Bf.20/2019/129 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat], ezért I.r. vádlottat 160 óra könnyű fizikai munkaként végzendő közérdekű munkára, míg II.r. vádlottat 100 óra fizikai munkaként végzendő közérdekű munkára ítélte. III.r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett befolyás vásárlásának bűntettében [Btk. 298. §

(1)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat] állapította meg, vele szemben a büntetés kiszabását mellőzte, s a tőle lefoglalt 2 970 000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. A távollévő IV. r. vádlott bűnösségét 2 rb. folytatólagosan, részben társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont, illetve egy esetben

(2)bekezdés a) pontja is] mondta ki, ezért őt halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel, 1 napi tétel összege 2000 forint, így összesen 600 000 forint pénzbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 58 980 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá elrendelte a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását, rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatáról, az általa előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött idő beszámításáról, valamint meghatározta a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját is. V.r. vádlottat a törvényszék az ellene 3 rb. - egy esetben folytatólagosan elkövetett - befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 299. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. VI.r. vádlott bűnösségét folytatólagosan és társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] állapította meg, s ezért halmazati büntetésült 3 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételenként 3000 forint, összesen 600 000 forint pénzbüntetésre, 6 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani - abba beszámítani rendelte az általa előzetes fogvatartásban töltött időt -, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is. VII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], s ezért őt 1 év 6 hónap 5 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre és 3 évi ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. Rendelkezett a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén annak végrehajtási fokozatáról, e vádlott által előzetes fogvatartában töltött idő beszámításáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről is. Határozott továbbá a törvényszék a bűnjelekről, valamint az eljárásban felmerült bűnügyi költségről. [2] A törvényszék ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezett. I.r. vádlott, II.r. vádlott., III.r. vádlott és IV. r. vádlottak terhére súlyosításért, I., II. és III. r. vádlottakkal szemben pénzbüntetés, míg IV. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása végett. V.r. vádlott felmentése miatt, bűnösségének valamennyi bűncselekményben történő megállapítása és szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében. VI.r. vádlott terhére téves minősítés miatt és súlyosításért, vele szemben hosszabb tartamú börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása céljából, míg VII.r. vádlott terhére téves minősítés miatt súlyosításért, nevezetesen hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés és pénzbüntetés kiszabása végett. [3] A fellebbezés

1. október
2. napján kelt indokolásában a IV. r. vádlottal és VI.r. vádlottal szemben kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetés súlyosítását, V.r. vádlottal szemben pénzbüntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását is indítványozta az ügyészség, továbbá álláspontja szerint a VI.r. vádlottal szemben kiszabott ügyvédi foglalkozástól eltiltás mellőzésének van helye, VII.r. vádlott pedig a befolyással üzérkedés bűntettét társtettesként követte el. [4] I.r. vádlott és a védője részben felmentésért, másodlagosan enyhítésért, harmadlagosan a I.r. vádlott tulajdonát is képező 2 900 000 forint vagyonelkobzás mellőzése végett, II.r. vádlott és a védője enyhítésért, IV. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, VI.r. vádlott felmentés érdekében, a védője másodsorban enyhítésért is, VII.r. vádlott felmentés érdekében, védője felmentésért, az ítélet megalapozatlansága miatt jelentettek be fellebbezést. III.r. vádlott vádlott és a védője, valamint V.r. vádlott és a védője az ítéletet tudomásul vették. [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla „a Budapest Környéki Törvényszék ügyszám/
3. számú ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg: ● V.r. vádlott vonatkozásában a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az ítéleti tényállástól eltérő tényállást a vádhatóság fellebbezésének indokolásában, valamint a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltak szerint az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján kiegészítve, a vádlotti ténytudatot, valamint közreműködést illető negatív megállapítások mellőzésével állapítsa meg; ● a VI.r. vádlott vonatkozásában megállapított tényállást a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a vádhatóság jogorvoslatának indokolásában, valamint a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltak szerint az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján egészítse ki; ● az ítélet indokolásából a III.r. vádlottal szembeni eljárás megszüntetésével, az V.r. vádlott felmentésével, VI.r. vádlott vonatkozásában az üzletszerűség hiányával kapcsolatos indokolást, a VI. és VII. r. vádlott vonatkozásában a Btk. 52. §

(1)bekezdés b) pontjára történt hivatkozást mellőzze; ● V.r. vádlottat mondja ki bűnösnek 3 rendbeli befolyással üzérkedés bűntettében (Btk. 299. §

(1)bekezdés); ● VI.r. vádlott bűnösségét társtettesként, folytatólagosan, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében állapítsa meg (Btk. 299. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés) és c) pont); ● I.r. vádlottal és II.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés helyett pénzbüntetést szabjon ki a Btk.

1. §-a alapján; ● III.r. vádlottal szemben a büntetés kiszabásának mellőzése helyett a Btk.
2. §-a alapján pénzbüntetést szabjon ki; ● IV. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést a Btk.
3. § és
4. § rendelkezéseire is figyelemmel, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést egyaránt súlyosítsa; ● V.r. vádlottat a Btk.
5. §-a alapján, a
6. § és
7. § rendelkezéseire is figyelemmel szabadságvesztés büntetésre, az
8. § alapján pénzbüntetésre, a
9. § alapján közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje; - rendelkezzék akként, hogy a Btk.
10. §

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani; - a Btk. 38. §

(3)bekezdése alapján rendelkezzék úgy, hogy az V. r. vádlott a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható; ● VI.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést a Btk.

1. §-ára is figyelemmel, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetést súlyosítsa; - az e vádlottal szemben kiszabott ügyvédi foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze; ● VII.r. vádlott bűnösségét társtettesként, vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében állapítsa meg (Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont); - az e vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést a Btk.

1. §-ára is figyelemmel súlyosítsa, egyben a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze; - a Btk.
2. §-a alapján vele szemben pénzbüntetést is szabjon ki; - az ügyvédi foglalkozástól eltiltás büntetést „jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás" büntetésre változtassa; ● IV. r. vádlottat a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján, az

1. § rendelkezései szerint kötelezze a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére". [6] I.r. vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában a felmentésre irányuló általa bejelentett fellebbezést nem tartotta fenn, védence személyi körülményeinek a kiegészítését, vele szemben intézkedés, nevezetesen próbára bocsátás alkalmazását kérte. II.r. vádlott. és III.r. vádlott vádlottak védője a II. r. vádlott vonatkozásában az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta, védence személyi körülményeinek kiegészítését, vele szemben próbára bocsátás intézkedés alkalmazását, míg a III. r. vádlottal szembeni vagyonelkobzás mellőzését kérte. IV. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését teljes egészében fenntartotta. V.r. vádlott védője az ítélet helybenhagyására tett indítványt. VI.r. vádlott védője elsődlegesen a szóban bejelentett védői fellebbezését pontosította akként, „hogy elsősorban a tényállás és a bűnösség téves megállapítása miatt és felmentés végett, továbbá másodsorban a megalapozatlan elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében, valamint harmadsorban a kiszabott büntetés lényeges enyhítése iránt tartom fenn". Elsődleges indítványa, „hogy a számos és súlyos, nem orvosolható eljárási szabálysértésre tekintettel (különös tekintettel a kizárt védőre), amelyek lényeges hatással voltak az eljárás lefolytatására és a büntetőjogi főkérdésekre, a T. Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítani szíveskedjen". Másodlagosan indítványozza „a teljes megalapozatlanság kiküszöbölésének kizártságára tekintettel, hogy a T. Ítélőtábla a már hivatkozott Be.

1. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítani szíveskedjen". Harmadlagosan kéri és indítványozza, hogy „a Be. már hivatkozott rendelkezései és a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének kiegészítését, helyesbítését, a valódi történeti tényállás megállapítását, amely nem tartalmazza a befolyásolásra vonatkozó magatartást, hanem a megtörtént cselekményeket, amelyek ügyvédi tevékenység kifejtésére és ellátására vonatkoznak". Ezek alapján kéri és indítványozza, „hogy a T. másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságának kiküszöbölése után változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét és VI.r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel az ellene emelt vádak alól. Ha a másodfokú bíróság valamely vádlotti magatartást büntetendőnek tart és a befolyással üzérkedés bűncselekmény alapesete esetleg megvalósult, akkor is mellőzze a minősítő körülményekre, vagyis a hivatalos személyre és az üzletszerűségre vonatkozó megállapításokat. A másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezésnek ne adjon helyt, ne egészítse ki a tényállást az ügyészi indítvány szerint és ne állapítsa meg a minősítő körülményeket sem. A másodfokú bíróság abban a nem várt esetben, ha bűnösséget állapítana meg, a büntetés kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként vegye figyelembe a jelentős időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét és eddigi életútját, továbbá az életkora és az eljárás miatt kialakult, sorsszerű megbetegedéseit. Mindezekre figyelemmel lényegesen enyhítse a kiszabott büntetést, ne szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztést". VII.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában hangsúlyozza, hogy „I.r. vádlott nyilatkozatainak valóságát és ily módon megváltozott érdekeire figyelemmel szavahihetőségét az elsőfokú bíróságnak nem a teljes cselekménysorozatra nézve, hanem két kiemelt, időben egymástól élesen elkülönülő aktív időszakban külön-külön kellett volna vizsgálnia". Mindezek alapján indítványozta, „hogy a másodfokú bíróság az ítéleti tényállást és indokolást szakértő1 és szakértő2 szakértők tárgyalási nyilatkozatának alapulvételével I.r. vádlott személyiségének további jellemzőivel egészítse ki és abból az időbeli tényezőkre is figyelemmel I.r. vádlott nagyfokú érdekeltségével, a lehallgatási körülmények tartalmával is összevetve levonható logikus következtetéseket is szíveskedjék pótlólag levonni". Indítványozta továbbá, hogy „a másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az ítélet részbeni megalapozatlanságának kiküszöbölése érdekében pótlólag, irathűen és objektíven rögzítse az indokolásban I.r. vádlott nyomozati vallomásait, és az ugyanebben az időszakban készült kézzel írott feljegyzéseit, továbbá tényállításait és védekezését is - helyesen - egységes vallomásként kezelje, annak belső ellentmondásoktól való esetleges mentességét az előzőek szerint vizsgálja meg és vesse össze a további rendelkezésre álló releváns bizonyítékokkal". Végül kéri, hogy „a másodfokú bíróság VII.r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(2)bekezdése alapján változtassa meg, a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. b)pontjára figyelemmel a rendelkezésre álló iratok tartalma és eltérő ténybeli következtetések alapján a vád tárgyává tett cselekmény VII. r. vádlottat érintő utolsó szakasza tekintetében az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapítson meg, és VII.r. vádlottat az ellene emelt vád alól a Be. 566. §
2. a)pontja alapján mentse fel". [7] A bejelentett fellebbezések elbírálására az ítélőtábla a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 599. §-ában írt nyilvános ülést tűzött. A nyilvános ülésen az ítélőtábla ügyészi indítványra - a Be. 599. §

(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával a jelenlévő VI.r. vádlott és VII.r. vádlottakat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgatta, azonban e körben csak VII.r. vádlott nyilatkozott akként, hogy személyi körülményeiben annyi változás történt, hogy havi jövedelme 400 000 forintra emelkedett, s szakjogászképzésen vesz részt. Az ügyész nyomozati bírói határozatot, míg VI.r. vádlott védője további orvosi iratokat csatolt, melyeket a tanács elnöke ismertetett, mint ahogyan az I. és II. r. vádlottak védői által a fellebbezések mellékleteivel elküldött orvosi iratokat is. Az ügyész az írásbeli indítványában foglaltakat azon kiegészítéssel tartotta fenn, hogy VII.r. vádlottal szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását is indítványozta. I., II. és III. r. vádlottak védői a fellebbezéseikben írtakat fenntartották azzal, hogy amennyiben az ítélőtábla I. és II. r. vádlottakkal szemben nem próbára bocsátás intézkedést alkalmaz, a pénzbüntetés kiszabását sem ellenzik. IV. r. vádlott védője az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan enyhítésre irányuló kérelmét fenntartotta, míg V.r. vádlott védője a törvényszék ítéletének a helybenhagyását kérte. VI.r. vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartva védence felmentését kérte. VII.r. vádlott védője a fellebbezésének indokolásában foglaltakat fenntartotta azzal, hogy a védencét az ítélőtábla tévedés jogcímén mentse fel. VI. r. vádlott és VII.r. vádlottak az utolsó szó jogán a felmentésüket kérték. [9] Az ítélőtábla a törvényszék fellebbezésekkel sérelmezett ítéletét a Be. 590. §

(1), illetve

(2)bekezdései alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le az eljárást. VI.r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásának

1. oldalán kifejti, hogy „a vádlottak közül IV. r. vádlott tett egyedül olyan vallomást a nyomozás során, amely téves elképzelésekre és feltételezésekre adhatna okot, de nyilatkozatai és vallomásai formailag a kizárt védő részvétele miatt súlyosan törvénysértőek …A kizárt védő jelenlétében tett vallomás felhasználása olyan súlyos törvénysértés, amely a régi Be.
2. §

(4)bekezdése értelmében tiltott módon megszerzett bizonyítéknak minősíti IV. r. vádlott e vallomásait, és így nem értékelhető bizonyítékként a vallomásból származó tény". Ezzel szemben az ítélőtábla a törvényszék által e körben kifejtetteket mindenben osztja, azok kiegészítésre sem szorulnak. [10] A törvényszék beszerezte az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, mellyel teljes körűen eleget tett az ügyfelderítési kötelezettségének. Mi sem támasztja ezt alá jobban, minthogy a másodfokú eljárásban sem az ügyészség, sem a vádlottak, sem a védők részéről nem került sor egyetlen bizonyítási indítvány előterjesztésére sem. [11] A törvényszék által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §-ában írt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a határozatát a Be. 591. §-ának

(1)bekezdése értelmében a törvényszék által megállapított tényállásra alapította. [12] A büntetéskiszabási körülmények körében az ítélőtábla a másodfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítványok, csatolt iratok és VII.r. vádlott nyilatkozata alapján a következő pontosításokat teszi: - A ... Kormányhivatala ügyszám számú,

1. december
2. napján kelt határozatában I.r. vádlott részére a
3. december
4. napjától megállapított rokkantsági ellátást tovább folyósította. Az egészségi állapot mértéke 50%-os, a C2 minősítési kategóriába tartozik, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. - E vádlottal szemben a törvényszék által feltüntetett ítéletben a bűncselekmények minősítése folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, s a bíróság 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabott. A szabadságvesztés kezdő napja
5. június
6. I.r. vádlott feltételes szabadsággal
7. január
8. napján szabadult, a kitöltés időpontja pedig
9. szeptember
10. - II.r. vádlott több éve folyamatos gyógyszeres kezelés alatt áll szorongás, disthymia, rendszeresen jelentkező pánikrohamok miatt. Terápiás javaslatokat betartja, gyógyszereit pontosan szedi, állapota az utóbbi időben romlott, kedélyállapota hullámzó. Pánikrohamai vannak, psychés tűrőképessége minimális. Munkáját csak időnként és részlegesen tudja elvégezni, mélypontjain napokig ágyhozkötötté válik. A egészségügyi intézmény
11. január 20-án kelt lelete szerint „a szorongásos rosszullétek miatt napokig ágyhoz-kötötté válik, a maga körüli teendőket is alig tudja ellátni. A diagnózis: súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetek nélkül, illetve pánikzavar". - IV. r. vádlott tekintetében az
12. alatt megjelölt elítélést az ítélőtábla a Büntető Törvénykönyvről szóló
13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
14. §

(2)bekezdése alkalmazásával mellőzi, míg a

1. pontban írt elsőfokú ítélet kelte
2. május
3. napja. - VI.r. vádlott vonatkozásában a egészségügyi intézmény2
4. január
5. napján kelt diagnózisa: „Súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetek nélkül, paranoid személyiségzavar, nem-insulindependens cukorbetegség egyéb megnev. szövődményekkel, kevert, szubkortikális és kortikális vaszkuláris demencia, másodlagos magasvérnyomás, k.m.n., hepatomegalia m.n.o, egyéb cholelithiasis , agyi arteriosclerosis, alvászavar k.m.n, pánik zavar (szindróma) (epizodikus, rohamokban jelentkező szorongás)". E vádlottnál
6. január
7. napján vesekövet diagnosztizáltak. - VII.r. vádlott jelenlegi havi keresete 400 000 forint, szakjogászképzésen vesz részt. [13] A törvényszék valamennyi, a rendelkezésére álló, általa feltárt bizonyítékokat az értékelési körébe vonta. Mindenre kiterjedő, kellő részletességű, meggyőző és a logika szabályainak is mindenben megfelelő indokát adta annak, hogy a tényállása alapjául mely bizonyítékokat és miért fogadott el, illetve melyek voltak azok, amelyeket elvetett. [14] Az ügyész, valamint a vádlottak és a védőik az általuk bejelentett fellebbezéseikben új tényt nem állítanak, illetve új bizonyítékra nem hivatkoznak, az ügyész V.r. vádlott bűnösségének megállapítására irányuló, mint ahogy a vádlottak és védőik felmentésre, illetve részbeni felmentésre irányuló fellebbezései is kizárólag a törvényszék mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis a törvényszék által mérlegelt bizonyítékoknak az ítélőtábla részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be.
8. §

(1)bekezdés]. [15] A törvényszék az eljárása során perrendi szabályt nem sértett, megfelelő indokolással ellátott ítéletében megalapozott tényállást rögzített, melyre figyelemmel az ítélet hatályon kívül helyezése szóba sem kerülhet. [16] A törvényszék helyesen állapította meg, hogy „V.r. vádlott szerepét és cselekvőségét vizsgálva segítő szándéka kétségtelen, melyet a fenti bizonyítékok igazoltak és a tényállásban kifejtett magatartására utaltak, de ebben nincs olyan tartalom, amiből bűnös törekvésekre lenne egyértelmű következtetés levonható", s nem tévedett akkor sem, amikor e vádlottat 2 rb., a Btk. 299. §

(1)bekezdése szerinti befolyással üzérkedés bűntettének vádja alól - a Be. 6. §

(3)bekezdés b) pontja alapján - bizonyítottság hiányában, míg az utolsó terhére rótt, 1 rb., ugyanilyen bűncselekmény tekintetében - a Be. 6. §

(3)bekezdésének a) pontjára alapítva - bűncselekmény hiányában felmentette. [17] Okszerűen vont következtetést a törvényszék a további vádlottak bűnösségére, s az általuk megvalósított bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. VI.r. vádlott és VII.r. vádlottak vonatkozásában az üzletszerűség megállapíthatósága, illetve az elkövetési alakzat kérdésében az ítélőtábla a törvényszék által e körben kifejtettekkel mindenben egyetért. Az ügyészi indítványban foglaltakra figyelemmel ezen indokokat csupán annyiban egészíti ki, hogy azon ténynek, hogy VI.r. vádlottal szemben csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozati szakban eljárás folyik, jelen ügyre - jogerős ítélet hiányában - semmilyen kihatása nincs. [18] A törvényszék teljes körűen tárta fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. További enyhítőként szükséges értékelni, hogy a törvényszék ítéletének kelte (

1. június 14.) és a jogerős határozata meghozatala (
2. január 23.) között több mint 19 hónap telt el. Ezen időmúlás kizárólag IV. r. vádlott tekintetében nem vehető figyelembe, mivel az az ő érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. [19] A törvényszék magas színvonalon indokolta meg, hogy I.r. vádlott és II.r. vádlottakkal szemben a büntetés céljai miért közérdekű munka büntetés kiszabásával érhetők el. A törvényszék ítéletének meghozatalát követően azonban e két vádlott egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás állt be, mely ezen büntetés végrehajthatóságát kizárja, ezért az ítélőtábla velük szemben a Btk.
3. §-a szerint pénzbüntetést alkalmazott. A pénzbüntetés napi tételeinek meghatározásakor - figyelemmel az általuk megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyára - a két vádlott között differenciált, míg az egy napi tétel összegét a vagyoni- és jövedelmi viszonyaikhoz mérten határozta meg. A meg nem fizetés esetére történő átváltoztatásról szóló rendelkezés a Btk.
4. §-án alapszik. [20] III.r. vádlottnál az ítélőtábla egyetértett a büntetéskiszabás mellőzésével, ugyanakkor a vagyonelkobzás - védője által kért - mellőzésére törvényes alapot nem látott. [21] IV. r. vádlott esetében - ahogyan azt a törvényszék is helyesen rögzíti - büntetésének a középmértéke 7 év. E vádlott volt a bűncselekmények kezdeményezője, annak érdekei szerinti alakítója, mely magatartásával másokat is bűnelkövetésbe sodort. Nála a nagy nyomatékú és számú súlyosító körülmények mellett az ítélőtábla által már írt további időmúlás sem értékelhető enyhítőként, melyekre figyelemmel a középmértéktől való lefelé történő eltérés indokolatlan. Erre tekintettel az ítélőtábla e vádlott szabadságvesztés büntetését a középmértékre (7 év), míg a közügyektől eltiltás tartamát szintén 7 évre súlyosította. [22] VI.r. vádlott büntetésének súlyosítása ellen ható tényező a már többször említett időmúláson túl az igazolt betegségei is, a büntetés enyhítése pedig a bűncselekmény tárgyi súlyára figyelemmel szóba sem kerülhet. Osztotta az ítélőtábla az ügyészség azon álláspontját, mely szerint „Tévesen alkalmazta azonban az elsőfokú bíróság VI.r. vádlottal szemben az ügyvédi foglalkozástól eltiltás büntetést, mivel esetében annak feltételei nem állnak fenn. A 18/
5. BK vélemény szerint a foglalkozásának felhasználása lényegében azt jelenti, hogy az elkövető a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználva, azt a szándékos bűncselekmény véghezvitele során mintegy eszközül használja fel. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására szükség nem volt, illetve arra ténylegesen nem került sor, a foglalkozás eltiltás alkalmazására nincs alap. Ugyanezt támasztja alá az EBH2000.289 számú döntés is. A befolyással üzérkedés a jogtalan előny kérésével befejezett. VI.r. vádlott sem ekkor, sem a hivatalos személy befolyásolására hivatkozás során nem használta ki közvetlenül a foglalkozása által adott lehetőségeket. Tény, hogy a bűncselekmények elkövetése idején VI. rendű vádlott ügyvéd volt, azonban az aktív oldal és a VI. rendű vádlott között ügyvéd-ügyfél viszony nem állt fenn. VI.r. vádlott sem ügyvédként, sem védőként nem járt el a megállapított tényállásban szereplő ügyben, erre irányuló meghatalmazásra, megbízásra nem került sor. VI.r. vádlott esetében a folytatólagosság keretében értékelt részcselekmények nem a hivatásából adódó előnyök közvetlen kihasználásával valósultak meg, ezek során ügyvédi, védői tevékenységet nem fejtett ki". Minderre tekintettel az ítélőtábla a VI.r. vádlottal szemben kiszabott ügyvédi foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzte. [23] VII.r. vádlottnál az időmúlást a szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének 4 évre mérséklésénél vette figyelembe az ítélőtábla, míg a foglakozástól eltiltás megnevezését - a bírói gyakorlatra figyelemmel - pontosította. [24] A törvényszék egyéb rendelkezései törvényesek. [25] Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét - a rendelkező részben írtak szerint - a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [26] A nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 613. §-ának

(1)bekezdésén alapszik. ,

1. január
2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. előadó bíró, Dr. Elek Margit sk. bíró Záradék: A Budapest Környéki Törvényszék ügyszám/
3. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal jogerős. Debrecen,
4. január
5. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -tisztviselő