Pfv.20772/2019/5 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.772/2019/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Antal Gabriella Az alperes: Az alperes képviselője: ügyvédek . Bobay Beatrix és dr. Vámbéry Gábor A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 9.Gf.25.856/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ázi Járásbíróság 5.P.20.417/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint együttes fellebbezési felülvizsgálati eljárási költséget. A 24.000 (huszonnégyezer) forint (hetvenezer) forint felülvizsgálati viseli. az és fellebbezési és a 70.000 eljárási illetéket az állam Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes képviselő testülete 71/
4. (V. 22.) KT határozatával jóváhagyott, a felek által
5. május számú 24-én [2] megkötött „közoktatási megállapodás" tárgya az
6. pont szerint az általános iskola fenntartói jogának, valamint az általános iskolai oktatásnak, mint közfeladatnak az átadása
7. szeptember
8. napjától 5 év időtartamra az alperes részére. A megállapodás
9. és
10. pontja értelmében az alperes a feladatot
11. szeptember
12. napjától a felperes tulajdonában álló, G., I. u.
13. és N. u.
14. szám alatti ingatlanokban látja el, amelyeket a felperes a Kt.
15. §

(7)bekezdésre figyelemmel térítésmentesen ad át használatra. A

1. pont is rögzíti, hogy a felek a megállapodást
2. szeptember
3. napjával 5 év időtartamra kötik. A N. utcai ingatlan beázása miatt a felperes képviselő testülete 103/
4. (IX. 9.) KT számú határozatával felhatalmazta a polgármestert a telephely változás kapcsán a megállapodás módosítására. A
5. október 10-én keltezett „közoktatási megállapodás módosítása" okirat szerint - a G., N. u.
6. szám alatti ingatlan vis major ok miatti használhatatlanságára tekintettel - a megállapodás
7. és
8. pontja helyébe lépő szerződéses rendelkezés: az alperes a feladatot
9. szeptember
10. napjától változatlanul a G., I. u.
11. és
12. szeptember
13. napjától a K. u.
14. szám alatti ingatlanokban látja el, azokat a felperes ez időponttól adja át térítésmentes használatra. A felek a megállapodást
15. szeptember 1-től visszamenőlegesen érvényesnek és hatályosnak nyilvánították, egyidejűleg az eredeti megállapodás
16. pontjában rögzített 5 éves időtartamot is e pontban megjelölt időponttól számított 5 évig nyilvánították érvényesnek. Mindkét okiratot a felperes képviseletében a polgármester írta alá. A felek a G., I. u.
17. szám alatti ingatlanra
18. szeptember
19. napjától 5 éves időtartamra ingatlan hasznosítási szerződést kötöttek a közoktatási feladatok folyamatos ellátása érdekében. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes a keresetében a közoktatási megállapodás jogszabályba ütköző
20. október 10-i módosítása semmisségének a megállapítását kérte képviselő-testületi jóváhagyás, a polgármester felhatalmazása hiányában. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
21. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) irányadó a jogvita elbírálására. A telephely módosítására a polgármestert a képviselő-testület felhatalmazta, erre hivatkozással a módosítás nem semmis. A jelenlegi polgármester a határozathozatalakor jelen volt, az okiratot további intézkedést nem igényel utasítással látta el. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta: megállapította, hogy a
22. október
23. napján kötött „Közoktatási megállapodás módosítása"
24. pontjának a szerződés hatálya kezdő időpontját meghatározó rendelkezése semmis; egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a jogvita elbírálására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [a Polgári Törvénykönyvről szóló
25. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
26. évi CLXXVII. törvény
27. § és
28. §

(1)bekezdése]. A felperes kereshetőségi jogát megalapozta, hogy a szerződés alanya, a jogi érdekeltségét nem kellett vizsgálni. A polgármester képviselőtestületi felhatalmazással a közoktatási megállapodás módosítására az épületre, a telephely megváltoztatására korlátozottan bírt. A szerződés időbeli hatályát módosító rendelkezés ezért a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. § azon rendelkezésébe ütközik, miszerint a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A Ptk. 239. §

(1)bekezdése alapján csak a szerződés e része érvénytelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] [8] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 200. §

(2), a 239. §

(1)és a 234. §

(1)bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy „jóhiszemű harmadik személyként" nem volt köteles és lehetősége sem volt vizsgálni a felperes képviseletében eljárt polgármester felhatalmazásának a terjedelmét. A felperes honlapján közzétett Szervezeti és működési szabályzat nem korlátozza a polgármestert az önkormányzati vagyonról történt rendelkezéskor. A jelenleg is fennálló szerződéses kapcsolatra tekintettel a felperesnek jogi érdeke sincs a korábbi szerződés megtámadására. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítéletet kérte hatályában fenntartani. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét 4. számú végzésével elutasította; az alperes felülvizsgálati kérelmét pedig alaposnak találta. [10] A felülvizsgálati kérelem érvei ellenében arra mutat rá a Kúria, hogy a Ptk. alapján érvénytelenségi keresetet előterjesztő félnek jogi érdekeltséget nem kell igazolnia: a Ptk. 239/A. §

(1)bekezdése alapján a fél a szerződés (részbeni) érvénytelenségének megállapítását is kérheti a bíróságtól. [11] A felperes a képviselő-testület előzetes felhatalmazásának és utólagos jóváhagyásának a hiányára hivatkozással állított semmisséget a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 31. §

(7)bekezdés és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

1. évi CLXXXIX. törvény
2. §-ába ütköző szerződéses rendelkezésre hivatkozással.
3. május 24-én, a közoktatási megállapodás megkötésekor a
4. évi CXC. törvény még nem volt hatályban. A közoktatásról szóló
5. évi LXXIX. törvény
6. §

(6)bekezdése alapján a közoktatási megállapodásra, és a 2011. évi CXC. törvény 31. §

(6)bekezdése alapján a köznevelési szerződésre a nem szabályozott kérdésekben egyaránt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A közoktatási megállapodás keresettel támadott módosításakor a polgármester az egyik szerződő fél, az önkormányzat képviseletében járt el. Erre a módosítás aláírásakor hatályos törvényi rendelkezés jogosította fel: egyrészt a Ptk. 36. §

(2)bekezdése, másrészt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. §

(1)bekezdése, miszerint a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 139. §

(1)bekezdés d) pontja alapján a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhatott. Mindebből következően a közoktatási megállapodás keresettel támadott módosítását a polgármester törvényi felhatalmazás alapján aláírhatta, annak utólagos képviselő-testületi jóváhagyása sem érvényességi kellék. A polgármester képviseleti jogát a polgári jogviszonyokban harmadik személyekkel szemben jogszabály nem korlátozta, ezért az általa megkötött megállapodást a felperes érvénytelenségi keresettel alaptalanul támadta, az nem vezethetett eredményre [Kúria Pfv.V.20.340/2017/6., EBH2000. 194., BH2000. 214.]. [12] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [13] A felperes a Pp. 270. §

(1), a 78. §

(1)bekezdés alapján köteles az alperes ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)-

(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. A személyes illetékmentességére tekintettel a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdés szerint nem volt kötelezhető, azt a

1. § alapján az állam viseli. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző