← Magyarország

Pf.20084/2020/2 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.084/2020/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Fábián Ágoston ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a jogi képviselővel nem rendelkező I.rendű alperes neve I. rendű (cím) és a Dr. Gombkötő Péter ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Dr. Gombkötő Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt II.rendű alperes neve II. rendű (cím) alperesek ellen alapítvány kuratóriuma új tagjának nyilvántartásba történő bejegyzése iránt indított perben az Egri Törvényszék 12.P.20.438/2017/
  2. számú ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 20 000 (húszezer) forint másodfokú eljárással felmerült költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Heves Megyei Bíróság Pk.60.../20../
  4. számú végzésével A-..6 számon nyilvántartásba vett I. rendű alperes alapítója a felperes volt. A II. rendű alperes az I. rendű alperesi alapítvány kuratóriumának tagja. Az I. rendű alperesi alapítvány önálló jogi személyiségű szervezeti egysége a K. Sz. Sz. O. és K. G. C.. [2] A
  5. január hó
  6. napján megtartott kuratóriumi üléséről felvett jegyzőkönyv tartalmazza a felperes 1/
  7. (I.28.) számú határozatát, amelyben azon „a mai naptól" az I.rendű alperes alapítói jogok gyakorlására Vné Dr. H. D-t jelölte ki azzal, hogy alapítói jogokat az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírásától gyakorolja. Az egységes szerkezetű alapítói okiratban alapítóként Vné Dr. H. D-t tüntették fel. Az Egri Törvényszék a
  8. február hó
  9. napján kelt Pk.60.../20../
  10. sorszám alatti végzéssel az alapítói jogok gyakorlójaként bejegyezni rendelte Vné Dr. H. D-t, azzal, hogy a nyilvántartó lap egyéb adatai nem változtak. [3] Ezt követően a
  11. április hó
  12. napján tartott kuratóriumi ülésen a felperes kérte, hogy az alapítói jogok gyakorlására feljogosított személyként megjelölt Vné Dr. H. D. kerüljön törlésre a nyilvántartásból és a közhiteles nyilvántartásba kerüljön bejegyezésre az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyként másik gyermeke, H. Gy.. Indokoltnak találta továbbá a II. rendű alperes kuratóriumi tag kinevezésének megszüntetését, helyette kuratóriumi tagnak Bné F. A.-t nevezte ki. A fentiekről az alapító 7/
  13. (IV.12.) számú határozatot hozott. [4] Az Egri Törvényszék a
  14. április hó
  15. napján kelt Pk.60.../20../
  16. sorszám alatti végzéssel a közhiteles nyilvántartásból Vné Dr. H. D-t, mint az alapítói jogok gyakorlóját törölte, egyben H. Gy.-t, mint az alapítói jogok gyakorlóját bejegyezte, azzal, hogy kijelölése a felperes halálának esetére szól. [5] Vné Dr. H. D. által előterjesztett kereset alapján az Egri Törvényszék 12.P.20.255/2017/
  17. sorszám alatti ítéletével a felperes 7/
  18. (IV.12.) számú alapítói határozat részét képező azon határozatát, amellyel visszavonta Vné Dr. H. D. kijelölését az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyként és helyette az alapítói jogokat gyakorló személyként H. Gy.-t jelölte ki, hatályon kívül helyezte. Az ítéletet a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.428/2018/
  19. sorszám alatti ítélettel helybenhagyta. [6] Vné Dr. H. D. emellett az alapítvány bíróság által nyilvántartott adatainak hatályon kívül helyezése iránt is keresetet terjesztett elő, az Egri Törvényszék 12.P.20.296/2017/
  20. sorszám alatti ítéletével a létesítő okirat kelte és az alapítói jogok gyakorlója vonatkozásában az Egri Törvényszék Pk.60.../20../
  21. sorszám alatti végzésének az ezen bejegyzések törlő adatait és az ezt követően bejegyzett adatokat egyaránt hatályon kívül helyezte és megkereste a nyilvántartó bíróságot, hogy a fent írt adatokat törölje a közhiteles nyilvántartásból. Az ítéletet a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.468/2018/
  22. sorszám alatti ítélettel helybenhagyta, a másodfokú jogerős ítéletet a perbíróság
  23. október hó
  24. napján megküldte a nyilvántartó bíróságnak. [7] A felperes
  25. július hó
  26. napján keresetlevelet terjesztett elő az Egri Törvényszéken Vné Dr. H. D. I. rendű és az 'I. rendű alperes neve' II. rendű alperessel szemben azon nyilatkozata érvénytelenségének megállapítása iránt, amellyel az alapítói jogok gyakorlójának Vné Dr. H. D-t jelölte ki. [8] A felperes
  27. május hó
  28. napján kelt változásbejegyzési kérelem benyújtásával az Egri Törvényszéknél kérte az új kuratóriumi tag nyilvántartásba vételét. A II. rendű alperes nyilatkozatára tekintettel a nyilvántartó bíróság Pk.60.../20../
  29. sorszám alatti végzésével a változásbejegyzési eljárást megszüntette, egyben felhívta a felperest, hogy 30 napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagjának nyilvántartásba történő bejegyzését, mely határozatot
  30. június hó
  31. napján kézbesítettek a felperes meghatalmazott jogi képviselőjének. A felperes ezt követően a törvényi 30 napos határidőn belül terjesztette elő keresetlevelét. [9] A felperes keresetében kérte az 'I. rendű alperes neve' kuratóriumából visszahívott II. rendű alperes kuratóriumi tagságának törlését, és Bné F. A. kuratóriumi tag nyilvántartásba történő bejegyzését. Kérte a II. rendű alperes perköltségben történő marasztalását is. Állította, hogy a II. rendű alperes kuratóriumi tagsága közvetlenül veszélyezteti az alapítvány céljának megvalósulását. Az I. rendű alperes a felperes keresetét nem ellenezte. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, állította, hogy a felperes ilyen tartalmú kereset benyújtására nem jogosult, mert
  32. január
  33. napja óta az alapítói jogok gyakorlója nem ő, hanem Vné Dr. H. D.. Érdemben is vitatta, hogy tevékenysége veszélyeztetné az alapítvány céljainak elérését. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [11] Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes a perbeli jogviszonnyal összefüggésben rendelkezik-e kereshetőségi joggal, kifejtve, hogy ez érdemben vizsgálandó kérdés, ha a felperes nem rendelkezik aktív perbeli legitimációval, a keresete ítélettel utasítandó el. [12] Habár az Egri Törvényszék előtt a felperes pert indított azon jognyilatkozata érvénytelenségének megállapítása érdekében, amellyel az alapítói jogok gyakorlására Vné Dr. H. D.-t jelölte ki, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperesi perbeli legitimáció vizsgálata körében a tárgyalás felfüggesztése nem indokolt a folyamatban lévő polgári ügy jogerős befejezésééig. [13] Rögzítette, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
  34. évi CLXXI. törvény (továbbiakban Cnytv.)
  35. §

(1)bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 3:
  2. §
(2)bekezdése alapján a kuratórium valamely tagjának visszahívására az alapítói jogok gyakorlója jogosult, szintén az alapítói jogok gyakorlója kérheti változásbejegyzési kérelemmel a nyilvántartó bíróságtól, hogy nemperes eljárás során az általa kijelölt új kuratóriumi tagot vegye nyilvántartásba. A Cnytv. 56. §
(3)bekezdése is az alapítót jogosítja fel perindításra az alapítvány kuratóriuma új tagjának a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. [14] A felperes volt az I. rendű alperes alapítója, azonban
  1. január hó
  2. napján kelt határozatával az alapítói jogok gyakorlására Vné Dr. H. D-t jelölte ki, akit a nyilvántartó bíróság
  3. február hó
  4. napján a Pk.60.../20../
  5. sorszám alatti végzéssel a közhiteles nyilvántartásba az alapítói jogok gyakorlójaként bejegyzett. Ezt követően a nyilvántartó bíróság
  6. április hó
  7. napján kelt Pk.60.../20../
  8. sorszám alatti végzéssel a nyilvántartásból törölte Vné Dr. H. D.-t, és az alapítói jogok gyakorlójaként H. Gy.-t jegyezte be. A bíróság jogerős ítélettel a felperes Vné Dr. H. D. kijelölését visszavonó határozatát hatályon kívül helyezte, illetve másik jogerős ítélettel hatályon kívül helyezte az Egri Törvényszék Pk.60..../20../
  9. sorszám alatti végzésének az alapítói jogok gyakorlójára vonatkozó bejegyzések törlő adatait és az ezt követően bejegyzett adatait is és megkereste a nyilvántartó bíróságot ezen adatok törlése érdekében. A felperes, mint eredeti alapító, alapítói jogait
  10. január hó
  11. (helyesen január 28.) napjáig gyakorolhatta. Sem az
  12. évi IV. törvény, sem az új Ptk., sem pedig más jogszabály alapján nem jogosult azonban az eredeti alapító a közhiteles nyilvántartásban alapítóként feltüntetett magánszemély helyett vagy esetleg mellett a Cnytv.
  13. §
(3)bekezdése alapján keresetlevél benyújtásával a kuratóriuma új tagjának bejegyzését kérni. Miután a nyilvántartó bíróság Pk.60.../20../
  1. sorszám alatti végzését követően a közhiteles nyilvántartás már H. Gy.-t tüntette fel az alapítói jogok gyakorlójaként, majd a jogerős ítéleteket követően az alapítói jogok gyakorlójaként Vné Dr. H. D.-t tartalmazta, a felperes a keresetlevél benyújtásának időpontjában nem minősült olyan alapítónak, aki a Cnytv.
  2. §
(3)bekezdése alapján keresetet terjeszthet elő. A felperes keresetét ezért a felajánlott bizonyítás mellőzése mellett elutasította. [15] A felperes fellebbezésében elsődlegesen kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban Pp.) 252. §
(3)bekezdése alapján. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak a tárgyalást az Egri Törvényszék előtt 27.P.20.165/
  1. ügyszám alatt folyamatban lévő, jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránti per jogerős befejezéséig fel kellett volna függesztenie, mert csak ezen perben hozott jogerős döntés alapján állapítható meg, hogy jelen perben rendelkezik-e perbeli legitimációval. Az elsőfokú bíróság a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét anélkül utasította el, hogy akár végzésében, akár az ítéletben ennek indokát adta volna. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta az általa előadottakat, bizonyítást, indítványai ellenére, nem folytatott le. Jogi álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp.
  2. § rendelkezését, mivel kizárólag a korábban folyamatban volt perben hozott ítéleteken alapul. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  3. §-át sértve nem biztosította a perben a felek esélyegyenlőségét, sérült a felperes a jogvita elbírálásához, a per tisztességes lefolytatásához fűződő joga. [16] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [17] A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását, továbbá a felperes kötelezését a másodfokú eljárás során felmerült költségeinek megfizetésére. Továbbra is hangsúlyozta, hogy a kuratóriumi tagságáról történő visszahívásról szóló 7/
  4. (IV.12.) számú alapítói határozatot nem az arra jogosult személy hozta meg, ezért az nem volt jogszerű, erre tekintettel e tárgykörben a pert is jogellenesen indították meg ellene. Az elsőfokú bíróság ezt a per megindításakor érdemben nem vizsgálta, többszöri kérelme ellenére a tárgyalást nem függesztette fel a 12.P.20.255/
  5. szám alatti per jogerős befejezéséig, holott az abban hozott döntés jelen per előkérdése volt. A Debreceni Ítélőtábla jogerős döntéséből következően a kérdéses alapítói döntés meghozatalakor a felperes már nem rendelkezett az alapítói jogokkal, jelen perben tehát perképessége nem áll fenn. [18] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja és
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A fellebbezés nem alapos. [20] Az ítélőtábla annyiban egyetértett a felperesi fellebbezésben foglaltakkal, hogy az Egri Törvényszék előtt 27.P.20.165/
  1. számon folyamatban lévő perben meghozott jogerős döntés jelen per elbírálásának előkérdése volt, ezért Pf.II.20.009/2019/
  2. szám alatti végzésével a per tárgyalását ezen eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az Egri Törvényszék azon eljárásban meghozott ítéletében a felperes jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét elutasította, a 27.P.20.165/2018/74-II. szám alatti ítéletet a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.560/2019/
  3. szám alatti ítéletével helyben hagyta, az előzményi peres eljárás tehát jogerősen befejeződött, ezért az ítélőtábla a tárgyalás folytatásáról rendelkezett, és a felperes fellebbezését érdemben bírálta el. A hivatkozott eljárást a bíróság ugyanezen tanácsa folytatta le, így annak eredményéről a Pp.
  4. §
(2)bekezdése szerinti hivatalos tudomással bír. Erre tekintettel a kereset elbírálásának alapjául szolgáló tényállást azzal egészíti ki, hogy a felperes jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása iránti keresetét a bíróság jogerős ítéletével elutasította, ennek megfelelően a felperes
  1. január
  2. napján kelt alapítói határozata az alapítói jogok gyakorlójának kijelöléséről érvényes. [21] Az ítélőtábla a logikai sorrendre tekintettel elsődlegesen a felperes másodlagosként előterjesztett, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezési kérelmét vizsgálva megállapította, hogy az ítélet hatályon kívül helyezésének a Pp.
  3. §
(3)bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elsőfokú bíróság a bizonyítást a kereset eldöntéséhez szükséges mértékben lefolytatta, annak kiegészítése, megismétlése nem szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a Pp.
  1. § rendelkezéseit sem. A perben vitatott volt, hogy a felperest jelen perben kereshetőségi jog megilleti-e, amelyről annak függvényében foglalhatott állást a bíróság, hogy a felperes
  2. január
  3. napján tett alapítói nyilatkozatával az alapítói jogok gyakorlására véglegesen és érvényesen más személyt jelölt-e ki. Erről a kérdésről ugyanakkor az Egri Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla már jogerős ítéleteket hozott, amelyek ugyan jelen perben érvényesített jog tekintetében nem teremtenek ítélt dolgot, de a peresített jogviszony alapján a feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket végérvényesen meghatározzák, jelen perben is irányadóak. Nem sérti ezért a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettséget, ha az elsőfokú bíróság ezen ítéletek megállapításait rögzíti a részletes indokolás megismétlésének mellőzésével. A felperes fellebbezésében pontosan nem jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság mely módon sértette a Pp.
  1. § rendelkezéseit. Nem tekinthető önmagában a tisztességes eljáráshoz való jogot sértőnek, ha a bíróság valamely fél felfüggesztés iránti kérelmének nem ad helyt, ezen döntése az ítélet elleni fellebbezésben sérelmezhető. Az ítélőtábla a felperes indítványára a tárgyalás felfüggesztését elrendelte. [22] A felperes elsődleges, az ítélet megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelme szintén megalapozatlan. A II. rendű alperes perbeli beadványaira tekintettel az ítélőtábla mindenekelőtt rögzíti, hogy a perbeli jogképesség, a perbeli cselekvőképesség illetőleg a perbeli legitimáció nem azonos fogalmak. A perbeli jogképesség a Pp.
  2. §-a alapján valamennyi élő természetes személyt megilleti, a perbeli jogképesség hiánya a keresetlevél idézés nélküli elutasítását, vagy a per megszüntetését vonja maga után. A perbeli cselekvőképességet a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szabályozza, teljes perbeli cselekvőképessége annak van, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. A perbeli cselekvőképesség hiányának jogkövetkezményeit a Pp. 33. §
(2)bekezdése határozza meg. A felperes mind perbeli jogképességgel, mind perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. A kereshetőségi jog azt fejezi ki, hogy a felperest megilleti-e, és a felperest illeti-e meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. Annak elbírálása, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsága (kereshetőségi joga) az általa megjelölt alperesekkel szemben fennáll-e, az ügy érdemére tartozó olyan anyagi jogi kérdés, amelynek tárgyában a bíróságnak ítélettel kell határoznia. Ez esetben nem kerülhet sor sem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására, sem a per megszüntetésére (BH2001.388.), azaz a perbeli legitimáció hiánya a kereset érdemi elutasításához vezet, ahogy azt az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan kifejtette. A perbeli legitimáció kivételesen lehet eljárásjogi kérdés is, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható, ez utóbbi esetben a perbeli legitimáció hiánya a Pp. 176. §
(1)bekezdés g) pontja alapján a keresetlevél elutasításához, vagy a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a per megszüntetéséhez vezet (EBH
  1. 1227). [23] Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal abban, hogy elsődlegesen a perben azt kellett vizsgálni, a felperest megilleti-e a perbeli alanyi jog az alperesekkel szemben, ennek hiányában ugyanis a keresetben foglaltak érdemi vizsgálata, ezzel kapcsolatban bizonyítás lefolytatása szükségtelen. [24] Ahogyan az elsőfokú bíróság helytállóan kifejtette, a Ptk. 3:
  2. §
(2)bekezdése értelmében a kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. A Cnytv.
  1. § az alapítói jogok gyakorlóját jogosítja fel arra, hogy változásbejegyzési kérelem benyújtásával az új kuratóriumi tag nyilvántartásba vételét kérje. Az
  2. §
(3)bekezdése az alapítót jogosítja fel arra, hogy amennyiben a változásbejegyzési eljárást a bíróság az érintett kuratóriumi tag vitatására tekintettel megszünteti, keresetlevél benyújtásával kérje a bíróságtól az új kuratóriumi tag nyilvántartásba történő bejegyzését. [25] Az Egri Törvényszék Pk.60.../20../
  1. sorszám alatti végzésével a közhiteles nyilvántartásból Vné Dr. H. D.-t törölte, és az alapítói jogok gyakorlójaként H. Gy.-t tüntette fel, azzal, hogy kijelölése a felperes halála esetére szól. A végzés időpontjától,
  2. április
  3. napjától a közhiteles nyilvántartás alapítóként így a felperest jelölte meg. Ugyan az
  4. sorszám alatti végzés erre vonatkozó rendelkezéseit jogerős bírósági ítélet hatályon kívül helyezte, azonban csak a jogerős ítélet megküldését követően (
  5. október 17.) kerülhetett sor arra, hogy a nyilvántartásból a felperest, mint alapítót töröljék.
  6. május
  7. napján a II. rendű alperes kuratóriumi tagságának megszüntetéséről, és Bné F. A. kuratóriumi taggá kijelöléséről szóló változásbejegyzési kérelem benyújtásakor tehát a közhiteles nyilvántartásban alapítóként a felperes szerepelt. A nyilvántartó bíróság a változásbejegyzési eljárást megszüntető végzést a felperesnek kézbesítette és felperest tájékoztatta a keresetindítás lehetőségéről. A keresetlevelét előterjesztésének időpontjában (
  8. július
  9. napja) a közhiteles nyilvántartás alapítóként szintén a felperest tüntette fel, a keresetlevél visszautasítására, az eljárás megszüntetésére ezért a Pp.
  10. §
(1)bekezdés g) pontjára hivatkozva nem kerülhetett sor. [26] Ettől elkülönül annak megítélése, hogy a felperest ténylegesen megilleti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. E körben annak van jelentősége, hogy az anyagi jog szabályai szerint a felperes ténylegesen az alapítói jogok gyakorlója volt-e a II. rendű alperes kuratóriumi tagságának megszüntetésekor, a keresetlevél előterjesztésekor. E kérdésben ugyanakkor az Egri Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéleteiben már állást foglalt. Az Egri Törvényszék 12.P.20.055/2017/45. sorszám alatti ítéletét helybenhagyó Pf.II.20.428/2018/5. szám alatti ítéletében kifejtettek szerint 2017. január 28. napján kelt határozatával a felperes, mint alapító a Ptk. 3:394. §
(1)bekezdés
  1. fordulata szerint az alapítói jogok gyakorlásáról véglegesen lemondott, és annak gyakorlására még életében Vné Dr. H. D.-t jelölte ki, akinek kijelölése teljes körű, a módosított alapító okirat aláírásától kezdődő volt. Az alapítói jogok gyakorlójának kijelölése olyan egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amely az elfogadással hatályosul, ahogyan az a jelen esetben is megtörtént. Az alapítói jogokat a kijelölést követően, a bejegyző végzés jogerőre emelkedése után jogszerűen már csak Vné Dr. H. D. gyakorolhatta. A jogerős ítélet részletesen tartalmazza, hogy a bíróság mely bizonyítékok és jogi indokok alapján hozta meg azon ítéletét, ennek megismétlése jelen perbeli ítéletben szükségtelen. A jogerős ítéletet a Kúria időközben született Pfv.IV.21.415/2018/
  2. számú ítéletével hatályában fenntartotta. [27] A felperes az Egri Törvényszék előtt 27.P.20.165/
  3. szám alatt folyamatban volt perben a
  4. január
  5. napján tett alapítói egyoldalú jognyilatkozata érvénytelenségének megállapítását kérte több jogcímen. Keresetét azonban az elsőfokú bíróság elutasította, ítéletét a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.560/2019/
  6. szám alatti ítéletével helybenhagyta. E jogerős ítélet szerint nem bizonyított, hogy a felperes a jognyilatkozat megtételekor cselekvőképtelen állapotban lett volna, a jognyilatkozat tévedés és megtévesztés címén közölt megtámadása nem vezetett eredményre, a jognyilatkozat alaki okból sem érvénytelen. Ennek részletes indokait ezen ítélet rögzíti, annak jelen ítéletben való ismételt rögzítése nem indokolt. [28] A Cnytv.
  7. §
(1)bekezdése szerint a civil szervezetek bírósági nyilvántartása közhiteles, azonban lehetőség van az adataival szembeni bizonyításra. Habár mind a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor, mind a keresetlevél előterjesztésekor a nyilvántartásban alapítói jogok gyakorlójaként a felperes szerepelt, a fenti jogerős ítéletek szerint a felperes már 2017. január 28. napjától kezdődően nem gyakorolhatta jogszerűen az alapítói jogokat, így a Ptk. 3.398. §
(2)bekezdése szerint nem rendelkezhetett a kuratórium tagjának visszahívásáról, és nem volt jogosult a Cnytv.
  1. § szerinti változásbejegyzési eljárás megindítására, továbbá arra sem, hogy a Cnytv.
  2. §
(3)bekezdése alapján perben kérje az új kuratóriumi tag bejegyzését a nyilvántartásba. A felperest az e perben érvényesített anyagi jog az alperesekkel szemben nem illeti meg, kereshetőségi jogának hiányában az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozottan utasította el, ezért ítéletét az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [29] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni saját másodfokú eljárással felmerült költségeit, köteles továbbá megtéríteni a II. rendű alperes másodfokú eljárással felmerült költségét. Az ítélőtábla a II. rendű alperes költségeként a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján felszámítható ügyvédi munkadíjat vett figyelembe. Debrecen,
  1. március
  2. Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Szrogh Csaba s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.