Pf.20405/2019/9 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.405/2019/9. szám Kijavító végzés 12. sorszám alatt ! A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Dobozy Réka Mártaügyvéd Dr. Gárdián Attila ügyvéd Az alperesek: I. rendű alperes: II. rendű alperes: III. rendű alperes: a személyesen eljáró III.rendű alperes IV. rendű alperes: a személyesen eljáró IV.rendű alperes V. rendű alperes: a személyesen eljáró V.rendű alperes VI. rendű alperes: a személyesen eljáró VI.rendű alperes VII. rendű alperes: a személyesen eljáró VII.rendű alperes Az alperesek meghatalmazott jogi képviselője: I. rendű alperes: Dr. Németh Juditügyvéd II. rendű alperes: Dr. Szívós Tamásügyvéd A per tárgya: Házastársi közös vagyon megosztása Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.065/2019/24. szám A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes 13.P.20.065/2019/27., I. rendű alperes 13.P.20.065/2019/28. szám ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az alábbiak szerint újraszövegezve azt - részben megváltoztatja: Megállapítja, hogy az I. r. alperes 1/1 arányú tulajdonaként nyilvántartott (település 1. neve), külterület (20 db külterületi ingatlan hrsz.-

1. a). hrsz.-ú ingatlanok tulajdonjogát 1/1 arányban, valamint a (település 1. neve), külterület (21. külterületi ingatlan hrsz.-
2. a)hrsz.-ú ingatlan I. r. alperes tulajdoni illetőségeként nyilvántartott 1231740/2950420 hányadát, továbbá a VII. r. alperes 1/1 arányú tulajdonaként nyilvántartott (település 1. neve), külterület (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogát 1/1 arányban, míg a VII. r. alperes 1/1 arányú tulajdonaként nyilvántartott (település 1. neve), külterület (23. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan ½ arányú tulajdonjogát a felperes különvagyon megtérítése jogcímén megszerezte. Elrendeli a (település 1. neve), külterület (20 db külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanok 1/1 tulajdoni hányadára, míg a (település 1. neve), külterület (21. külterületi ingatlan hrsz.-
3. a)hrsz. alatti ingatlan 1231740/2950420 tulajdoni hányadára a felperes (felperes személyes adatai) tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését különvagyon megtérítése jogcímén, egyidejűleg az I. r. alperes (I r. alperes személyes adatai)tulajdonjogának az ingatlanok tulajdoni lapjáról való törlését. Elrendeli a (település 1. neve), külterület (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára, míg a (település 1. neve), külterület (23. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára a felperes (felperes személyes adati)tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését különvagyon megtérítése jogcímén, egyidejűleg a (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapjáról a VII. r. alperes (VII.r. alperes személyes adatai) tulajdonjogának törlését, míg a (23. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lapján a VII. r. alperes tulajdoni hányadának ½ illetőségre történő módosítását. Megkeresi a (.....) Megyei Kormányhivatal (H.-
4. i)Járási Hivatalát, mint ingatlanügyi hatóságot a jogerős ítélet megküldése útján azzal, hogy a fentiek szerint vezesse át az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-változásokat a (település 1. neve), külterület (20 db ingatlan hrsz.-
5. a)., (21. külterületi ingatlan hrsz.-a), (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). és (23. külterületi ingatlan hrsz.-a).hrsz.-ú ingatlanok tulajdoni lapján. Megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához szükséges igazgatási szolgáltatási díjat a felperes köteles megfizetni. Megállapítja, hogy a (település 2. neve), külterület (tanya hrsz.-a). hrsz. alatt felvett, természetben a (település 2. neve), (tanya címe) szám alatt található, kivett lakóház, udvar és gazdasági épület megjelölésű ingatlan I. r. alperes tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetőségből 5/12 részt a felperes különvagyon megtérítése jogcímén megszerezett. Az ingatlanon fennálló közös tulajdont részben megszünteti oly módon, hogy az I. r. alperes 1/12 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adja. Elrendeli a (település 2. neve), külterület (tanya hrsz.-a). hrsz. alatt felvett, természetben a (település 2. neve), (tanya címe) szám alatt található kivett lakóház, udvar és gazdasági épület megjelölésű ingatlan I. r. alperes (I.r. alperes személyes adatai) tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetőség terhére a felperes (felperes személyes adatai) javára az ingatlan 5/12 arányú tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését különvagyon megtérítése jogcímén, majd az I. rendű alperes 1/12 arányú tulajdonjogának törlését, és a felperes további 1/12 arányú tulajdonszerzésének bejegyzését közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Megkeresi a (.....) Megyei Kormányhivatal (település 2. neve)-i Járási Hivatalát, mint ingatlanügyi hatóságot a jogerős ítélet megküldése útján azzal, hogy a fentiek szerint vezesse át az ingatlannyilvántartásban a tulajdonjog-változásokat a (település 2. neve)t, külterület (tanya hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján. Megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához szükséges igazgatási szolgáltatási díjat a felperes köteles megfizetni. Megállapítja, hogy a Budapest, (ingatlan 1. címe, hrsz.-
6. a)ajtószám alatti ingatlan I. r. alperes tulajdonaként nyilvántartott 1/2 tulajdoni hányadából a felperes különvagyon megtérítése jogcímén megszerzett 1/6 tulajdoni hányadot, és ezzel az I. r. alperes tulajdoni hányada 2/6 részre módosult. Az ingatlanon fennálló közös tulajdont részben megszünteti oly módon, hogy az I. r. alperes 2/6 tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adja. Elrendeli a Budapest, (ingatlan 1. címe, hrsz.-
7. a)ajtószám alatti ingatlan I. r. alperes (I.r. alperes személyes adatai) tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetőség terhére a felperes (felperes személyes adatai) javára az ingatlan 1/6 arányú tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését különvagyon megtérítése jogcímén, majd az I. rendű alperes 2/6 arányú tulajdonjogának törlését, és a felperes további 2/6 arányú tulajdonszerzésének bejegyzését közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Megkeresi a Budapest Fővárosi Kormányhivatal XI. Kerületi Hivatala Földhivatali Főosztályát, mint ingatlanügyi hatóságot a jogerős ítélet megküldése útján azzal, hogy a fentiek szerint vezesse át az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-változásokat a Budapest, XI. kerület, belterület (Bp. ingatlan 1. hrsz.-
8. a)hrsz.-ú ingatlan tulajdoni lapján. Megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához szükséges igazgatási szolgáltatási díjat a felperes köteles megfizetni. Az I. - VII. r. alpereseket a fentiek tűrésére kötelezi. A felperes kizárólagos tulajdonába adja a birtokában levő (motor típusa) típusú motorkerékpárt 410 100 (négyszáztízezer-száz) Ft értékben. Kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 27 156 915 (huszonhétmillió-százötvenhatezer-kilencszáztizenöt) Ft-ot, továbbá 5 200 000 (ötmilliókettőszázezer) Ft elsőfokú és 4 000 000 (négymillió) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A tényállás A felperes és az I. r. alperes a jugoszláviai (település neve)-n (házasságkötés dátuma). napján kötöttek házasságot, amelyből (gyermek születési dátuma) napján született gyermekük, a II. r. alperes. A házasfelek 1983. augusztusában (Z.)-rara, majd az I. r. alperes 1989-ben (külföldi ország neve)-ba költözött, ahová a felperes a közös gyermekükkel együtt 1991-ben követte. A család 1997. novemberétől (külföldi város neve)ben lakott, majd a felperes a II. r. alperessel 2001-től életvitelszerűen Budapesten élt. A II. r. alperes 2005-től egyetemi tanulmányait külföldön végezte, jelenleg életvitelszerűen az (külföldi ország 2. neve)-ban él. Az I. r. alperes továbbra is (külföldi város neve)ben lakott, míg a felperes Budapesten. [2] A házasfelek között 2008. évben - javarészt anyagi természetű vitáik miatt - számos konfliktus alakult ki, érzelmileg eltávolodtak egymástól. A kapcsolatuk helyreállítására tett kísérletek nem vezettek eredményre, életközösségük 2012. április hónapban megszakadt. [3] Az I. r. alperes először 2011. augusztus 5-én terjesztett elő keresetet a házasság felbontása iránt, amely per megszüntetésre került, majd újabb kereseti kérelmét 2012. február 14-én nyújtotta be. A (.........) Járásbíróság a 13.P.20.276/2012/12. számú ítéletével a házastársak házasságát felbontotta, a (...........) Törvényszék az 1.Pf.22.247/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet tényállása szerint a felek közötti vagyoni viták és az ennek nyomán kialakuló tettlegesség vezetett a kapcsolatuk megromlásához azzal, hogy az I. r. alperes részéről az érzelmi eltávolodás már hosszabb távra nyúlt vissza. A jogerős ítélet az életközösség megszakadása időpontjaként 2012. áprilisát határozta meg. [4] A házasfelek az együttélésük alatt 2 300 000 Ft-ért megvásárolták a (település 2. neve), (tanya címe) szám alatti tanyás ingatlant, amely ½-½ arányú tulajdonukként került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba. A vásárlást követően a felperes szülei az ingatlanon jelentős értéknövelő beruházásokat végeztek, majd oda a felperessel együtt beköltöztek, míg az I. r. alperes továbbra is (külföldi város neve)ben maradt, a tanyában csak hétvégén tartózkodott. Az ingatlanban a volt házastársak életközösségének megszakadását követően tűz ütött ki, az annak következtében megrongálódott épületet a felperes és szülei hozatták rendbe. [5] A felperes 1992. szeptember 16-án (külföldi ország neve)-ban súlyos közlekedési balesetet szenvedett, ennek kompenzálásaként kártérítésként 1992. decemberétől 1999. szeptemberéig mindösszesen 268 976 h. guldent kapott, amelyet az I. rendű alperessel közös számlára utalt. A kártérítés összegét a közös tulajdonukat képező ingatlanokra fordították. [6] A felperes 1997. március-május hónapokban és 2000-ben (település 2. neve)-i külterületi ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg oly módon, hogy a vételárat a szülei fizették ki. Az ingatlanok egy részét 2008. május 22. napján 547 246 070 Ft-ért értékesítette, amely összeg a bankszámlájára került átutalásra. Utóbb ennek az összegnek egy jelenős részét a II. rendű alperesnek juttatta, majd az I. rendű alperes kezdeményezésére átutalt az I. rendű alperes bankszámlájára 2010. szeptember 30-án 9 500 000 Ft-ot, 2010. október 19-én 23 000 000 Ft-ot, 2010. októberében pedig 50 973 eurót, és egyidejűleg a saját bankszámlája felett is rendelkezési jogot biztosított az I. rendű alperesnek, aki e jogával élve a felperes bankszámlájáról 77 000 000 forintot és 220 000 eurót átutalt a saját számlájára. Az I. r. alperes az így birtokába került összesen 195 502 820 Ft-nak megfelelő összeg felhasználásával 2011 júliusában 164 500 000 Ft-ért megvásárolta a (település 1. neve) (20 db ingatlan hrsz.-a)., (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). és (23. külterületi ingatlan hrsz.-a).hrsz.-ú ingatlanokat, valamint a (település 1. neve), külterület (21. külterületi ingatlan hrsz.-
9. a)hrsz.-ú ingatlan 1231740/2950420 hányadát. Ez utóbbi ingatlan további tulajdonosai a III., IV. és V. rendű alperesek, akik tulajdoni illetőségeit a VI. rendű alperes özvegyi haszonélvezeti joga terheli. Jelen per megindítását, és a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését követően a (22. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlanra földcsere, a (23. külterületi ingatlan hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlanra pedig adásvétel jogcímén a VII. rendű alperes tulajdonjoga került bejegyzésre az ingatlanok tulajdoni lapjára, míg a többi fent megjelölt (település 1. neve)-i ingatlan az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonaként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. [7] A volt házasfelek 1993. július 8. napján 4 500 000 Ft vételárért megvásárolták a Budapest (Bp. ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlant, amely egyenlő arányú közös tulajdonukként került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A vételárból 1 500 000 Ft a felperes szüleitől származó ajándék volt, míg a további 3 000 000 Ft-ot a házastársi közös vagyonból finanszírozták. [8] A felperes és az I. r. alperes életközösségük fennállása alatt a házastársi közös vagyonukból egymás közötti egyenlő arányban megvásárolták a (Bp. ingatlan 2. címe) szám alatti lakásingatlant. [9] A felperes 2012. augusztus 22. napján a gyermekének ajándékozta a (Bp. ingatlan 1. címe) utcai, a (Bp. ingatlan 2. címe) és a (tanya ingatlan)nak a nevén jegyzett ½-ed tulajdoni hányadát haszonélvezeti joga egyidejű alapítása mellett. [10] Az együttélés tartama alatt a felperes és az I. r. alperes közös ingóvagyonra is szert tett, többek között egy (motor típusa) típusú motorra, amely az életközösség megszakadása óta a felperes birtokában van, forgalmi értéke 410 100 Ft. [11] A volt házasfelek közös készpénz-megtakarítással is rendelkeztek, így az I. rendű alperes (P.) Banknál vezetett számláján az életközösség megszakadásakor 3150 euró (a kereset benyújtásakor irányadó árfolyamon átszámítva 1 930 000 Ft), a (C.) Banknál vezetett számlái egyikén 3 429 000 Ft, egy másik számlán 79 065 Ft volt elhelyezve. A felperes közös adósságként az életközösség megszakadása után 2 720 376 Ft-ot fizetett meg. [12] A felperes szülei - a felperes és az I. rendű alperes életközösségének fennállása alatt - megőrzésre és kezelésre átadtak a volt házastársaknak 55 000 eurót, akik ebből az összegből 37 509 euróval nem számoltak el. A felperes szülei az ebből eredő, forintra átszámolt 19 763 848 Ft követelésüket a felperesre engedményezték. [13] A kereseti kérelmek és az alperes ellenkérelme A felperes módosított keresetében az I. r. alperessel fennállott házassági együttélése alatt keletkezett házastársi közös vagyon megosztását kérte. Állította, hogy a Budapest, (Bp. ingatlan 1. címe) utcai ingatlan - az ingatlan-nyilvántartási adatokkal szemben - 2/3-ad részben képezi a házastársi közös vagyon részét, miután a 4 500 000 Ft összegű vételárból 1 500 000 Ft-ot részére a szülei ajándékként juttattak, így az ingatlan 1/3-a a különvagyona. Különvagyonának tekintette a (külföldi ország neve)-i balesetért kapott kártérítés összegét, amelynek megtérítésére igényt tartott arra hivatkozva, hogy az a közös vagyont képező ingatlanok felújítására lett fordítva. Kiemelte, a (település 2. neve)-i tanyás ingatlanon a szülei saját megtakarításaik felhasználásával jelentős átalakításokat végeztek, így az ebből fakadó értéknövekedés (15 000 000 Ft) a különvagyona, miután azt szülei a részére ajándékozták, s mindez a tulajdoni hányadok módosulását eredményezi. Állította, az együttélés alatt az I. r. alperes körülbelül 178 000 000 Ft-ot a hozzájárulása nélkül leemelt a számlájáról, 32 500 000 Ft-ot és 50 973 eurót pedig az I. r. alperes zsarolásának engedve maga utalt át a számlájára, miután az I. r. alperes ezt szabta a házassági kapcsolat fenntartásának feltételéül. Előadta, az I. r. alperes ezeknek az ő (a felperes) különvagyonát képező összegeknek a felhasználásával vásárolta meg 164 500 000 Ft-ért a (település 1. neve)-i ingatlanokat, így azok is a különvagyonához tartoznak. A (település 1. neve)-i ingatlanok megvásárlása után fennmaradó 31 002 820 Ft-ot ugyancsak a különvagyonának tekintette, s kérte kötelezni az I. r. alperest ennek megtérítésére, továbbá közös adósságként igényt tartott az általa kifizetett 2 720 376 Ft ½-ed részére. Állította, hogy a szülei az együttélés alatt megtakarításuk kezelésével, gyarapításával az I. r. alperest bízták meg. A befektetett pénzösszegből azonban az I. r. alperes 19 763 848 Ft-tal nem számolt el, így a szülei engedményezésére is figyelemmel az I. r. alperes köteles azt a részére megfizetni. A házastársi közös vagyont oly módon kérte megosztani, hogy a bíróság a Budapest, (Bp. ingatlan 1. címe) utcai ingatlanon és a (település 2. neve)-i tanyás ingatlanon fennálló közös tulajdont részben szüntesse meg, és az I. rendű alperes tulajdoni hányadát adja az ő tulajdonába. A (motor típusa) típusú motort ugyancsak kérte a tulajdonába adni 410 100 Ft forgalmi értékben, kérte elszámolni a (P.) Banknál, továbbá a (C.) Banknál vezetett bankszámlákon elhelyezett megtakarítások életközösség megszakadásakori összegét, valamint az általa kiegyenlített közös adósságot, és mindezeket elszámolva értékkiegyenlítés címén 65 459 225 Ft megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. A (település 2. neve)-i külterületi ingatlanok eladásából származó különvagyonából az I. rendű alperes birtokába került 195 505 820 Ft-os összeg tekintetében másodlagosan arra hivatkozott, hogy azt az I. r. alperes részére ajándékként juttatta abban a feltevésben, hogy a házasságuk tartósan fennmarad. Ez a feltevés azonban véglegesen meghiúsult, miután a házasságukat a bíróság felbontotta, az életközösség pedig nem került helyreállításra. Erre figyelemmel a fenti összeg részére ajándék visszakövetelése jogcímén visszajár. A II.-VII. rendű alpereseket a keresetében foglaltak tűrésére kérte kötelezni. [14] [15] [16] Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a házastársi közös vagyon megosztását nem ellenezte, azonban vitatta, hogy az ingatlanok megvásárlása, felújítása során a felperes különvagyona felhasználásra került volna. Nyilatkozata szerint a (település 2. neve)-i földterületek megvásárlásához szükséges vételárat a felperes szülei kölcsönként biztosították részükre, amelyet maradéktalanul visszafizettek, így ezek az ingatlanok, majd az eladásukból befolyt több mint 500 000 000 Ft a házastársi közös vagyon részét képezte. Állította, hogy 2010. októberében ezt az összeget a felperessel és a II. rendű alperessel egymás között felosztották, s ennek eredményeként került a birtokába a felperes által megjelölt módon a 195 502 820 Ft-nak megfelelő forint és euró, amely összeg felhasználásával vásárolt (település 1. neve)-i ingatlanok a különvagyonát képezik. Vitatta továbbá, hogy a budapesti ingatlanok, a (település 2. neve)-i tanyásingatlan megvásárlásához, vagy felújításához a felperes szülei saját vagyonukkal hozzájárultak volna, állítása szerint minden ingatlan megvásárlására, felújítására a saját megtakarításaik, jövedelmeik biztosítottak fedezetet. A közös vagyon megosztása során kérte elszámolni a 2003. évben részére kifizetésre került ún. EBESZ nyugdíj összegét. Nem vitatta, hogy a (P.) Banknál elhelyezett pénzösszeg ½ - ½ arányban illeti őket, azonban a (C.) Banknál vezetett bankszámlákon elhelyezett megtakarítások elszámolását illető keresetet elutasítani kérte, miután az ott elhelyezett összegek a készpénzvagyonuk felosztása után részére juttatott összegből kerültek a (C.) számlákon elhelyezésre, így azok a különvagyonát képezik. Az ingatlanokon fennálló közös tulajdont akként kérte megszüntetni, hogy a felperes tulajdoni hányadait megváltási ár ellenében kérte a tulajdonába adni, vállalta, hogy a felperes szülei javára a (település 2. neve)i tanyás ingatlanon haszonélvezeti jogot biztosít. Az elsőfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyonát megosztotta. A Budapest XI. kerület (Bp. ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlanból a felperes tulajdonába adott további 1/6-od tulajdoni hányadot és az I. r. alperes tulajdonában maradt 2/6-od tulajdoni hányadot 6 666 670 Ft megváltási ár megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta. A (település 2. neve), (tanya címe) szám alatti ingatlanból a felperes tulajdonába adott további 41/100-ad tulajdoni hányadot, és az ily módon I. r. alperes tulajdonában maradt 9/100-ad részt 1 500 000 Ft megváltási ár ellenében adta a felperes tulajdonába. Szintén a felperes tulajdonába adta a birtokában levő (motor típusa) típusú motort 410 100 Ft értékben. Ingó értékkiegyenlítés címén a felperest 205 050 Ft, míg a teljes körű elszámolás eredményeként ugyancsak értékkiegyenlítés címén 3 327 500 Ft I. r. alperes részére történő megfizetésére kötelezte. Az I. r. alperest kötelezte közös adósság elszámolása címén 1 360 188 Ft, a (P.) Banknál vezetett számla elszámolásaként 1 930 000 Ft, míg a (C.) Banknál vezetett számlák elszámolása címén egyfelől 1 714 500 Ft, másfelől 39 532 Ft megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az illetékes földhivatalok megkereséséről a tulajdonosváltozások ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetése iránt a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges értékkiegyenlítés megfizetésének igazolását követően. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 3 000 000 Ft perköltséget. Határozata indokolásában kiemelte, a ((.......) Törvényszék 1.Pf.22.247/2012/5. számú ítéletében kifejtettek szerint a felperes és az I. r. alperes házassági életközössége 2012. április végén szakadt meg, a készpénzvagyonuk 2010. évi felosztása ellenére házassági életközösségüket a fenti időpontig fenntartották. A perben meghallgatott tanúk vallomása (tanúk neve) alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes szülei jelentős vagyonnal rendelkeztek, azt több részletben áthozták Magyarországra, s ez nyújtott fedezetet a (település 2. neve)-i külterületi földek megvásárlására, így azok, mint ajándék a felperes különvagyonát képezték. Nem fogadta el azt az I. r. alperesi védekezést, miszerint a vételár forrása saját megtakarításuk, jövedelmük volt. Erre figyelemmel a (település 2. neve)-i ingatlanok értékesítéséből befolyt 547 246 070 Ft-ot is a felperes különvagyonának minősítette. Kiemelte, az I. r. alperes részéről a házassági kapcsolat helyreállításának ígérete, míg a felperes részéről a többszörös öngyilkossági kísérlet vagy annak kilátásba helyezése vezetett oda, hogy a felperes a családi kapcsolat helyreállítása és a konfliktust kirobbantó készpénzvagyon rendezése érdekében utalt át jelentős összeget az I. rendű alperes bankszámlájára, és biztosított a bankszámlája felett rendelkezési jogot a részére. Értékelte emellett, hogy bár a felperes nyomban tudomást szerzett arról, hogy az I. rendű alperes ezzel a rendelkezési jogával élve nagy összegeket utalt át a saját számlájára, ezek visszaszerzése érdekében éveken át semmilyen intézkedést nem tett. Figyelembe vette továbbá, hogy a fenti átutalásokkal közel egy időben a felperes a II. rendű alperesnek is számottevő készpénzt és ingatlanokat ajándékozott, s mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a (település 2. neve)-i földek eladásából származó pénzből az I. rendű alperes birtokába került 195 000 000 Ft-ot a felperes az I. r. alperesnek ajándékként juttatta, így az annak felhasználásával vásárolt (település 1. neve)-i ingatlanok az I. rendű alperes különvagyonát képezik. ítélte a felperes ajándék visszakövetelésére irányuló másodlagos keresetét, miután álláspontja szerint ez az igénye elenyészett. Kiemelte ezzel összefüggésben, hogy a bontóperben 2013. február 1-jén született jogerős ítélet, ekkor már véglegesen meghiúsult a felperes feltevése, hogy a házassága megmenthető, ehhez képest a vagyon megosztása iránti pert csak 2015. január 28. napján kezdeményezte. Emellett értékelte, hogy a családi élet helyreállíthatatlansága a felperes magatartására is visszavezethető volt, vagyis az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását részben a felperes felróható magatartása okozta, ami ugyancsak kizárta az ajándék visszakövetelését. [17] Nem vitatott tényként állapította meg, hogy a (település 2. neve), (tanya címe) szám alatti tanyát a felperes és az I. rendű alperes 1996-ban közös vagyonukból vásárolták 2 300 000 Ft-ért. A feltárt bizonyítékok (tanúk neve), továbbá a bankszámlák adatai alapján megállapította, hogy a tanya átalakításához, felújításához felhasznált anyagokat a felperes édesapja vásárolta, a terveket maga készítette, a munkadíjat ő finanszírozta, a volt házasfelek a beruházási munkálatokban nem vettek részt, annak költségeit részben sem viselték, így az abban bekövetkezett 15 000 000 Ft összegű értéknövekedést a felperes különvagyonaként számolta el. Az ingatlan életközösség megszakadásakori forgalmi értékét 18 000 000 Ft-ban fogadta el, figyelmen kívül hagyva, hogy az életközösség megszakadását követően a tanyában bekövetkezett tűzeset miatt a forgalmi érték 13 000 000 Ft-ra csökkent. Az értéknövekedés fenti összegéből levonásba helyezte a beruházások nélküli forgalmi értéket (3 000 000 Ft) azzal, hogy az I. r. alperest annak ½ része (1 500 000 Ft) illeti, így a tulajdoni hányada 9/100-adra, a felperesé pedig 91/100-adra módosult. [18] Bizonyítottnak ítélte, hogy a Budapest XI. kerület (Bp. ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlan 4 500 000 Ft vételárából a felperes szülei gyermekük részére 1 500 000 Ft-ot ajándékba adtak, így az ingatlan 1/3-ad része a felperes különvagyona, míg a házastársi közös vagyonhoz az ingatlan 2/3-ad része tartozik. [19] A (Bp. ingatlan 2. címe) szám alatti ingatlant a házastársi közös vagyon köréből mellőzte, miután a felperes 2012-ben az ½ tulajdoni hányadát lányának, a II. r. alperesnek ajándékozta, így az ingatlanban tulajdoni hányada nincs, az ajándékozás ténye pedig fogalmilag kizárta a házassági vagyonjogi igény érvényesíthetőségét. Ezzel szemben a (település 2. neve)-i és a (Bp. ingatlan 1. címe) utcai ingatlanok tekintetében - miután a felperesnek különvagyoni igénye volt, és a II. r. alperesnek ajándékozott hányadokon felül további tulajdoni illetőséghez jutott - ingatlan- nyilvántartáson kívüli tulajdonos maradt, ami a volt házasfelek belső jogviszonyára tartozó kérdés, így nem látta akadályát a felperes ezzel kapcsolatos vagyonjogi igénye elbírálásának. [20] Elfogadta, hogy a felperes az életközösség megszakadása után közös adósságként 2 720 376 Ft-ot törlesztett, amelynek felét, azaz 1 360 188 Ft-ot az I. r. alperes terhére - elismerésére is figyelemmel - elszámolt. A felperes tulajdonába adta a (motor típusa) típusú motort 410 100 Ft értékben és az I. r. alperes által birtokban tartott közös vagyonként számolta el a (P.) Banknál vezetett bankszámla életközösség megszakadásakori egyenlegeként 3150 eurót, azaz 1 930 000 Ft-ot, továbbá a (C.) Banknál vezetett bankszámlán levő 3 429 000 Ft-ot és 79 065 Ft-ot. Nem fogadta el az I. r. alperes védekezését, miszerint a számlák összege a 2012. márciusra esedékes munkabére összegével csökkentendő, és azt sem, hogy az a (település 1. neve)-i ingatlanok megvétele után a különvagyonából megmaradt összeg. [21] Nem találta a felperes javára elszámolhatónak a (település 1. neve)-i ingatlanok megvásárlását követően fennmaradt 31 002 820 Ft-ot, miután álláspontja szerint a már kifejtettek szerint a 195 000 000 Ft-os összeg ajándék jogcímén került az I. r. alpereshez, az a különvagyonát képezte, a felperes ajándék visszakövetelésére irányuló követelése pedig alaptalannak bizonyult. [22]talannak ítélte a felperes baleseti kártérítésként kapott 268 876 holland guldennek megfelelő 38 499 035 Ft megtérítése iránti igényét is. Kiemelte, a fenti összeget a felperes előadása szerint részben külföldi ((külföldi ország neve)-i, külföldi város neve-i), részben belföldi ingatlanaik tehermentesítésére, tulajdonjoga megszerzésére fordította, ezáltal azt a lemondás szándékával a közös vagyonba utalta, így annak megtérítésére nem tarthat igényt. Ezt alátámasztó tényként értékelte, hogy a kártérítés összegét a felperes nem kezelte elkülönített számlán a közös vagyontól, nem jelölte meg, hogy az életközösség megszakadásakor abból még milyen összeg állt rendelkezésre, azaz a felperes különvagyona a közös vagyon gyarapítására került felhasználásra. [23] A felperes engedményezés útján érvényesített, a szülei által az I. r. alperesre bízott, de a szülők tulajdonában maradó vagyoni megtakarítás megtérítése iránti igényét ugyancsak megalapozatlannak ítélte. Elfogadta azt az I. r. alperesi védekezést, miszerint a készpénzvagyon 2010. évi megosztásakor a felperes szülei által korábban kezelésre átadott pénz a felpereshez került, érvelése szerint ezt alátámasztották az I. r. alperes feljegyzései, amelyeken a felperes kézírása is szerepelt, így annak ismételt elszámolására jelen perben nem kerülhetett sor. [24] A fentiek alapján a felperes és az I. r. alperes házastársi közös vagyonát az alábbiak szerint állapította meg, és az elszámolást a következők szerint végezte el:
10. a)A felek házastársi közös vagyona: (település 2. neve), (tanya címe) számú ingatlan 9/100-ad tulajdoni hányada Budapest, (Bp. ingatlan 1. címe) szám alatti ingatlan 2/6-od tulajdoni hánya (motor típusa) motor 410 100 Ft (P.) Banknál vezetett számlán levő 1 930 000 Ft (C.) Banknál vezetett számlán levő 1 714 500 Ft (C.) Banknál vezetett számlán levő 39 532 Ft Közös adósság 2 720 376 Ft
11. b)A felperes I. r. alperessel szembeni fizetési kötelezettségét 8 371 720 Ft-ban határozta meg, amelyből 6 666 670 Ft a (Bp. ingatlan 1. címe) utcai, 1 500 000 Ft a (tanya címe) számú ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésére tekintettel fizetendő megváltási ár összege, míg 205 050 Ft a (motor típusa) motor értékéből a javára elszámolható összeg.
12. c)Az I. r. alperes felperessel szembeni fizetési kötelezettségét 5 044 220-ban jelölte meg (1 360 188 Ft, 1 930 000 Ft, 1 714 500 Ft, 39 532 Ft) [25] A felperes és az I. r. alperes által fizetendő összegek beszámítása eredményeként a felperes által az I. r. alperes javára a házastársi közös vagyon teljes körű megosztása eredményeként fizetendő összeget 3 327 500 Ft-ban határozta meg. [26] A felperest a nagyobb arányú pervesztességére tekintettel kötelezte az I. r. alperes javára perköltség megfizetésére. [27] A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és az I. r. alperes terjesztett elő fellebbezést. [28] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereseti kérelmének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát kérte. [29] Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság a házastársi közös vagyont nem egységében osztotta meg, hanem egyenként rendelkezett az egyes vagyonelemek mikénti megosztásáról, a rendelkező rész megfogalmazása pedig önmagában is félreérthető, mert abból nem derül ki egyértelműen, hogy az értékkiegyenlítésen felül kell-e megváltási árakat fizetnie az egyes ingatlanok tekintetében a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezéséhez. Emellett a földhivatalok megkeresése hiányos, miután az a szükséges összes személyi adatot nem tartalmazza. [30]áltozatlanul fenntartotta, hogy az életközösségük 2012. áprilisában szakadt meg, a (település 2. neve)-i földingatlanok értékesítéséből befolyt eladási ár pedig a különvagyona, így megalapozottan tarthat igényt az I. r. alperes által megvásárolt és kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott (település 1. neve)-i ingatlanokra. Vitatta, hogy a (település 1. neve)-i ingatlanok vételárát, valamint a különbözetként fennmaradt több mint 31 000 000 Ft-ot az I. r. alperesnek ajándékozta, állította, hogy az I. r. alpereshez került pénzösszegnek csak kisebb részét utalta át ő, míg nagyobb részét (kb. 178 000 000Ft-
13. ot)az I. r. alperes úgy szerezte meg, hogy hozzáférést biztosított számára a bankszámlájához, ami nem értelmezhető ajándékozásként és nem jelenti, hogy az I. r. alperes a pénzt elszámolási kötelezettség nélkül átutalhatta. Hangsúlyozta, a pénz I. rendű alperes birtokába kerülését lehetővé tevő intézkedéseinek oka az I. r. alperes érzelmi zsarolása, valamint a folyamatos viták, veszekedések voltak. A zsarolásnak pedig azért engedett, mert az I. r. alperes ígéretet tett a házasság fenntartására. Kiemelte, a pénz megosztására vonatkozó I. rendű alperes által hivatkozott megállapodást tartalmazó okiraton dátum és aláírás nem szerepel, következésképp az az I. r. alperes állításának alátámasztására alkalmatlan, emellett a szülei cáfolták az I. r. alperes előadását, miszerint a pénz megosztásánál ők is jelen voltak, illetve hogy velük volt házastársa elszámolt volna. Lényegesnek ítélte, hogy maga az I. r. alperes sem nyilatkozott úgy, hogy a pénz ajándék volt, azt a házastársi közös vagyon részbeni megosztásának tekintette. Állította, az I. r. alperes folyamatosan azzal hitegette, hogy a pénzt a közös jövőjükbe fekteti be, erre figyelemmel nem tett feljelentést ellene az átutalás észlelésekor, ezt követően pedig még körülbelül másfél évig életközösségben éltek. Álláspontja szerint az összeg nagysága már önmagában is cáfolja a juttatás ajándék jellegét, és az ajándékozási szándék hiányát igazolja az is, hogy amikor az utalásról tudomást szerzett, az I. r. alperest dühében bántalmazta. [31] Hangsúlyozta, a házasság felbontása iránti perben az I. r. alperes maga is a (település 2. neve)-i földek eladási árával kapcsolatos vitát jelölte meg a házasság megromlása okaként, így vitatta, hogy az az ő felróható magatartására lenne visszavezethető. Az általa elkövetett tettlegességhez is az vezetett, hogy az I. r. alperes a különvagyonát megszerezte, a pszichés problémái a házasság felbontásának következményei voltak. Vitatta azt is, hogy az érintett összeg visszakövetelésével késlekedett volna. Hangsúlyozta, a jelen per megindítását megelőzően többször felszólította az I. r. alperest a vagyoni rendezésre, a bontóperi ítélet jogerőre emelkedéséig pedig bízhatott a házasságuk rendbehozatalában, ehhez képest a jelen pert két év múlva megindította. Részletezte az igény érvényesítésében őt akadályozó körülményeket. Kiemelte, az I. r. alperes nem terjesztett elő elévülési kifogást, és a visszakövetelési jog elenyészésére sem utalt, így a bíróság ezt hivatalból nem vehette volna figyelembe. Megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, amely szerint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §