korábban hivatkozott vádmódosításának
91. oldal első bekezdésében a .... Kft-re és a ......Kft-re vonatozó tényállást mellőzte, így - szintén a korábban említett vádon való túlterjeszkedés tilalma miatt - az az ítélet tényállásnak sem képezhette részét. - Helyesbítette az ítélet
92. oldalának első bekezdését akként, hogy VI. rendű vádlott a ... Kft. mellett az .....Kft. ügyvezetését látta el. - Kiegészítette a
93. oldal ötödik bekezdését akként, hogy a .....Kft. nevében XVI. rendű és XVII. rendű vádlottak a társaság adóbevallásait az adóhatósághoz [város neve] , XY ügyvezető megtévsztésével nyújtották be. - Kiegészítette az ítélet
94. oldalának az alsó két táblázat közötti szöveges részét akként, hogy XVI. rendű és XVII. rendű vádlottak a .....Kft. könyvelésébe a tévedésben lévő XY ügyvezetővel állíttatták be a valótlan tartalmú számlákat. - Az ítélet
95. oldalának táblázat alatti szöveg