Debreceni Ítélőtábla Bpkf.III.11/2020/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- január
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: elítélt összbüntetési ügyében az Egri Törvényszék
- május
- napján kelt ügyszám/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Indokolás Az összbüntetésbe foglalás iránti indítvány elutasítása miatt az elítélt jelentett be fellebbezést. Az ügyész a végzést tudomásul vette, a védő nem élt a jogorvoslati jogosultságával. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a végzés helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú elbírálás idejére ugyanis megszületett a Kúria 2/
- Büntető Jogegységi határozata, amely az első fokú bíróság végzésében kifejtett jogértelmezéssel egyező jogi álláspontot foglalt el, és azt tette kötelezően alkalmazandóvá a bíróságok számára, amely szükségszerűen az indítvány elutasítását eredményezte. A fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakra az elítélt a
- augusztus
- napján érkezett beadványában észrevételt tett, amelyben kifogásolta, hogy a Debreceni Törvényszék ügyszám2 számú, 13 év 2 hónap összbüntetést tartalmazó ítéletének a meghozatalára a hozzájárulása nélkül került sor. Indítványozta ezért annak hatályon kívül helyezését a Be.
- §-a alapján. Ezzel elhárul az akadálya az indítványában szereplő büntetések összbüntetésbe foglalásának. Az ítélőtábla a
- augusztus
- napján kelt ügyszám3/
- számú végzésével a büntető eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az egyedi normakontroll eljárásban a Kúria 2/
- számú Büntető Jogegységi határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és a közzététel napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítését, a jogegységi határozat alkalmazásával véglegesen lezárt ügyek felülvizsgálatának elrendelését indítványozta. Az indítványt az Alkotmánybíróság Hivatala ... ügyszám alatt nyilvántartásba vette és erről az ítélőtáblát
- október
- napján értesítette. A konkrét indítványt ugyan még nem bírálta el az Alkotmánybíróság, de arra érdemben már okafogyottság okán - nem is fog sor kerülni, mivel egy korábban nyilvántartásba vett bírói kezdeményezés alapján megszületett az 1/
- (I. 2.) AB határozat, amelynek a rendelkező része a következőket tartalmazza:
- Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/
- Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére,
- június
- napjára visszaható hatállyal megsemmisíti.
- Az Alkotmánybíróság elrendeli az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/
- Büntető jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az új jogi helyzetet úgy kell tekinteni, mintha a jogegységi határozat meg sem született volna. Változatlanul a 10/
- (VII. 18.) AB határozat és annak értelmezése az irányadó. Az ítélőtábla a törvényszék végzését a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §-a folytán alkalmazandó
- §-ának
(3)bekezdésére figyelemmel az 598. §-a
(1)bekezdésének g/ pontja szerinti tanácsülésen bírálta felül, az 598. §-ának
(4)bekezdésére is tekintettel. A törvényszék jogi érvelése ellentétes a 10/
- (VII. 18.) AB határozatban írtakkal, ez vezetett az összbüntetési indítvány elutasításához. Abból kell kiindulni az AB határozat helyes értelmezésével, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §-ában írt, az anyagi jogi törvény időbeli hatályáról szóló rendelkezéseket az összbüntetésbe foglalás során is figyelembe kell venni. Amennyiben az összes elkövetési idő a Btk. hatályba lépése,
- július
- napja előtti, akkor az új törvény összbüntetésre vonatkozó szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha azok az elítéltre kedvezőbb összbüntetést eredményeznek. Jelen esetben még ezt sem kell mérlegre tenni, hiszen a Btk. alapján nincs helye újabb összbüntetési ítélet meghozatalának, többszörös összbüntetésbe foglalásnak, mert azt a Btk.
- §-a
(4)bekezdésének a/ pontja kizárja. Konkrétan ez a törvényi rendelkezés volt az első fokú elutasító határozat jogi indoka. Az AB határozat ugyanilyen bírósági döntéssel összefüggésben született. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a bírósági határozatot a [74] bekezdésben írtak miatt. „Az indítványozó az új Be. szabályai értelmében jelen alkotmánybírósági határozat közzétételét követően ismételten kérelmet terjeszthet elő ítéletei összbüntetésbe foglalására. Kérelmét pedig a bíróság már a megsemmisített Btkátm.
- §-a figyelmen kívül hagyásával, a hatályos anyagi jogi (Btk.) és eljárásjogi szabályok (új Be.) alapján lesz köteles elbírálni." Az elítélt jelen ügyben tett indítványa valamennyi büntetésének az összbüntetésbe foglalását célozta. Ez kizárólag többszörös összbüntetésbe foglalással oldható meg, mivel egy kivétellel (
- alatti elítélés) a többi büntetése összbüntetésbe van foglalva, két összbüntetési ítélet keletkezett korábban, a
- és
- alatti. Vizsgálandó, hogy a többszörös összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak-e. A
- alatti összbüntetés alapítéletei közül a 2/
- alatti jogerőre emelkedése a legkésőbbi,
- február
- A még összbüntetésbe nem foglalt
- alatti elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetési ideje ezt követő időszakra esik:
- december
- és
- február
- napja közötti. A kvázi halmazat hiánya kizárja az összbüntetésbe foglalás lehetőségét. A
- alatti összbüntetés alapítéletei és az
- alatti elítélés között azonban fennáll a kvázi halmazati viszony. Valamennyi bűncselekmény elkövetési ideje az első ítélet jogerőre emelkedése (
- június 16.) előtti,
- és
- február
- napja között. Ebből az is megállapítható, hogy valamennyi bűncselekmény elkövetésére
- július
- napja, a szigorúbb szabályozást tartalmazó Btk. hatályba lépése előtt került sor. A hátrányos visszaható hatály tilalmának megsértése nélkül kizárólag az
- évi IV. törvény alkalmazása történhet, amely nem zárta ki a már összbüntetésbe foglalt büntetések ismételt összbüntetésbe foglalását, ha az egyéb feltételek - kvázi halmazat, folyamatos töltés - is fennállnak. Az alkotmányos jogértelmezésnek az újabb összbüntetési eljárás lefolytatása és az
- alatti, valamint a
- alatti összbüntetés alapítéleteinek ismételt összbüntetésbe foglalása felel meg. Az ezzel ellentétes, az indítvány elutasítását tartalmazó bírósági döntés megalapozatlan, mely okból azt az ítélőtábla a Be.
- §-a folytán alkalmazandó
- §-a alapján hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új összbüntetési eljárás lefolytatására utasította. A többszörös összbüntetésbe foglalás során a korábbi összbüntetést nem kell hatályon kívül helyezni, hanem az alapítéleteire visszatérve az újabb elítéléssel együtt új összbüntetési ítéletet kell hozni. Azt az elítélt indítványában felvetett oknál fogva sem lehet hatályon kívül helyezni. A Debreceni Törvényszék ügyszám2/
- számú összbüntetési ítéletének kelte
- január 22., jogerőre emelkedése a Debreceni Ítélőtábla ügyszám4/
- számú végzésével
- február
- Ekkor még a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény volt hatályban, amelynek
- §-a nem tartalmazott olyan rendelkezést, hogy az összbüntetési eljárás lefolytatásához be kell szerezni az elítélt hozzájárulását. Debrecen,
- január
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Ficsór Gabriella sk. előadó bíró, Dr. Szabó József sk. bíró Záradék: Az ítélőtábla végzése véglegessé vált. Debrecen,
- január
- Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -kiadó-