Pfv.I.21.706/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Oláh István ügyvéd (...) által képviselt ... I. rendű és ... II. rendű ... perújító felpereseknek - dr. Fekete Rudolf ügyvéd (...) által képviselt ... I. rendű és ... II. rendű ... perújított alperesek ellen a felperesek perújítási kérelme alapján a Debreceni Városi Bíróságon 52.P.21.119/
- szám alatt folyamatban volt és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- május
- napján meghozott 1.Pf.20.543/2007/
- számú ítéletével befejezett birtokháborítás megszüntetése iránti perében, az említett számú másodfokú határozat ellen a perújított alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 1.Pf.20.543/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; Bíróság kötelezi a perújított alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a perújító felperesek részére - 15 napon belül - 5.000 (Ötezer) forint felülvizsgálati költséget. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A telekmegosztással kialakított f.-i 314, 315 és 316 hrsz-ú ingatlanok közül az egymással szomszédos 315 hrsz-ú, F., ... u. 6/b. szám alatti ingatlan a perújító felperesek, a 314 hrsz-ú, F., ... u. 6/a. szám alatti ingatlan a perújított alperesek közös tulajdona. A perújító felperesek birtokháborítás megszüntetése iránti keresetét és a perújított alperesek viszontkeresetét elbíráló elsőfokú bíróság - hatályos fellebbezés hiányában - a
- május
- napján jogerőre emelkedett 32.P.25.161/2000/
- számú ítéletében a perbeli két ingatlan "telekhatárát" akképpen állapította meg, hogy az H. S. igazságügyi földmérő szakértő szakvéleményének részét képező
- számú vázrajzon "a 4-9-es pontok között helyezkedjék el." Rendelkezett a Debreceni Körzeti Földhivatal megkereséséről, hogy a perbeli "ingatlanok közötti határvonalat" az ingatlan-nyilvántartási térképen vezesse át. Ehhez mérten - a perújító felperesek további kereseti kérelmének helytadva - a perújított alpereseket 16 db nyárfájuk kivágására, míg a perújított alperesek viszontkeresete alapján a perújító felpereseket a részben túlépített melléképületeik elbontásával, a szakértői vázrajzon 4-9-22-12-13-4-es pontok által határolt területrész birtokbaadására - a disznóól és a takarmánykamra által elfoglalt területrész kivételével továbbá az említett területrészek birtoklására alapított használati díj fizetésére kötelezte. A perújító felpereseknek a jogerős ítélet ellen előterjesztett első fokon elutasított - perújítási kérelme alapján a másodfokon eljárt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 3.Pf.20.987/
- számú végzésével - valójában a perújítást megengedve - "az elsőfokú bíróságot a perújítás érdemi tárgyalására" utasította. A perújítás alapjául az szolgált, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképet térképezési hiba terhelte, ami - a perújító felperesek megbízása alapján szakvéleményt adó S. J. igazságügyi földmérő szakértő kezdeményezésére - az újított per tárgyalásának felfüggesztése alatt folyamatban volt földhivatali eljárásban az ingatlannyilvántartási térkép kiigazításával megszűnt. Az elsőfokon eljárt Debreceni Körzeti Földhivatal ugyanis azt állapította meg, hogy a perújítással támadott ítéletet megelőző használat az eredeti térképi állapottal - hibahatáron belül - megegyezik, ezért a 611/
- számú határozatával ennek megfelelően rendelkezett a f.-i 314, 315 és 316 hrsz-ú földrészleteket érintő térképezési és területszámítási hiba kijavításáról. A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal a 9-2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a 7.K.30.455/2005/
- számú ítéletével elutasította; ezt a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményeként azt állapította meg, hogy a perbeli két ingatlant elválasztó, a "…kiigazított ingatlan-nyilvántartási térképnek megfelelő határvonal a perújítási eljárásban kirendelt Sz. F. igazságügyi szakértő szakvéleményének
- számú mellékletét képező A és B pontok között húzódik a természetben." Megállapította azt is: "…az alperesek azzal, hogy a kerítést az alapeljárásban hozott határozat szerint áthelyezték, jelenleg 217 m2-t használnak a felperesek ingatlanából." A perújítással támadott ítéletet ezért helyezte hatályon kívül, arra kötelezve a perújított alpereseket, hogy a perbeli ingatlanokat elválasztó kerítést az ítéletben megállapított határvonalra helyezzék át, és a határvonalon túl elfoglalt területrészt bocsássák a perújító felperesek birtokába. A perújító felperesek ezt meghaladó keresetét - ami az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására és a nyárfasor kivágására irányult -, mint ami okafogyottá vált, elutasította. Egyidejűleg rendelkezett a perújított alperesek viszontkeresetének elutasításáról. A perújított alperesek részéről előterjesztett, elsődlegesen az eredeti osztatlan közös tulajdon helyreállítása, másodlagosan a perújítási kérelemmel támadott jogerős elsőfokú ítélet hatályában való fenntartására irányuló fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében - az elsõfokú ítélet helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A fellebbezés tartalmára tekintettel kiemelte: a Pp.
- §
(1)bekezdése nem teszi lehetővé a perújított alperesek számára a viszontkeresetük akkénti megváltoztatását, hogy a peres felek, valamint a perben nem álló személy - a f.-i 316 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa - között fennálló közös tulajdon visszaállítását kérjék, ezért ezzel a fellebbezési kérelemmel érdemben nem foglalkozhatott. A jogerős ítélet ellen a perújított alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték: az "I. és II. fokú ítéletek megváltoztatását, felperesek keresetének elutasítását…, tehát hatályában fenntartani a 32.P.25.161/2000/22. számú ítéletet." A felülvizsgálati kérelmük alapjaként arra hivatkoztak: a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel azzal a perújító felperesek tőlük "jelentős (217 m2) tulajdont szereztek jogellenesen". Erre jogszerűen "…csak a Ptk. 117. §
(1)-
(2)bekezdés alapján kerülhetett volna sor, figyelemmel arra is, hogy a felek részéről soha nem történt hivatkozás a Ptk. 121. §
(1)bekezdésére, mely elbirtoklásnak a feltételei egyáltalán nem állottak fenn a folyamatos területvitá…k miatt sem." Állították, hogy az esetleges korábbi földhivatali hibákat követően "a térképi határvonal átrajzolásával tulajdonuk csorbításra" került, egymásnak is ellentmondó szakértői vélemények alapján. A perújító felperesek felülvizsgálati ellenkérelme elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítására, másodlagosan a támadott jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem elutasítása iránti indítvány tekintetében annyiban megalapozott a perújított alperesek észrevétele, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya valójában nem a felek birtokvédelmi igénye, hanem a jogerős ítéletnek az a megállapítása: - az ahhoz kapcsolódó marasztalásra irányuló kereseti és viszontkereseti kérelmek mellett - mely határvonal tekinthető a perbeli ingatlanok helyes térképi határvonalának, és az a természetben hol tűzhető ki. Ebből adódóan a perújító felperesek által hivatkozott, a Pp. 271. §
(3)bekezdés a) pontjára alapított okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban - amennyiben a felülvizsgálati kérelem elutasításának feltételei nem állnak fenn a Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében érdemben kell elbírálnia azt, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt jogszabályt sértő-e. A perújított alperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. A perújított alperesek alaptalanul állítják azt, hogy a perbeli ingatlanok közötti ingatlan-nyilvántartási térképi határvonalnak a földhivatali eljárásban történő kiigazításával olyan ingatlanrész (217 m2) jutott a perújító felpereseknek, amelyre csak akkor tarthatnának igényt, ha a perben igazolják az arra vonatkozó átruházáson (Ptk. 117. §
(1)-
(2)bekezdés) vagy elbirtokláson (Ptk.
- § bekezdés) alapuló - tulajdonszerzésüket. Ha a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között vitássá válik a közös birtokhatár helye a bírósági eljárásban is - a törvényben írt kivételtől eltekintve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni (
- évi CXLI. törvény (Inytv.)
- §
(3)bekezdés). Ebből következően az ingatlan tulajdonosának a tulajdonjoga - annak a Ptk. 98-
- §,
- §-aiban meghatározott valamennyi részjogosítványa az ingatlannyilvántartásban meghatározott nagyságú és az ingatlannyilvántartási térképen ábrázolt határvonalakkal körülhatárolt földrészletre terjed ki. Az ingatlan-nyilvántartási térkép adataival szemben is helye van annak bizonyítására, hogy azok tévesek (Inytv.
- §
(6)bekezdés). A perújító felperesek perújítási kérelmének alapja éppen az volt, hogy a földhivatali eljárás eredményeként kiigazított perbeli, ingatlan-nyilvántartási térképi határvonal szerint a vitatott földterület része a perújító felperesek tulajdonaként nyilvántartott ingatlannak, így tulajdonjoguk arra is kiterjed, ugyanazon jogcímen, mint amilyen jogcímen az ingatlan egészét megszerezték. A perújított alperesek eredménnyel nem vitathatják a térképi hiba létét, kiigazításának szükségességét sem. A rendelkezésre álló peradatok igazságügyi földmérő szakértői vélemények, a földhivatali eljárás jogszerűségét megállapító jogerős bírósági határozat - alapján ugyanis mindkét fokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felek jogvitája a kiigazított hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép adatai alapján rendezhető. Ennek megfelelően jogszerűen kötelezi a jogerős ítélet a perújított alpereseket arra, - a Ptk. 98. §-ában, valamint a Ptk. 193. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozással - hogy a jogalap nélkül birtokolt ingatlanrészt adják a birtoklásra jogosult perújító felperesek birtokába. A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben kifejtett indokaira alapítottan a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül meghozott helybenhagyó ítéletét - a Pp. 275. hatályában fenntartotta. §
(3)bekezdésének alkalmazásával - A Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó perújított alpereseket egyetemlegesen kötelezte arra, hogy a perújító felperesek részére térítsék meg a felülvizsgálati ellenkérelmük jogi képviselő általi előterjesztésével felmerült felülvizsgálati költségüket. A perújító felperesek és a perújított alperesek személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett és az állam által előlegezett felülvizsgálati eljárási illeték megtérítéséről a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett rendelkeznie, utalással a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdésében,
- §-ában és a
- §
(4)bekezdésében foglaltakra. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- április
- Dr. Szőke Irén sk. a tanács elnöke, Dr. Orosz Árpád sk. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes sk. bíró