A határozat elvi tartalma: Ha a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek - külön kikötés nélkül is - szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesítse, közbenső szerződésszegést követ el. Ennek jogkövetkezménye, hogy a másik fél egyidejű késedelmének beállása kizárt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.812/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró Dr. Cseh Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Huszár Előd ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Lázár Vilmos ügyvéd A per tárgya: Kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 117.Pf.634.992/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 35.P.87.132/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 397.300 (háromszázkilencvenhétezer-háromszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes tulajdonát képezte a ... szám alatti ingatlan. A felperes
- április 2-án ingatlanközvetítő közreműködésével megtekintette ezt az ingatlant és jelezte vásárlási szándékát. Ennek alátámasztására 500.000 forintot átutalt az ingatlanközvetítőnek a későbbiekben teljesítendő foglaló részeként. A felperes megbízást adott hitelügyintézőnek is a lakás vásárlásához szükséges hitellel kapcsolatos teendők ellátására. [2] Az alperes mint eladó és a felperes mint vevő között
- április 9-én ... ügyvéd közreműködésével adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben az ingatlan vételárát 10.100.000 forintban határozták meg. Az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy az ingatlant a ... javára 47.542 CHF és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog, továbbá... jogosult javára bejegyzett 2.120.000 forint és járulékai erejéig fennálló végrehajtási jog terheli. [3] A peres felek 1.000.000 forint foglalóban állapodtak meg, amely teljesítésre került. Az 1.000.000 forint felhasználásáról a szerződés rendelkezéseket nem tartalmazott. A vételárból 5.100.000 forint megfizetésére a felperes
- április 14-ig vállalt kötelezettséget az ellenjegyző ügyvéd letéti számlájára azzal, hogy abból az ügyvéd a végrehajtás alapját képező összeget a végrehajtó felé április 16-ig rendezze, és a fennmaradó részt a... felé fennálló jelzálogjoggal biztosított teher rendezésére használja fel. Az adásvételi szerződés aláírásakor az alperes nem szolgáltatott arra vonatkozó adatot, hogy a ... felé pontosan milyen összegű tartozása áll fenn. [4] A felperes a vételár utolsó részletét, 4.000.000 forintot
- július. 20-ig vállalta megfizetni az alperes részére az ... Nyrt.-től igényelt lakásvásárlási kölcsönből oly módon, hogy ennek az összegnek a folyósítására a bank részéről két részletben kerül sor. A még az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges összeget közvetlenül a ... részére folyósítja, amelyből az alperes az ingatlan haladéktalan tehermentesítésére köteles, és a tehermentesítés után fennmaradó összeget a kölcsönt nyújtó bank az alperes ... vezetett számlájára köteles utalni. [5] Az adásvételi szerződésben a vevő 15 napot meghaladó késedelme esetére az eladót megillető egyoldalú elállási jogot kötöttek ki. [6] Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes által kifizetett 6.100.000 forint önerő megfizetésének tényéről teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik. [7] A szerződés aláírásának napján az alperes kezdeményezte a ... Zrt.-nél a fennálló tartozása tekintetében az ingatlan eladása miatt a fizetési ütemezés módosítását, illetve méltányosság iránti kérelmet terjesztett elő. [8] A felperes
- április 14-én letétbe helyezett 5.100.000 forintot, amelyből a végrehajtó részére 1.844.272 forint került megfizetésre. A végrehajtási jog törlése iránti végrehajtói megkeresés
- május 23-án érkezett meg a földhivatalhoz. Az alperes azonban a földhivatal kétszeri felhívására sem fizette meg a végrehajtási jog törléséhez szükséges 6.600 forintot, amit végül a felperes
- június 26-án személyesen fizette meg, ezt követően sor került a végrehajtási jog törlésére. [9] A felperes
- július 8-án terjesztette elő hitelkérelmét az ... kirendeltségén, amihez a végrehajtási jog törlésére szükség volt. [10] A ... Zrt.
- július 10-i igazolása szerint
- július 18-i értéknappal az alperes fennálló tartozása 6.484.859 forint volt. Ezt az igazolást kizárólag elektronikus úton
- augusztus
- után küldte meg az alperes a felperes részére. [11] A felperes által felkért hitelügyintéző több ízben kérte az alperestől a fennálló hiteltartozásról szükséges igazolás eredeti példányának megküldését, amire azonban nem került sor. A
- szeptember 2-án megküldött igazolás pedig a hitelbírálathoz nem volt megfelelő. A felperes
- szeptember 2-án kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy az igazolásban a végtörlesztéshez szükséges összeget kell feltüntetni, és legalább 14 nappal előre a teljesítési határidőhöz képest. [12] A ...
- szeptember 4-én újabb igazolást állított ki szeptember 18-i értéknapra vonatkoztatva azzal, hogy az abban megjelölt 6.384.533 forintos tartozás abban az esetben irányadó, amennyiben a szeptemberig esedékes 50.163 forint megfizetésre kerül. A szeptember 4-én kiállított szeptember 18-i értéknapra vonatkoztatott igazolás már elfogadható lett volna a hitelbírálathoz, amennyiben igazolásra kerül, hogy a szeptemberig esedékes havi törlesztés teljesedésbe ment. [13] Az ...
- szeptember 15-én tájékoztatta a felperest, hogy miután az eladó nevén lévő hiteltartozásba az átadott önerő teljes összege nem került beforgatásra, a felperes hitelkérelme egyedi engedéllyel kerülhet elbírálásra. [14] A peres felek között tárgyalások folytak az adásvételi szerződés, különösen az abban foglalt teljesítési határidő módosítása iránt, azonban szerződés módosításra nem került sor. [15] A felperes időközben a ... is benyújtotta a hitelkérelmét. A ... által megbízott értékbecslő október 18án értékbecslést nem tudott végezni az alperesi közreműködés hiányában. [16] Az alperes
- október 20-án kelt nyilatkozatával a felperessel kötött szerződéstől elállt a felperes fizetési késedelme miatt arra hivatkozással, hogy az új hitelbírálati eljárás további 4 hét késedelemmel járna. Az elállással egyidejűleg közölte a felperessel szemben fennálló 2.129.918 forintos kárigényét is. Azt elismerte, hogy a szerződés alapján a felperestől összesen 2.843.697 forintot megkapott. Ezzel összefüggésben az általa a felperessel szemben viszontkeresetként érvényesített 1.752.986 forint és járulékai iránti kártérítési követelést az elsőfokú bíróság a 35.P.87.132/2016/
- számú ítéletével elutasította, a másodfokú bíróság ezt a határozatot a 117.Pf.631.567/2018/
- számú ítéletével helybenhagyta, és a Kúria a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Pfv.V.21814/2018/
- számú végzésével hivatalból elutasította. [17] A felperes október 31-én kelt nyilatkozatával az alperes elállását nem vette tudomásul, utalva az alperes folyamatos közbenső késedelmére, illetve szerződésszegésére. A felperes
- december 22-én szintén elállást közölt az alperessel. [18] Az alperes az ingatlanra egy másik vevővel kötött adásvételi szerződést. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [19] A felperes módosított keresetében 6.312.782 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés jogcímén. [20] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy közbenső szerződésszegő magatartást tanúsított volna, vagy együttműködési kötelezettségét megszegte volna. Az első- és másodfokú részítélet [21] Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelméről részítélettel döntött, kijavított részítéletében 3.972.782 forint és kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet marasztaló rendelkezéseivel szemben előterjesztett alperesi fellebbezés folytán az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését helybenhagyta és az alperest kötelezte a másodfokú perköltség, és le nem rótt illeték megfizetésére. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletének tényállását pontosította, és a jogi indokolást részben módosította. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a
- oldal hetedik bekezdésében foglalt azon megállapítást, hogy „az alperesnek - miután
- július 8-án még nem került elbírálásra a méltányossági kérelme - érdekében állt a banki igazolást minél később megküldeni a felperes részére." A másodfokú bíróság ugyancsak mellőzte a részítélet indokolásából a
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §
(3)bekezdése alapján kifejtett érvelést, mert e jogi alapon a felperes keresetet nem terjesztett elő. [23] A jogerős részítélet értelmében az alperest általános együttműködési kötelezettség terhelte, amely értelmében minden olyan intézkedést köteles volt megtenni, amely a felperes szerződésszerű teljesítéséhez szükséges. Különösen vonatkozott ez az ingatlant terhelő végrehajtási jog törléséhez szükséges jogcselekményekre és a felperes hiteligényléséhez szükséges igazolások beszerzésére és átadására. Az alperes azonban e kötelezettségeinek nem tett eleget, így a több okból is fennálló közbenső késedelme a felperes egyidejű késedelmét kizárta, ezért a szerződés megkötésével kapcsolatosan keletkezett költségekből eredő kár megtérítésére köteles. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [24] A jogerős részítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmének jogalapjául eljárási jogszabálysértésként az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését, 253. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint 3. §
(4)bekezdését jelölte meg. Anyagi jogszabálysértésként hivatkozott a Ptk. 1:4. §
(1)-
(3)bekezdéseire a 6:
- §-ára, a 6:
- §-ára és a 6:
- §-ára. Felülvizsgálati kérelméhez okirati bizonyítékokat csatolt, amelyek álláspontja szerint érvelését alátámasztják. [25] Érvelése értelmében a bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, és abból a jogszabályok helytelen értelmezésén alapuló téves jogi következtetéseket vont le. Kifogásolta annak megállapítását, hogy a felperes az adásvételi szerződéstervezetből értesült csupán az ingatlanon fennálló terhekről és végrehajtási jogról. Előadta, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, így azt a felperesnek módja volt megtekinteni, e körben a tényállást a bíróság a felperes egyoldalú nyilatkozata alapján állapította meg. [26] Az alperes sérelmezte, hogy a tényállás nem tartalmazza azt a fontos tényt, miszerint az adásvételi szerződésben nem került feltüntetésre az ... az a folyósítási feltétele, hogy az 1.000.000 forint összegű foglaló kizárólag az ingatlan tehermentesítésére használható fel, továbbá azt a tájékoztatást sem, hogy ennek hiányában az egyedi elbírálás alá eső kérelem folytán a hitel folyósítása több időt vehet igénybe. Miután a szerződésben nem volt semmilyen konkrétum arra vonatkozóan, hogy a ... jelzálogjoga törléséhez milyen tartalmú igazolás szükséges az ... részére, azt milyen alakisággal és milyen határidőben kell szolgáltatnia, így nem állt fenn olyan szerződési kötelezettsége aminek a megszegését a bíróság megállapította. Együttműködési kötelezettségét nem szegte meg,
- augusztus 22-ig nem kapott semmilyen tájékoztatást arról, hogy az általa elektronikusan küldött igazolás nem megfelelő. [27] Az alperes felülvizsgálati érvelése szerint azzal, hogy a felperes nem adott részére az igazolás tartalmáról, megküldési határidejéről és formájáról kellő tájékoztatást, maga követett el közbenső szerződésszegést és szegte meg együttműködési kötelezettségét, ami az ő egyidejű késedelmét kizárja. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a szerződésmódosítás körében feltárt tényállást és az elállásával összefüggő elsőfokú részítéleti megállapításokat, továbbá azt is, hogy a bíróság érdemi indokolás nélkül fogadta el a felperes álláspontját a földhivatali díj megfizetésével kapcsolatosan. [29] Az alperes sérelmezte azt az elsőfokú részítéleti megállapítást, hogy „az alperes által előterjesztett, a tartozás csökkentésére, méltányosság kérésére vonatkozó eljárást a bank
- július 8-án még nem bírálta el, mely körülményre tekintettel az alperesnek érdekében állt az igazolás minél később történő megküldése." E körben előadta, hogy álláspontja szerint a felperes volt az ügyletkötés során végig késedelemben. [30] Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság indokolás nélkül mellőzte a közte és a felperes között korábban folyamatban volt elállás jogszerűtlenségének megállapítása iránti eljárásban kifejtetteket (ennek alátámasztására csatolta a felülvizsgálati kérelme mellékleteként - egyéb okiratok mellett - a Fővárosi Törvényszék 117.Pf.6535.125/2015/
- számú ítéletét, amelyben a bíróság a felperes azon keresetét utasította el jogerősen, ami annak megállapítására irányult, hogy a peres felek közötti adásvételi szerződés az alperes elállása folytán nem szűnt meg). [31] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [32] A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslat, az nem tekinthető a per folytatásának, a jogerős részítélet felülbírálatára kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, szigorú eljárási szabályok szerint előterjeszthető kérelem keretei között van lehetőség. [33] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének sincs helye. Ebből következik, hogy a Kúriának a jogerős részítélet meghozataláig rendelkezésre álló bizonyítékokból kiindulva, a felülvizsgálati kérelemben tett hivatkozások alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között van lehetősége vizsgálni a felülvizsgálati kérelem érdemi hivatkozásait, így az alperesnek a felülvizsgálati kérelem mellékleteként becsatolt okiratokra alapított előadását figyelembe venni nem lehetett, miután a jogerős részítélet tényállása a peres felek közötti korábbi eljárásra vonatkozó adatokat nem tartalmazza, és a tényállás ilyen irányú kiegészítését az alperes az elsőfokú részítélettel szembeni fellebbezésében nem kérte. [34] Utal a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem korlátai kiterjednek arra is, hogy egy korábban jogerősen elbírált, ennek folytán anyagi és alaki jogerővel rendelkező határozatban foglalt jogkérdések nem tehetők vitássá, így a korábbi eljárásban tett ítéleti megállapításokkal összefüggő felülvizsgálati hivatkozások jelen felülvizsgálati eljárásban nem voltak vizsgálhatók. [35] A Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében felülvizsgálattal csak a jogerős (rész)ítélet rendelkezései támadhatók. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a tényállás pontosítása mellett hagyta helyben, mellőzte az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a
- oldal hetedik bekezdésében foglalt azon megállapítást, hogy az alperesnek érdekében állt a banki igazolást minél később megküldeni a felperes részére. A felülvizsgálati kérelemben kifogásolt megfogalmazás tehát a jogerős ítéletben nem szerepel, az elsőfokú részítélettel szembeni felülvizsgálat pedig nem lehetséges, ezért a Kúria ezt a felülvizsgálati hivatkozást sem vizsgálta. [36] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, valamint elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Akár a konkrét jogszabályhely megjelölése, akár a jogszabálysértés szöveges előadása hiányzik, a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el (BH 2005.290., BH 2011.259.). Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítéletet többféle okból is támadja, vagyis több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a Pp. 272. §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel [1/
- (II.15.) PK vélemény
- pont]. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a Pp.
- §
(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesülnek (BH 2015.307.), így a Kúria érdemben nem vizsgálta az alperes felülvizsgálati kérelmének a csupán jogszabályhely megjelölést tartalmazó, adekvát indokolással el nem látott hivatkozásait. [37] Az érdemben vizsgált felülvizsgálati kérelem nem alapos. [38] A Kúria - a Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős részítéletet, és megállapította, hogy a jogerős részítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. [39] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. §
(1)bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt nem kerülhet sor (BH2012.179., BH2002.29.). [40] A konkrét ügyben alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelemében a tényállás megállapításával kapcsolatos hiányosságokat. Annak a kérdésnek, hogy a felperes az adásvételi szerződés tervezetből, vagy már korábban értesült az adásvétel tárgyát képező ingatlanon fennálló terhekről és végrehajtási jogról, azért nincs érdemi jelentősége, mert nem az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradására alapította a felperes a kártérítési igényét. Ezért a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt bizonyíték mérlegelésnek sincs érdemi jelentősége, de a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a bíróság a felmerült bizonyítékokból okszerűen és logikusan jutott arra a következtetésre, hogy e terhek fennálltak, e megállapítás alapja pedig nem kizárólag a felperes egyoldalú előadása volt [Pp. 206. §
(1)bekezdés]. [41] Helyesen mutatott rá a bíróság jogerős részítéletében arra is, hogy a Ptk. 6:62. §
(1)bekezdéséből levezethető az alperes ügyletkötés során fennálló együttműködési kötelezettsége, amely a jóhiszeműség és tisztesség alapelvi rendelkezésével [Ptk. 1:3. §
(1)és
(2)bekezdés] összhangban - a peres felek által közös akarategyezséggel létrehozott megállapodásnak megfelelően azt jelentette, hogy az alperes köteles volt a felperesi hiteligényléshez szükséges valamennyi olyan okirat beszerzésében és átadásában közreműködni, ami a közöttük kialkudott ügylet felperesi teljesítését elősegítette. Ez az együttműködési kötelezettség attól függetlenül megkövetelte az alperestől a megfelelő határidőben történő intézkedést, adatszolgáltatást és a felperes által jelzett alakiságú és formájú okiratok szolgáltatásának kötelezettségét, hogy ezzel kapcsolatosan konkrét feladatok az adásvételi szerződésben feltüntetésre kerültek volna. [42] A peres felek szerződési megállapodásukkal maguk alakították ki azt az ügyleti konstrukciót, amiből az alperes számára is világos volt, hogy miután a felperes részben bankkölcsönből kívánja kifizetni a vételárat, ezért az ingatlanon fennálló végrehajtási jog törlése a kölcsönigénylés folyamatának elindításához szükséges. A felperes a végrehajtási jog törlése körében az általa vállalt szerződési kötelezettségét megfelelően és maradéktalanul teljesítette, ugyanakkor az alperes a végrehajtási jog törléséhez szükséges díjat jogszabályi kötelezettsége és többszöri hatósági felhívás ellenére sem teljesítette. Az alperes azt az állítását nem tudta igazolni, hogy a végrehajtási jog törlésével kapcsolatos hatósági eljárási költséget is a felperes köteles viselni, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból is az erre irányuló megállapodás hiányára lehetett okszerűen következtetni. E körben a bíróság a részítéletét a szükséges mértékben megindokolta, így nem sérült a Pp. 221. §
(1)bekezdése sem. [43] A Ptk. 6:
- §-a a szerződés megszegéseként definiálja bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradását. Külön is nevesíti a 6:
- §
(1)bekezdésében, hogy a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesítse. [44] A peres felek közötti adásvételi szerződéses konstrukciónál a felperesnek kellett elöljárnia a végrehajtási jog törléséhez szükséges vételárrész teljesítésével. E kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor miután az alperes tehermentes ingatlan tulajdonjogának átruházását vállalta a szerződésben, ezért az az ő szerződési érdekkörébe eső körülmény volt, hogy a végrehajtási jog törléséhez szükséges intézkedéseket megtegye. Okszerűen, és a felmerült bizonyítékokból helyes következtetést levonva állapította meg a bíróság, hogy e kötelezettségét az alperes elmulasztotta teljesíteni, és ennek a következményeként állt elő az a helyzet, hogy a felperes megfelelő határidőn belül a bankkölcsön igénylését nem tudta kezdeményezni, miután a kölcsön igénylésének előfeltétele volt a végrehajtási jog törlése. [45] Adásvétel esetén a szerződés teljesítése alatt nem csak a végső határidőben történő főkötelem teljesítése - a vevő részéről a vételár kifizetés és az eladó részéről a tulajdonjog átruházás értendő. A feleknek olyan közbenső kötelezettségeik is lehetnek, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez ugyancsak hozzátartoznak. Ezek közé tartoznak tipikusan a közbenső intézkedések is, amelyek elmulasztása szerződésszegésnek minősül. Szerződésszegést követ el a fél akkor is, ha elmulasztja azokat az intézkedéseket, jogcselekményeket megtenni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. Ilyen esetre a Ptk. az önállóan nevesített közbenső késedelem jogkövetkezményeként írja elő, hogy az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza [Ptk. 6:150. §
(2)bekezdés]. Ezért helyesen állapította meg a bíróság, hogy az alperest terhelő intézkedés elmulasztása kizárta a felperes egyidejű késedelmét. [46] Ahogyan arra a másodfokú bíróság - a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben is rámutatott, az valóban a felperes kötelezettsége volt, hogy minden olyan alaki és tartalmi előírásról megfelelő határidőben tájékoztassa az alperest, ami az ... a kölcsön igénylés elindításához szükséges, ezért az ezzel kapcsolatos késedelem jogkövetkezményei nem háríthatók az alperesre. Miután azonban a perbeli esetben sem a megfelelő alakiságú okiratok késedelmes előterjesztése, sem pedig a foglaló nem hiteltörlesztésbe történő beforgatása nem akadályozta meg a felperes hitelkérelmének elbírálását, hanem csupán egy másfajta, egyedi elbírálás következményét vonta maga után, az alperesi felülvizsgálati kérelemben kifogásolt késedelmes felperesi magatartás nem hatott ki a kártérítési igény elbírálására. [47] Azt pedig helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az alperes az első ízben kiállított ... igazolást is eleve késedelmesen bocsátotta a felperes rendelkezésére. [48] A fentiek értelmében jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes kártérítő felelőssége fennáll. [49] Miután a felperes a szerződés megszegésével okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesített, így a Ptk. 1:4. §
(1)-
(3)bekezdéseiben szabályozott általánosan elvárható magatartással és felróhatósággal kapcsolatos szabályoknak a jogvita elbírálása szempontjából nincsen elsődleges relevanciája, azaz pusztán erre hivatkozással az alperes a kártérítési felelősség alól nem mentesülhet, a jogerős részítélet pedig erre alapítottan fogalmilag nem lehet jogszabálysértő. Szerződéses kapcsolatokban a felelősség alóli mentesüléshez az általánosan elvárható zsinórmérték nem elégséges. Szerződésszegésért való kártérítési felelősség esetén ugyanis a Ptk. alapelvi rendelkezéseiben megfogalmazott általános elvárhatósággal szemben a kimentés körében annak van jelentősége, hogy a szerződésszegést a kötelezett ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa [Ptk. 6:142. §]. [50] A bíróság részítéletében nem állapította meg, hogy a peres felek között létrejött adásvételi szerződés módosítása megtörtént volna, így ezzel kapcsolatosan „feltárt tényállásról" sem lehet beszélni, azt pedig, hogy a peres felek között folytak még tárgyalások a szerződés módosítása érdekében, de azok nem vezettek sikerre, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg a bíróság. [51] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta Záró rész [52] A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a Kúria a pervesztes alperest a felperes jogi képviseletével kapcsolatosan a felülvizsgálati eljárásban felmerült és a becsatolt díjmegállapodás szerinti összegű felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [53] A Kúria az alperes személyes illetékfeljegyzési jogára tekintettel az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §
(3)bekezdése, valamint a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján határozott a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről. [54] A Kúria a jogerős részítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán - kérelemre - tárgyaláson bírálta el. [55] A részítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró