← Magyarország

Pf.20984/2019/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.984/2019/8/I. A Fővárosi Ítélőtábla a Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Juhász Zoltán pártfogó ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, a dr. Frisch Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Frisch Gábor pártfogó ügyvéd) által képviselt II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek, az Országos Bírósági Hivatal (címe; ügyintéző: dr. Ilovszky Zoltán beosztott bíró) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, a ... által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, és a ... jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében Fővárosi Törvényszék

  1. december
  2. napján kelt 23.P.22.081/2013/
  3. számú ítélete ellen az I. rendű felperes részéről
  4. és
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. A pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült díja a teljes egészében pervesztes I. rendű felperest terheli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. [2] Megállapította, hogy a le nem rótt 1.500.000 forint eljárási illetéket a Magyar Állam viseli, míg a pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperesek kötelesek. [3] Ítéletének indokolásában idézte a Ptk.
  6. §-ában,
  7. §

(1)és
(2)bekezdésében, 84. §
(1)bekezdésében, a Pp. 121. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [4] Rámutatott arra, hogy a kereseti kérelem elbírálásánál mindenekelőtt annak volt jelentősége, hogy sem a keresetlevél, sem pedig a keresetpontosításként benyújtott felperesi beadványok nem tartalmaztak a Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontjának megfelelően a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A felperesek továbbá az általuk a kereseti kérelmük jogcímenként megjelölt jogszabályhelyek szerinti törvényi tényállási elemekkel összhangban álló tényelőadást sem tettek, annak ellenére, hogy az ügy átszignálását megelőzően eljárt bírók mindegyike intézett részletes felhívást hozzájuk annak érdekében, hogy a kereset a Pp. 121. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjaiban foglaltaknak megfeleljen. [5] A felperesek képviselője még a 2016. január 7-ei tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy a keresetet a 92. számú előkészítő iratban foglalt pontosítás szerint tartja fenn. Ez a beadvány azonban a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. d)pontjaihoz kapcsolódóan nem tartalmaz kereseti kérelmet, az alperesi felelősség mibenlétét illetően azt fogalmazza meg csupán, hogy „káraink okozásáért elsősorban a III. rendű alperes felelőssége állapítható meg. A kifogásolt eljárások tekintetében a II. és III. rendű alperes saját hatáskörében előtte folyó és lentebb részletezett eljárásokért felelős, részben a hatáskör gyakorlásának elmulasztása miatt, mert nem, vagy hibásan merítették ki hatáskörüket, részben jogaik és személyük megvédésének elmulasztása miatt". Az I. rendű alperesre nézve az idézett rész utalást nem tartalmaz, rá vonatkozóan a 92. számú beadvány csak azt rögzíti, hogy „az I., II. és III. rendű alperesek felelőssége a hatáskörük szerint és a lefolytatott eljárások alapján valamennyi bekövetkezett és felsorolt kárra kiterjed, azzal összefüggő. Felelősségük körét a tevékenységük gyakorlására vonatkozó jogszabályok alapítják meg, azok saját feladatkörükben helytelen, nem a valóságnak és a kérelmeiknek megfelelő eljárást folytattak". Ez azonban nem tekinthető az I. rendű alperessel szembeni határozott keresetnek. [6] A keresetlevél hiányosságai miatt a per megszüntetésére a Pp. 157. §
  3. a)pontja alapján nem volt lehetőség, azonban a Pp. 121. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontjainak megszegését, a kereset hiányait az érdemi döntés meghozatalánál kellett értékelni. [7] A 74. sorszámú felperesi beadvány első oldala tartalmaz ugyan a régi Ptk. 81. §
(1)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. d)pontokkal összefüggésbe hozható kérelmeket, ezek azonban egyrészt pontatlanok, nem felelnek meg azoknak a felhívásoknak, amiket a bíróság a kereset pontosítása érdekében a felperesekhez intézett, másrészt nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelést is magukban foglalnak. A felperesek a 74. sorszámú beadványukban nem jelölték meg, hogy a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértéseket megelőző állapot helyreállítását miként kívánják, mint ahogyan azt sem, hogy az elégtételadásra irányuló követelésük alperesek általi teljesítését miként igénylik. [8] A III. rendű alperessel szembeni kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 121. §
(1)bekezdés előírásának mindenben megfelelő keresetlevél esetén vizsgálni kellett volna a perbeli legitimáció kérdését. Annak eldöntése, hogy adott felperes adott alperessel szemben jogosult-e a tárgybeli követelést érvényesíteni, az ügy érdemére tartozik, erről a bíróságnak ítélettel kell rendelkeznie. [9] A felperesek által kifogásolt eljárások egyikét sem a III. rendű alperes folytatta le, hanem valamelyik megyei, vagy városi rendőrkapitányság. Azok a személyek pedig, akiknek a jogellenes tevékenységére a felperesek hivatkoztak, szintén nem a III. rendű alperes alkalmazottai, hanem megyei, vagy városi rendőrkapitányságok kötelékében, vagy a ... tagjaként végezték és végzik a munkájukat. A megyei rendőrkapitányságok és a ... perbeli jogképességgel rendelkeznek, önállóan perelhetők, tehát a felperesek velük szemben kísérelhették volna meg követelésük érvényesítését. [10] A felperesek szomszédjában lakó ... a megjelölt magatartásokat nem a III. rendű alperes alkalmazottjaként, nem a ... rendőrjeként tanúsította, így ezen magatartások valóságuk esetén sem alapozhatják meg a ... felelősségét. Vonatkozik ez a személyiségi jogsértésre, illetve az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére is. [11] A felperesek az igényüket - felhívást követően - személyiségi jogsértésre hivatkozással kívánták érvényesíteni, a BDT2012.
  1. számú döntésben foglaltak szerint ugyanakkor a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva alkalmatlan más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, nem szolgálhat általános, vagy különleges jogorvoslati fórumként. A személyiségi jogi per bíróságának nincs jogszabályi lehetősége más eljárásra tartozó jogvita szakmai véleményezésére. Utalt e körben a BDT2008.1929 és a BDT2011/10/
  2. számú eseti döntésekre. [12] A tisztességes eljáráshoz való jog, a védelemhez való jog, valamint a büntetőeljárás során gyakorolható egyéb jogosultságok alperesek általi megsértése személyiségi jogsértés keretében nem vizsgálható, ezek ugyanis nem minősülnek személyiségi jognak. E körben idézte a BDT2015.3337 számú eseti döntésben, a Győri Ítélőtábla Pfv.V.20.330/2013/8., a Kúria Pfv.IV.20.242/2014/
  3. számú ítéleteiben foglaltakat, utalt továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.967/2014/
  4. számú ítéletében rögzítettekre. [13] Rámutatott arra, hogy az eljárási alapjogok megsértése nem teremt alapot az állammal, vagy a bírósággal szembeni, a felperesek által felhozott nemzetközi egyezményre, vagy az Alaptörvényre hivatkozva előterjesztett igény érvényesítésére. A Római Egyezmény az állam számára keletkeztetett kötelezettségeket az állampolgáraival szemben és ezek teljesítése csak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kényszeríthető ki. Ebből következően a Pp.
  5. § szerinti megállapítási kereset előterjesztésének sem lett volna helye a tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértésére hivatkozással. [14] A felperesek sérelemdíj iránti igénye - a Ptké.
  6. §
(2)bekezdés második mondatára tekintettel nem vagyoni kártérítési igényként volt értelmezhető. [15] Tekintettel arra, hogy a kereseti kérelem pontatlan volt, és nem derült ki a felperesek terjedelmes előadásából az, hogy pontosan miben áll a jogsérelmük, ezért a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja sem volt alkalmazható, tehát az alperesek nem voltak kártérítésre kötelezhetők. Nem vagyoni kártérítés csak személyiségi jogsértés esetén illeti a károsultat, vagyoni kártérítés személyiségi jogsértés hiányában szintén nem jár ezen jogszabályhely alapján. [16] A felperesek az általuk kifogásolt alperesi eljárásokhoz kapcsolódóan kirívóan okszerűtlen döntéshozatalra is hivatkoztak, ugyanakkor az egyes államigazgatási szervek, illetve a bíróság részéről történő téves jogértelmezés és ezzel összefüggésben a bizonyítékok téves értékelése önmagában felróható magatartást nem valósít meg. Az irányadó bírói gyakorlat értelmében csak a kirívóan súlyos jogértelmezési hiba, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok feltűnően helytelen értékelése vezethet az államigazgatási szerv, a bíróság, illetve az ügyészség kártérítési felelősségének megállapításához. E körben idézte a BH2000.55. számú döntésben írtakat. [17] A felperesi kereset személyiségi jogi igény volt, a kártérítési követeléseket is személyiségi jogsértésre alapították a felperesek, így nem volt relevanciája a Ptk. 349. §
(1)bekezdés és 339. §
(1)bekezdés alkalmazása esetén vizsgálandó felróhatóság kérdésének, tehát annak, hogy az alperesi döntéshozatal, illetve a bizonyítékok értékelése kirívóan helytelen, téves volt-e. Amennyiben ez utóbbiak az alperesek ténykedése vonatkozásában megállapíthatók is lennének, az nem eredményez személyiségi jogsértést. Ennek hiányában viszont a jogsértő nem vagyoni kár megfizetésére nem kötelezhető. [18] Amennyiben a Ptk. 339. §
(1)bekezdése és 349. §
(1)és
(3)bekezdése összes tényállási elemét megvalósították volna az alperesek a felperesek által kifogásolt esetekben, az államigazgatási, ügyészi, bíró jogkörben okozott kár megfizetésére kötelezésre teremthetne alapot, de csak abban az esetben, ha a felperesek igazolták volna az alperesi jogellenes magatartás és az őket ért kár közötti okozati összefüggést, vagyoni káruk mibenlétét, összegszerűségét. [19] A felperesek
  1. számú beadványukban olyan I. rendű alperesi bírói megnyilvánulásokra is hivatkoztak, amelyek a jogszerű bírósági eljárás keretein kívül eső jogsértő bírói magatartásra utalnak, bár ezt nem pontosították. Az ítélkező tevékenység során az okszerű eljárás körében megvalósított személyiségi jogsértés esetén a Ptk.
  2. §
(1)bekezdésében írt objektív szankciók tekintetében is megállapítható a bíróság felelőssége. Az ennek kereteit meghaladó, sértő, megalázó, személyeskedő megjegyzések esetén a bíró közvetlenül perelhető. A felperesek nem jelölték meg, hogy az eljáró bírók mely személyiségi jogukat sértette meg a tevékenységével, nem határozták meg azt, hogy a bíró általi megalázásásuk valójában pontosan miben áll. [20] Mellőzte a felperesek által előterjesztett, közel 150 tanú kihallgatására irányuló bizonyítás lefolytatását, és az egyéb bizonyítást is, tekintettel arra, hogy ezek a kereset megjelölt hiányainak kiküszöbölésére alkalmatlanok voltak, és a keresetet semmiképp sem tehették megalapozottá. [21] A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [22] Az elsőfokú ítélettel szemben az I. rendű felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását és az alpereseknek a
  1. sorszámú ítélet
  2. oldal negyedik bekezdésében meghatározottak szerinti, a
  3. oldal negyedik és ötödik bekezdésében hivatkozott keresettel egyező marasztalását kérte. [23] Előadása szerint a bizonyítási eljárás lefolytatása személyiségi jogi perben is kötelező, az elsőfokú bíróság azonban ezt mellőzve nem vizsgálta meg az ügyhöz kapcsolódó bírósági, ügyészségi, rendőrségi iratokat. [24] Az alperesek egyetemleges felelőssége minden általa sérelmezett eljárásban megállapítható, jogsértő magatartásuk okozta kárait. A tisztességes tárgyaláshoz, eljáráshoz, hatékony jogorvoslathoz soha nem volt joga, eljárási jogait korlátozták, hátrányosan megkülönböztették. [25] Az alpereseknek felróható okból neki és családjának az egzisztenciája elveszett, jóhírnevük, becsületük sérült. Az alperesek elvették a normális élethez való jogukat, közmegbecsülésüket, a személyes szabadsághoz, biztonsághoz, munkához való jogukat, magánlakásukhoz való jogukat, ellenük a széles társadalomban gyűlöletet keltve, a lakosságot ellenük uszítva elérték, hogy kirekesztették őket a társadalomból, családi, baráti, társadalmi kapcsolataik megszűntek, beilleszkedésük tartósan megszűnt, életüket tartósan ellehetetlenítették. [26] Az elsőfokú bíróság súlyos mulasztása, hogy nem volt hajlandó elrendelni a bizonyítást, nem foganatosította a tanúk meghallgatását, nem vizsgálta meg érdemben a benyújtott okirati bizonyítékokat. [27] Az ésszerű időn túl zajló elsőfokú eljárás során a bíróság a releváns iratok nagyobb részét nem kérte be az alperesektől, amely szintén súlyos mulasztás, a tisztességes eljáráshoz való jog elvének megsértése. [28] Keresetük többször kiegészítésre és pontosításra került, azokkal kapcsolatban az ügyben korábban eljárt bírák további pontosításra irányuló felhívást nem adtak ki. [29] Soha nem mosta össze a Ptk.
  4. §-ában és
  5. §-ában írt személyiségi jogokat a tisztességes eljáráshoz való joggal, a védelemhez való joggal, a hatékony jogorvoslati jog megvonásával, a büntetőeljárás során gyakorolható egyéb jogosultságokkal, az ügyvédhez való jog korlátozásával. [30] Az elsőfokú bíróság a leírt jogsértésekkel nem foglalkozott, azokról mégis megállapítást tett mindenféle bizonyítási eljárástól függetlenül, mellőzve az Alaptörvény rendelkezéseit és a vonatkozó nemzetközi egyezményeket. [31] A keresetben megfogalmazott tényállítások megalapozottságát a benyújtott bizonyítékok és a büntető ügyek iratai alátámasztják. [32] Téves jogértelmezésen alapul az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az alperesek által tanúsított kirívóan okszerűtlen magatartás nincs összefüggésben a személyiségi jogaik megsértésével. [33] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [34] Előadása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítást a szükséges terjedelemben lefolytatta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte és a tényállást helyesen állapította meg. Ebből helyes jogi következtetéssel jutott arra, hogy a sérelmezett eljárások során a jogszabályi rendelkezések betartásra kerültek. [35] A kereset nem felelt meg a Pp.
  6. §-ában foglaltaknak. Az I. rendű felperes a folyamatban volt ügyek felsorolásán túl kizárólag a
  7. számú beadvány 9.,
  8. és
  9. oldalán jelölt meg egy adott ügyhöz kapcsolódó olyan bírói magatartást, amelyet sérelmesnek tartott, az összes többi üggyel kapcsolatban általánosságban fogalmazta meg sérelmét. [36] A I.rendű alperes neve, illetve a területén működő járásbíróságok a jogszabályban foglalt kötelezettségüket teljesítették, amikor az eléjük kerülő ügyekben eljártak. A bíróságok eljárása a tisztességes eljárás követelményének megfelelt, az I. rendű felperes a jogorvoslathoz való jogában korlátozva nem volt. Az pedig az ügy érdemére tartozó kérdés, hogy az előterjesztett jogorvoslat eredményre vezet-e. [37] Önmagában az I. rendű alperes által folytatott büntetőeljárás nem eredményez személyiségi jogsérelmet, hiszen a bíróságok csak törvényesen emelt vád esetében járnak el, amelynek alapja az alapos gyanú. [38] Az I. rendű felperes csak a személyiségi jogsértés következményeit, a bekövetkezett hátrányokat jelölte meg a fellebbezésében, a következmények alapjául szolgáló, azokat kiváltó magatartásokat csak általánosságban fogalmazta meg. Az I. rendű felperes bizonyítási indítványa ténylegesen arra irányult, hogy jelen per bírósága ismételten folytassa le a sérelmezett eljárást, és annak eredményeként állapítsa meg, hogy az ott meghozott döntés téves volt. [39] Sem a kártérítési, sem a személyhez fűződő jogi igény nem ad lehetőséget a jogerősen elbírált döntés alapjául szolgáló eljárás ismételt lefolytatására. Az I. rendű felperes az alapügyben korábban hozott jogerős ítélet tartalmát jelen perben nem sérelmezheti, a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg a döntés jogellenességét. (BDT2009.1949.). [40] Az eljárt bírósággal szemben indított kártérítési per nem jelenthet új jogorvoslati fórumot a fél számára a kedvezőtlen döntést tartalmazó jogerős ítélet felülvizsgálatára. [41] A tárgyalótermi magatartásokat az elsőfokú bíróság részletesen értékelte, az ott tett megállapítások nem iratellenesek. [42] Az elsőfokú bíróság a szükséges körben az iratokat beszerezte, és azokat iratismertetéssel az eljárás anyagává is tette. Az I. rendű felperes által megjelölt tanúk meghallgatása a már jogerősen befejeződött eljárások „újra tárgyalására" irányult, amelynek nincs jogszabályi alapja. Az elsőfokú bíróság így a tanúk meghallgatása iránti bizonyítási indítványt jogszerűen utasította el. [43] A II. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [44] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból okszerűen levont jogi következtetéssel, helyes indokolással, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével megalapozottan utasította el a keresetet. [45] Az első fokon eljárt bíróság számtalan alkalommal hívta fel az I. rendű felperest pontos - tárgyalásra alkalmas - kereseti kérelem előterjesztésére, amelynek a felperes nem tett eleget. [46] A nehezen értelmezhető felperesi iratok szerint az alperesi ügyészség törvénytelen adatkérést követett el, egy bejelentett bűncselekményről kijelentették, hogy nincs bűncselekmény, anélkül, hogy az ügyet kivizsgálták volna, az igazság kiderítését akadályozták, a jogellenességet kizáró okot szándékosan nem vették figyelembe. [47] A Pp.
  10. §
(1)bekezdés e) pontja szerint a kereseti kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha az minden elemében pontos, egyértelmű, feltételektől, jövőbeni eseményektől nem függő, félreérthetetlen. Ezen jogszabályi kívánalmaknak a felperes egyetlen beadványa sem felelt meg az elsőfokú eljárás során. Az I. rendű felperes egyetlen keresetpontosításában sem jelölte meg, hogy mely konkrét ügyekben, mi a konkrét jogellenes és felróható magatartás, mulasztás, mely vonatkozó büntető jogszabályi rendelkezések alapján kéri a marasztalást, és az érvényesíteni kívánt kártérítés mértéke milyen bizonyítható összefüggésben áll az állított jogsérelemmel. [48] Hiányzik annak pontos megjelölése, hogy a Be. mely rendelkezését sértette meg eljárásával, ennek hiányában pedig sem a felperes által vélt jogellenesség, sem annak felróhatósága nem került alátámasztásra. [49] Nem felel meg a valóságnak az a felperesi állítás, miszerint az elsőfokú bíróság teljesen mellőzte a vonatkozó iratok beszerzését. [50] Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a felperesek által indítványozott rendkívül nagy számú (közel 150 fő) tanú meghallgatását mellőzte, mert az szükségtelen, az eljárás indokolatlan elhúzódását és indokolatlan költségnövekedést eredményezett volna. A felperesek nem jelölték meg a keresettel közvetlenül összefüggő, arról konkrét tudomással bíró tanúkat és azokat a konkrét tényeket sem, melyekre meghallgatni kívánták őket. [51] Az alperesek egyetemleges felelőssége megállapításának nincs helye, mert eljárásuk törvényi szinten meghatározott, jól elkülöníthető eljárási szabályrendszer vonatkozik rájuk, jogellenes magatartásukat, illetve azok felróható jellegét külön-külön kell vizsgálat tárgyává tenni. [52] A III. rendű alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta fellebbezési ellenkérelmében. [53] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. [54] A fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú bíróság érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett, ezért az elsőfokú határozatot a Pp. a 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [55] Az elsőfokú bíróság a jogvitában irányadó jogszabályi rendelkezéseket ismertette, ezért azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. [56] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállást az alábbiakkal egészíti ki. [57] Az I. rendű felperes a veszélyességi pótlék megállapítása és pótszabadság kiadása, illetve megváltása iránt indított pert, amely a ... Munkaügyi Bíróság előtt ... szám alatt volt folyamatban. A per a felperes pervesztességével zárult. [58] Az I. rendű felperes időszakos munkaköri pszichológiai vizsgálata során, ... napján „ideiglenesen alkalmatlan" minősítést kapott, ... napján a pszichológiai vizsgálat „alkalmatlan" minősítéssel zárult. A vizsgálatot ... végezte. [59] A ... napján kelt ... számú határozattal a ... az I. rendű felperessel szemben „szakszerűtlen munkavégzés" fegyelemsértések elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el. [60] A Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya a ... napján kelt ... számú határozatával az I. rendű felperes által ... szemben tett feljelentés alapján indult bűnügyet áttette a .... A ... a ... napján kelt ... számú határozatával a hivatalos személy által elkövetett intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt az I. rendű felperes által tett feljelentés alapján folytatott nyomozást - bűncselekmény hiányában - megszüntette. A ... Járási Ügyészség a ... napján kelt ... számú határozatával az I. rendű felperes által a nyomozást megszüntető határozattal szemben előterjesztett panaszt elutasította. [61] ...-ben az I. rendű felperes és családja házat vásároltak ..., szomszédjuk ... lett, akivel a viszonyuk az évek során elmérgesedett. ..., mint ahogyan az I. rendű felperes is, rendőrként dolgozott. [62] Az I. rendű felperes és családja, valamint ... számos feljelentést, panaszt tettek egymással szemben. [63] Az I. rendű felperes ... számon feljelentést tett ..., a ... volt bűnügyi osztályvezetőjével szemben, arra hivatkozással, hogy az osztályvezető összejátszott ..., ... ...-én kelt beadványát és annak parancsnoki kivizsgálásáról készült iratanyagot jogalap nélkül továbbította a ... Járási Ügyészséghez. [64] A ... Nyomozó Ügyészség a ...-én kelt ... számú határozatával a ... és társa ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést bűncselekmény hiányában, míg a ... ellen hamis vád bűntette miatt tett feljelentést a jogosult feljelentésének hiányában elutasította. A határozat ellen bejelentett panaszt a ... Megyei Főügyészség ... számú határozatával elutasította. [65] Az I., II. és III. rendű felperesek ... számon feljelentést tettek a ... állományába tartozó ..., ..., ... és ... ellen, mert a ... ... szám alatt indított bűnügyben az igazságügyi informatikai szakértői, igazságügyi orvosszakértői és a védő kirendelő határozatokba, illetve III.rendű felperes neve gyanúsítotti idézésébe hamis tényt foglaltak, illetve az ügyben foganatosított házkutatás során hivatali helyzetükkel visszaéltek. A feljelentés elbírálására a II.rendű alperes neve a ... napján kelt ... számú határozatával a ... Nyomozó Ügyészséget, míg a másodfokú ügyészi feladatok ellátására a ... Megyei Főügyészséget jelölte ki. [66] Az I., II. és III. rendű felperesek ... számon feljelentést tettek ... ellen, mert állításuk szerint nevezett a ...-én kelt és a ... megküldött, illetve a ...-én kelt és a ... Városi Bíróságra megküldött beadványában, továbbá egy a ... Városi Bíróságon közelebbről meg nem jelölt ügyben ...-án a tárgyaláson a becsület csorbítására alkalmas kijelentést használt a feljelentőkkel szemben. A ... Nyomozó Ügyészség a három rendbeli rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést a ...-én kelt ... számú határozatával magánvádas eljárásra áttette a ... Városi Bíróságra. [67] Az I. rendű felperes ... számon feljelentést tett ... szemben, aki állítása szerint a ... Városi Bíróságon rágalmazás vétsége miatt indított eljárásban hamis vádakkal illette. A ... Nyomozó Ügyészség a hamis vád bűntette miatt tett feljelentést a ...-án kelt ... számú határozatával a jogosult feljelentésének hiányában elutasította. [68] Az I. és III. rendű felperesek ... számon feljelentést tettek a ... állományába tartozó ... és ... ellen, továbbá ... ellen, mert állításuk szerint a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztályán ... szám alatt indított bűnügyben ...-án és ...-én tanúkihallgatásaik során becsületsértő kifejezéseket használtak a feljelentőkkel szemben. A ... Nyomozó Ügyészség a rágalmazás vétsége miatti feljelentést ...-án kelt ... számú határozatával magánvádas eljárásra a ... Városi Bíróságra tette át. A ... Megyei Főügyészség a bejelentett panaszt az ... számú határozatával elutasította. [69] Az I. és II. rendű felperesek ... szám alatt feljelentést tettek ..., a ... Városi Bíróság bírája, továbbá a II. rendű felperes ... a ... Városi Bíróság bírája, míg a III. rendű felperes ismeretlen büntetőbíró ellen, mert a ... Városi Bíróságon indult és a ... Városi Bíróságra áttett bűnügyekben az eljáró bírók hivatali helyzetükkel visszaéltek. [70] Az I. és II. rendű felperesek ... számon feljelentést tettek a ... Járásbíróság ismeretlen bírája ellen, aki a ... Városi Bíróságon indult büntetőügy irataiból a ... által becsatolt jelentéseket és a ... Nyomozó Ügyészség határozatát az iratból eltüntette azért, hogy az ügyben érintett rendőröknek jogtalan előnyt biztosítson. [71] A ... Nyomozó Ügyészség a hivatali visszaélés miatt tett feljelentést ...-án kelt ... számú határozatával a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át. [72] Az I. és II. rendű felperesek ... szám alatt feljelentést tettek ... ellen, aki állításuk szerint ...-én a ... Városi Bíróságon azért, hogy az I. rendű felperest lejárassa és megalázza, azt közölte, hogy táppénzen van. A ... Nyomozó Ügyészség a rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést a ...-én kelt ... számú határozatával a ... Járásbírósághoz tette át. [73] Az I., II. és III. rendű felperesek ... szám alatt feljelentést tettek ... a ... Járásbíróság bírája ellen, aki állításuk szerint hivatali helyzetével visszaélve a ... Járásbíróságon ... szám alatt folyamatban volt eljárásában bizonyítékokat, okiratokat tüntetett el. A ... Nyomozó Ügyészség a hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentést a ...-án kelt ... számú határozatával a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át. [74] A ... Nyomozó Ügyészség ... szám alatt nyomozást rendelt el ..., a ... vezetőjének feljelentése alapján az I. rendű felperes ellen hamis vád bűntette miatt. A feljelentés szerint az I. rendű felperes a Központi Nyomozó Főügyészségre megküldött feljelentésében hamisan vádolta bűncselekmény elkövetésével a rendőrkapitányság vezetőjét, amikor azt állította, hogy hivatali helyzetével visszaélve bosszútól vezérelve jogtalan hátrány okozása céljából az I. rendű felperes ellen indított fegyelmi eljárás során megalázta, meghurcolta és pszichológiai vizsgálata során a pszichológust is befolyásolta, döntésében korlátozta. [75] A ... vezetője I.rendű felperes neve feljelentése tárgyában a szolgálati visszaélés vétsége miatt indított nyomozást a ...-én kelt, ... számú határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette. [76] A ... Nyomozó Ügyészség a ...-án kelt intézkedésével az ... számú ügyben az I. rendű felperes ... és ... napján kelt és a ... Nyomozó Ügyészségre ...-én érkezett beadványait a Központi Nyomozó Főügyészségre küldte meg, ugyanis azok a ... és társai által állítólagosan elkövetett ... bűncselekményre vonatkoztak, amely ügyben korábban eljárás folyt. [77] Az I. rendű felperes ... számon feljelentést tett ... ellen, aki - állítása szerint - a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztályán a ... számú bűnügyben a ...-án tett tanúvallomásában hamisan vádolta bűncselekmény elkövetésével. [78] A ... Nyomozó Ügyészség a hamis vád bűntette miatt tett feljelentést a ...-én kelt ... számú határozatával a jogosult feljelentésének hiányában elutasította. [79] A felperesek ... számon feljelentést tettek ... ellen, aki a ... Városi Bíróságon ... napján tartott tárgyaláson ismertette az ... III.rendű felperes neve készült szakvéleményét, melyet jogosulatlanul szerzett meg. A ... Nyomozó Ügyészség a különleges személyes adattal visszaélés vétségét a ...-én kelt ... számú határozatával elutasította bűncselekmény gyanújának hiányában. [80] A felperesek ... számon feljelentést tettek ... ellen, miszerint a ... Városi Bíróságon ... szám alatt indított bűnügyben visszaélt az I. rendű felperes különleges személyes adatával, amikor azt állította, hogy az I. rendű felperes betegállományban van. A ... Nyomozó Ügyészség a különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt tett feljelentést ...-én, az ... számú határozatával bűncselekmény hiányában elutasította. [81] A felperesek ... számon feljelentést tettek a ... Járásbíróság bírája, ... ellen, mivel állításuk szerint az hivatali helyzetével visszaélve a tárgyalási jegyzőkönyvet részünkre nem küldte meg, ...-én ügyvédjüket a tárgyalóteremből kiküldte, a jegyzőkönyvet meghamisította. A különböző rendőrök ellen tett feljelentéseiket azért egyesítette, hogy a rendőrök egymást erősítve minden ügyről tudjanak, a II. rendű felperesre vonatkozó különleges személyes adatokat tartalmazó igazságügyi orvosszakértői véleményt jogosulatlanul küldte meg más hatóságnak, illetve bűnpártolást elkövetve nem akadályozta meg, hogy a tárgyaláson ... a szakvélemény tartalmát a nyilvánosság elé tárja. A ... Nyomozó Ügyészség a feljelentést a ... napján kelt ... számú határozatával a Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át. [82] Az I. rendű felperes ... szám alatt feljelentést tett ... ellen, aki állítása szerint a ... Járásbíróságon a ... számú magánvádas ügyben hamis okiratokat nyújtott be. A ... Nyomozó Ügyészség a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt tett feljelentést a ...-án kelt ... számú határozatával a jogosult feljelentésének hiányában elutasította. [83] Az I. rendű felperes ... szám alatt feljelentést tett ... ellen, aki állítása szerint a rágalmazás vétsége miatt III.rendű felperes neve ellen indított büntetőügyben lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba. A ... Nyomozó Ügyészség a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt tett feljelentést a ...-én kelt ... számú határozatával bűncselekmény hiányában elutasította. [84] ... számon az I. rendű felperes feljelentése alapján volt folyamatban eljárás a ... Járási Ügyészségen ismeretlen tettes ellen, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt. A feljelentés szerint a ... állományába tartozó ... pszichológus közalkalmazott ...-én és ...-án valótlan tartalmú alkalmassági minősítést adott az I. rendű felperesről, mely szerint ideiglenesen alkalmatlannak minősítette beosztásában, annak ellenére, hogy a ... Kórház főorvosa korábban adott szakvéleménye szerint pszichés állapota alkalmasságát nem befolyásolja. A ... a ... napján kelt ... számú határozatával a nyomozást a Be. 190. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A ... Járási Ügyészség a bejelentett panaszt ... napján, mint nem jogosulttól származót elutasította. [85] Az I. és III. rendű felperesek ... szám alatt a ... Megyei Főügyészségen terjesztettek elő beadványt, melyben a ... Városi Bíróság bíráinak eljárását is kifogásolták. A Központi Nyomozó Főügyészség ezt a beadványt a ... napján kelt intézkedéssel az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ... Városi Bíróságnak küldte meg. [86] Az I. rendű felperes ...-i keltezéssel feljelentést tett a II.rendű alperes neve hivatali visszaélés bűntette miatt ... bíró ellen, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség az ... számú határozattal elutasított. A határozatot a feljelentő részére kézbesítették, aki az ellen panaszt nem jelentett be. [87] A felperesek ...-i keltezéssel összesen 10 alapfeljelentést jutattak el a II.rendű alperes neve, azokban a korábbiakkal egyező ténybeli alapon tettek feljelentést hivatali visszaélés bűntette miatt a ... bíróval szemben. [88] A Központi Nyomozó Főügyészség ... szám alatt a hivatali visszaélés bűntette miatt ... ... szemben I.rendű felperes neve ... által tett feljelentést áttette a ... Nyomozó Ügyészséghez, továbbá az alárendelt megsértésének bűntette miatt ... ... ellen az I. rendű felperes által tett feljelentést megküldte a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztályának. [89] A Központi Nyomozó Főügyészség az ... számú ügyben a hivatali visszaélés bűntette miatt ... bírót és társait érintően a felperesek által feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztályának küldte meg. [90] A felperesek a ... Járásbíróságon szolgálatot teljesítő ... bíróval szemben összesen 19, részben egymást átfedő, érdemileg 13 feljelentést tettek, mivel álláspontjuk szerint a bíró a ... Járásbíróságon a ..., a ... és a ... számú büntetőügyekben hivatali helyzetével visszaélve, törvénysértő módon járt el, és ezáltal a feljelentőknek szándékosan hátrányt okozott, illetve részükre hátrányos helyzetet teremtett, személyes adataikat jogosulatlanul illetéktelen személyeknek kiadta, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvet meghamisította. A Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya az ... számú ügyben feljelentéskiegészítés keretében beszerezte a hivatkozott büntetőügyek iratait, amelyekből kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a feljelentésben szereplő cselekmények nem bűncselekmények, ezért a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította. [91] Az I. rendű felperes a ... napján kelt és a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztályához ... napján érkezett beadványában a ... Járásbíróságon ... számon folyamatban volt büntetőeljárás megszüntetését indítványozta. A Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya ... számú átiratával a beadványt a ... Járásbíróságnak küldte meg. Az I. rendű felperes a megtett intézkedéssel szemben panaszt nem nyújtott be. [92] Az I. rendű felperes ... napján kelt beadványában ... számon feljelentést tett a ... állományába tartozó ... ... ellen. A feljelentés szerint ... koholt okirati bizonyítékot használt fel a feljelentése alapján az I. rendű felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás során. A feljelentés a ... Nyomozó Ügyészséghez került áttételre ... napján. [93] Az I. rendű felperes ... napján feljelentést tett ... számon ... ... ellen, amelyhez a Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya egyesítette az ... számú bűnügyet. A Központi Nyomozó Főügyészség ... Regionális Osztálya a ... napján kelt határozatával - tanúk meghallgatását követően - az alárendelt megsértésének bűntette miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában - megszüntette. [94] Az I., II. és III. rendű felperesek feljelentést tettek a ... Járásbíróságon szolgálatot teljesítő ... bíróval szemben ... számon. A feljelentés szerint ... a ... Városi Bíróságon ... napján tartott tárgyaláson ... részére - hivatali helyzetével visszaélve - jogtalan előnyt biztosított azzal, hogy csak „hamis tanúkra és hamis bizonyítékokra" volt hajlandó támaszkodni, illetve a tárgyalási jegyzőkönyvet meghamisította. A feljelentés bűncselekmény hiányában elutasításra került. [95] Az I. rendű felperessel szemben a ... Járásbíróság előtt ... számon indult büntetőeljárás rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, amely - a ... Járásbíróságnak az ügyből történő kizárását követően - a ... Járásbíróságon ... számon folytatódott. [96] A ... Járásbíróság a ... napján kelt ... számú végzésével a II. rendű felperes által ..., ... és ..., valamint ... ellen tett feljelentés alapján rágalmazás miatt indult eljárásban az egyrendbeli rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas büntetőeljárást megszüntette. A I.rendű alperes neve a ... napján kelt ... számú végzésével ezen végzést helybenhagyta. [97] A ... Járásbíróság a ... napján kelt ... számú végzésével a ... feljelentettel szemben egy rendbeli rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas büntetőeljárást megszüntette. A feljelentést az I., II. és III. rendű felperesek tették. A I.rendű alperes neve a ... napján kelt ... számú végzésével az elsőfokú végzését helybenhagyta. [98] A tényállás fenti hiányosságai az ügy érdemi elbírálására kihatással nem voltak, az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 220. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében, 213. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Az eljárás folyamán a felperes keresetét számtalan esetben módosította, kiegészítette. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor ezeket a kereseti kérelmeket összefoglaló jelleggel, az egyes állított személyiségi jogsértésekhez igazodóan ismertette, majd az ítélet jogi indokolási részében is ilyen szempontok mentén fejtette ki a felperes keresetére vonatkozó álláspontját. Nem sérti a jogszabályokat az, ha a bíróság a felperes szerteágazó kereseti kérelmei tartalmi összefoglalásával, a jogvita lényegi magjára fókuszálva hozza meg döntését és ezen szempontok mentén indokolja meg az ítéletét. [99] A fellebbezésben írtakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az egyes állított jogsértések vonatkozásában az alábbiakra mutat rá. [100] Az I. rendű felperes a fellebbezésében az alpereseket a
  1. számú beadványban írtak szerint kérte marasztalni. Ezen előkészítő iratban foglaltak szerint az alperesek az eljárásaik, intézkedéseik során a testi épséghez és egészséghez, a becsülethez, az emberi méltósághoz, a jóhírnévhez, valamint a magánlakáshoz fűződő jogát, továbbá a szabadsághoz és biztonsághoz, a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, a büntetés kiszabása tilalmának törvényi rendelkezéseit, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a véleménynyilvánítás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz való jogát, továbbá a megkülönböztetés, a joggal való visszaélés és a jogkorlátozás tilalmát sértették meg. Kérte az alperesek kötelezését a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, továbbá elégtétel adására, valamint az I. rendű alperest 75 millió forint vagyoni és 50 millió forint nem vagyoni, a II. rendű alperest 75 millió forint vagyoni és 50 millió forint nem vagyoni, a III. rendű alperest pedig 85 millió forint vagyoni és 30 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. [101] Az I. rendű felperes a beadványaiban terjedelmesen - témakörökre bontva - ismertette a kiegészített tényállási részben megjelölt eljárásokban történteket, az ügyészség, a rendőrség alkalmazottai, a bírák által tanúsított magatartásokat. Mindez a jogvita megítélését, az egyes kifogásolt magatartások vizsgálatát megnehezítette, az I. rendű felperes ugyanis minden olyan cselekményt kifogásolt, amely nem a kérelmeinek megfelelő intézkedést, határozatot jelentett. [102] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy az I. rendű felperes által sérelmezett rendőrségi eljárások egyikét sem a III. rendű alperes folytatta le, hanem valamelyik megyei, vagy városi rendőrkapitányság. Az I. rendű felperes beadványaiban a III. rendű alperes vonatkozásában a ... Megyei Rendőrkapitányság, a ..., a ..., a ..., illetve az ezen szervezeteknél szolgálatot teljesítő rendőrök tevékenységét állította személyiségi jogot sértőnek. [103] Az elsőfokú bíróság a 19.P.22.081/2013/
  2. számú jegyzőkönyvi végzésében felhívta a felpereseket, hogy tegyenek egyértelmű nyilatkozatot, hogy a III. rendű alperes mely magatartása, nyilatkozata, pontosan melyik személyiségi jogukat sértette. Tájékoztatta továbbá a felpereseket, hogy a ... és a megyei rendőr-főkapitányságoknak önálló jogképessége van, azok tevékenységéért az ... felelősséggel nem tartozik. A megyei, illetve a városi rendőrkapitányságok tekintetében a megyei rendőrkapitányság rendelkezik perbeli jogképességgel, a ... magatartásáért pedig a jogutód ... tartozhat felelősséggel. [104] Az I. rendű felperes a keresetét a III. rendű alperessel szemben ezen felhívás ellenére fenntartotta, erre tekintettel az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el az I. rendű felperes keresetét arra hivatkozással, hogy a III. rendű alperes vonatkozásában az általa állított jogsértések okán kereshetőségi joggal nem rendelkezik. [105] Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a III. rendű alperes helytállási kötelezettsége az egyébként rendőrként szolgálatot teljesítő ... magatartása miatt sem áll fenn. Az I. rendű felperes által ... tulajdonított cselekmények, a szabálytalan parkolás, az ingatlan füstcsöve kivezetésének kérdése, a ... által rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentés, annak tartalma, valamint az az állítás, hogy ... éjszakánként „lámpázták" a felperesek kutyáit, nem rendőri minőségben megvalósított cselekmények. ... magánszemélyként tanúsított magatartása miatt a III. rendű alperes helytállási kötelezettséggel nem tartozik. [106] Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást abban is, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog személyiségi jogként nem értékelhetők. [107] Az elsőfokú bíróság határozatának indokolása abból indult ki, hogy a tisztességes eljáráshoz, a hatékony jogorvoslathoz való jog nem személyiségi jog. Ezen állásponttal a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A tisztességes eljárás elve, a hatékony jogorvoslathoz való jog olyan közjogi, alkotmányjogi védelmet élvező alapelvek, amelyek a személyiségi jogok körébe nem vonhatók, nem minden alapjog azonosítható egyben személyiségi jogként is. Ezek olyan - az érintett személyt egy adott eljárásban megillető - eljárásjogi garanciák, amelyek nem a személyiség lényegéből fakadnak, esetleges sérelmük személyiségi jogi védelem alapjául nem szolgálhat. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.396/2014/7., 2.Pf.21.145/2016/4., 2.Pf.21.077/2014/6.) Azok sérelmét tehát a személyiségi jogsértésre alapított perben vizsgálat tárgyává tenni nem kellett. A perben nem merült fel olyan adat, mely alapján megállapítható lett volna, hogy amennyiben történt is eljárási szabálysértés, azt az alperes a felperes személyére tekintettel valósította meg, ezért a kereset elutasítására e körben jogszerűen került sor. [108] Az I. rendű felperes a perben keresetét többször pontosította, kiegészítette, az általa kifogásolt cselekményeket, eljárásokat igen részletesen ismertette, azok olyan komplex, aprólékos vizsgálatát kérte, amely vizsgálat elvégzése a személyiségi jogi per kereteit meghaladja. [109] A személyiségi jogi pereknek - a jogrendszerben elfoglalt helyüknél fogva - nem lehet az a szerepük, hogy bármely más jogterületre tartozó jogvitát eldöntsenek, illetve véleményezzenek. Amennyiben az adott büntetőeljárás valamilyen hiányosságban szenved, az esetleges hibákat, hiányokat a büntetőeljárás keretei között, annak szabályai szerint kell orvosolni. A személyiségi jogi per nem veheti át a büntetőeljárás szerepét, a személyiségvédelem eszközei nem helyettesíthetik, illetve nem írhatják felül a büntetőeljárási szabályokat. [110] A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy önmagában egy eljárás megindítása, az, hogy az I. rendű felperessel szemben polgári-, szabálysértési vagy büntetőeljárás indul, vele szemben feljelentést tesznek, alkalmassági vizsgálatát rendelik el, fegyelmi eljárást indítanak, nem jelenti a jóhírnévhez, becsülethez, az emberi méltósághoz, a magánélethez, a magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez való jog megsértését, illetve hátrányos megkülönböztetését, mint ahogyan az sem, ha a rendőrség, ügyészség, bíróság határozata nem felel meg az I. rendű felperes „elvárásainak". [111] Az, hogy a „névtelen levelekkel" kapcsolatos ügyben a rendőrség, az ügyészség, a bíróság nem az I. rendű felperes által „elvárt" módon folytatta le az eljárást, a névtelen levelek tartalmát nem értékelte ki szavanként, nem vett írásmintát a lehetséges gyanúsítottaktól, személyiségi jogsértésként nem értékelhető. A személyiségi jogi per nem szolgálhat eszközül arra sem, hogy az I. rendű felperes az általa elvárt intézkedéseket kikényszerítse, a számára megfelelő döntés meghozatalát elérje. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy ezek az eljárások az I. rendű felperes személyére tekintettel kerültek szabálytalanul lefolytatásra. Az, hogy az ügyészség, illetve a bíróság álláspontja nem egyezett meg az I. rendű felperesével, az adott eljárást nem teszi szabálytalanná, jogsértővé, az ügyben született határozat személyiségi jogi perben történő felülvizsgálata nem lehetséges. [112] Önmagában az, hogy a veszélyességi pótlékkal kapcsolatos perben az I. rendű felperesre nézve hátrányos ítélet született, nem ad alapot az emberi méltóság megsértésének, a hátrányos megkülönböztetésnek a megállapítására. A perben rendelkezésre álló adatok alapján nem nyert igazolást, hogy az I. rendű felperest ezen eljárás megindítása miatt retorziók érték volna a munkahelyén, a ..., amennyiben pedig ilyen sérelem történt volna, az ezzel kapcsolatos igény nem az III.rendű alperes neve III. rendű alperessel, hanem a ... Megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben lett volna érvényesíthető. [113] A személyiségi jogi per bírósága jogszerűen nem foglalhat állást abban sem, hogy a ... Járásbíróság előtt ... számon, majd a ... Járásbíróságon ... számon az I. rendű felperessel szemben rágalmazás miatt folyamatban volt ügyben fennállt-e a jogellenesség hiánya, a magánindítvány előterjesztésére ... részéről elkésetten került-e sor. Az I. rendű felperes a büntetőeljárás során a vádlotti jogait gyakorolhatta, az, hogy az ügyben eljáró bíróság nem az „elvárásai" szerint folytatta le az eljárást, a bizonyítási indítványainak nem adott helyt, érvelését nem fogadta el, az eljárást nem szüntette meg, az eljáró bírót a I.rendű alperes neve nem zárta ki, a magánélethez, becsülethez, jóhírnévhez való jog sérelmét nem valósítja meg. Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy egy büntetőeljárás lefolytatása, feljelentés megtétele nem jelent önkényes beavatkozást az I. rendű felperes magánéletébe. [114] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra is, hogy a bíró ítélkező tevékenysége során, a jogszerű eljárás keretében elkövetett személyiségi jogsértés esetében mind az objektív szankciók, mind a nem vagyoni, illetve vagyoni kártérítés iránti igény a jogi személyiséggel rendelkező bírósággal szemben érvényesíthető, ugyanakkor az okszerű eljárás kereteit meghaladó magatartás tanúsítása esetében a bíró személyében perelhető. A perbeli esetben az I. rendű felperes hivatkozott ugyan arra, hogy az ügyeiben eljáró bírók vele szemben az eljárás kereteit meghaladó, személyiségi jogot sértő magatartást tanúsítottak, ezek pontos mibenlétét azonban az erre vonatkozó felhívás ellenére sem pontosította, konkretizálta, így azok érdemi vizsgálatára nem volt lehetőség. [115] Az I. rendű felperes által megjelölt, az I. rendű alperes előtt folyamatban volt eljárásokban mindezek alapján nem volt feltárható olyan jogsértés, amely személyiségi jogsértés megállapítására adott volna alapot. [116] Az I. rendű felperes a ... Járási Ügyészség, a ... Nyomozó Ügyészség, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség Regionális Osztálya előtt számtalan eljárást indított, az ügyeiben eljáró, illetve érintett, tanúként résztvevő rendőrökkel, az ügyeiben eljáró bírókkal szemben nagy számú feljelentést tett. Ezekben az ügyekben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész szervek eljártak, határozatokat hoztak, amelyeket kellő alapossággal megindokoltak, biztosítva az I. rendű felperes számára a jogorvoslat, a panasz lehetőségét. A feljelentésben írtakat a hatóságok kötelesek megvizsgálni, az abban foglaltakat azonban nem kötelesek elfogadni, a feljelentés elutasítása önmagában nem ad alapot személyiségi jogsértés megállapítására. Az, hogy az I. rendű felperes nem ért egyet az adott döntéssel, intézkedéssel, a kerestet nem teszi megalapozottá, az pedig a perben nem nyert igazolást, hogy az eljáró ügyész szervek kifejezetten az I. rendű felperes személyére tekintettel hoztak volna a büntetőeljárás szabályait sértő határozatokat, tettek volna intézkedéseket. [117] Nem helytálló az I. rendű felperes azon hivatkozása sem, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását, a szükséges iratok beszerzését elmulasztotta volna. Az elsőfokú eljárás során ugyanis iratok beszerzésére sor került, azok tartalmát az elsőfokú bíróság ismertette is. Emellett a felperesek a beadványaikhoz nagy számú, az általuk kifogásolt eljárásokkal összefüggő iratot csatoltak, melyeket az elsőfokú bíróság szintén a per anyagává és vizsgálat tárgyává tett. Ezen iratok alapján a felperesek keresete érdemben vizsgálható volt. Az elsőfokú bíróság indokát adta annak is, hogy a felperesek által megjelölt csaknem 150 tanú meghallgatását miért mellőzte, ezen indokokkal a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyetért. [118] Személyiségi jogsértés hiányában a további objektív jogkövetkezmények alkalmazására, illetve a vagyoni és nem vagyoni kártérítésre vonatkozó keresetet is jogszerűen utasította el az elsőfokú bíróság. [119] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fenti indokolásbeli kiegészítéssel - a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [120] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 2.500.000 forint fellebbezési illetéket az I. rendű felperes személyes költségmentességére tekintettel a Magyar Állam viseli. [121] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 87. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett arról, hogy az I. rendű felperes pártfogó ügyvédjének díja az I. rendű felperes terhén marad. Budapest,
  1. február
  2. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Virág Csaba s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.