Mfv.10133/2019/6 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.133/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Molnár Péter Ügyvédi Iroda . Molnár Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Béla Bálint ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.455/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.472/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék hatályában fenntartja. 1.Mf.20.455/2018/
4. számú ítéletét Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 191.776 (százkilencvenegyezer-hétszázhetvenhat) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A felperes
5. július 28-tól állt munkaviszonyban az alperesnél karbantartó munkakörben. A felperes a munkát megszakítás nélküli munkarendben, napi 12 órában, 06 órától 18 óráig, illetve 18 órától 06 óráig végezte. Feladatát képezte többek között a gépek működésének biztosítása, a szerszámcserék szakszerű és biztonságos elvégzése. A felperes
6. május végén táppénzes állományba került, keresőképtelenségének indokaként gerinc panaszait jelölték meg. A felperes a keresőképtelenségét az alperes részére bejelentette, érdeklődésére folyamatosan válaszolt azzal, hogy táppénzen van, és nem tudja megjelölni, hogy ez milyen időpontig áll majd fenn. Az alperes az S... Sz... Kft-t és a L... Kft-t bízta meg
7. augusztus 1-jén azzal, hogy térképezze fel a felperes üzleti tevékenységét, munkavégzését, munkakörülményét, munkavégzésének helyszínét és környezetét, továbbá minderről bizonyító erővel rendelkező álló/mozgó képeket, hangfelvételeket készítsen.
8. augusztus 1-jén a lakhelyétől mintegy 800 méterre található, a szülei házában működő autószerelő műhelyben a felperes fogadta a magánnyomozói feladatokat ellátó ifj. P... L...t, aki a helyszínre érve azt a feladatot adta a felperesnek, hogy vizsgálja meg a gépjárművét. A felperes ennek eleget tett, a gépjármű motorház tetejét felnyitva meghallgatta a motort, és megállapította, hogy a vezérműlánccal van a probléma, ezt követően pedig a gépjárműhöz olajat rendelt. Ifj. P... L... az ellenőrzésről írt jelentésében rögzítette, hogy az adatgyűjtés során megállapította, hogy a felperes a H..., O... utca ... szám alatt, vélelmezhetően családja által lakott ingatlanon műhelynek alkalmas melléképületekkel rendelkező területen gépkocsijavítással és fényezéssel foglalkozik. Minderről tájékoztatta az alperest. A jelentés azt is tartalmazta, hogy az esemény körülbelül fél óráig tartott. A felperes a perrel érintett időszakban az E...-P... Bt. kültagja volt, amely autókereskedelemmel foglalkozó cég, a felperes autószerelő képzettséggel rendelkezett. Az előzőek miatt az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással
9. augusztus 16-án megszüntette. [9] Hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
10. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
11. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjára, konkrétan arra, hogy annak ellenére, hogy a felperes miután hosszabb ideje betegállományban volt az idejét fizikai munkavégzéssel tölti, míg az alperesnek továbbra is megtévesztő információkat ad az egészségi állapotával összefüggésben. Mindez egyfelől a munkájára vonatkozó szabály szándékos megszegését jelenti, másfelől a magatartás nem egyeztethető össze a munkaköréhez szükséges bizalommal. A B... M... K... P... J... H... M... E... F... és F... Főosztály M... és M... Osztálya által 2017. október 17-én végzett ellenőrzésről készült ..... számú jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a felperes saját nyilatkozata szerint a táppénzes állomány alatt otthon pihent, munkát nem végzett. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [10] A felperes az utóbb fenntartott keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességek jogkövetkezményeként 1.917.755 forint kártérítés, valamint perköltsége megfizetésére kérte az alperest kötelezni. [11] A magánnyomozói jelentésben foglalt eseményeket elismerve azt adta elő, hogy nem végzett olyan jellegű munkát, amely a keresőképtelensége ideje alatt ne lett volna ellátható részéről. Az alperesnél, a munkahelyén ténylegesen fizikai munkát kellett kifejtenie, ellentétben a saját vállalkozásában végzett tevékenységgel, így az volt az álláspontja, hogy magatartása nem volt alkalmas arra, hogy az alperest megtévessze és a bizalmát elveszítse. [12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [13] Arra hivatkozott, hogy a felperes az E...-P... Bt.-ben mint saját vállalkozásban egyedül dolgozott, ez munkavégzésnek minősült, azonban ezen időszakban a keresőképtelensége alatt az alperes részére azt a tájékoztatást adta, hogy nincs munkavégzésre képes állapotban. Azzal, hogy a felperes nem jelentette be, hogy a munkaviszonya mellett kereső tevékenységet is folytatott, megszegte a munkaszerződésének ... pontját. [14] A felperes a tájékoztatása szerint munkavégzésre képtelen állapotban volt, azonban ennek ellenére a saját vállalkozásában dolgozott, ezzel az alperes bizalmát elvesztette. Az első- és másodfokú ítélet [15] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2018. május 29-én meghozott 3.M.472/2017/14. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest perköltség megfizetésére. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Mt. 78. §

(1)bekezdés b) pontjára, az 52. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjaiban foglaltakra, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § és 45. §

(1)bekezdésére. [17] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes munkaidejének 30-40%-ban végzett konkrétan fizikai munkát. Kiemelte ugyanakkor, hogy annak volt jelentősége, hogy a felperes a keresőképtelenség időtartama alatt kétséget kizáróan munkát végzett, nem pedig annak, hogy ennek a munkának milyen mértékben volt fizikai jellege. [18] Az Ebtv. hivatkozott rendelkezéseinek értelmezéséből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a kritériumok a keresőképtelenség elbírálása során relevánsak az azt megítélő orvos részére, azonban az alperes vonatkozásában a jogviszony fenntarthatósága tekintetében nem ezeknek van elsődleges jelentősége, függetlenül a társadalombiztosítási rendelkezésektől. [19] Az Mt.

1. §-a értelmében a felperesnek alapvető kötelezettsége volt, hogy a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítson, ezért nem elfogadható az a magatartás, hogy a keresőképtelen felperes saját vállalkozásában munkát végez, még akkor sem, hogyha ez a munka adott esetben könnyebb, mint az alperesnél a konkrét munkafeladata. A felperes a saját vállalkozásában kifejtett tevékenységéről az alperest nem tájékoztatta, ezen jogviszonyát be sem jelentette annak ellenére, hogy ezt a kötelezettséget a munkaszerződése tartalmazta. [20] Az előzőek alapján az elsőfokú bíróság az azonnali hatályú felmondást jogszerűnek találta, és a keresetet elutasította. [21] A felperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
2. december 13-án meghozott 1.Mf.20.455/2018/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest 1.917.755 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt. Mellőzte a felperes perköltségben marasztalását, és kötelezte az alperest első- és másodfokú perköltség, valamint elsőés másodfokú eljárási illeték megfizetésére. [22] A másodfokú bíróság az általa kiegészített tényállás alapján azt állapította meg, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással azért szüntette meg, mert a betegállománya alatt fizikai munkát végzett, egészségi állapota tekintetében a munkáltatót megtévesztette, munkavégzésre alkalmas állapota ellenére az alperesnél a munkavégzési kötelezettségének nem tett eleget, mindez pedig nem egyeztethető össze a munkaköréhez szükséges bizalommal. [23] A felperes keresőképtelenségét az arra jogosult orvos az Ebtv.-ben foglaltak szerint megállapította, az ezt igazoló dokumentációval a felperes rendelkezett, arról az alperesnek tudomása volt, az alperes a keresőképtelenség felülvizsgálatát az arra jogosult szervtől nem kérte. [24] Mindebből a törvényszék szerint az következik, hogy az Mt.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a felperes mentesült a munkavégzési kötelezettsége alól. Arra peradat nem merült fel, hogy a felperes fekvő beteg lett volna, a keresőképtelenség pedig nem jelenti azt, hogy a felperes a táppénz ideje alatt semmilyen tevékenységet nem végezhetett (Kúria Mfv.I.10.635/2014/

1. számú ítélet). [25] A törvényszék megítélése szerint a magánnyomozó jelentése alapján igazolt azon egyszeri magatartás, hogy a felperes megtekintette egy gépkocsi motorterét, és olajat rendelt, amelyet esetleg máskor is alkalmanként elvégzett, objektíve nem alkalmas arra, hogy az alperes bizalma megrendüljön. [26] A felperest gerincpanaszai miatt nyilvánították keresőképtelenné. Ezen egészségi állapota miatt a napi 12 órás munkavégzésre az arra jogosult szerv véleménye alapján nem volt alkalmas, ez azonban nem jelenti azt, hogy esetenként rövid ideig fizikai, vagy bármilyen más jellegű tevékenységet ne végezhetett volna. A perben az alperes azt nem bizonyította, hogy a felperes a táppénzes állomány alatt huzamosabb időn keresztül, napi több órát dolgozott volna. [27] Az alperes az azonnali hatályú felmondás indokolásában nem rótta a felperes terhére azt, hogy további munkaviszonyát, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát nem jelentette be, így ezt a tényt az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége szempontjából nem lehet figyelembe venni. [28] A bizalomvesztés nem pusztán személyes megítélés kérdése, hanem annak alapjául olyan, a munkavállaló magatartásában vagy munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható, objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják, hogy a bizalom miért rendült meg. Nem minősülhet ilyennek a perbeli eset. A felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy a részére a keresőképtelensége miatt munkát végezni nem tud, ezzel semmilyen módon nem tévesztette meg. [29] Az előzőekre figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, ezért az alperes által összegszerűségében nem vitatott kártérítés megfizetésére kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [30] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. [31] Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.)
3. §

(1)bekezdését, 279. §

(1)bekezdését, 346. §

(4)és

(5)bekezdéseit, továbbá az Ebtv. 45. §

(1)bekezdését, valamint az Mt. 8. §

(1)és

(2)bekezdéseit jelölte meg. Utalt a BH2003.

1. számú eseti döntés „megsértésére" is. [32] Úgy foglalt állást, hogy az azonnali hatályú felmondás két különálló indokot tartalmazott, egyrészt a munkavégzésre vonatkozó szabályok megsértését, másrészt pedig a bizalomvesztést. Ez utóbbi az MK
2. számú állásfoglalásban foglaltaknak megfelel, mert egyértelmű és világos atekintetben, hogy az alperes azért nem tartott igényt a felperes munkájára, mert a bizalmát elvesztette. A másodfokú bíróság ennek ellenére a bizalomvesztést - az alperes álláspontja szerint - igazoltan nem vette figyelembe, ezzel megsértette a Pp.
3. §

(5)bekezdését. [33] Az együttműködési kötelezettségből egyértelműen az következik, hogy a felperesnek a munkaszerződéséből eredően be kellett volna jelentenie az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyát, mivel ezt elhallgatta, nem tett eleget ezen kötelezettségének. Ezen rosszhiszemű magatartása objektív tény, mint ahogy az is, hogy a keresőképtelenség ideje alatt munkát végzett. [34] Az alperes megítélése szerint a törvényszék általánosságban alkalmazta a bírói gyakorlatot, nem értékelte az ügy speciális, egyedi tényállási elemeit. A felperes az E...-P... Bt.-ben egyedül végzett fizikai munkát, ezért a cég bevételei kizárólag az ő munkájának eredményeképpen álltak elő.

1. október 8-tól egyébként a Bt. alkalmazásában állt. [35] A bizonyítás adatai alapján az állapítható meg, hogy a felperes a 12 órás munkakörében az alperes szerint 92%-ban azonos tevékenységet végzett, mint autószerelői foglalkozásának gyakorlása során, ezért iratellenesnek tartotta azon másodfokú ítéleti megállapítást, miszerint nem bizonyította, hogy a felperes a táppénzes állománya alatt huzamosabb időn keresztül több órát dolgozott volna. [36] Utalt arra, hogy az Ebtv.
2. §

(1)bekezdése alapján a keresőképtelenséget a háziorvos nem vagylagosan állapítja meg a munkakör, vagy a foglalkoztatás tekintetében, hanem együttesen. A felperes a betegállománya alatt E...-P... Bt.-ben sem végezhetett volna olyan tevékenységet, amely a munkakörével teljes mértékben megegyezik. Az alperes azt nem vitatta, hogy a járóbeteg folytathat olyan tevékenységet, amely tekintetében a keresőképtelensége nincs megállapítva, azonban a perrel érintett esetben a felperes az autószerelő foglalkozását gyakorolta, és olyan munkát végzett, amely tekintetében a keresőképtelenséget a háziorvos megállapította. [37] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és az alperes perköltségben marasztalását kérte. Utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelem helytelenül hivatkozott az új Pp. rendelkezéseire. A Kúria gyakorlatára tekintettel úgy foglalt állást, hogy a másodfokú bíróság mérlegelése nem volt iratellenes, kirívóan okszerűtlen, a jogerős ítélet nem tartalmaz ellentmondásos megállapításokat sem. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [39] A Pp.) 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet a csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [40] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeit kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont]. [41] A felülvizsgálati kérelemben az alperes megjelölte az Ebtv. 45. §

(1)bekezdését mint megsértett jogszabályhelyet, azonban ezzel összefüggésben a törvényi kötelezettsége ellenére a hivatkozott és a másodfokú bíróság által esetlegesen elkövetett jogszabálysértést tartalmilag nem írta körül, és az erre vonatkozó jogi álláspontját sem fejtette ki, indokait nem ismertette, ezért a Kúria az előzőekre figyelemmel ezen jogszabályi hivatkozását nem értékelhette. [42] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Az eljárásjogi szabálysértések tekintetében ugyan az új Pp. rendelkezéseire hivatkozott, azonban a keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel a perben az új Pp. 630. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Pp. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A felülvizsgálati kérelem a Pp. 272. §

(3)bekezdés alkalmazásával tartalma szerint az alperes a másodfokú bíróság bizonyítékértékelési, ténymegállapítási és mérlegelési tevékenységét vitatta [Pp. 206. §

(1)bekezdés], továbbá sérelmezte a bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok [Pp. 164. §

(1)bekezdés], illetve az ítélet indokolásával összefüggő kötelezettségek megsértését is [Pp. 221. §

(1)bekezdés]. [43] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint a jogerős ítélet nem támadható felülvizsgálati kérelemmel olyan kérdésben, amely a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya [Pp. 270. §

(1)bekezdés, BH1995.163., Kúria Mfv.I.10.775/2016/

1. számú és Mfv.I.10.027/2019/
2. számú ítéletek]. A felülvizsgálatnak csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás lehet az alapja, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. Amely kérdéssel az eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. [44] Az előzőekből következően a felülvizsgálati kérelemnek az Mt.
3. §

(1)és

(2)bekezdésének megsértésére tett előadását a Kúria nem vizsgálhatta, mivel erre az alperes az eljárás korábbi szakaszában nem hivatkozott. [45] A felülvizsgálati kérelem - tartalma szerint - alaptalanul állította a Pp. 221. §

(1)bekezdésének megsértését. A bíróságoknak a határozatokat a szükséges mértékben kell megindokolniuk, amelynek körét az adott ügy jellege és az eljárás során tisztázásra váró körülmények terjedelme határozza meg. Az eljárt bíróságok rögzítették a tényállást és az abból figyelembe vett körülményeket, továbbá a levont következtetésekről a bizonyítékok egybevetéséről is számot adtak. Önmagában az indokolási kötelezettség megsértése nem állapítható meg amiatt, hogy a levont következtetésekkel a fél nem ért egyet. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben több ügyben kifejtette, hogy „a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatás. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel való értelmezése egyéb iránt a bíróságok feladatai" {30/2014. (IX. 30.) AB határozat indokolás [89]}. [46] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [47] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a Pp. 206. §

(1)bekezdésére való hivatkozás kizárólag abban az esetben eredményezheti a felülvizsgálati kérelem alaposságát, amennyiben a jogerős ítéletből megállapítható tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség (BH2012.173., Kúria Mfv.I.10.300/2016/8., Mfv.I.10.558/2018/5., valamint Mfv.I.10.096/2019/4. számú ítéletek). [48] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a kereset elutasítását kérte, azonban megsértett jogszabályhelyként kizárólag eljárásjogi jogszabályhelyeket jelölt meg, tartalma szerint a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megsértését sérelmezte, anyagi jogi jogszabálysértésre nem hivatkozott, ezért mindez nem vezethet a felülvizsgálati kérelemmel elérni kívánt célhoz, vagyis a kereset elutasításához. [49] Az alperes az általa állított eljárásjogi jogszabálysértések tekintetében nem kérte azt sem, hogy a Kúria az előadása szerint jogsértő döntés hatályon kívül helyezése mellett utasítsa akár az elsőfokú bíróságot, akár a másodfokú bíróságot új határozat hozatalára. Az esetlegesen jogsértő ténymegállapításokból önmagukban azonban nem vonható le következtetés arra, hogy a másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként miért és mennyiben alkalmazta jogsértően az Mt. 78. §

(1)bekezdésében foglaltakat. [50] Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [51] Az eljárás során az alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §

(1)bekezdésére tekintettel köteles megfizetni a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét. [52] A Kúria a pertárgy értékét a Pp. 24. §

(1)bekezdés szerint határozta meg, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése értelmében állapította meg. [53] Perköltségként merült fel a felperes oldalán az őt képviselő ügyvéd munkadíja, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján határozott meg. [54] A pervesztes alperes ugyan hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárás illetékét megfizette, azonban ezt nem igazolta, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket köteles megfizetni a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése, valamint 15. §

(1)és

(3)bekezdései értelmében. [55] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [56] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. január
2. Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s. k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő