← Magyarország

Bfv.1100/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A bűnösség törvénysértő megállapítására mint felülvizsgálati okra való indokolás nélküli puszta hivatkozás érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. II. Ha az elkövető más személynek a sértettre lökésével követi el a testi sértést, elkövetői alakzata csakis önálló tettes lehet, mert magatartása nem illeszkedik a tételesen meghatározott közvetett tettesség fogalmába. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1100/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: testi sértés vétsége Terhelt(ek): terhelt és társa Első fok: Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/
  4. ítélet,
  5. január
  6. tárgyalás Másodfok: Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.85/2018/
  7. végzés,
  8. március
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.164/2016/
  10. számú ítéletét és a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.85/2018/
  11. számú végzését I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] I. A Kiskunhalasi Járásbíróság a magánvádló magánvádja alapján eljárva a
  12. január
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 9.B.164/2016/
  14. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  15. évi C. törvény (Btk.)
  16. §

(1)és
(2)bekezdés]. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta, és rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. A járásbíróság a II. rendű terheltet fellebbezés hiányában aznap jogerősen felmentette az ellene társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)és
(2)bekezdés] miatt emelt vád alól. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a
  1. március
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.85/2018/
  3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 2-
  4. oldal) és a másodfokú bíróság által történeti részében nem korrigált (másodfokú végzés
  5. oldal 3-
  6. bekezdés) tényállás lényege: A magyar nyelvet nem ismerő magánvádló és magyar élettársa, valamint az I. rendű terhelt viszonya megromlott, egymással szemben több polgári- és büntetőeljárást kezdeményeztek. Az I. rendű és II. rendű terhelt
  7. augusztus 16-án az élettársa udvarán kertészkedő magánvádló felé indultak, egymás szavát nem vagy alig értve szóváltásba keveredtek, s amikor a két terhelt ökölbe szorított kézzel közelített a magánvádló felé, aki közben az udvari bejárathoz ment. A terheltek a sértettet itt utolérték. Az I. rendű terhelt testi sértés okozására irányuló szándékkal az előtte haladó II. rendű terheltet legfeljebb közepes erővel két kézzel rálökte a sértettre. A II. rendű terhelt egyensúlyát vesztve esett a sértettnek, aki egy rózsabokorba esett és ettől nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sértett jogi képviselője útján könnyű testi sértés vétsége miatt
  8. szeptember 2-án joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terheltekkel szemben. Az I. rendű terhelt a könnyű testi sértés vétségét eshetőleges szándékkal (Btk.
  9. §
  10. fordulat), tettesként [Btk.
  11. §
(1)bekezdés] követte el (elsőfokú ítélet
  1. oldal 6-
  2. bekezdés). Ezzel a másodfokú bíróság egyetértett (másodfokú végzés
  3. oldal utolsó bekezdés). II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (Be.)
  5. § a) és b) pontját, valamint
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját,
  3. b)pont
  4. bb)alpontját és
(2)bekezdés b) pontját megjelölve: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében; másodlagosan a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése folytán törvénysértő intézkedés alkalmazása miatt, a bűncselekmény becsületsértés vétségének [Btk. 227. §
(2)bekezdés] minősítése és enyhébb intézkedés alkalmazása érdekében; harmadlagosan feljelentés hiányában hatályon kívül helyezés és - feltehetően az elsőfokú bíróság - új eljárásra utasítása érdekében. A terhelt felülvizsgálati indítványának indokai a következők.
  1. Feljelentés hiánya. A magánvádlónak az ügyvéd képviselője részére
  2. augusztus 18-án adott meghatalmazás alakilag és tartalmilag nem felel meg a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (Ptk.), a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (korábbi Pp.) és az ügyvédekről szóló
  5. évi XI. törvény (korábbi Ügyvédi tv.) rendelkezéseinek. [10] A meghatalmazás alaki hiányosságként nem tartalmazza a meghatalmazó magánvádló azonosító adatait. [11] A meghatalmazás tartalmi hiányosságként nem tartalmazza a korábbi Pp.
  6. §
(3)bekezdésében [Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az
(1)bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta] és a korábbi Ügyvédi tv. 26. §
(3)bekezdésében [Ha a megbízó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra vonatkozó szabályai szerint kell megadni] foglaltakat. Márpedig a magánvádló a magyar nyelvet nem ismeri, azon beszélni és írni nem képes. [12] Ekként a feljelentés sem joghatályos. [13]
  1. A felülvizsgálati indítvány formálisan a bűnösség megállapítását is sérelmezve ténylegesen a bűncselekmény törvénysértő minősítését, a törvénysértő elkövetői alakzatot és az alkalmazott intézkedést kifogásolta. [14] Kétséget kizáró módon nem bizonyított, hogy az I. rendű terhelt tudata átfogta volna a sértett testi épségének megsértését. Midőn a II. rendű terheltet rálökte a sértettre, nem testi épséget sértő, hanem legfeljebb bántalmazási szándéka volt. [15] Így legfeljebb a tettleges becsületsértés vétségét valósította meg, figyelemmel arra, hogy az I. rendű terhelt legfeljebb közepes erő kifejtésére képes, nem alkalmazott súlyos sérülés okozására alkalmas eszközt, a sértett nála fiatalabb, magasabb és súlyosabb, valamint az orvosszakértő szerint a sértett elesése támadás nélkül, egyensúlyvesztés vagy hirtelenül végrehajtott elkerülő mozdulat folytán is létrejöhetett. [16] Jogirodalmi álláspont (Nagy Ferenc: Büntetőjog Általános rész II., Iurisperetius Bt., Szeged
  2. 46.) alapján téves az I. rendű terhelt elkövetői alakzatának megállapítása is, mert tettesség helyett közvetett tettességet kellett volna megállapítani, hiszen az I. rendű terhelt a II. rendű terheltet, „más személyt mint eszközt használ fel a bűncselekmény elkövetésére". [17] Értelemszerűen az enyhébb intézkedés alkalmazása érdekében hivatkozott az I. rendű terhelt büntetlen előéletére, idős korára, mozgáskorlátozottságra és beteg állapotára. [18] A magánvádló - képviselője útján - tett észrevételében a felülvizsgálat indítvánnyal nem értett egyet, s a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. [19]
  3. A bíróság joghatályos feljelentés és magánindítvány alapján járt el. [20] A meghatalmazás megfelelt a felülvizsgálati indítványban megjelölt feltételeknek, ugyanakkor a feljelentés és a magánindítvány joghatályosságára a korábbi Be. az irányadó, annak alapján pedig kizárólag a meghatalmazás írásba foglalása előírt és a sértett magánvádló a feljelentését megtehette a képviseletében eljáró ügyvéd útján. A magánindítvány formai kellékhez nem is kötött, az joghatályos abban az esetben is, ha azt a nyomozó által készített rendőri jelentés tartalmazza, valamint ennek minősül a sértett törvényes határidőben saját kezűleg írt nyilatkozata is, amelyben a magánindítvány-tételi szándékot megnevezi (BH+ 2015.51., BH+ 2014.533.). [21]
  4. A jogerős ügydöntő határozattal megállapított tényállás és bizonyítékok értékelése nem támadható [Be.
  5. §
(2)bekezdés, 659. §
(1)bekezdés]. Ezért a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt a testi sértés okozására irányuló szándék vitatását érintő részében. [22] A megállapított tettesi alakzat sérelmezésével a közvetett tettesség állítása nem a bűnösség (büntetőjogi felelősség) kérdése (BH 2018.133.). [23] A felülvizsgálati indítvány nem jelöli meg, hogy az alkalmazott intézkedés miért törvénysértő, valamint annak - miként a büntetés meghatározása nem mérlegelést nem tűrő rendelkezés, ezért önmagában nem kifogásolható (BH 2019.158.). [24] III. Az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [25]
  1. A védő szerint a bíróság joghatályos feljelentés hiányában járt el, mert a magánvádló képviselője részére adott meghatalmazás alakilag és tartalmilag hiányos. [26] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be.
  2. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a
  3. §
(9)bekezdésében vagy a Btk. 3. §
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés b) pont]. [27] A Btk. 164. §
(10)bekezdése alapján a
(2)bekezdésben meghatározott bűncselekmény - azaz a könnyű testi sértés vétsége csak magánindítványra büntethető. Ezzel összhangban rögzíti az irányadó tényállás, hogy a sértett (magánvádló) a jogi képviselője útján (a 2015. augusztus 16-án elkövetett) könnyű testi sértés vétsége miatt 2015. szeptember 2-án joghatályos magánindítványt terjesztett elő. [28] A büntetőjogi felelősségre vonást egyaránt akadályozza a magánindítvány hiánya [Btk. 30. §
  1. a)pont] és a feljelentés hiánya [Btk. 30. §
  2. b)pont]. [29] E két jogintézmény azonban nem azonos. A jelen ügyben a feljelentés hiányára hivatkozás fogalmi tévedés, ezért azt a Kúria a magánindítvány hiányára hivatkozásnak tekintette. [30] Az irányadó tényállás megállapítása a magánindítvány joghatályosságára nézve az ügyiratok alapján helytálló. A magánvádló jogi képviselője a Kiskunhalasi Rendőrkapitánysághoz 2015. szeptember 2-án érkezetten továbbította a magánvádló levelét, melyben a magánvádló ezt írta: „feljelentéssel élek. Kérem, hogy az elkövetőket büntessék meg". Ez a levél a magánvádló feljelentése és egyben magánindítványa. Ezt csupán megerősítette, hogy a magánvádló jogi képviselője hozzátette: „kérem a büntetőeljárás megindítását, a nyomozás elrendelését és lefolytatását". [31] A magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható vagy folytatható a büntetőeljárás [Be. 378. §
(1)bekezdés]. Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatot, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja [uo.
(2)bekezdés]. A magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett [uo.
(3)bekezdés]. Mivel pedig a magánindítvány előterjesztése formához sem kötött, megtörténhet pl. levélben is, s közömbös, hogy azt ki továbbítja, a magánvádló levelében foglalt igény az elkövetők megbüntetésére magánindítványnak tekintendő. [32]
  1. A védő formálisan a bűnösség megállapítását is sérelmezve ténylegesen a bűncselekmény törvénysértő minősítését, a törvénysértő elkövetői alakzatot és az alkalmazott intézkedést kifogásolta. [33] 2.
  2. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  3. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [34] A védő a bűnösség megállapítását oly módon sérelmezte, hogy azzal szemben nem is érvelt. [35] A Be. 652. §
(1)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Így volt ez a büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény (korábbi Be.) hatálya alatt is, amely szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni a felülvizsgálat okát és célját [korábbi Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. mondat]. [36] A védő a felülvizsgálati indítványában egyszerű állítást tett arra, hogy a bűnösség megállapítása törvénysértő, ámde állítását nem támasztotta alá, ami azt jelenti, hogy azt - az elemi törvényi követelmény ellenére - nem indokolta meg. [37] A két büntetőeljárási törvény megegyező szabályozása folytán továbbra is irányadóak az adott körben már kimunkált döntésekben foglaltak. [38] A Legfelsőbb Bíróság korábban előbb azt fogalmazta meg, hogy ha az indokolási kötelezettség megsértésének egyszerű állításán túl az indítványozó adós marad azzal, amivel közelebbről alátámasztotta volna, hogy a bíróságok milyen mulasztása eredményezte az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát, az a törvényben kizártsághoz vezet (EBH 2007.1596.). Hasonlóképpen: önmagában a törvény rendelkezése megismétlésével nincs helye felülvizsgálatnak (BH+ 2008.105.). E jogeset indokolásában a Legfelsőbb Bíróság már általános igénnyel fogalmazta meg, hogy önmagában - azt alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában -, pusztán a felülvizsgálat törvényi okára hivatkozással a felülvizsgálatnak nincs helye. Másként fogalmazva: kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. [39] Az ítélkezési gyakorlat töretlenségét mutatja, hogy mindezt a Kúria is megerősítette (BH 2018.
  2. [18]-[19]) azzal a summázattal, hogy a valamely felülvizsgálati ok puszta megemlítése, a törvényszöveg megismétlése nem ad alapot érdemi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, az ilyen indítvány a törvényben kizárt. [40] 2.
  3. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  4. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést [Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. bb)alpont]. [41] A bűnösség törvénysértő megállapítása és a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés vagy alkalmazott törvénysértő intézkedés mint felülvizsgálati ok egyaránt anyagi jogi természetű, viszont eltérő irányultságuk miatt egymást kizáró természetűek, mert a vagylagosság viszonyában állnak egymással. Ezt meghaladóan a felülvizsgálati indítványból is egyértelműen kitűnik, hogy az tartalmilag kizárólag a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést sérelmezte. [42] 2.3. A védő szerint törvénysértő a bűncselekmény minősítése. [43] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [44] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [45] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [46] A felülvizsgálati indítvány az orvosszakértő szakvéleményére hivatkozó részében a törvényben kizárt. A Kúria ezért ezt nem vizsgálhatta, s figyelmen kívül hagyta. [47] Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el [Btk. 164. §
(1)bekezdés]. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [uo.
(2)bekezdés]. [48] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt - a II. rendű terhelttel együtt - a vele haragos viszonyban álló sértett felé indult, majd szóváltást követően ökölbe szorított kézzel tovább közeledett a kitérő sértett felé, s végül őt utolérve testi sértésre irányuló szándékkal az előtte haladó II. rendű terheltet rálökte a sértettre, aki egy rózsabokorba esett és könnyebb sérüléseket szenvedett. [49] Tehát a megállapított történeti tényállás része az I. rendű terhelt testi sértés okozására irányuló szándéka, ami nem követelmény, de nem is kifogásolható, miután az egyrészt következik a támadó jellegű (ökölbe szorított kézzel) megközelítés tényéből és a II. rendű terheltnek a sértettre lökéséből, mégpedig olyan helyen, ahol rózsabokor volt, amelybe beleesve a sértett könnyebb sérüléseket szenvedett. [50] Az elsőfokú bíróság a jogi indokolásában kitért arra is, hogy az I. rendű terhelt eshetőleges szándékkal járt el, vagyis más személynek a sértettre lökésével felismerhette, hogy adott körülmények között a sértett megsérülhet, s ezen következménybe belenyugodva cselekedett. [51] A sértett sérülései folytán az I. rendű terhelt cselekménye nem minősülhet tettleges becsületsértés vétségének [Btk. 227. §
(2)bekezdés]. [52] Ezért a bűncselekmény minősítése törvényes azzal, hogy a Btk. 164. §
(1)bekezdés 1. fordulata (testi épség sértése) és
(2)bekezdés
  1. fordulata (okozott sérülés) valósult meg. [53] 2.
  2. A védő szerint az elkövetői alakzat megállapítása törvénysértő, az nem tettes, hanem helyesen közvetett tettes. [54] Az elsőfokú bíróság az I. rendű terhelt elkövetői alakzatát tettesként [Btk.
  3. §
(1)bekezdés] állapította meg (elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés). Egyúttal azt rögzítette, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terheltet „mint eszközt használta fel" (elsőfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés). [55] Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg [Btk.
  5. §
(2)bekezdés]. Ezzel tartalmilag megegyezett a Büntető Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (korábbi Btk.)
  2. augusztus
  3. napjától hatályos
  4. §
(2)bekezdésének szabályozása. [56] Ez ugyanakkor olyan tételes meghatározás, amelybe a „más személyt mint eszközt használ fel a bűncselekmény elkövetésére" elkövetői magatartás kizárólag illeszkedik, amennyiben a más személy a gyermekkora, kóros elmeállapota, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben van az elkövetéskor. [57] Ennélfogva akkor, ha az elkövető más személynek a sértettre lökésével követi el a testi sértést (vagy más bűncselekményt pl. a tettleges becsületsértést), elkövetői alakzata csakis önálló tettes lehet, mert tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja [Btk. 13. §
(1)bekezdés]. [58] Tehát az elsőfokú bíróság - amin a másodfokú bíróság nem változtatott - a büntető anyagi jog szabályainak megfelelően állapította meg az I. rendű terhelt elkövetői alakzatát. [59] Egyébiránt a közvetett tettes is tettes (Btk.
  1. §), így a közvetett tettesi elkövetői alakzat esetleges megállapítása sem változtatott volna az I. rendű terhelt büntethetőségén, mert ebből a szempontból ugyanazok a büntetéskiszabási rendelkezések vonatkoznak a tettesekre. [60]
  2. A védő szerint törvénysértő a próbára bocsátás intézkedés alkalmazása, s enyhítő körülményekre utalással annál enyhébb intézkedés alkalmazását indítványozta. [61] Miután a bűncselekmény minősítése törvényes és a Btk. más szabálya (elkövetői alakzat) sem sérült, az alkalmazott intézkedés törvényességének alkalmazása nem vizsgálható felül. [62] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az
  3. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  4. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A
  1. július
  2. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára. A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a védő nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [63] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [64] Mindez maradéktalanul vonatkozik az intézkedés alkalmazására is. [65] Márpedig a könnyű testi sértés vétsége két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető [Btk. 65. §
(1)bekezdés]. A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni [uo.
(3)bekezdés]. Ezen törvényi követelményeknek az 1 évi próbára bocsátás maradéktalanul megfelel. [66] 4. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [67] A bűnösség törvénysértő megállapítása. A bűncselekmény minősítése és az elkövetői alakzat megállapítása törvénysértő, és emiatt törvénysértő az alkalmazott intézkedés. A döntés elvi tartalma [68] I. A bűnösség törvénysértő megállapítására mint felülvizsgálati okra való indokolás nélküli puszta hivatkozás érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. II. Ha az elkövető más személynek a sértettre lökésével követi el a testi sértést, elkövetői alakzata csakis önálló tettes lehet, mert magatartása nem illeszkedik a tételesen meghatározott közvetett tettesség fogalmába. Záró rész [69] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva - a védő felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. [70] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Feleky István s. k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.