Mfv.10188/2019/9 – Kúria

(4)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.188/2019/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Gál Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: . Gáll Ferenc ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . ............. jogtanácsos A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.503/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 59.M.2927/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.503/2018/
4. sorszámú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 55.000 (ötvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 550.600 (ötszázötvenezer-hatszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes
5. október 1-től állt az alperes alkalmazásában p... b.... testületi tag munkakörben. Munkaviszonyát az alperes
6. szeptember 14-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg. Ennek indokolása szerint „A munkáltató a P... B... T... szervezeti egységben p... b.... testületi tag munkakörben foglalkoztatja Önt. A Magyar Nemzeti Bankról szóló
7. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: MNB törvény)
8. §

(2)bekezdése alapján a P... B... T..., amely a testület elnökéből és a b... testületi tagokból áll, szakmailag független. A függetlenség nemcsak magára a testületre, hanem annak elnökére és tagjaira is vonatkozik. A szakmai függetlenség biztosítja azt, hogy a b... testület elnöke és tagja nem utasíthatók, emiatt azonban a b... testületi tagság a munkáltató szempontjából fokozottabb bizalmi viszonyt kíván.

1. szeptember
2. napján a P... B... T... elnöke észlelte, hogy több olyan formanyomtatványon beküldött kérelem érkezik be az ügyfélkapun keresztül, amely a www......hu weboldalról indult. A kérelmek azért tűntek fel a testület elnökének, mert azok formátuma egyáltalán nem, tartalma pedig csak részben egyezett meg a testület által jelenleg használt formanyomtatvánnyal. A weboldal
3. szeptember
4. napjától nem elérhető, a P... B... T... hivatalos honlapjára irányítja a látogatót. A weboldalt a R... K... Kft. üzemeltette, amelynek Ön a tagja. Ön nem jelentette be a munkáltatónak, és nem kért engedélyt, hogy az Ön tulajdonában lévő gazdasági társaság a P... B... T... tevékenységéhez szorosan kapcsolódó weblapot kíván üzemeltetni az interneten. Az MNB törvény
5. §

(1)bekezdése előírja, hogy a munkáltató minden munkavállalója - a M... T... tagjainak kivételével - munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a bank elnökének előzetes engedélyével teljesíthet, létesíthet vagy tarthat fenn. Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, ezért engedélyköteles. Ezzel a jogszabályi kötelezettséggel Ön tisztában volt tekintettel arra, hogy

1. március 30-án méltányossági kérelmet nyújtott be a bank elnökének az újonnan alapítandó családi betéti társaság beltagja jogviszony létesítésére. Fentiekben leírt magatartása miatt súlyosan megrendült Önben a munkáltató bizalma, ezért munkaviszonyának fenntartása lehetetlenné vált." A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] [5] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása mellett az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen túlmenően 3.000.000 forint sérelemdíj megfizetését is igényelte arra hivatkozással, hogy az alperes az azonnali hatályú felmondással megsértette a becsülethez és jó hírnévhez, valamint egészséghez való jogát. Elsődlegesen állította, hogy az azonnali hatályú felmondást aláíró, munkáltatói jogkört gyakorló dr. M... Gy... a alperes neve elnöke nem cégszerűen írta alá, nem az aláírási címpéldánynak megfelelően szignózta az intézkedést, ezért az érvénytelen. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a P... B... T...i (...) tag munkaviszonyának megszüntetéséhez a b... testület elnökének a jóváhagyása szükséges, amely jelen esetben nem történt meg. Vitatta továbbá a felmondás indokát, mivel álláspontja szerint az alperes nem igazolta, hogy a felperes a R... Kft-vel olyan jellegű jogviszonyban állt, amely kimerítette a személyes közreműködés tényét, így engedélyköteles lett volna. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 59.M.2927/2015/
2. számú ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
3. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
4. §-nak

(1)bekezdés

1. a)
2. b)pontjára,

(2)bekezdésére, valamint a 22. §

(3)bekezdésében foglaltakra. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondást a munkáltatói jogkört gyakorló dr. M... Gy... írta alá. Ezt saját nyilatkozatában megerősítette, valamint a periratok között több olyan is szerepel, amelyen az azonnali hatályú felmondáson lévővel egyező szignó található. A jogviszony megszüntetés jogával az elnök, dr. M... Gy... élt. A felmondásban foglaltak tartalmát megismerte, azzal egyetértett, nyilatkozatában azt is megerősítette, hogy az intézkedésre dr. K... E... kezdeményezésére, valamint jóváhagyásával került sor. [8] Az MNB tv. 97. §

(4)bekezdése szerint a b... testület tagja munkaviszonyának megszüntetéséhez a b... testület elnökének a jóváhagyása szükséges. Az Mt. 22. §

(1)bekezdése pedig kimondja, hogy nyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatói nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha egyébként nem kötelező. [9] Fentiek értelmében nincs olyan jellegű kötelezettség, amely a jóváhagyó nyilatkozat megtételét írásbeli formához kötné. Ilyet a felperes munkaszerződése sem tartalmazott, és e tárgyban a felek közötti megállapodás sem jött létre. A munkaviszony megszüntetését dr. K... E... a ... elnöke kezdeményezte, és ő volt az, aki az azonnali hatályú felmondást átadta felperes részére, ismertetve annak indokait is. Dr. M... Gy... írásban, dr. K... E... tanúkénti meghallgatásakor pedig szóban úgy nyilatkozott, hogy az azonnali hatályú felmondáshoz dr. K... E... hozzájárult, és az az ő tudtával és beleegyezésével történt meg. [10] Nem lehetett az ügyben irányadónak tekinteni, hogy a ... elnöke más esetekben írásbeli hozzájárulást adott, mert ezen ügyekben nem ő volt a jogviszony megszüntetésének a kezdeményezője, hanem azt már az előkészített formában, jóváhagyásra továbbították a számára. [11] A bíróság álláspontja szerint az, hogy dr. K... E... a nyilatkozatát nem írásban tette meg, de azt szóban közölte a alperes neve elnökével, önmagában azt jelenti, hogy a felmondás az ő beleegyezésével és jóváhagyásával történt. Magát a felmondó iratot is dr. K... E... adta át a felperes részére, a helyszínen annak indokát is adta, a felmondás formai hibában nem szenved. [12] A felmondási ok vizsgálata körében az elsőfokú bíróság elsődlegesen arra hivatkozott, hogy dr. K... E... 2015. szeptember 9-én, a hivatalvezető távollétében szignálta az ügyeket, amikor olyan típusú formanyomtatványra lett figyelmes, amelyek nem felelnek meg a törvény által előírtaknak. Ezen formanyomtatványokon nem szerepelt a ... logója, hanem a jobb felső sarkukban a p.....hu megjelölés volt, azaz erről a honlapról töltötték le azokat. [13] Mind dr. K... E..., mind S... Zs...., a ... hivatalvezetője előadta, hogy a p.....hu-n található weboldal egy szakmailag jól megszerkesztett honlap volt, és olyan adatokat tartalmazott, amely „bennfentes" információk tudását feltételezte. [14] Az alperes vizsgálata kiderítette, hogy a kérdéses honlap mögött a R... K... Kft. áll üzemeltetőként, tagjai a felperes édesanyja mint ügyvezető, a felperes nővére és a felperes, tulajdonosokként. [15] Dr. K... E... ezt követően kezdeményezte a felperes jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetését, amelyet a alperes neve elnöke jóváhagyott, és a felperes jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntették. [16] Az MNB törvény 98. §

(4)bekezdése kimondja, hogy a tanácsba kijelölt b... testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétséget ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. [17] Az Mt. 8. §

(2)bekezdése szerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján alkalmas lehet annak jó hírneve, gazdasági érdeke megsértésére vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Az Mt. 52. §

(1)bekezdés d) pontja értelmében pedig a munkavállaló a munkaköre ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást köteles tanúsítani. [18] Az MNB törvény 154. §

(1)bekezdése a felperes munkaviszonyának létesítésekor hatályos szövege szerint „Az MNB-nek a

1. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az .... elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni. [19] A .... számú elnöki utasítás szabályozza a bank munkavállalóinak összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét. Eszerint „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony például a bedolgozói jogviszony, tagsági munkaviszony, munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, a szakcsoporti tagsági munkaviszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgárjogi társasági tevékenységnek a munkavégzésre irányuló elemei". Ezen szabályzatot a felperes megismerte, az abban foglaltakat tudomásul vette. [20] Az azonnali hatályú felmondás időszakában megállapítható volt, hogy a R... K... Kft. székhelye ugyan Sz.....on van, a cégkivonat ... pont alatti fióktelepként azonban a felperes lakcímét is megjelölték. [21] A tevékenységi kör vonatkozásában a ... nyilvántartási pont alatt információtechnológiai tanácsadás, ... pont alatt pedig adatfeldolgozás, web- hosting szolgáltatás van feltüntetve, .... pont alatt számítógépes programozás, illetve ... szám alatt egyéb információtechnológiai szolgáltatás. [22] A per során adat volt arra, hogy a felperes több, saját fejlesztésű honlap működtetésében vett részt, ezek az i....hu, k....hu, valamint h....hu weboldalak, amely domain neveinek regisztrálását egyaránt a felperes végezte el. A felperes l... portálon történő adatlapján is a webdeveloper&designer-ként tünteti fel magát. [23] A felperes elismerte a kérdéses honlapokhoz kötöttségét, azonban úgy nyilatkozott, hogy azokkal hobbiból, szabadidejében foglalkozott. Ennek ellentmond, hogy az alperes által csatolt www.p.....hu honlapon feltüntetett tartalom hasonlított struktúrájában a www.k....hu honlaphoz, másrészt megállapítható volt, hogy a www.p.....hu honlapon található információk olyan anyagok, amelyeket külsős, vagyis nem ... munkatárs személy nem rakhatott össze. Az is megállapítást nyert, hogy a honlap annak a R... K... Kft-nek a tulajdonában áll, amelynek többek között a felperes a tulajdonosa. Nevezett honlapok mögött a R... K... Kft. állt, azok használata tárgyában a társaság szerződött, illetve a társaság állított ki számlákat. Kapcsolattartóként kifejezetten a felperes volt megjelölve saját e-mail címmel és telefonszámmal. [24] Felperes állította, hogy a R... K... Kft. informatikai működését megbízási szerződés alapján külsős cégekkel láttatták el. Ezen kérdéskör tisztázása érdekében a bíróság megkeresésére felperes édesanyja, dr. G... F... ügyvezető akként nyilatkozott, hogy „A fejlesztés a kezdeti stádiumban körülbelül
2. nyarán elakadt, ezért külső vállalkozó igénybevételét terveztük. Erre azonban idő és anyagi forrás hiányában mésgem került sor, így a honlap törlésre került." Ennek alapján pedig a bíróság nem találta megállapíthatónak, hogy külsős szakértő igénybevétele történt volna a R... K... Kft. részéről, mint ahogyan azt a felperes állította. [25] Az azonnali hatályú felmondást követően nem sokkal,
3. szeptember 27-én a felperes tagsági jogviszonya megszűnt, csak a két korábbi tulajdonostárs maradt a gazdasági társaságban (felperes édesanyja és testvére). [26] Peradat, hogy
4. február 18-án a felperes e-mailt küldött dr. K... E...nak a ... elnökének az akkor folyamatban lévő új honlap kialakításával kapcsolatban. Eszerint a felperes felvetette annak ötletét, hogy az új területen nyomtatvány kitöltő program is legyen, és úgy nyilatkozott, hogy „nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik e téren már", így felajánlotta közreműködését. Összeállított egy demováltozatot, amellyel szemléltetni kívánta, hogyan működne a program az elképzelései szerint. Dr. K... E... ezt követően beszélt a bankbiztonsági területtel, akik azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a felperes által javasolt változat bankbiztonsági szempontból kockázatos. Dr. K... E... ekkor tájékoztatta a felperest, hogy a javaslatait nem fogadták el, és kifejezetten kérte, a témával ezután ne foglalkozzon. [27] A per során a felperes arra hivatkozott, hogy a kérdéses nyomtatványok esetében nem volt nyoma annak, hogy ezek ügyfélkapun keresztül, elektronikusan érkeztek volna. Dr. K... E... és S... Zs.... is egyezően adták elő, hogy a kérdéses dokumentumok nem elektronikusan, hanem postai úton érkeztetett küldemények voltak. Valamennyi tanú egyezően állította, és ezt a felperes is elismerte, hogy az alperesnél háromféle mód volt beadványok benyújtására. Egyrészt az elektronikus beadás, másrészt a személyes benyújtás, harmadrészt pedig a postán való megküldés. Ezt a rendszert egységesen ügyfélkapunak nevezték. Alperesi rendszerbe az ügyfélkapu megjelölés nemcsak elektronikus háttéri kérelembeadást jelentett, hanem mindhárom mód egységes megjelölését takarta. Ezért a felmondásban szereplő utalás is helytállóan hivatkozik rá az indokolásnál az érkezett nyomtatványok tekintetében. [28] A per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége, hogy a felperes korábban milyen jellegű, vagy minőségű munkát végzett, a felmondás indokait kellett vizsgálni. Erre tekintettel N... G... tanúmeghallgatása szükségtelen volt. [29] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes olyan magatartást tanúsított, amely a munkáltató esetében alappal adott okot bizalomvesztésre, és így a jogviszony megszüntetés nem ütközött jogszabályba. [30] A sérelemdíjjal a bíróság nem foglalkozott, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetés nem volt jogellenes. Önmagában a jogviszony megszüntetése nem alkalmas sérelemdíj megállapítására, amit a jogviszony megszüntetésén túl olyan jellegű plusz tényállást kell feltüntetni, amely egyértelműen megvalósítja a személyiségi jog sérelmét, ez jelen esetben nem volt megállapítható. [31] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.503/2018/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú eljárás illetékét és a perköltséget leszállította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen az alperesnek perköltséget, valamint fellebbezési illetéket. [32] A másodfokú bíróság ítélete szerint az elsőfokú eljárásban a felperes akként nyilatkozott, hogy nem vitatja, miszerint az azonnali hatályú felmondást dr. M... Gy... írta alá, de az nem volt cégszerű. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes nem vitatta azt a tényt, miszerint az intézkedést az alperes elnöke írta alá. Ezért abban a kérdésben kellett csak állást foglalni, hogy a munkaviszony során tett nyilatkozatai kapcsán az elnök köteles-e aláírási címpéldánnyal egyezően rögzíteni az aláírását, vagy azt eltérő módon is használhatja. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt jelentősége annak, hogy az aláírás cégszerű volt-e vagy sem, mivel a felperes sem vitatta az aláíró személyét. Értékelni kellett azt a tényt, hogy az alperes elnöke írásban két alkalommal is egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a felmondáson szereplő aláírást magáénak ismeri el, és az abban foglalt nyilatkozatot fenntartja. [33] A Pp.
6. §

(5)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság nem találta a bizonyítással összefüggő hiányosságnak azt a körülményt, hogy dr. M... Gy... alperesi elnököt a perben nem hallgatták meg. [34] A cégszerű aláírás hiánya nem eredményezi a felmondás jogellenességét a munkaszerződés megkötésének vagy módosításának esetéhez hasonlóan. Az Mt. 20. §

(3)bekezdése még abban az esetben is lehetővé teszi utólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának jóváhagyását, amennyiben a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatot nem az arra jogosult tette meg. [35] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy az ... belső szabályzatában, a felek jogviszonyára irányadó jogszabályban (Mt.), a köztük létrejött megállapodásban sem található olyan kötelező rendelkezés, amely a jogviszony megszüntetésével összefüggő jóváhagyó nyilatkozat írásbeliségére vonatkozik. Annak volt jelentősége, hogy a jogviszony megszüntetését megalapozó körülményeket a jóváhagyásra jogosult dr. K... E... ... elnök észlelte, ezt követően pedig munkáltatói intézkedést kezdeményezett. A tanúvallomásában egyértelműen állította, hogy a jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetését támogatta, az indokolás megfogalmazásában is részt vett. Ezzel egybehangzóan nyilatkozott dr. K... J... személyzeti vezető is, aki a tanúvallomásában előadta, hogy a ... elnöke volt a jogviszony megszüntetés kezdeményezője, az ő javaslata alapján készült az azonnali hatályú felmondás indokolása. Nem volt jelentősége annak, hogy más esetekben szerepelt a felmondáson a ... elnökének jóváhagyó aláírása, mivel ezen esetekben nem ő volt az intézkedés kezdeményezője. [36] Az alperes részben a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegést rótta a felperes terhére, nevezetesen, hogy bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és nem kért engedélyt a honlap létrehozásával összefüggő tevékenységre. Mindezt azonban bizalomvesztésre okot adó magatartásként is értékelte, hiszen azt is megállapította, hogy ez a sérelmezett magatartás miatt következett be. Az azonnali hatályú felmondás indokait tehát erre figyelemmel kellett értékelni. [37] A felperes a gazdasági társaságban fennálló tagságát, illetve személyes közreműködését köteles volt bejelenteni. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a R... K... Kft. tekintetében nem terhelte ilyen kötelezettség sem a tagság, sem a személyes közreműködés alapján. [38] Az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy nemcsak a p.....hu honlap létrehozásában, hanem ahhoz hasonló egyéb honlapok szerkesztésében is alapvető szerepe volt a felperesnek, abban tevékenyen részt vett. Egy informatikai ismereteket igénylő honlap létrehozása volt a felmondás tárgya, és ezzel összefüggésben indokolt volt vizsgálni a felperes közreműködését, illetőleg a korábbi tevékenységét is. [39] A másodfokú bíróság értékelte a felperes nyilatkozatait, miszerint három másik weboldal létrehozásában és működtetésében részt vett, azt azonban nem tudja, hogy ki üzemeltette a .....hu weboldalt. Ugyanakkor elismerte, hogy a többi honlapot ő hozta létre és előadta, hogy ezeket hobbiból üzemelteti. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a R... K... Kft-vel szerződő partnereknek a nyilatkozatát a perben, a honlapokkal kapcsolatos szerződéskötést illetően. A felperes informatikai érdeklődését és hozzáértését teljes mértékben alátámasztotta az alperessel fennállt munkaviszonya időtartama alatt a ... megújítandó honlapjának létrehozásával kapcsolatos felajánlás is. [40] A felperes nem segítette elő a tényállás feltárását, amikor nem kívánt válaszolni a bíróság azon kérdésére, hogy egyáltalán tudotte a p.....hu honlap létezéséről (... sorszámú jegyzőkönyv). [41] Az elsőfokú bíróság valamennyi bizonyíték értékelésével megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy a felperes, függetlenül a társasági szerződés rendelkezéseitől, ténylegesen személyesen közreműködött a R... K... Kft. informatikai jellegű tevékenységében. Ennek során a társaság nevében intézte több honlap létrehozását, üzemeltetését, egyebek között a felmondásban is hivatkozott p....hu honlapét is a domain név regisztrációját követően. A honlap tartalmának szakmai jellege alapján, melyet S... Zs.... tanúvallomása alátámasztott, illetve amiatt, hogy a honlapot üzemeltető R... K... Kft. szakembert nem vett igénybe, alappal vonta le azt a következtetést az elsőfokú bíróság, hogy abban a felperes személyesen közreműködött. [42] A felperes tévesen és megalapozatlanul állította a perben, hogy nem terhelte bejelentési, illetve engedélykérési kötelezettség, figyelemmel az MNB tv. 98. §

(4)bekezdésére és

1. §-ra. Nem volt vitatott, hogy a felperes ismerte az ezzel összefüggő elvárásokat, amelyekre maga a felmondás is tartalmazott utalást. A munkáltató által megfogalmazott bejelentési kötelezettség fennállását önmagában a felperes sem tette kétségessé. [43] A másodfokú bíróság álláspontja szerint felperes magatartása összeférhetetlenségi problémát is eredményezhetett volna, ha az általa meghatározott tartalommal készült kérelmek alapján adott esetben a felperes is részt vesz valamely kérelem elbírálásában a ... tagjaként. [44] A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a felperes tudományos tevékenységre irányuló fellebbezési érvelését. A felperes hobbinak majd tudományos tevékenységnek tekintette a honlapok létrehozásával, üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet. Annyiban önmagának is ellentmondott, hogy ha egyáltalán nem végzett munkát a p.....hu honlap tekintetében, illetve nem tudott ennek létezéséről, akkor miként befolyásolhatta a bejelentési kötelezettségét a más honlapokkal kapcsolatos tudományos tevékenysége. [45] A másodfokú bíróság megalapozatlannak és tévesnek találta az ügyfélkapu rendszerrel kapcsolatos felperesi hivatkozásokat is nem vitatva, hogy az ügyfélkapu és a hivatali kapu kifejezések nem azonosak. Az alperes az azonnali hatályú felmondás indokolásában az ügyfélkapu kifejezést használta, ami elektronikus úton érkezett beadványra enged következtetni. Önmagában a beadvány érkezésével kapcsolatos téves megjelölés azonban nem alapozta meg az azonnali hatályú felmondás jogellenességét, mivel az csupán a felperes magatartásának munkáltató általi észlelésével, és nem annak érdemi megítélésével volt összefüggésben. A munkáltatónak módja és lehetősége van a perben a nyilatkozatai konkretizálására, pontosítására. Ezt az alperes akként tette meg, hogy az ügyfélkapu szót több tanú egybehangzó vallomása útján egyértelműsítette. [46] A felperes által indítványozott N... G... tanú meghallgatása szintén nem befolyásolhatta a per érdemi elbírálását, csupán a felperes által kifogásolt - pertartamot növelte volna. Nem az alperesnél kialakult munkahelyi hangulat és a felperes munkavégzésének minősítése volt a felmondás tárgya. Az utóbbi körülményre maga a felperes is hivatkozott fellebbezésében. A R... K... Kft-vel összefüggésben megvalósult kötelezettségszegés és bizalomvesztés értékelését nem befolyásolta a felperes korábbi munkavégzése vagy a munkahelyi hangulat értékelése. [47] A másodfokú bíróság kizárólag a pertárgy értékének számításával kapcsolatban találta alaposnak a felperes fellebbezését. Az általa alkalmazott számítási módnak részletes indokát adta. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme és annak kiegészítése [48] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte perköltség fizetésre kötelezésével. Elsődlegesen kérte, hogy az alperes fizessen elmaradt munkabér jogcímén 2.056.369 forintot, cafeteria jogcímén 323.613 forintot, végkielégítésként 1.640.000 forintot, valamint 3.000.000 forint sérelemdíjat kamatokkal. Másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú vagy a másodfokú eljárás megismétlését indítványozta. [49] A felülvizsgálati érvelés szerint az első- és a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, iratellenes és logikai ellentmondásokat tartalmaz.
2. Eljárásjogi szabálysértésként utalt a Pp.
3. §

(2)bekezdésében foglalt előírásra, miszerint az eljárás indokolatlanul elhúzódott. Több személy vett részt bíróként az elsőfokú eljárásban, a személyi változásról azonban a felperest nem tájékoztatták. A felperes a Pp. 13. §

(1)bekezdés e) pontja szerint egy bíró kizárását is kérte az ügyből, amely ugyan megtörtént, de erről sem kapott indokolást. [50] Az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, megsértve ezzel a Pp. 3. §

(3)bekezdését, a Pp. 164. §

(2)bekezdését és a Pp.

1. §-át és
2. §-át. Ezen túlmenően a bíróság tévesen határozta meg a pertárgy értékét, ezáltal sérült a Pp.
3. §-ának

(1)bekezdése. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete sérti az MNB tv. 97. §

(4)bekezdését, valamint sérült az Mt. 78. §

(1)bekezdés

1. a)
2. b)pontja. [51] Dr. M... Gy... a munkáltatói jogkör gyakorlója nyilatkozata szerint ő hagyta jóvá és egyetértett az azonnali hatályú felmondással. Tehát nem gyakorolta a munkáltatói jogkört, az azonnali hatályú felmondás nem tőle származik. Az elsőfokú ítélet szerint dr. K... E... szóban hagyta jóvá az azonnali hatályú felmondást, a másodfokú tárgyaláson pedig az alperes jogi képviselője „ráutaló magatartásra" hivatkozott. Az eljáró bíróságok nem tettek eleget a Pp. 173. §

(4)bekezdésében foglaltaknak, dr. M... Gy...öt és dr. K... E...t nem szembesítették. [52]

1. A
2. március 1-jén tartott másodfokú tárgyaláson a ... elnök ráutaló magatartására vonatkozó alperesi nyilatkozatot nem jegyzőkönyvezték. A felperes jogi képviselője kifogást jelentett be, kérve a jegyzőkönyv kiegészítését, ami nem történt meg. [53]
3. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a tényállás megállapítása körében nem tartalmazza, hogy több jegyzőkönyv szerint a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján tájékoztatta a feleket arról, miszerint a perben alperest terheli a felmondásban foglalt indokok valóságának és okszerűségének bizonyítása. [54]

1. Az elsőfokú bíróság ítéletéből nem állapítható meg a pertárgy értékének meghatározása, a másodfokú ítélet az elsőfokú ítélet illetékre és perköltségre vonatkozó részét megváltoztatta megsértve a Pp.
2. §-át. A kereseti kérelemben ugyanis 7.469.982 forint volt, nem pedig az 5.506.369 forint pertárgyérték lett megjelölve. [55]
3. Ténykérdés, hogy írásbeli munkaköri leírást (szóbelit sem) az alperes a munkaszerződés
4. pontja előírása ellenére nem adott át a felperesnek, ennek hiányában fogalmilag kizárt a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségek megállapítása. [56]
5. A bíróságok a tényállást tévesen állapították meg, sérült a Pp.
6. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítékok szabad felhasználása és a bizonyítás eredményének a szabad mérlegelése elve. Ez nem jelentheti azt, hogy a bíróságok az alperest terhelő bizonyítási kötelezettség elmulasztásának figyelembevétele helyett az éveken át tartó eljárásban „magyarázatot fűznek" az azonnali hatályú felmondáshoz. A másodfokú ítélet ... oldalának közepétől a ... oldal közepéig a bíróság az elsőfokú ítélet helybenhagyását iratellenesen, logikai ellentmondásokkal és jogszabálysértően indokolja. [57]

1. A felperes a keresetében, illetve fellebbezésében és a per folyamán tett nyilatkozatait változatlanul fenntartotta. [58] A másodfokú bíróság iratellenesen hivatkozott arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának cégszerű aláírása hiányát tartja felperes jogszabálysértőnek. A felperes álláspontja szerint az nem állapítható meg, hogy kitől származik a „nyom", ami nem is hasonlít dr. M... Gy... perben benyújtott aláírására. A bíróságok tévesen tettek egyenlőségjelet az aláírás és a szignó közé. [59] A szignó nem cégszerű aláírás, ahogy dr. M... Gy... nyilatkozata szerint az azonnali hatályú felmondás „megismerése" és az „egyetértése" sem minősül joggyakorlásnak. [60] Bizalomvesztést csak kirívóan súlyos kötelezettségszegések kapcsán fogad el a bírói gyakorlat okszerű indokként. Jelen esetben a munkáltatói intézkedés kizárólag feltételezéseket tartalmaz. [61] A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt az Mt.
2. §

(4)bekezdése szerinti érvénytelenségre M... Gy... eljárásával összefüggésben. Az ... elnökének a perben tett írásbeli nyilatkozata alátámasztotta azt a felperesi álláspontot, hogy nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik az azonnali hatályú felmondás. [62] A felperes indítványozta a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghallgatását, amire nem került sor. Az idézésre két alkalommal sem jelent meg dr. M... Gy..., és az alperes jogi képviselőjének nyilatkozata szerint nem is volt várható, hogy a bírósági idézésnek eleget tesz, ezért volt kénytelen a felperes kérni, hogy az első fokon három éve folyó perben hozzon határozatot a bíróság. [63] Magyarország Alaptörvénye XXVIII. Cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A fentiek szerint az ... elnöke elhatározásától függ, hogy a bíróság előtt megjelenik-e vagy sem, ez pedig a felperest akadályozta a tisztességes eljárásban. [64]

1. A ... elnöke nem hagyta jóvá az azonnali hatályú felmondást, az ezzel ellentétes indokolás iratellenes. Dr. K... E...t jelen perben nem is lehetett volna tanúként meghallgatni, tőle elfogulatlan vallomás nem volt elvárható. [65] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az MNB tv.
2. §

(4)bekezdésében előírt „ jóváhagyás" jognyilatkozat nincs kötelező írásbeli alakszerűséghez kötve. A kezdeményezés és a jóváhagyás teljesen eltérő fogalmak, a kezdeményezést követően még nem lehet tudni, hogy egy eljárásnak mi lesz az eredménye. Kizárólag egy már meghozott, jelen esetben munkáltatói döntést lehetett jóváhagyni. Sem az Mt., sem az MNB tv. nem szól kezdeményezésről vagy előzetes jóváhagyásról, így dr. K... E...nak a felmondást megelőző tevékenysége irreleváns, munkajogi szempontból értelmezhetetlen. [66] Dr. K... E... tanúkénti meghallgatása nem azért sérti a Pp. 173. §át, mert munkaviszonyban áll az alperessel, hanem azért, mert az MNB tv. 97. §

(4)bekezdésében előírt „jóváhagyás" jognyilatkozatot mint az azonnali hatályú felmondás érvényességi kellékét nem közölte a felperessel. [67] 9. A felperes az MNB tv. 154. §

(1)bekezdésére, az Mt. 64. §

(2)bekezdésére és az Mt. 78. §

(1)bekezdésére utalással kifejtette, hogy az alperes munkaköri leírást a munkaszerződés ... pontjában foglalt kötelezettsége ellenére nem adott át a felperesnek, így munkaköri kötelezettségeinek megszegéséről fogalmilag nem lehet szó. A másodfokú bíróság jogszabálysértően figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a felperes által megalkotott honlapok létezéséről az alperes évek óta tudott, azok közismertek voltak, a felperes jogászdíjban részesült a k....hu elkészítéséért. [68] 10. Nem lett volna akadálya, hogy akár az első tárgyaláson határozatot hozzon a bíróság tekintettel arra, hogy a ... elnökének a jóváhagyása már ekkor sem volt meg, így az azonnali hatályú felmondás érvénytelensége aggálytalanul megállapítható volt. [69] 11. Az Mt. 25. §

(5)bekezdése szerint a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni. Az írásban közölt indokolást utóbb nem lehet megváltoztatni, kiegészíteni. Iratellenesen hivatkozott a másodfokú bíróság a honlapokra, és a közbeszúrt „rosszalló", hangulatkeltő megjegyzéseit pedig vissza kell utasítani. A felperes állította, hogy rendelkezik informatikai ismeretekkel, de ebből nem következik, hogy a www.p....hu honlap regisztrációját is ő végezte. [70] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az azonnali hatályú felmondásban közölt tényállítást, amelyben azt a fizikai lehetetlenséget állította az alperes, hogy több olyan formanyomtatványon beküldött kérelem érkezett az ügyfélkapun keresztül, amely a www.p.....hu weboldalról indult. A papír alapú formanyomtatvány az MNB mint hatóság nem létező „ügyfélkapu" elektronikus felületére nem tud megérkezni. [71] Dr. K... E... és S... Zs.... 2016. április 15-én tett tanúvallomása ellentétes volt a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló hatályban volt 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet 145. §

(2)bekezdésével. Dr. K... E... minden beérkező kérelemnél befogadó helyként jelölte meg az ügyfélkaput (azaz kísérletet tett arra, hogy összemossa az ügyfélkapu fogalmát az érkeztető irodáéval). S... Zs.... azonban kijelentette, hogy az ügyfélkapun elektronikus felületet kell érteni. [72] A R... K... Kft. feladatai ellátásához foglalkoztatott informatikus szakembert, így megalapozatlan az az érvelés, hogy a felperes személyesen közreműködött. [73] Jelen eljárásban a felperest semmilyen konkrét ügyre vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terhelte, az alperes állítása szerint az azonnali hatályú felmondás nem is a felperes munkavégzésével volt kapcsolatban. [74] A munkáltatói intézkedés nem tartalmazza annak a felperesi magatartásnak a megjelölését, amely engedélyköteles lett volna, és amely miatt az alperes bizalma súlyosan megrendült. [75] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása ... oldal ... bekezdése szerint dr. K... E... és S... Zs.... tanúsítja, hogy a ... tevékenységi körét érintő honlap létrehozásában és működtetésében részt vett a felperes munkaviszonyon kívüli magatartással. Ez ellentétben áll a jóhiszeműség követelményével. A másodfokú bíróság saját „kútfőjére" hivatkozva állította, hogy összeférhetetlenségi probléma is felvetődhetett volna. [76] A másodfokú tárgyaláson csupán az elsőfokú ítélet felolvasása történt, ami sértette a Pp. 246. §-ban foglaltakat és ez „sejtette" az ítélet tartalmát. [77] Az Mt. 22. §

(5)bekezdésére és a Pp. 139. §

(1)bekezdésére tekintettel tanúvallomásokkal nincs lehetőség az azonnali hatályú felmondás indokolását megváltoztatni. A tényállás nem felel meg a valóságnak, elektronikusan nem érkeztek beadványok. [78] A felperes változatlan álláspontja szerint N... G... a ... korábbi elnöke tanúmeghallgatása feltétlenül szükséges lett volna a jogvita eldöntése során. [79] A másodfokú bíróság ítéletében a sérelemdíjra vonatkozó kereset elutasítását indokolta, a felperes pedig fenntartja ezzel összefüggésben a perben tett nyilatkozatait. [80] A jogellenes azonnali hatályú felmondás következtében a felperes személyiségi jogai sérültek. Az intézkedés önmagában rendkívüli megalázó volt, és azt a látszatot keltette a felperes családja, barátai, kollégái körében, hogy a munkáját bármely okból nem látja el megfelelően, illetve olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony megszüntetéséhez vezetett. A jogellenes jogviszony megszüntetés következtében új munkahely keresésére kényszerült, a munkáltató intézkedése pedig személyével és munkájával kapcsolatban negatív benyomást keltett. A jogellenes felmondás anyagi bizonytalanságba sodorta, az ezzel járó idegeskedés, stressz megviselte egészségi állapotát. Az alperes jogellenes magatartása egész szakmai pályafutására és életútjára kihatással lesz. [81] A másodfokú ítélet indokolása a perköltség vonatkozásában nem követhető. [82] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. [83] A felperes maga sem vitatta, hogy az azonnali hatályú felmondást az alperes elnöke, dr. M... Gy... írta alá. Az elsőfokú eljárás során dr. M... Gy... két alkalommal is megerősítette írásban, hogy a perrel érintett felmondáson szereplő aláírás az övé. [84] Dr. K... E... ... elnök egyrészről a felperes munkaviszonyának megszüntetése kezdeményezése során, illetve a felmondás közlésekor ráutaló magatartással, másrészt az elsőfokú bírósági eljárásban tanúvallomásában előadottak során szóban is jóváhagyta a munkaviszony megszüntetését. [85] Az MNB tv.

1. §-ra utalással a felmondásban alperes kiemelte, hogy a felperes tisztában volt a fenti kötelezettségével, hiszen ennek egy másik társaság (R... Bt.) kapcsán eleget tett. [86] Egy társaság tagja akkor is személyesen közreműködőnek minősül, ha ugyan ennek ténye tévesen nem kerül feltüntetésre a tagok által elfogadott társasági szerződésben, azonban több konkrét, erre utaló bizonyíték is van. [87] A felperes tevékenyen személyesen is közreműködött a R... K... Kft. informatikai jellegű munkájában. E körben pedig nem állja meg azon hivatkozása a helyét, hogy társasági szerződésben erre utaló jelzés hiányában nem lehet szó személyes közreműködésről. [88] Dr. K... E..., valamint S... Zs.... tanúk elmondása alapján az alperesnél működő belső rendszer tekintendő ügyfélkapunak, amely egyaránt kezeli az elektronikusan, postai úton, vagy éppen személyesen érkeztetett küldeményeket. Ezen rendszerben kerültek felvezetésre az amúgy postai úton beérkező formanyomtatványok, mely végül felperes érintettségének feltárásához, illetve munkaviszonyának megszüntetéséhez vezettek. [89] Felperes évek óta a ... tag munkakörben volt foglalkoztatva, amely feladatkörben pontosan tudta, hogy milyen munkaköri kötelezettségek terhelik. Erre figyelemmel az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokkal is tisztában lehetett, mivel éppen a tárgyi évben tett ilyen irányú bejelentést a R... Bt-t illetően. [90] A felperes a „nyilatkozat - a M... T... tagjainak kivételével - a pénzügyi stabilitási tanács tagjaira, továbbá a ... elnökére és tagjaira, valamint az MNB tv.
2. §

(7)-

(9)bekezdése szerinti feladatokat ellátó munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásához elnevezésű iratot aláírta, ezzel pedig egyértelműen tudomásul vette az abban foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [91] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [92] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig, a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [93] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltéteknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény 3. - 6. pont). Ebből következően kizárólag azon felperesi érvelések voltak érdemben vizsgálhatóak, melyek a fenti előírásoknak megfeleltek. A korábbi beadványokra hivatkozás sem, csak a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokok voltak értékelhetőek. [94] A Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, amely követelménynek nem felel meg önmagában az Alaptörvényre utalás. Az Alaptörvény 14. Cikk

(1)bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének főbb szerve, erre vonatkozó előírásokat a 14. Cikk

(2)bekezdése tartalmazza. A bíróságok az Alaptörvény 15. Cikk

(1)bekezdésében foglalt igazságszolgáltatási, ezen belül jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával, és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ebből következően az Alaptörvény szabályainak vizsgálata alapvetően nem a rendes bíróságok, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A Kúria erre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben a jogszabályhely pontos megjelölésével ellátott, az ehhez fűződő jogi érvelést is tartalmazó felülvizsgálati előadások alapján értékelhette a jogerős határozatot (Mfv.I.10.702/2017.). [95] 1. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 3. §

(2)bekezdésének megsértését állította a per elhúzódására hivatkozással. Ezen jogszabály a nyilatkozati kötöttséget rögzíti, amelynek megsértése nem volt megállapítható. [96] A felperes a Pp. 13. §

(1)bekezdésének megsértésével összefüggésben állította, hogy dr. B... N... tanácselnök ügyből való kizárását kezdeményezte, amelynek a bíróság elnöke eleget tett, a per lefolytatására más bírót rendelt ki. A Pp.

1. §-a nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a bíró személyében történő változásról külön határozattal kellene dönteni, amelyről a kizárást kezdeményező felet (jelen esetben a felperest) tájékoztatni kellett volna. Ebből következően pedig jogszabálysértést nem követett el az elsőfokú bíróság. [97] A felperes felülvizsgálati kérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy az azonnali hatályú felmondásban foglaltak valóságának és okszerűségének bizonyítása az alperest terhelte. A bíróság e körben kioktatási kötelezettségének megfelelő módon eleget tett, nem sérült sem a Pp.
2. §

(3)bekezdése, sem a Pp. 164. §

(2)bekezdése, illetve a Pp.

1. §-a és
2. §-a. [98] Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében az MNB tv.
3. §

(4)bekezdésének megsértését állítva, hogy dr. K... E..., a p... b.... tanács (...) elnökének jóváhagyása hiányában az azonnali hatályú felmondás érvénytelen. [99] A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, miszerint a törvényben szabályozott „jóváhagyás" célja, hogy az erre feljogosított személy vagy testület a számára elfogadhatatlan munkáltatói döntés végrehajtását megakadályozhassa. Jelen esetben ezen jogosultság dr. K... E...t, a ... elnökét illette. [100] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a ... elnöke észlelte a felperes terhére rótt magatartást, annak kivizsgálását, majd a felperes jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetését kezdeményezte. Peradat, hogy a jogviszonyt megszüntető irat megfogalmazásában is részt vett. Dr. K... E... tanúvallomásában maga is úgy nyilatkozott, hogy „Én jóváhagytam, és ezen kívül magam is közöltem a felperessel a felmondást" (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal ... bekezdés). Ezen nyilatkozatot dr. K... J... személyzeti vezető is megerősítette. [101] Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a jóváhagyás tekintetében nincs kötelező előírás annak írásbeliségére nézve. A másodfokú bíróság helyesen hivatkozott az Mt. 20. §

(3)bekezdése alapján arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozata is utólagos jóváhagyásával pótolható, jelen esetben pedig dr. K... E... azon magatartásával, hogy a vizsgálat után az azonnali hatályú felmondást kezdeményezte, annak megfogalmazásában közreműködött és az intézkedést maga adta át, egyértelműen kifejezte ahhoz való hozzájárulását. A rendelkezésre álló bizonyítékokból ennek ellenkezője nem állapítható meg. [102] Az Mt. 78. §

(1)bekezdés

1. a)
2. b)pontjának megsértésére utalás alaptalan azon körülményre hivatkozással, hogy a tényállásból nem vonható le következtetés a kötelezettségszegés súlyára. A munkáltató intézkedését e körben megfelelően indokolta, annak megfogalmazásából egyértelműen kiderült, hogy a munkáltató a munkavállaló mely magatartását és miért találta olyan súlyúnak, amely a jogviszony megszüntetés jogszerű alapjául szolgálhat. [103] A Pp. 173. §

(4)bekezdésének megsértése sem volt rögzíthető, a bíróságok helytállóan mellőzték dr. K... E... és dr. M... Gy... szembesítését. A per adataiból egyértelműen az a következtetés volt levonható, hogy az intézkedést dr. K... E... kezdeményezésére és közreműködésével a munkáltatói jogkör gyakorló dr. M... Gy... hozta, így nem volt jogszabálysértés megállapítható amiatt, hogy nem történt fent nevezett személyek szembesítése, hiszen egyező nyilatkozatot tettek e körben. [104] 2. A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a ... elnök „ráutaló magatartására" vonatkozó alperesi nyilatkozatot a másodfokú bíróság nem foglalta jegyzőkönyvbe. A megsértett jogszabályhely megjelölésének hiányában ezen előadással nem volt módja a Kúriának foglalkozni. [105] 3. A Pp. 3. §

(3)bekezdésének megsértése sem volt megállapítható, a bíróságok a bizonyítási teher megfelelő kiosztásával folytatták le eljárásukat. Az alperesnek kellett igazolni az azonnali hatályú felmondásban foglaltakat így azt is, hogy a felperes a megjelölt gazdasági társaságban személyes közreműködést tanúsítva járt el. A bizonyítási eljárásnak mindez tárgya volt. [106]

1. A másodfokú bíróság ítéletében részletesen levezette számítási módját a pertárgyérték meghatározása során, a Pp.
2. §-a e körben nem sérült. [107]
3. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy munkaköri leírás hiányában kizárt a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés megállapítása. A felperes a munkaköri leírása nélkül is tudta mi a feladata, hiszen munkavégzését nem kifogásolta az alperes, továbbá tisztában volt a ... számú elnöki utasításban foglaltakkal,
4. október 15-én nyilatkozatot is tett az összeférhetetlenségi szabályok tudomásulvételéről. [108]
5. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
6. §

(1)bekezdésének megsértését is panaszolta, állítva, hogy a bíróságok nem tettek eleget a bizonyítékok szabad mérlegelése elvének. A hivatkozott jogszabály azonban a magyar nyelvű bírósági eljárásra tartalmaz előírásokat, amelyeket nyilvánvalóan jelen eljárásban megtartottak. A téves tényállás megállapítás körében pedig a felülvizsgálati kérelem ezen pontja megsértett jogszabályhelyet egyáltalán nem jelölt meg, így ennek vizsgálatára nem volt mód (1/

1. (II. 15.) PK. vélemény). [109]
2. A felperes felülvizsgálati kérelme szerint nem a munkáltatói jogkört gyakorló dr. M... Gy... aláírásának hiányát sérelmezte, hanem azt, hogy nem tudni, a szignó kitől származott. [110] A felperes kereseti kérelmében még egyáltalán nem hivatkozott arra, hogy az azonnali hatályú felmondáson szereplő aláírás esetleg nem dr. M... Gy...é lenne, illetve, hogy ez nem cégszerű. Utóbb, az elsőfokú eljárást befejező tárgyaláson is azt állította, hogy „A munkáltatói jogkör gyakorlójának az aláírása nem igazolt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik, szerintem cégszerű aláírást kellett volna M... úrnak prezentálni, amelyhez viszont az aláírási címpéldány összehasonlítása lett volna szükséges" (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal ... bekezdés). [111] Az azonnali hatályú felmondás (mint minden írásbeli munkajogi jognyilatkozat) úgynevezett egyszerű okirat (2017...), ebből következően az azonnali hatályú felmondáson nem volt szükség cégszerű aláírásra. Dr. M... Gy... a per irataihoz csatoltan két alkalommal is elismerte, hogy a szignó tőle származik, az azonnali hatályú felmondásról pedig ő döntött dr. K... E... előterjesztése alapján. Az iratok között több olyan is van, amelyen dr. M... Gy... szignója található anélkül, hogy annak hitelességét bárki kétségbe vonta volna. Így a felperes munkabérére vonatkozó munkaszerződés módosítás is csak szignózva van (.... szám alatti beadvány), amely esetében nem tette vitássá, hogy az az arra jogosulttól származna. [112] A felperes sérelmezte a Pp.
3. §

(5)bekezdésének megsértését azon az alapon, hogy a bíróságok - kérelme ellenére - eltekintettek dr. M... Gy... tanúkénti meghallgatásától. Az alperes neve elnökének kötelessége lett volna a tanúmeghallgatáson megjelenni, azonban kimentette magát, amit a bíróság elfogadott. A tanú meghallgatásától utóbb a felperes is eltekintett, és dr. M... Gy... két ízben megküldött - az aláírásáról és az azonnali hatályú felmondásról szóló döntéséről tett - előadását a többi bizonyíték egyértelműen alátámasztotta. Így nem történt olyan eljárásjogi szabálysértés, ami az ügy eldöntésére érdemi kihatással lehetett volna. [113] 8. A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróságoknak észlelniük kellett volna, hogy - figyelemmel az MNB tv. 97. §

(4)bekezdésében szabályozott, a ... elnököt megillető jóváhagyásra - dr. K... E...tól elfogulatlan tanúvallomás nem volt elvárható. A hamis tanúzás tilalmára vonatkozó törvényi kioktatást követően tette meg dr. K... E... a vallomását, amelyet alátámasztott mind S... Zs.... titkárságvezető, mind dr. K... J... személyzeti vezető tanúként tett előadása. A bizonyítékokat a bíróságok helytállóan értékelték (Pp. 206. §), azok felülmérlegelésére nem volt mód (BH.2002.29.). [114] A Pp. 173. §-a és az MNB tv. 97. §

(4)bekezdése megsértése sem volt megállapítható. A ... elnöke általi jóváhagyás - amely nem volt kötelezően írásban megteendő - címzettje az ... elnöke volt. A periratokból megállapíthatóan dr. K... E... kezdeményezte mind a vizsgálatot, mind az azonnali hatályú felmondást, annak megírásában közreműködött, a közlésnél eljárt, minderre tekintettel a bíróságok az eljárásra jogosult személy jóváhagyását illetően helyes következtetésre jutottak, dr. M... Gy... is elfogadta a ... elnök eljárását jóváhagyóként. [115]

1. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelemében, hogy a R... K... Kft. tagja volt, de személyes munkát itt nem végzett, ezért engedélykérési kötelezettsége sem állt fenn az alperestől. Mindezen állítással a peradatok ellentétesek. A bíróságok helyesen következtettek arra, hogy a p......hu domain regisztrációja a felpereshez volt köthető, ami a R... K... Kft-vel volt összefüggésbe hozható. A honlap tartalma szakmailag jól kidolgozott volt, amit S... Zs.... tanúvallomása alátámasztott. Az is bizonyított volt, hogy a honlapot üzemeltető R... K... Kft. szakembert nem vett igénybe annak működtetése során, amit az ügyvezető, dr. G... F... nyilatkozatában megerősített. Eszerint „A megjelölt honlap elkészítésének megkezdésére önállóan a társaságunk vállalkozott. A fejlesztés a kezdeti stádiumban (kb.
2. nyarán) elakadt, ezért külső vállalkozó igénybevételét terveztük, erre azonban idő és anyagi forrás hiányában mégsem került sor, így a honlap törlésre került" (.... sorszám alatti beadvány). A felperes ugyan ennek ellenkezőjét állította, azonban nem nevezett meg olyan személyt, aki informatikai szakemberként járt el a honlappal kapcsolatban. [116] A felperesnek az MNB tv.
3. §

(1)bekezdése értelmében bejelentési kötelezettsége volt, ennek bizonyítottan nem tett eleget, magatartása pedig az Mt. 78. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehetett. Az indokolásból világosan kitűnt a munkáltatói intézkedés alapja, illetve a bizalomvesztés ténye, így az Mt. 64. §

(2)bekezdése sem sérült. [117] A munkaköri leírás hiánya a jogsértő magatartás kimentésére nem volt alkalmas, a felperes az egyéb munkavégzés bejelentési kötelezettségével tisztában volt, az elnök .... számú utasítását igazoltan - megismerte. [118] Alaptalan az Mt. 78. §

(2)bekezdésére hivatkozás is, mivel az alperes nem a korábban létrehozott honlapokat sérelmezte, kizárólag - a vizsgálat megindítása után,

1. szeptember 10-től már nem fellelhető - honlappal összefüggésbe hozható R... K... Kft-nél végzett tevékenységét vizsgálta, és emiatt hivatkozott a bizalomvesztésre, ami jogszerű volt. [119]
2. A ... elnök általi jóváhagyást a bíróságok a felperes kérelme szerint vizsgálták, és a bizonyítási eljárást követően helyes következtetésre jutottak. A per indokolatlan elhúzódása nem volt megállapítható. [120]
3. Az Mt.
4. §

(2)bekezdésének megsértését is alaptalanul panaszolta a felperes. A bíróságoknak az azonnali hatályú felmondásban írtakat kellett vizsgálniuk. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a jogviszonyt megszüntető intézkedés indokolása összefoglalóan is történhet, és lehetőség van a perben arra, hogy a munkáltató a megjelölt indok keretén belül bizonyítsa intézkedése jogszerűségét (Mfv.I.11.020/2011.). Jelen esetben a bíróságok az azonnali hatályú felmondás körében vizsgálódtak, nem az indokolás megváltoztatása történt a tanúvallomásokkal (Mt. 22. §

(5)bekezdés; Pp. 139. §

(1)bekezdés). [121] Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének elbírálásakor nem volt annak kiemelt jelentősége, hogy a munkáltató intézkedése „ügyfélkapu" és nem „hivatali kapu" kifejezést tartalmazott. Dr. K... E... valamennyi igénybe vehető érkeztetési fórumot (postai kézbesítés; személyes beadás; elektronikus továbbítás) értett az „ügyfélkapu" alatt, míg S... Z... kizárólag az elektronikus kézbesítés formátumaként értelmezte ezen kifejezést. Nem volt vitás, hogy a felpereshez köthető honlap az interneten megjelent, onnan a ... és a bank biztonsági ellenőrzése által is elfogadott és jóváhagyott nyomtatványnak nem megfelelő formátumú irat vált letölthetővé, amely a bizalomvesztés alapjául szolgálhatott függetlenül attól, hogy az ilyen kérelem benyújtása adott esetben elektronikus felületen nem történhetett. Az egyéb módon benyújtott, nem szabályszerű iratok beadása azonban bizonyított. [122] A bíróságok megalapozottan mellőzték N... G... tanúkénti meghallgatását, annak megfelelő indokát is adták, így e körben sem történt jogszabálysértés. [123] A Pp.

1. §-a szerint a tárgyalás megnyitása után az elnök, vagy az általa kijelölt bíró az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti. A másodfokú bíróság ezen kötelezettségének eleget tett, továbbá a fellebbezésben foglalt érvelését a felperes előadhatta. Önmagában azzal, hogy nem adott lehetőséget felperesnek a szerinte „ellentmondónak minősített nyilatkozatokat egyértelműsíteni", jogszabálysértést nem követett el. Fellebbezésében a felperes megtehette észrevételeit az elsőfokú bíróság ítéletére. [124] A felperes a perben tett sérelemdíjra vonatkozó állításait a felülvizsgálati eljárásban is fenntartotta. E körben azonban jogszabálysértést nem jelölt meg, így azzal érdemben nem volt mód foglalkozni (1/
2. (II. 15.) PK. vélemény). [125] A felperes hivatkozott arra, hogy a másodfokú ítélet perköltségre vonatkozó indokolása nem követhető. Ebben a körben sem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet, sem a szerinte helyes számítást nem terjesztette elő, így ezen felülvizsgálati hivatkozás sem képezhette jelen eljárás tárgyát. Korábban ugyan megjelölte a Pp.
3. §-nak megsértését, de itt sem adta elő a szerinte megfelelő számítási módot, sem az illeték, sem a perköltség összegét tekintve. [126] A fentiek alapján a jogerős ítélet helyesen foglalt állást az azonnali hatályú felmondás jogszerűségéről, ezért a Kúria a másodfokú bíróság döntését a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [127] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. [128] Az 5.506.369 forint pertárgyérték alapulvételével az eljárási illeték mértékének megállapítása az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §

(1)és

(3)bekezdése alapján történt, míg viselése a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. és
3. §-án alapul. [129] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [130] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. február
2. . Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő