Bf.207/2019/29 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. fordulat. III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott cselekményének jogszabályi alapja: Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés a) pont

1. fordulat. I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott szabadságvesztésének tartamát 2 (kettő) évre, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott szabadságvesztésének tartamát 3 (három) évre súlyosítja, és a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését mellőzi. IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottat 3 (három) év közügyektől eltiltásra is ítéli. VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott szabadságvesztésének próbaidőre történő felfüggesztését mellőzi. VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottat 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra is ítéli. Az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát 10 (tíz) évre súlyosítja. IV.rendű vádlott neve IV. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Megállapítja, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: I.rendű vádlott címe, személyazonosító igazolványának száma helyesen: I. rendű vádlott szigsz., III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye:BV Intézet neve, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott állandó lakcíme és tényleges tartózkodási helye: IV. rendű vádlott lakcíme, személyazonosító igazolványának száma: IV. rendű vádlott szigsz. Egyebekben az elsőfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, IV.rendű vádlott neve IV. rendű és VI .rendű vádlott neve VI. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat hivatali vesztegetés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt 1 év 4 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra, [2] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 299. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt, mint visszaesőt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott vonatkozásában a Székesfehérvári Járásbíróság 9.Bpk.269/2014/

1. számú végzésének próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és az alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. [4] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és folytatólagosan elkövetett csalás vétsége [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év börtönre, [5]. rendű vádlott neve VI. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 293. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] miatt 1 év szabadságvesztésre és 5 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. [6] A szabadságvesztés végrehajtását IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottal szemben 5 év próbaidőre, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottal szemben 3 év próbaidőre felfüggesztette. [7] A szabadságvesztést - IV. és VI. rendű vádlott esetében a végrehajtás elrendelése esetén - börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből I.rendű vádlott neve I., IV.rendű vádlott neve IV. és VI. rendű vádlott neve VI. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad, míg III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [8] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottal szemben 3.600.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [9] Rendelkezett a bűnjelekről és az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I., II., III., IV., VI. rendű vádlottakat 11.073,- forint egyetemleges megfizetésére kötelezte. [10] Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [11] Fellebbezett az ügyészség I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú, középmértéket el nem érő szabadságvesztés kiszabása, [12] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú, középmértéket el nem érő szabadságvesztés kiszabása és a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése, [13].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú, középmértéket el nem érő szabadságvesztés és a próbaidő tartamának felemelése, valamint az ügyvédi foglalkozástól végleges hatályú eltiltás kiszabása érdekében, [14] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott és védője téves jogi minősítés miatt enyhítés, [15] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott és védője elsődlegesen eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezés, másodlagosan a tényállás téves megállapítása, téves következtetés és téves jogi minősítés miatt, harmadlagosan enyhítés és a vagyonelkobzás mellőzése, [16] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott és védője felmentés, [17].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott és védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi minősítés, a büntetés enyhítése és a mellékbüntetés mellőzése érdekében. [18] A fellebbviteli főügyészség Bf.338/2017/11. számú indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartva, a tényállás kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott cselekményét a Btk. 293. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. fordulata, III.rendű vádlott neve III. rendű és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak cselekményeit a Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont

1. fordulata, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott cselekményét a Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. fordulata szerint minősítse. I.rendű vádlott neve I. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát súlyosítsa, a IV. rendű vádlott esetében mellőzze a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, állapítsa meg, hogy a IV. rendű vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének tartamát súlyosítsa és őt az ügyvédi foglalkozástól végleges hatállyal tiltsa el. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, utalt az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértésére. [19] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában elsődlegesen indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, az I. rendű vádlott cselekményét minősítse befolyás vásárlása bűntetteként, másodlagosan indítványozta továbbá, hogy az I. rendű vádlottal szemben - tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény hogyan minősül végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki. [20] Álláspontja szerint tévesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve I. rendű és II. rendű vádlott neve II. rendű vádlottak
2. április 27-i gyanúsítotti vallomását a régi Be.
3. §

(4)bekezdése alapján nem rekesztette ki a bizonyítékok közül, és mivel azok bizonyítékként nem használhatók fel, ezért indítványozta azok kirekesztését. Álláspontja szerint ugyanis I.rendű vádlott neve I. és II. rendű vádlott neve II. rendű vádlottak ekkor előállításban ugyan, de fogva tartásban voltak, amelyre figyelemmel a régi Be.

1. § b) pontja alapján kötelező a védelem, e kihallgatásuk során azonban nem volt jelen védő. [21] Indítványozta az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését, helyesbítését akként, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg kétséget kizáró módon az, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottnak juttatott pénzösszegeket annak érdekében adta, hogy III. rendű vádlott ismeretsége és kapcsolatai felhasználásával hivatalos személyt vesztegessen meg. Nem állapítható meg kétséget kizáró módon az sem, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott elfogadta volna a fentiekkel összefüggésben III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott azon ajánlatát, hogy a hivatalos személyhez eljuttatandó anyagi szolgáltatás fejében kerül majd sor előzetes letartóztatásának megszüntetésére, illetőleg a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás kedvezőbb alakulására. [22] Miután az ügyben - álláspontja szerint - csak az állapítható meg, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott olyan személynek adott pénzt, aki arra hivatkozott, hogy módjában áll hivatalos személyt befolyásolni, így a Btk.
2. §-ban szabályozott befolyás vásárlása állapítható meg csak terhére. [23].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában a téves jogi minősítés körében utalt arra, hogy III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott valótlanul állította I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak, hogy el tudja intézni név szerint meg nem nevezett ügyész közreműködésével előzetes letartóztatásának megszüntetését. E „vesztegetési folyamatban" ténylegesen semmilyen hivatalos személy nem volt. [24] Álláspontja szerint, amennyiben a korrupciós cselekményben ténylegesen nincs hivatalos személy, úgy nem hivatali vesztegetés, hanem legfeljebb befolyás vásárlásának bűntette valósulthat meg VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott részéről. E körben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Bf.26/2014/
3. számú, illetve Bf.491/2013/
4. számú határozataira. [25] Az enyhítés körében kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés, illetőleg foglalkozástól eltiltás aránytalanul súlyos. Utalt VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott életkorára, akut betegségeire, illetőleg arra, hogy az elsőfokú bíróság védence esetében súlyosító körülményt nem észlelt, valamint II. rendű vádlott neve II. és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott büntetései közötti belső aránytalanságra is, a tényleges magatartásokat tekintve. [26] Mindezek alapján VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében az első fokú ítélet megváltoztatását, a cselekménye a Btk.
5. §-a szerinti befolyás vásárlása bűntettekénti minősítését és pénzbüntetés kiszabását indítványozta. [27].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott fellebbezése írásbeli indokolásban az első fokú ítélet különböző megállapításait kifogásolta. [28] Álláspontja szerint is cselekménye nem hivatali vesztegetés, hanem legfeljebb a Btk.
6. §-a szerinti befolyás vásárlásának bűntette. Értetlenségének adott hangot a tekintetben, hogy az ügyészség esetében fenntartotta a súlyosítás iránti fellebbezést, míg II. rendű vádlott neve II. rendű vádlott esetében tudomásul vette az első fokú ítéletet annak ellenére, hogy a II. rendű vádlott cselekvősége jóval magasabb, nagyobb fokú, mint az övé. [29] Továbbra is részben érezte magát bűnösnek a terhére rótt cselekményben, kérte a foglalkozástól eltiltás mellőzését és méltányos büntetés kiszabását. [30] A fellebbezési nyilvános ülésen az ügyészség, I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott védője az írásbeli indítványát fenntartotta. [31] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védője fellebbezését módosított tartalommal tartotta fenn, és kizárólag a büntetés enyhítését indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az első fokú ítélet óta is további másfél év telt el, ami további enyhítő körülmény. [32] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védője a főügyészi indítványra figyelemmel elfogadta, hogy II. rendű vádlott neve II. rendű vádlott első gyanúsítotti kihallgatása során tett vallomása bizonyítékként figyelembe vehető. Ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy a II. rendű vádlott vallomása nem támasztotta alá azt a körülményt, hogy a IV. rendű vádlott tudott volna a vesztegetésről. [33] Vitatta az első fokú ítélet
7. oldal negyedik bekezdésében írtakat. Utalt arra, hogy IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottal szemben két bizonyíték merült fel, II. rendű vádlott neve II. rendű vádlott vallomása, illetőleg a titkos információgyűjtés adatai. Álláspontja szerint e két bizonyíték nem alkalmas arra, hogy azokból IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott bűnösségére lehessen következtetést levonni. [34] Azt elismerte, hogy IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott is tudomással bírt arról, hogy nem kölcsönről volt szó közte és II. rendű vádlott neve II. rendű vádlott között, ebből azonban álláspontja szerint - továbbra sem lehet arra következtetni, hogy a IV. rendű vádlott tudta, hogy vesztegetési pénzt vett át. [35] A titkos információgyűjtés adataival összefüggésben nem vitatta, hogy II. rendű vádlott neve II. és IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott által emlegetett „alkatrész" pénzt jelentett, illetőleg, hogy szóba került közöttük I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott letartóztatása, büntetőügye. Ugyanakkor álláspontja szerint az egyes vallomásokban (I., II., III. rendű vádlottak vallomása) még utalás sem volt arra, hogy a IV. rendű vádlottnak tudnia kellett, hogy az általa átvett pénzt vesztegetésre szánták. Így nincs bizonyíték a IV. rendű vádlott bűnösségére. [36] Ezek alapján elsődlegesen IV. rendű vádlott neve IV. rendű vádlott bizonyítékok hiányából történő felmentését, másodlagosan a IV. rendű vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változásra és a jelentős időmúlásra figyelemmel, a kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte. [37] A titkos információgyűjtés adataira vonatkozóan utalt két telefonbeszélgetésre, mely az engedélyezés időpontját megelőzően került rögzítésre. [38] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védőjéhez csatlakozva büntetése enyhítését indítványozta. Utalt kedvezőtlen személyi körülményeire, így az egészségi állapotában bekövetkezett változásra, illetőleg élettársa betegség típusa megbetegedésére. [39] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védőjéhez csatlakozva kérte felmentését. Utalt arra, hogy időközben III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottól elvált és beteg édesanyját is ápolja. [40].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott fellebbezését fenntartva, védőjéhez csatlakozva kérte a cselekménye eltérő minősítését, büntetése enyhítését. E körben megromlott egészségi állapotára is hivatkozott. [41] Az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését ítélte alaposnak. [42] A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást minden fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében a Be.
8. §

(1)és

(2)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 590. §

(9)bekezdésére is - bírálta felül. [43] Ugyan III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott védője a fellebbezését kizárólag enyhítésre vonatkozóan tartotta fenn, de a III. rendű vádlott a fellebbezését nem módosította, így esetében is - a Be. 590. §

(10)bekezdése alapján is - teljeskörű volt a felülbírálat. [44] Az V. rendű terhelt vonatkozásában az ügyészi fellebbezés visszavonása folytán az első fokú ítélet

1. április
2. napján jogerőre emelkedett. [45] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [46] Osztotta a főügyészség álláspontját a másodfokú bíróság, mely szerint eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor az ítélet kihirdetését követően a fellebbezési jog tekintetében a védőket a vádlottakat megelőzően nyilatkoztatta. [47] A Be.
3. §

(2)bekezdése értelmében a jogorvoslati nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a magánfél, a vagyoni érdekelt, a vádlott és a védő nyilatkozata. [48] Mivel ezen eljárási szabálysértésnek az ügy érdemére nem volt kihatása, ezért az ítélőtábla csak annak megállapítására szorítkozott. [49] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott védője már az elsőfokú eljárásban indítványozta I. és II. rendű vádlottak

1. április
2. napján tett gyanúsítotti vallomásának bizonyítékok köréből történő kirekesztését. Ezen indítványát a védő arra alapozta, hogy a vádlottakat védő nélkül hallgatta ki a nyomozó hatóság annak ellenére, hogy a gyanúsítás szerinti bűncselekmény büntetési tételére figyelemmel a védelem kötelező volt. [50] E körben az ítélőtábla osztotta mind az elsőfokú bíróság által kifejtetteket (első fokú ítélet
3. oldal), mind pedig a fellebbviteli főügyészség által írtakat. [51] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában e vallomások kirekesztésére irányuló indítványát már arra alapította, hogy a terheltek a kihallgatásuk során előállításban voltak, ami fogva tartásnak minősül, hiszen az
4. évi XIX. számú törvény (régi Be.) külön rendelkezett az előállításban töltött időtartam beszámításáról, a fogva lévő terhelt esetében pedig a régi Be.
5. § b) pontja értelmében kötelező a védelem. A kommentár ide vonatkozó részére hivatkozott, amely szerint míg a kötelező védelem egyéb eseteiben a régi Be.
6. §

(3)bekezdése járható út, addig fogva levő terheltnél kötelező nyomban kirendelni védőt, ez nem tehető függővé a terhelt három napos gondolkodási idejétől. A régi Be. 48. §

(1)bekezdése értelmében ugyanis a Be.

1. § b) pontja esetén a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig ki kell rendelni. A védő kirendelése esetén [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] pedig a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről, kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről. Utalt a 8/
2. (III. 1.) AB határozatra is. Az AB határozat szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk

(3)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 48. §

(1)bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. A védő fenti hivatkozása téves, ugyanis I.rendű vádlott neve I. és II. rendű vádlott neve II. rendű vádlottak a kérdéses időpontban nem álltak kényszerintézkedés hatálya alatt. Az iratok tanúsága szerint a nyomozó hatóság mindkét terheltet előállította és

1. április 27-én 8 óra 30 perckor átadta a Központi Nyomozó Főügyészségnek (nyomozati iratok III. kötet 263.,
2. alatti jelentések). Az átadással az előállításuk - amely 7 óra 38 perckor kezdődött - véget ért, a kihallgatásuk alatt nem álltak semmilyen kényszerintézkedés hatálya alatt. Nyilvánvaló, hogy a vallomások kirekesztésének célja annak a bizonyítéknak a kirekesztése, amelynek alapján azt lehet megállapítani, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vezető beosztású ügyészt szándékozott megvesztegetni, és ennek következményeként a cselekmény eltérően minősülhet, mégpedig befolyás vásárlása bűntetteként. A fenti érvelés azért sem foghat helyt, mert I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott
3. április
4. napján foganatosított folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során tett vallomása szerint (nyomozati iratok III. kötet
5. oldal) a megvesztegetett ügyész a Csongrád Megyei Főügyészségen dolgozik, vezető beosztásban, daganatos betegsége van, főnökként hivatkoznak rá. Tehát az I. rendű vádlott e vallomása is tartalmazza a vezető ügyészre vonatkozó adatokat. Ugyan I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottnak ekkor már volt védője, de ezen a meghallgatáson a védő nem volt jelen. A nyomozati iratok III. kötet
6. sorszám alatti feljegyzéséből azonban megállapítható, hogy a kihallgatást végző előzetesen értesítette a védőt a kihallgatás időpontjáról és annak céljáról. Ezen felül az is megállapítható, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott a
7. május
8. napján foganatosított kihallgatásakor - már védő jelenlétében - fenntartotta a korábban tett vallomásait. Azt a körülményt egyébként, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vezető ügyészt vesztegetett meg, alátámasztotta a védőjével folytatott titkos információgyűjtés keretében beszerzett beszélgetések anyaga is. Helyes tehát e vallomások bizonyítékkénti értékelése. A védők vitatták a titkos információgyűjtés eredményeinek bírósági eljárásban való felhasználhatóságát is. III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlottak védője utalt arra, hogy az első fokú ítélet
9. oldal harmadik és negyedik bekezdéseiben felhívott 01-29865-01 sorszámú és 0100111-01 sorszámú közlés, a III. és IV. rendű vádlott, valamint a II. és IV. rendű vádlott közötti beszélgetésről készült hanganyag bizonyítékként nem vehető figyelembe, mert azok a titkos információgyűjtés engedélyezett időpontját megelőzően rögzített beszélgetések. Az iratokból megállapítható, hogy a jelen ügyben a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés a foganatosításkor hatályban volt Büntetőeljárási törvény V. címében írt rendelkezések figyelembevételével és betartásával történt. Az időközben hatályba lépett és jelenleg is hatályos (
10. évi XC. törvény) Be.
11. §

(1)bekezdése értelmében az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza. Törvényes tehát a titkos információgyűjtés adatainak bizonyítékkénti értékelése. Azok közül azonban az ítélőtábla a védő által hivatkozott 01-29865-01 sorszámú, illetőleg a 01-00111-01 sorszámú közlést kirekesztette, mint törvénysértően beszerzett bizonyítékot [Be. 167. §

(5)bekezdés]. [66] Ez a kirekesztés azonban nem érintette az ítélet megalapozottságát. [67] III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védője kifogásolta a vádlotti figyelmeztetések elmaradását, mivel álláspontja szerint a vádlottak által az utolsó szó jogán előadottak vallomásnak minősülnek. [68] E körben az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség által kifejtetteket. A Be. 185. §

(2)bekezdése értelmében a terhelti figyelmeztetést eljárási szakaszonként - nyomozati, elsőfokú-, másodfokú bírósági eljárás - csak az első kihallgatásakor kell közölni a terhelttel. [69] III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott a Be.

1. §-a szerinti utolsó szó jogán nem mondott olyat, ami szükségessé tette volna a bizonyítási eljárás újbóli, a Be.
2. §-a szerinti megnyitását. Így nem volt szükség az újbóli figyelmeztetésükre sem. [70] Mindezek alapján tehát eljárási szabálysértésre visszavezethető megalapozatlanság miatt sem volt ok az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére. [71] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a megfelelő körben lefolytatta, tényfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékokat egyenként és összességükben is mérlegelési körébe vonta. Ennek eredményeként döntően megalapozott tényállást állapított meg. [72] Az ítélőtábla az első fokú ítélet tényállását a vádlottak fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata, valamint az iratok alapján - figyelemmel a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontjára és a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjára - az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: [73] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott jelenleg ország neve él, foglalkozás neve dolgozik, ebből havi 1.540,- euró jövedelme származik. Időközben elvált, üzletrésze nincs. Élettársa betegség neve beteg. Az I. rendű vádlott betegség 2 neve megbetegedésben szenved, az elmúlt hónapokban betegség 3 neve, illetve betegség 4 neve két ízben is kórházban kezelték. [74] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott időközben elvált. foglalkozás neve dolgozik, jövedelme, családi pótlékkal és egyéb kiegészítő jövedelemmel havi kb. 250.000-300.000,- forint. Három kiskorú gyermeke mellett beteg édesanyját is gondozza. [75].rendű vádlott neve VI. rendű vádlottnál időközben betegség 5 neve diagnosztizáltak. [76] I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat a Debreceni Járásbíróság a

1. szeptember
2. napján kelt és ugyanazon napon jogerőre emelkedett 20.B.723/2016/
3. számú ítéletével 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt halmazati büntetésül 350 napi tétel, összesen 350.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. [77] Az I. rendű vádlottal szemben a Szentendrei Járási Ügyészség B.338/
4. szám alatt csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Szentendrei Járásbíróságnál
5. április
6. napján. [78] III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott előéletére vonatkozóan a
7. oldal 2./ és 3./ pontjában felhívott elítélései a következők: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 5.B.209/2011/
8. számú, illetve a Szegedi Törvényszék
9. június
10. napján kelt 4.Bf.1141/2015/
11. számú ítéletével a III. rendű vádlottat csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. [79] A III. rendű vádlottat a Szegedi Járásbíróság a
12. július
13. napján kelt és ugyanazon napon jogerőre emelkedett 11.B.968/2013/
14. számú ítéletével csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. [80] Kiegészíti a III. rendű vádlott elítéléseire vonatkozó adatokat azzal, hogy a III. rendű vádlottat a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság
15. február
16. napján kelt és
17. június
18. napján jogerőre emelkedett 5.B.57/2016/
19. számú ítéletével csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. rendű vádlott jelenleg ezt a büntetését tölti. [81] Az első fokú ítélet
20. oldal utolsó bekezdését kiegészíti azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott III.rendű vádlott neve III. rendű vádlottnak a vezető beosztású ügyész megvesztegetésére összesen 3.600.000,- forintot juttatott el. [82] Az ítélőtábla mellőzte a vádlottak személyi körülményeiből, hogy magyar anyanyelvű, magyar állampolgárok, mivel az állampolgárságra vonatkozó adatot az ügydöntő határozat rendelkező része tartalmazza a Be.
21. §

(2)bekezdés

1. b)pontja alapján, míg az anyanyelvet csak akkor kell feltüntetni, ha az eltér a magyartól. [83] Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan és megalapozott, az a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel irányadó volt a felülbírálat során. [84] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott felmentését, III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében az eltérő tényállás megállapítását, valamint a többi vádlottat is érintően az eltérő minősítést célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. [85] Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást döntően I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott saját magára és vádlott-társaira is terhelő nyomozati vallomására alapította. E vallomást egyébként az egyéb bizonyítékok, így különösen a titkos információgyűjtés adatai, II. rendű vádlott neve II. rendű terhelt, illetőleg III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott vallomásai támasztották alá. [86] A vádlottak lényegében ténybeli beismerő vallomást tettek. III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott az eljárás során több, egymástól eltérő tartalmú vallomást tett, amely az eljárás végére már döntően egybehangzott I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott vallomásával. [87] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott a bűnösségét mindvégig következetesen tagadta. A védő a fellebbezési nyilvános ülésen akként nyilatkozott, hogy valóban nem kölcsönről volt szó III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV., illetőleg I.rendű vádlott neve I. és II. rendű vádlott neve II. rendű vádlott között, de arról nem nyilatkozott, hogy akkor mi célja volt a 3.600.000,- forint átadásának. Elismerte azt is, hogy az alkatrész kifejezés a pénzt helyettesítette a telefonbeszélgetés során. [88] A lehallgatási anyagok, illetőleg II. rendű vádlott neve II. rendű terhelt vallomása azonban megcáfolta IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott védekezését. A 2015. július 9. napján, illetőleg 2015. július 13. napján rögzített II. és IV. rendű vádlott között folyt telefonbeszélgetés adatai egyértelműsítik, hogy a IV. rendű vádlott mintegy bennfentes, mindenről tudott. Az általa használt kifejezések - „áll ebben a hónapban mindenképpen minden, mert ugye szünet van…" - pontosan a bírósági ítélkezési szünetre utalnak. A 2015. július 13-án lezajlott telefonbeszélgetés során a II. rendű elítélt által mondottakból egyértelművé vált a IV. rendű vádlott számára, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottat rövidesen bírósági meghallgatásra fogják vinni, ahol sor kerülhet a szabadítására is. Ezt követően, 2015. július 17. napján szüntette meg a bíróság I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott előzetes letartóztatását. [89].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott védekezése is arra irányult, hogy a konkrét részletekről nem tudott, abba nem is akart belefolyni. [90] Lényegében a vádlottak a ténybeli beismerésen túl azt igyekeztek cáfolni, hogy vezető ügyész megvesztegetésében működtek volna közre. [91] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben is igen kimerítően vizsgálta. Részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékokat fogadta, illetve melyeket vetette el. Okfejtése logikus és iratszerű, nem kifogásolható az sem - az ügy jellegére tekintettel -, hogy szokatlan részleteséggel idézte a lehallgatási anyagot. [92] A mérlegelés elfogadott és törvényes formája, hogy az adott bizonyíték azon részét fogadja el a bíróság, amelyet az egyéb bizonyíték, illetőleg bizonyítékok is alátámasztanak (BH1998. 418. III.). [93] A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. [94] Így a felmentésre, eltérő tényállás megállapítására és eltérő minősítésre irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. [95] A megalapozott tényállásból az első fokú bíróság helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére és a cselekmények minősítése is törvényes. [96] Ugyanakkor az elsőfokú bíróság elmulasztotta felhívni a bűncselekmény elkövetési magatartásának fordulatát. A 61. számú BK vélemény 3.
2. a)pontja értelmében az elkövetési magatartások azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira a fordulat megjelölésével kell utalni, ami I.rendű vádlott neve I. és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében a Btk. 293. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. fordulata, míg III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott esetében a Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat és a

(2)bekezdés a) pont

1. fordulat. [97] Az elsőfokú bíróság által a befolyással üzérkedés és csalás, valamint a hivatali vesztegetés és befolyás vásárlása bűncselekmények elhatárolása tárgyában kifejtett álláspontját mindenben osztotta az ítélőtábla. [98] A minősítést illetően VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott védőjének a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntéseire hivatkozása a konkrét tényállás ismerete nélkül nem foghat helyt. [99] E körben irányadó az elsőfokú bíróság által is felhívott BH 2017.
2. számú jogeset, mely szerint valóságos - létező - hivatalos személy nélkül is megállapítható a hivatali vesztegetés. [100] Ahogy azt az eseti döntés kifejtette, aki másnak azért ad előnyt, hogy hivatalos személyt vesztegessen meg, akkor is aktív hivatali vesztegetésért felel, ha az átvevő csupán állította azt, hogy az átvett összeget vesztegetésre fogja fordítani. [101] Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre és helyesbítésre szorulnak: [102] Az ítélőtábla valamennyi vádlott esetében az időmúlást teljes nyomatékkal értékelte enyhítő körülményként, hiszen a közel öt éves időmúlás ezt indokolja. További enyhítő körülmény, hogy az első fokú ítélet óta is több mint egy év eltelt. [103] I.rendű vádlott neve I. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében enyhítő körülmény a megromlott egészségi állapota, VI. rendű vádlott esetében pedig a büntetlen előélete is, mert a bűncselekményt ügyvédként ugyan, de nem ügyvédi hivatásával összefüggésben követte el, így az alkalmazási feltétel nem vehető figyelembe. [104] Ezzel szemben VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében további súlyosító körülmény, hogy mint ügyvéd, hivatalból is kötelessége lett volna a bűncselekményt megakadályozni, de nem tette. [105] Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott esetében feleltek meg a Btk.
3. §

(1)bekezdése szerinti büntetés kiszabási elveknek, büntetése arányos. [106] Az ítélőtábla következetes gyakorlata, hogy korrupciós bűncselekmény esetén a törvény teljes szigorával kell fellépni. [107] Ez azt is jelenti, hogy a másodfokú bíróság álláspontja szerint I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott esetében a számos enyhítő körülmény ellenére sem indokolt a középmértéktől - 3 év - való oly mértékű eltérés, ahogy azt az elsőfokú bíróság alkalmazta. [108] IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott esetében sem bírhat olyan kiemelt jelentőséggel a három kiskorú gyermek nevelése, ami a középmértéktől, mely esetében 6 év, 4 éves eltérést indokolna. [109].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében sem kerülhet sor a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére, akitől, mint ügyvéd elvárható lett volna a bűncselekmény elkövetésének megakadályozása. [110] Ezért az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott szabadságvesztésének tartamát 2 évre, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott szabadságvesztésének tartamát 3 évre súlyosította, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében a végrehajtás felfüggesztését mellőzte. [111] Az ítélőtábla álláspontja szerint az így kiszabott szabadságvesztés tartamok felelnek meg I.rendű vádlott neve I., III.rendű vádlott neve III., IV.rendű vádlott neve IV. és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében a belső arányosság követelményének. [112] IV.rendű vádlott neve IV. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottakat a másodfokú bíróság méltatlannak találta a közügyek gyakorlásában való részvételre, ezért IV. rendű vádlottat 3 évre, VI. rendű vádlottat 2 évre eltiltotta azok gyakorlásától a Btk. 61. §

(1)és a Btk. 62. §

(1)bekezdése alapján. [113] I.rendű vádlott neve I. és III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott közügyektől eltiltása helyes, annak mértéke arányos. [114] IV.rendű vádlott neve IV. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottak a Btk. 38. §

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. [115].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott esetében helyes és indokolt az ügyvédi foglalkozástól eltiltás, hiszen foglalkozása felhasználásával követte el a korrupciós bűncselekményt. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK. szabályzat Preambuluma határozza meg az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit. Ennek
2. d)pontja szerint a jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve, míg az
3. i)pont értelmében a jogállam és a tisztességes igazságszolgálatás tisztelete az ügyvédi hivatás egyik fő alapelve és alapértéke. [116].rendű vádlott neve VI. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmény jellegére, és a fentiekben megjelölt alapelvekre és alapértékekre is figyelemmel az ítélőtábla osztotta az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését, azonban a végleges hatályú eltiltással nem értett egyet, ezért a VI. rendű vádlott foglalkozástól eltiltásának tartamát a törvényi maximumban - 10 év - állapította meg. [117] Az elsőfokú bíróság a saját álláspontjához képest - IV.rendű vádlott neve IV., VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottak esetében felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki - elmulasztotta vizsgálni az előzetes mentesítés lehetőségét a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatra figyelemmel. Mivel e vádlottakkal szemben a másodfokú bíróság végrehajtandó szabadságvesztéseket szabott ki, így már szükségtelen e vizsgálat lefolytatása. [118] A tényállás kiegészítéséből megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése során III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott 3.600.000,- forint összeghez jutott. Ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja alapján erre az összegre vagyonelkobzást rendelt el a III. rendű vádlottal szemben. [119] Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [120] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyészség fellebbezését alaposnak ítélve, az első fokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, azt a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [121] A vádlottak igazolványaiból, illetőleg az iratokból megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye: I.rendű vádlott címe , személyazonosító igazolványának száma: I. rendű vádlott szigsz., III.rendű vádlott neve III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet neve, IV.rendű vádlott neve IV. rendű vádlott állandó lakcíme és tartózkodási helye: IV. rendű vádlott címe. és személyazonosító igazolványának száma: IV. rendű vádlott szigsz. [122] Az ítélet ellen a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,

1. február
2. Dr. Cserháti Ágota s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. előadó bíró Dr. Halász Edina s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.207/2019/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 6.B.1404/2016/
4. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű, III.rendű vádlott neve III. rendű, IV.rendű vádlott neve IV. rendű és VI.rendű vádlott neve VI. rendű vádlottra vonatkozó, és jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. február
6. Dr. Cserháti Ágota s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő