Mfv.10112/2019/4 – Kúria

(2). A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.112/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Gál Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: . Rákosfalvy Zoltán ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Lőrincz Veronika ügyvéd A per tárgya: felmondás jogellenességének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Mf.20.378/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.498/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék hatályában fenntartja. 2.Mf.20.378/2018/
4. számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 507.600 (ötszázhétezerhatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
5. június 6-tól állt az alperes alkalmazásában áruházvezető munkakörben, munkájáért havi 423.000 forint távolléti díjban részesült. Az alperes
6. október 6-án írásbeli figyelmeztetésben részesítette vezetési feladataival kapcsolatos hiányosságok, áruházi személyes konfliktusok miatt. Az írásbeli figyelmeztetés szerint a vezetői problémákra visszavezethetően a vásárlók elégedettsége csökkent. Az alperes
7. október 24-én felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ennek indoka szerint a munkavállalók számára köztudott, hogy az áruházlánc vezetősége minden áruház működéséről több csatornán keresztül kap visszajelzéseket. Ez a gy... áruházban aggasztó képet mutatott. A gazdasági károkon (például forgalomcsökkenés) túlmenően a felperes magatartásának hatására kialakult áruházi hangulat súlyosan sérti a „B...." jól ismert piaci márkát és a cég több mint 20 éves jó hírnevét. A munkáltató értékelte, hogy a helyettesének megtiltotta, hogy a koordinációtól kérjen utasítást vagy segítséget, mivel álláspontja szerint ez a gy... áruházra nézve szégyen lenne, és azt negatív színben tüntetné fel. Mint ahogy az a felperes előtt is ismert, a B.... Á.... működésének lényege, hogy az országban üzemelő 20 áruházat egyetlen b.....i központból irányítják, tehát ha az áruházak felveszik a kapcsolatot a koordinációval az nem jelent presztízsvesztést vagy hibát. A felmondás rögzítette, hogy az áruház vezetése összetett, felelősségteljes feladat, amelynek kiemelt része a csapat vezetése. A gy... áruházban a munkavállalók körében rendkívül rossz az általános hangulat. Több, hosszú évek óta az alperesnél dolgozó munkavállaló fontolgatta az elmúlt időszakban, hogy jogviszonyát megszünteti, és máshol keres munkát. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] [7] A felperes keresetében a felmondás jogellenességének megállapítása mellett 1.301.294 forint elmaradt jövedelem megfizetését kérte. Álláspontja szerint a felmondás indokai nem világosak, semmiféle konkrétumot nem tartalmaznak, nem felelnek meg a valóságnak, és mindezek okán okszerűtlennek is minősülnek. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és költségben való marasztalását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [8] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.498/2016/
8. számú ítéletével a keresetet elutasította. és a felperest perköltség és illeték fizetésére kötelezte. [9] Ítéletének indokolásában utalt a munka törvénykönyvéről szóló
9. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
10. §

(1)bekezdésére, 65. §

(1)bekezdésére, 66. §

(2)bekezdésére, valamint a 64. §

(2)bekezdésében foglaltakra. [10] Kifejtette, hogy a felmondási ok kellően világos ahhoz, hogy az indokolás keretei között maradva a munkaügyi vita során a munkáltatónak lehetősége legyen az abban foglaltak alátámasztására szolgáló konkrét tények és körülmények bizonyítására. A világosság követelményét kielégítő felmondási ok kizárólag abban az esetben eredményez jogszerű felmondást, ha az megfelel a valóság és okszerűség követelményének is. [11] A

1. október 6-án kelt írásbeli figyelmeztetéssel összefüggésben a bíróság kifejtette, hogy azt a felperes elfogadta, azzal szemben jogorvoslattal nem élt. A perben nem tudta alátámasztani azt az állítását, mely szerint csak azért írta alá az írásbeli figyelmeztetést, mert D... G... K... kijelentette, hogy ennek hiányában nem tudnak tovább együtt dolgozni. Az írásbeli figyelmeztetésben felhívták a felperest arra, hogy a jövőben mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a vásárlók elégedetten távozzanak az áruházból, és a felperes kísérje fokozott figyelemmel a munkatársak eladási stílusát, a vásárlók kiszolgálását, mellőzzék az áruházban az udvariatlan hangnemet. [12] A bíróság által meghallgatott T... N..., G... B..., Sz.... B... É... tanúk egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a felperes vezetési stílusa rossz közhangulatot váltott ki. Megjegyzéseket tett a vásárlók megjelenésére és a vásárlási szokásaikra, az alkalmazottakat rendszeresen leszidta a vevők előtt is. Az elégedettségmérésből kitűnik, hogy a vevők kifogásolták az eladók viselkedését és panaszkodtak a kiszolgálásra. [13] Az elégedettségmérést tartalmazó kivonatok alapján megállapítható, hogy a felperes az írásbeli figyelmeztetést követően sem intézkedett annak érdekében, hogy a kiszolgálás javuljon, és az áruházban az eladók udvariasan és előzékenyen viselkedjenek a vásárlókkal. A felperes nem oldotta meg a munkavállalók között kialakult feszült helyzetet, amely érzékelhetően hátrányosan befolyásolta az áruház működését és forgalmát. [14] D... G... K... és L... A... tanúk egyezően nyilatkoztak arról, hogy
2. évben romlottak az áruház forgalmi adatai, az első kilenc hónapban az árbevétel, a tranzakciók száma, az új regisztrációk több hónap viszonylatában is alatta maradtak az előző évi mutatóknak, és a gy... áruház adatai egy kicsivel rosszabbak, mint a többi áruház forgalmi adatai. [15] A felperes fényképfelvételekkel és a közösségi oldal szöveges üzenetküldő rendszerében tárolt üzenetek bemutatásával kívánta bizonyítani, hogy jó kapcsolatot ápolt a dolgozókkal. Ezzel szemben T... N..., G... B... és Sz.... B... É... tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a felperes lakásán soha nem jártak, a közös ünnepségek nagy része, így például a karácsony is az alperes által finanszírozott ünnepség volt, amelyet a felperes lakása melletti kocsmában rendeztek meg. [16] A felperes által csatolt fényképfelvételek és szöveges üzenetek a bíróság álláspontja szerint nem voltak alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes kizárólag jó kapcsolatot ápolt a dolgozókkal és, hogy az áruházban a kiszolgálás zavartalanul folyt, azt nem befolyásolta a felperes vezetési stílusa. A fényképfelvételek munkaidő után készültek, így azok nem alkalmasak arra sem, hogy a felmondásban szereplő indokok valótlanságát vagy okszerűtlenségét megerősítsék vagy azt igazolják, hogy a felperes a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően látta el vezetői feladatait. [17] Az alperes alappal jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem megfelelően látja el a vezetői feladatait, és nem tesz eleget a munkaköri leírásban foglaltaknak, amellyel befolyásolja az áruház működését. E körben T... N... és L... A... tanúvallomása alapján megállapította, hogy a felperes korlátozta a központi koordináció és a gy... áruház közötti kapcsolattartást. A vezetése alatt dolgozó tanúk úgy nyilatkoztak, hogy a felperes a koordináció által végzett felmérések adatainak összegzéséről sem tájékoztatta a munkavállalókat, kizárólag annyit mondott, hogy egy adott hónap jó vagy rossz volt, ezáltal nem tett eleget a munkaköri leírásban foglalt tájékoztatási kötelezettségének sem. [18] A bíróság a felperes munkaköri leírása, a tanúk vallomásai, és a perben csatolt vásárlói elégedettségmérési kivonatok alapján megállapította, hogy megfelel a valóságnak az a felmondásban szereplő indok, amely szerint a felperes elfogadhatatlan vezetői stílusa az áruházban rossz légkört teremtett, ez pedig befolyásolta annak működését, negatívan érintette az áruház forgalmát. [19] A felperes a felmondásban rögzítettekhez hasonló indokkal korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesült, amelyet nem támadott, a terhére megállapított problémák azonban továbbra is fennálltak. [20] A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.378/2018/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. Mellőzte a felperes illetékfizetési kötelezettségét azzal, hogy ezen összeg megfizetését az állam viseli. A fellebbezési illeték ugyancsak az állam terhén marad. Kötelezte a felperest másodfokú perköltség fizetésére. [21] A másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, helyes tényállást rögzített, ítéletében a rendelkezésre álló adatok, okiratok és tanúvallomások értékelése eredményeként helyes jogi következtetésre jutott. Döntése megalapozott, jogszerű, amelynek indokaival is egyetértett. [22] Az alperes felmondásából egyértelműen megállapítható, hogy melyek azok a tények, amelyek miatt az alperes nem tart igényt a felperes munkájára. Az intézkedés több pontban részletezett indokolása konkrét időpontokkal és eseményekkel alátámasztva tényszerűen tartalmazza azon körülményeket, amelyek alapján az alperes a felmondás jogát gyakorolta. Kellő részletességgel levezette, hogy miért alakult ki a munkáltatóban a bizalomvesztés a felperes mint vezetői feladatokkal felruházott munkavállaló iránt. [23] Mindezen körülményeket az alperes az elsőfokú eljárásban bizonyította, annak ellenkezőjét a felperes nem tudta igazolni. [24] Egyetértett a másodfokú bíróság azzal is, hogy a felperes által az elsőfokú bíróság rendelkezésére bocsátott fényképfelvételek munkaidőn kívül készültek, sem azok, sem az üzenetek nem voltak alkalmasak a felmondás indokainak valóságát megcáfolva annak bizonyítására, hogy a felperes magatartása nem befolyásolta az áruház működését, illetve hogy a felperes munkaköri leírásában foglalt vezetői feladatait maradéktalanul ellátta. [25] A jogszerű indokok a felmondás közlésekor fennálltak. A peradatokból megállapítható, hogy a felperes a felmondást megelőzően írásbeli figyelmeztetésben részesült, magatartásán azonban ezt követően sem változtatott, így az alperes jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyát. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Harmadlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A felperes felülvizsgálati kérelmében perköltség iránti igényt is előterjesztett. [27] A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes a korábbi eljárások során tett előadásait és nyilatkozatait, valamint az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezésében írtakat változatlan tartalommal fenntartotta. [28] Az eljárt bíróságoknak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy a felperessel közölt felmondási indokok megfelelnek-e a világos, valós és okszerű felmondás követelményének. [29] Helytelenül jutottak arra a következtetésre, hogy a felmondás indokai megfelelőek voltak. Jelen esetben - mint ahogy azt a jegyzőkönyvek jól tükrözik - a felmondási okok pontosítása és részletezése zajlott az eljárás során. Olyan indokokat is elfogadtak a bíróságok, amelyekről bebizonyosodott az eljárás során egyrészt, hogy valótlanok, másrészt, hogy azok a felmondást több hónappal megelőzően történtek. [30] A másodfokú ítélet a
4. oldalán tartalmazza, hogy a felperes az írásbeli figyelmeztetést követően sem intézkedett annak érdekében, hogy a kiszolgálás javuljon, az áruházban az eladók udvariasan és előzékenyen viselkedjenek a vásárlókkal. Ebben a kérdésben azonban nem folyt bizonyítás. [31] A másodfokú bíróság ítélete rögzíti, hogy a felperes munkaköri leírásában foglaltaknak nem megfelelően látta el vezetői feladatát. Ezen megállapítás is nélkülöz minden alapot, ugyanis ebben a körben sem folyt bizonyítási eljárás. A felperes munkaköri leírását a felperes tudomása szerint nem csatolták, ez a peranyagnak nem része. [32] A felperes által csatolt fényképfelvételek mindegyike munkaidő után készült, így alkalmas annak megállapítására, hogy az áruházban nem uralkodott rossz hangulat. Amennyiben ugyanis valóban rossz légkör lett volna a munkatársak között munkaidőben, úgy nyilvánvalóan nem szerveztek volna maguknak munkaidőn túli programokat. [33] Minderre figyelemmel a bíróságok megsértették az Mt.
5. §

(1)bekezdés, Mt. 65. §

(1)bekezdés, Mt. 64. §

(2)bekezdés, Mt. 66. §

(1)-

(2)bekezdés rendelkezéseit, valamint az MK

1. számú állásfoglalásában foglaltakat. [34] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. [35] Az irányadó bírói gyakorlat alapján az alperes megfelelően indokolta felmondását, az a rendelkezésére álló tényeknek megfelelt, a munkaviszony fenntarthatatlansága okán okszerű is volt. A felmondás indokolásának valóságtartalmát az alperes tanúkkal és okiratokkal bizonyította. [36] Az alperes korábbi előadásait változatlanul fenntartotta és hivatkozott arra, hogy az első fokon eljáró bíróság a bizonyítási eljárás során körültekintően és alaposan járt el, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltató jogszerűen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A Kúria döntése és jogi indokai [37] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [38] A Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [39] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont). [40] A Kúria nem a korábbi beadványokra hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat értékelhette (Pp. 272. §

(2)bekezdés). [41] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.

1. §-nak megsértését nem panaszolta, ezért jelen eljárásban is a jogerős ítéleti tényállás volt irányadó. [42] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a jogerős ítélet megállapításaival nem ért egyet, azonban a saját álláspontját alátámasztó, a konkrét megsértett jogszabályhelyet is külön-külön megjelölő jogi érvelést nem terjesztett elő, a szerinte megsértett jogszabályhelyeket kizárólag egy helyen, azok felsorolásával tüntette fel, ezért az ilyen módon előadottakból nem vonható le következtetés arra, hogy a megjelöltekkel összefüggésben a másodfokú bíróság miért és mennyiben hozott törvénysértő döntést. [43] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem előzőekben részletezett követelményeinek nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabálysértésre vetítve adja elő. A jogi érvelése megtételekor a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg, a jogszabályhelyeket kizárólag egy helyen, egyszerre sorolja fel (Mfv.I.10.440/2017/7., Mfv.I.10.396/2018/3.). [44] A felperes felülvizsgálati kérelme az előzőek alapján nem felelt meg a felülvizsgálati kérelemre vonatkozó előírásoknak, minderre tekintettel pedig a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
2. §

(3)bekezdése értelmében. Záró rész [45] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. [46] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes az eljárás során munkavállalói költségkedvezményben részesült, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzés folytán meg nem fizetett felülvizsgálati illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a értelmében. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [48] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdésének e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. január
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke , Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Gál Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő