Gf.30341/2007/8 – Debreceni Ítélőtábla

Gf. IV. 30.341/2007/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla az Almási és Borsy Ügyvédi Iroda (4025 Debrecen, Hatvan u.
2. I/2.; ügyintéző: Dr. Borsy János ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Bencző Ügyvédi Iroda (4026 Debrecen, Bethlen u. 10-
3. I/11.; ügyintéző: Dr. Bencző Ákos), a Dr. Szabó József (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 21.) és a Dr. Helmeczy László (1054 Budapest, Szemere u.
4. II/3.) ügyvédek által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, kötbér és kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
5. március 29-én meghozott -
6. május 25én kijavított - 5.G.40.003/2006/
7. számú ítélete ellen, a felperes részéről
8. sorszámon, az alperes részéről pedig
9. sorszámon benyújtott fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásban, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. A fellebbezett rendelkezések közül az alperes kötbérfizetésre kötelezését helybenhagyja, egyebekben - a felperes kötbért meghaladó kártérítési igénye és a perköltség tekintetében - pedig hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a felperes másodfokú perköltségét 1 250 000 (Egymillió-kettőszázötvenezer) Ft-ban állapítja meg. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
10. március 29-én meghozott és
11. május 25-én kijavított
12. sorszámú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 24 292 224 Ft kötbért és annak
13. szeptember 21-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatát, továbbá 507 699 Ft perköltséget, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a peres felek
14. április 18-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, amelyben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy
15. évben 200 hektár területen 3 200 000 kg csemegekukoricát termel és azt a felperes részére értékesíti, a szerződésben meghatározott feltételek mellett. A szerződésben a felek rögzítették, hogy a megrendelő a szerződött mennyiségtől +/- 10% eltérést elfogad, az ilyen mértékű eltérés az alperes terhére nem eredményez kártérítési kötelezettséget. A csemegekukorica átvétel árát a
16. szeptember
17. utáni beszállításokra nettó 24 Ft/kg egységárban határozták meg azzal, hogy a 100%-os, vagy az feletti teljesítés esetén az alperest kilogrammonként 2 Ft felár illeti meg. Megállapodtak a felek abban is, hogy a beszállított nyersanyag bruttó súlyából maximum 10% vonható le minőségi hibára hivatkozással. Szerződésszegés esetére a felek „a szerződéssel érintett áru értékének" 30%-át kitevő mértékű kötbért kötöttek ki azzal, hogy a jogosult érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát, valamint a szerződésszegésből eredő egyéb igényeit is. Rendelkeztek továbbá arról is, hogy amennyiben a megrendelő az általa megkötött szerződések teljesítésére a termelő hibájából nem képes, úgy fedezeti vásárlásra jogosult és az ebből eredő valamennyi kárát és költségét a termelővel szemben érvényesítheti.
18. szeptember 14-én az alperes akadályközlő levelet küldött a felperesnek, amelyben előadta, hogy a 200 hektáros terület 10-15%-át belvízkár érte, további 3-4 hektáron pedig az ott végzett állami olajkutatás miatt nem tudott kukoricát termelni, ezért a szerződésben vállalt mennyiséget várhatóan nem tudja majd teljesíteni.
19. szeptember 16-án az alperes megkezdte a szerződéssel érintett területről a csemegekukorica betakarítását. Az ezen a napon átvételre beszállított 10 rakományból a felperes egy szállítmány átvételét - annak rossz minőségére hivatkozással - megtagadta. Az átvett 9 rakományból pedig a felperes öt esetben 10%-os, négy esetben pedig 10% feletti mennyiségi levonást eszközölt az átvételkor tapasztalt minőségi hibákra hivatkozással. Az alperes a 10% feletti levonással nem értett egyet, ezért a felek egyeztetést tartottak. Az egyeztetés eredményeként a felperes a már átvett 9 szállítmány tekintetében az elszámolását akként módosította, hogy mindegyik tétel esetében 10% levonást alkalmazott és kötelezettséget vállalt arra, hogy a későbbiekben is maximum 10% levonást számol el az esetleges minőségi hibák miatt. A
20. szeptember 17-én megtartott helyszíni szemlén tapasztaltakra hivatkozással azonban a felperes az alperes korábbi akadályközlését nem fogadta el és a
21. szeptember 20-án írt levelében a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítésére hívta fel az alperest. Az alperes azonban az ugyanezen a napon (
22. szeptember 20.) küldött levelében azt közölte a felperessel, hogy „az elemi kárról szóló bejelentésünket mivel elfogadni nem tudják…., ezért az önök részéről történt szerződésszegés miatt a szerződésünktől elállunk". Ezt követően az alperes csemegekukoricát a felperes részére már nem szállított, a szerződéssel érintett területeken megtermett terményt harmadik személy részére értékesítette.
23. szeptember 23-án a felperes előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a ...i Városi Bírósághoz annak tisztázása érdekében, hogy az alperessel megkötött szerződésben megjelölt területeken milyen mennyiségű kukorica termett. A bíróság részéről kirendelt Gyergyói Csaba igazságügyi mezőgazdasági szakértő a szakvéleményében azt állapította meg, hogy a szerződésben megjelölt 200 hektár területen mintegy 3 325 tonna csemegekukorica teremhetett, tehát az alperes a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni tudta volna. Az elsőfokú bíróság tényállásként állapította meg továbbá, hogy a felperes az alperes által le nem szállított mennyiségű kukoricát a vele szerződéses kapcsolatban álló más termelőktől vásárolta meg, a termelőkkel korábban megkötött szerződésekben meghatározott, illetőleg ahhoz képest 3-5 Ft-tal magasabb áron. A felperes a módosított keresetében 27 081 631 Ft kötbér és 20 909 246 Ft kártérítés (összesesen: 47 990 877 Ft) és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes megszegte a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötelezettségét azáltal, hogy a szerződött 3 200 tonna kukorica helyett csupán 180 864 kg kukoricát szállított. A le nem szállított termény mennyisége 3 019 139 kg volt, amelynek a szerződésben meghatározott ellenértéke 90 272 166 Ft. A szerződésben az alperes szerződésszegés esetére 30% mértékű kötbér megfizetését vállalta, ezért - a fenti összeg alapulvétele mellett - a kötbér jogcímén fennálló tartozása: 27 081 631 Ft. A felperes előadta továbbá, hogy az alperes által le nem szállított csemegekukorica mennyiséget fedezeti vásárlással nem tudta pótolni, ezért annak érdekében, hogy a szerződési kötelezettségeit teljesíteni tudja, gyorsfagyasztott, félkész termékből kellett kukoricakonzervet előállítania. Ennek önköltsége azonban dobozonként 12.54 Ft-tal magasabb volt, mint a nyers áruból előállított termék önköltsége. Figyelemmel arra, hogy az alperes által beszállítani elmulasztott mennyiségből 3 827 024 db fél literes kukoricakonzervet tudott volna előállítani, a beszállítás elmaradásából eredő kára (többletköltsége) 47 990 887 Ft. A kötbérigényét meghaladó kára tehát 20 909 246 Ft, amelynek a megfizetésére ugyancsak az alperest kérte kötelezni. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a pert megelőző előzetes bizonyítási eljárással összefüggésben felmerült, 73 350 Ft összegű költségeinek is a megfizetésére. Az alperes a felperes keresetének teljes mértékben történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést a felperes szegte meg, egyrészt azzal, hogy a szerződésben meghatározott 10%-os mennyiségi levonástól magasabb mértékű levonást alkalmazott, másrészt azzal, hogy a kilogrammonként 2 Ft mennyiségi felárat nem fizette meg és egy szállítmányt - állítása szerint indokolatlanul nem vett át. A felperes szerződésszegésére tekintettel a szerződéstől jogszerűen állt el és tagadta meg annak teljesítését. Jogellenesség hiányában pedig nem terheli sem kötbérfizetési, sem kártérítési kötelezettség. Az elsőfokú bíróság a felperes kötbérigényét nagyobb részben alaposnak, a körbér összegét meghaladó kártérítési igényét azonban teljes mértékben alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy a felperes a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek nem megfelelő szállítmány átvételének megtagadásával szerződésszegést nem követett el, mivel az átvételt kizáró okok fennállása esetén a szerződés erre lehetőséget biztosított számára. Megállapította továbbá, hogy a mennyiségi felár fizetésére a felperes csak a teljes szerződött mennyiség beszállítását követően lett volna köteles, amelyre azonban - nem vitásan - nem került sor. A mennyiségi felár felszámítását ezért az alperes alaptalanul kérte. A 10% feletti mennyiségi levonás alkalmazásával azonban a felperes valóban szerződésszegést követett el, mivel a felek között létrejött szerződés alapján a beszállított bruttó súly 10%-nál többet nem volt jogosult levonni minőségi hibára hivatkozással. Utóbb azonban - az alperes elállási nyilatkozatának megtétele előtt - a felperes a szerződésszegést megvalósító elszámolását módosította, így ez a magatartása sem szolgálhatott kellő alapul a szerződéstől való elálláshoz, illetve a teljesítés megtagadásához. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a szerződés teljesítését jogos ok nélkül tagadta meg és ezzel szerződésszegést követett el. Ezért a felperes jogszerűen követelheti az alperestől a szerződésben szerződésszegés esetére kikötött kötbér megfizetését. A kötbér összegét azonban az elsőfokú bíróság a keresetben megjelölt 27 081 631 Ft-tal szemben 24 292 224 Ft-ban határozta meg figyelemmel arra, hogy a felek szerződése alapján a szerződött mennyiséghez viszonyított -10%-os eltérés az alperes részéről szerződésszegést még nem valósított meg. Ezért a kötbérfizetés alapjául szolgáló termény mennyiségét is a -10%-os eltérési lehetőség figyelembevételével kellett meghatározni. A felperes kártérítési igényével összefüggésben az elsőfokú bíróság abból a megállapításból indult ki, hogy a szerződés alapján a felperes fedezeti vásárlásra volt jogosult abban az esetben, ha a termelő - a saját hibájából - nem képes a teljes szerződött mennyiség beszállítására. E rendelkezésre tekintettel - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes által le nem szállított mennyiségű kukoricát fedezeti vétellel nem tudta beszerezni. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes ezt az állítását az eljárás során kétséget kizáróan nem igazolta. Ezért az elsőfokú bíróság - figyelemmel tanú1 felperesi alkalmazott tanúvallomására is - tényállásként azt állapította meg, hogy az alperes által le nem szállított mennyiségű kukoricát a felperes nem gyorsfagyasztott kukorica feldolgozásával pótolta, hanem más termelőktől szerezte be. Ennek megfelelően a fagyasztott alapanyag felhasználásából származó többletköltség megfizetése iránt előterjesztett kártérítési igényét alaptalannak találta. Nem látott lehetőséget az elsőfokú bíróság a felperesnek a fedezeti vétellel összefüggésben felmerült kára megtérítésére sem, figyelemmel arra, hogy tanú1 tanúvallomása szerint ez kilogrammonként maximum 5 Ft többletköltséget eredményezett a felperes számára, így a felperes ebből származó kára a megítélt kötbér összegét nem haladta meg. Kötbérigény érvényesítése esetén pedig a jogosult csak a kötbért meghaladó kára megtérítését igényelheti. Az előzetes bizonyítási eljárás során felmerült költségek megtérítésére irányuló felperesi igénnyel összefüggésben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy azok elszámolására a perköltségre vonatkozó általános szabályok az irányadók, ezért az előzetes bizonyítási eljárás során a felperes részéről felmerült mindösszesen 64 110 Ft perköltségből - a kötbérigény tekintetében fennálló pernyertességi-pervesztességi arány figyelembevételével - 57 699 Ft megfizetésére az alperest kötelezte. Megállapította továbbá, hogy a teljes kereset tekintetében a felperes 50%-ban lett pernyertes, ezért a felperes által lerótt 900 000 Ft eljárási illetékből az alperest 450 000 Ft megfizetésére kötelezte azzal, hogy ezt meghaladóan a felek a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viselik. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes is és az alperes is fellebbezést nyújtott be. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek a módosított kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte. A felperes a kötbérigénye vonatkozásában az elsőfokú bíróság döntését tudomásul vette, a fellebbezése kizárólag a kártérítési igényét elutasító elsőfokú rendelkezés ellen irányult. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokból helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy az alperes által le nem szállított mennyiségű kukoricát a felperes más termelőktől szerezte be. Az elsőfokú eljárás során meghallgatott tanúk vallomásából, valamint a csatolt nyilatkozatokból - álláspontja szerint - helyesen azt lehetett megállapítani, hogy
24. év őszén felvásárolható csemegekukoricából az ország egész területén hiány volt és a felperes az alperesi szállítás elmaradásából keletkezett hiányt fedezeti vásárlással nem tudta pótolni. Az elsőfokú bíróság az ezzel ellentétes megállapítását kizárólag tanú1 tanúvallomására alapította, akinek közvetlen információja a hiányzó mennyiség beszerzéséről nem lehetett, hiszen mint termeltetési koordinátornak nem volt feladata a szerződések eredményének vizsgálata és az esetlegesen hiányzó mennyiségek beszerzése. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú eljárásban indítványozta igazságügyi könyvszakértő kirendelését a kártérítési igénye összegszerűségének alátámasztására, azonban az elsőfokú bíróság a szakértő kirendelését mellőzte. A felperes a könyvszakértő kirendelésére vonatkozó indítványát a fellebbezésében is fenntartotta. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes teljes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy a szállítások megkezdését követő egyeztetéseken az alperes három együttes feltétel teljesítését kérte a felperestől: 1) a visszautasított szállítmány átvételét 2) a 10%-os levonás alkalmazását a már leszállított termékekre, 3) a szerződésben megjelölt 2 Ft/kg felár garantálását. E feltételek közül azonban a felperes csupán a 10% feletti levonás módosítását teljesítette, a visszautasított szállítmány átvételét azonban továbbra is megtagadta és semmilyen nyilatkozatot nem tett arra vonatkozóan, hogy garantálja a teljesítési felár megfizetését. Ezért az alperes a Ptk. 281.§