Pfv.21910/2018/9 – Kúria

(6)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.21.910/2018/

1. A tanács tagjai: . Kollár Márta a tanács elnöke . Kocsis Ottilia előadó bíró . Puskás Péter bíró A felperes: A felperes képviselője: Balogh-B. Szabó-Jean-Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Puskás Attila ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Tihanyi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Tihanyi Péter ügyvéd A per tárgya: kölcsön A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 2.Pf.20.671/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 31.P.20.862/017/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 388.748 (háromszáznyolcvannyolcezer hétszáznegyvennyolc) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes (korábban: S. Zrt.) mint finanszírozó
4. szeptember 20-án az alperessel mint adóssal a
5. szeptember 13-án előterjesztett hitelkérelme alapján japán yen alapú kölcsönszerződést kötött személygépjármű vételárának 3.931.200 forinttal történő finanszírozására. A kölcsön törlesztő részleteit, fizetési ütemezését a kölcsönszerződés részévé tett mellékletben, Törlesztési Táblázatban rögzítették. A 2.
6. pontban elismerten az alperes számára már az aláírást megelőzően hozzáférhető kölcsönszerződés 4.
7. pontja szerint az alperes viseli a deviza alapú forint kölcsön árfolyamkockázatát. Az alperes kijelentette, hogy a finanszírozó az árfolyamkockázat tekintetében őt teljes körűen, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatta, azt megértette, elfogadta. A kölcsönszerződés
8. december 31-i módosítása szerint a finanszírozó a törlesztő részletek után kalkulált deviza árfolyam korrekciók összegét nem havonta, hanem a futamidő végén érvényesíti. A finanszírozó javára azonnali hatályú felmondás jogát kötötték ki arra az esetre is, ha az alperes a fizetési kötelezettségével 30 naptári napot meghaladó késedelembe esik. Ez esetben a kölcsönszerződés a felmondás kézbesítése napján szűnik meg, s a finanszírozó élhet a vételi jogával. A
9. szeptember 14-én kötött opciós szerződés szerint a gépjármű opciós vételára az EUROTAX gépjármű értékelő rendszer alapján számított vételi ár 80 %-a. A finanszírozó vállalta a gépjármű visszavételének napjára a szerződést pénzügyileg lezáró, a tulajdonjoga bejegyzésekor a tételes elszámolást. Az opciós vételárral nem fedezett tartozást az alperes 8 munkanapon belül volt köteles megfizetni. A felperes
10. október 18-án a szerződést azonnali hatállyal felmondta,
11. november 4-én élt a vételi jogával. A gépjármű átadásáról, állapotáról
12. november 4-én átadásátvételi jegyzőkönyv készült. A felperes szakértő által véleményezett érték 80 %-a, 1.542.400 forint beszámításával készített tételes pénzügyi elszámolása szerint az alperes tartozása 4.175.644 forint. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes a keresetében kérte az alperes kötelezését 3.887.479 forint kölcsöntartozás és
13. október 19-től késedelmi kamat megfizetésére figyelemmel a
14. évi XL. törvény alapján a per alatt teljesített elszámolására is. [3] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte: a kölcsönszerződés, a felmondás érvénytelenségét, az árfolyamkockázatról a tájékoztatás hiányát állította; vitatta az elszámolást, az opciós vételárat, a kölcsönszerződés megkötésénél a felperes képviseletét. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest 3.887.479 forint tőke,
15. október
16. napjától késedelmi kamat megfizetésére. Indokolásában a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
17. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
18. §

(1)bekezdése, a

1. melléklet I.
2. a) pontja, a Kúria 2/
3. számú polgári elvi döntésének 1-
4. pontjai, a Polgári törvénykönyvről szóló
5. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.).
6. §

(1), 219. §

(1), 221. §

(1), 223. §

(1)bekezdése felhívásával a szerződéskötésnél a pénzügyi vállalkozás finanszírozó megbízási szerződésben érvényesen létesített ügyleti képviseletét állapította meg. A felmondás az alperes 30 napot meghaladó fizetési késedelme miatt jogszerűen, a kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelően történt (11.1., 10.1.

1. pont). A gépjármű elszámolási értékére ítélkezése alapjául a perben beszerzett szakértői véleményt fogadta el. Alaptalannak találta az alperes védekezését az árfolyamkockázattal kapcsolatban is a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/
2. Polgári jogegységi határozat 13., a 2/
3. Polgári jogegységi határozat
4. pontjai felhívásával, a kölcsönszerződés 4.
5. pontjára is figyelemmel. Kiemelte, hogy a bíróság tájékoztatását követően az alperes nem bizonyította, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatban nem megfelelő tájékoztatást kapott, a kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető (
6. sorszámú jegyzőkönyv). [5] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, indokolása szerint a polgári perrendtartásról szóló
7. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
8. §

(2)és a 254. §

(3)bekezdése alapján. A fellebbezés kapcsán a következőket emelte ki: Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. §

(1)bekezdése alapján okszerűen mérlegelte, helyesen alkalmazta a Pp. 163. §

(1)-

(2), a 164. §

(1)-

(2)bekezdése rendelkezéseit is. A Ptk.

1. § szerinti kölcsönszerződés létrejöttét alátámasztotta a
2. szeptember 20-án keltezett és az alperes által a perben is elismerten aláírt 2007/05549 számú kölcsön-szerződés, üzletszabályzat. A felperes felhívása ellenére a hátralékot nem fizette meg, így a szerződés felmondásának jogi alapja megvolt mind az egyedi szerződés, mind a Ptk. rendelkezései [Ptk.
3. §,
4. §,
5. §,
6. §

(1)bekezdés e) pont] szerint. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság aláírási jogosultsággal kapcsolatos jogi indokolását is. Az alperesnél maradt és a perben csatolt irat eltérő megjelenése körében hivatkozott a Polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 38. §

(1)bekezdésére. Hangsúlyozta, hogy az elszámolás tárgya a gépjármű

1. novemberi - akkori állapota alapján meghatározott - forgalmi érték. Ezért az elsőfokú bíróság felhívására a kirendelt szakértő együtt vizsgálta a felperes felkérésére készített igazságügyi szakértői véleményt és arra az alperes által tett észrevételeket. A szakértő a rendelkezésre álló iratok alapján kellően indokolt, aggálymentes, alátámasztott szakvéleményt adott, az nem hiányos, sem homályos, így az érdemi döntés alapjául szolgálhatott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetet elutasító határozat hozatalát, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Pp.
2. §

(1), a 164. §

(1), a 190. §

(1), a 206. §

(1)és a 221. §

(1)bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértés indokolásaként előadta, hogy a felperes 2007. szeptember 20-án keltezett, számára ismeretlen üzletszabályzatán az aláírás nem az övé, az megtévesztés vagy digitális ügyeskedés útján került rá, azt nem kapta meg, így tartalmát sem fogadta el. Jogi érvelésként a hivatkozott eljárási jogszabálysértést, a felperes terhére eső bizonyítás hiányát a szerződés létrejötte és - hangsúlyosan a felmondásra vonatkozó - tartalma kapcsán állította. Fenntartotta és értékelni kérte a fellebbezésében előadottakat is. További indokai szerint az üzletszabályzat nem vált a szerződésük részévé, miután annak a felperes által bizonyítandó, a Ptk. 205/A. §

(1)-

(2), 205/B. §

(1)bekezdés, a 2/

1. PK vélemény 2 pontja szerinti feltételei nem teljesültek. A Ptk.
2. § és a 209/A. § megjelölve emelte ki azt, hogy a felperesnek világos, pontos és érthető módon kellett volna a figyelmét felhívnia arra, hogy a felmondást, az opciós jog gyakorlását 30 nap késedelem is megalapozza, s hogy a hitel felvételével korlátlan, a tőke és a törlesztőrészlet jelentős emelkedését jelentő árfolyamkockázatot vállal. Tájékoztatás hiányában az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelen, a főszolgáltatás körébe eső érvénytelen rész nélkül a szerződés nem teljesíthető, a Ptk.
3. §

(2)bekezdés alapján érvénytelen [2/2014. PJE]. [7] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [9] A felülvizsgálat a rendes jogorvoslat (fellebbezés) alapján hozott jogerős bírósági határozat anyagi jogi és/vagy eljárásjogi hibájának az orvoslására szolgáló, kérelemhez kötött rendkívüli jogorvoslat. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a Pp. 73/A. §

(1)bekezdés a) pont alapján kötelező a jogi képviselet, a 73/B. §

(1)bekezdés első fordulata értelmében a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli nyilatkozata hatálytalan. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a meghatalmazott jogi képviselő közreműködésével benyújtott felülvizsgálati kérelem tartalmi keretei között vizsgálhatta felül [Pp. 270. §

(2), 272. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II. 15.) PK vélemény
3. pont]. A Kúria az alperes által a fellebbezésében előadottakat nem tekint(h)ette a felülvizsgálati kérelem tartalmának, így azokat nem is vizsgál(hat)ta [BH
4. 113.]. A Kúriának a Pp.
5. §

(1)és

(3)bekezdése szerint arról kellett döntenie, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértés megtörtént-e, s ha igen, akkor az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt-e. A bizonyítékok Pp. 206. §

(1)bekezdésen alapuló szabad bírói mérlegelése felülvizsgálati kérelemmel főszabály szerint nem támadható (BH

1. 221., BH
2. 195., BH
3. 86.). Az ilyen felülvizsgálati kérelmet csak a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, hiányos vagy logikai ellentmondásokat tartalmazó, okszerűtlen volta alapozhatja meg (BH
4. 196., BH
5. 85., BH
6. 768., BH2013.119.). A Kúria a jogerős ítélet ilyen hibáját nem állapította meg. Az alperes hivatkozása a Pp.
7. §

(1)bekezdés megsértésére sem tehette eredményessé a kereset elutasítását célzó felülvizsgálati kérelmét, a Kúria ugyanis nem észlelte a jogerős ítélet indokolásában elvárt, annak meggyőző erejét adó bírói jogi érvelés hiányát. [10] A Kúria rámutat arra, hogy a 2007. szeptember 20-án aláírt, FH 2007/05549 szerződésszámú okirat egységes szerkezetben tartalmazza a finanszírozó által alkalmazott üzletszabályzatot, azaz általános szerződési feltételeket, és az adós alperessel kötött egyedi gépjármű finanszírozási kölcsönszerződést. Ezzel teljesült az általános szerződési feltétel szerződés részévé válásának a Ptk. 205/B. §

(1)bekezdésében előírt feltétele: a finanszírozó lehetővé tette, hogy az adós alperes annak tartalmát megismerje, és azt az alperes kifejezetten elfogadta. Az elsőfokú ítéletben is kiemeltek szerint a szerződéses okiraton az aláírását az alperes nem vitatta (Debreceni Járásbíróság 31.P.20.280/2014/5., 31.P.20.862/2017/

1. és
2. sorszámú jegyzőkönyv). A felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, amely csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt [BH
3. 232., EBH
4. 653.]. A felülvizsgálati eljárásban az alperes arra, hogy az okiraton az aláírás nem az övé, nem hivatkozhatott. A felülvizsgálati kérelem további érvei ellenében a Kúria kiemeli a kölcsön-szerződés
5. „A kölcsönszerződés megszűnése, megszüntetése" cím alatt a 9.1.4., 10.1., 10.1.1., 10.1.
6. pontjait, mint világos, pontos és érthető kikötéseket arról, hogy a finanszírozó azonnali hatályú felmondási jogát megalapozza a fizetési kötelezettség 30 napot meghaladó késedelme. A 10.
7. pont szerint pedig „a kölcsönszerződés felmondása esetén a finanszírozó, vagy az általa kijelölt gazdasági társaság jogosult élni opciós (vételi) jogával,..." [11] Az alperes a kölcsönszerződés teljesítésére, pénzbeni marasztalására irányuló keresettel szemben előterjesztett ellenkérelmével, az érvénytelenségi kifogásával egyezően a felülvizsgálati kérelmében is az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége miatt hivatkozott a szerződés teljes érvénytelenségére, a keresettel érvényesített jogot annak kapcsán vitatta. A Hpt. szerződés megkötésekor hatályos
8. §

(6)-

(7)bekezdése - az

(5)bekezdéstől eltérően - nem írja elő azt, hogy a pénzügyi intézménynek a lakossági ügyféllel kötött, devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén mikor kell feltárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A kockázatfeltáró nyilatkozattal szemben támasztott tartalmi követelmény az árfolyamkockázat ismertetése, hatása a törlesztő részletre. A tájékoztatási kötelezettség megsértése alapot adhat a hozzá kapcsolódó szerződéses kikötés tisztességtelen jellege, emiatt a szerződés (részleges) érvénytelensége megállapítására. A hitelező részéről a Hpt. 203. §

(6)-

(7)bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása a perbeli esetben nem alapozza meg a kölcsönszerződés semmisségének megállapítását, az árfolyamváltozás kockázatát teljes mértékben az adósra hárító szerződéses kikötés nem tisztességtelen önmagában azért sem, ha a kockázatfeltáró nyilatkozatot a szerződés tartalmazza. Az a szerződéses feltétel, amely alapján az ügyletben rejlő, a szerződéses főszolgáltatás körébe tartozó árfolyamkockázatot korlátlanul az adós viseli, az esetben nem tisztességtelen, ha meghatározása megfelel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének, ha az „általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos" fogyasztó számára világosan, és érthetően megfogalmazott [2/

1. PJE, Európai Unió Bírósága C-26/
2. számú ítélet
3. pont, C-51/
4. számú ítélet
5. pont]. [12] Az alperes a tájékoztatás hiányát iratellenesen, a nem megfelelő volta miatt a kölcsönszerződés tisztességtelenségét alaptalanul állította. A szerződéses okirat szerint az árfolyamkockázatot az adós viseli, aki az aláírással kijelentette, hogy őt a finanszírozó pénzügyi vállalkozás az árfolyamkockázat tekintetében a szerződéskötést megelőzően teljes körűen tájékoztatta, amit megértett és elfogadott [
6. Az adós kötelezettségei 4.
7. pont]. Az árfolyamkockázatot és a törlesztőrészletre gyakorolt hatását a - 2.
8. pont szerint az adós alperes számára aláírást megelőzően részletes megismerés céljából hozzáférhetővé tett - szerződéses okirat tartalmazza: 1.1.1.
9. alatt az adósnak az árfolyam korrekció vissza- és megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, 1.1.22.
10. alatt azt, hogy a tőke és kamatfizetési kötelezettséget a finanszírozó az árfolyam korrekcióval módosítja; 1.1.22.
11. alatt azt, hogy az árfolyamkülönbségből adódó különbözetet a finanszírozó számlán írja jóvá vagy terheli az adósra; 1.1.
12. pontban kikötöttek szerint a „Tartozás" a deviza alapon nyújtott forint kölcsön esetén az árfolyamváltozásból eredő valamennyi korrekciós tétel és egyéb költség; Törlesztő részletek cím alatti 7.
13. és 7.
14. pontok szerint az adós a kölcsön törlesztő részleteit a tőkeés kamat árfolyam korrekcióval módosítva köteles megfizetni. Azt, hogy az adós alperes számára a kapott információ az árfolyamkockázat mibenlétéről és hatásáról a törlesztő részletekre, azaz gazdasági hatásáról a fizetési kötelezettségére világos és érthető volt, igazolja a kölcsönszerződés
15. december 31-én kizárólag az árfolyam-korrekcióból eredő tartozásának a megfizetése tárgyában történt módosítása is. A kölcsönszerződésben is kijelentette, hogy a felvilágosítást az árfolyamkockázatról megértette. A Kúria szerint sem akadályozta az alperest a Hpt.
16. §

(6)-

(7)bekezdésben előírt tájékoztatási kötelezettséggel nyújtható információ hiánya a szerződéses kötelezettségvállalása mértékének helyes értékelésében, az árfolyamkockázat hatásának a felmérésében. A szerződés konkrét tartalma alapján az alperes tájékozott és megalapozott döntést hozhatott, értékelni tudta a rá telepített árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeit is. A 2/

1. PJE határozat
2. pontjához fűzött indokolás értelmében az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára - a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjével megítélve - nem volt világos és érthető. A perben ezt az alperes nem bizonyította az elsőfokú bíróság felhívása ellenére [
3. számú jegyzőkönyv]. Az átlagos fogyasztó mércéjével megítélt alperes alappal nem gondolhatta azt, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy nem őt terheli, illetve őt csak korlátozott mértékben terheli (2/
4. PJE 1., III.1.). Mindebből következően a kölcsönügyletben rejlő árfolyamkockázatot a fogyasztó alperesre telepítő szerződési feltétel tisztességtelen jellege, emiatt a kölcsönszerződés felülvizsgálati kérelemben is állított érvénytelensége a Ptk. 209/A. §

(2)bekezdés alapján nem volt megállapítható. [13] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] Az alperes a Pp. 270. §

(1), a 78. §

(1)bekezdés alapján köteles a felperes ügyvédi munkadíjból álló, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)-

(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesített alperes a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdés alapján köteles megfizetni. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pont zárja ki. Budapest,

1. október
2. Dr. Kollár Márta s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Puskás Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző