A határozat elvi tartalma: Önmagában azt a tény, hogy egyes betegségek részkárosító hatása a közigazgatási eljárásban és a perben a NEFMIr. keretei között elvégzett szakértői mérlegeléssel eltérő mértékben kerül meghatározásra, a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága megállapítására nem ad alapot. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.X.38.277/2019/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Magyarfalvi Katalin előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Makó András ügyvéd Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.261/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi 4.K.27.261/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes
- szeptember 16-tól B2 minősítési csoport szerinti rokkantsági ellátásban részesült. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv az ellátást a
- november 22-én kelt határozatával megszüntette és november 28-tól
- november
- napjáig rehabilitációs ellátást állapított meg a felperes részére. A határozat szerint a felperes egészségi állapota - az elsőfokú komplex minősítés eredményéről készült összefoglaló véleményben megállapítottaknak megfelelően - 56%, B1 minősítési csoportba tartozik, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, így a határozat szerinti összegben jogosult az ellátásra. Az elsőfokú határozatot a másodfokú társadalombiztosítási szerv a másodfokú komplex minősítési bizottság szakvéleménye alapján, amely szerint a felperes egészségi állapota 57%-os, foglalkozási rehabilitációja egyéb körülményei miatt nem javasolt, B2 minősítési csoportba tartozik, megváltoztatta és a
- november 22-től megszüntetett rokkantsági ellátás továbbfolyósításáról rendelkezett. A felperes keresete és az alperes védirata [3] [4] A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát azért kérte, mert az egészségi állapotának mértékét és a minősítési kategóriát - betegségei téves értékelés miatt - helytelenül határozták meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte határozata ténybeli és jogi indokai fenntartásával. Az elsőfokú ítélet [5] [6] [7] [8] A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat megsemmisítette, az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte annak megállapításával, hogy a felperes egészségi állapota az első-és másodfokú orvosi bizottsági vizsgálatok idején és az ítélethozatalkor is 48%. A bíróság az ítéletben ismertette a szakértői bizonyítás során lefolytatott eljárási cselekményeket és azok eredményét, rögzítette, hogy a perben kirendelt szakértő a szakvéleményre tett észrevételekre nyilatkozott, részletes indokát adva az orvosi bizottságokétól eltérő véleményének. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő által előterjesztett, a felek indítványa alapján kiegészített szakvéleményt a bíróság elfogadta ítélkezése alapjául, az alperes indítványát, mint szükségtelent, a következő indokolással mellőzte. A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.), illetve a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) több esetben szakít a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.) szabályaival. A perkoncentráció a törvény egyik kiemelt célkitűzése. A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a bíróság ugyanazon szakkérdésre rendszerint egy szakértőt rendel ki, ez azt jelenti, hogy ugyanabban a szakkérdésben, a per ésszerű időn belül történő befejezése érdekében főszabályként egy szakértőt kell kirendelni. A Pp. 315. §
(1)bekezdése kizárólag egy esetben, akkor teszi lehetővé új szakértő kirendelését, ha az aggályosság megszüntetésére irányuló kísérlet sikertelen volt. Önmagában amiatt tehát, hogy a fél nem ért egyet a szakértő válaszaival, következtetéseivel, nincs helye a kirendelt szakértő "kicserélésére", így a szakvélemények "többszörözésére". A Pp. 316. §
(1)bekezdés d) pontja felsorolja azokat az eseteket, amikor a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos. Az alperes nem adta érdemi indokát annak, hogy a szakvélemény miért aggályos, azt a bíróság elfogadta ítélkezése alapjául. Mivel a társadalombiztosítási szervek a felperes egészségi állapotát a fentiektől eltérően állapították meg, a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pont szerinti megsemmisítésnek és új eljárás elrendelésének van helye azzal, hogy a komplex minősítést 48%-os egészségi állapot figyelembevételével kell elvégezni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 315. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. [10] Az alperes - az ügy előzményeinek és a jogerős ítélet indokainak ismertetését követően - kifejtette, hogy a rehabilitációs hatóságok eljárása során a szakértői bizottságok által adott komplex minősítések olyan szakértői vélemények, amelyek irányadók a felperes egészségi állapotának mértékét illetően. E szakvélemények helytállósága, illetve az azokon alapuló határozatok akkor vitathatók a perben, ha a fél a megalapozatlanságukat tudja bizonyítani. A Pp. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a közigazgatási eljárásban készült komplex minősítési vélemény nem tekinthető egyenrangúnak a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleménnyel. Ezért a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények közötti ellentmondás feloldásáról a bíróságnak további szakértői bizonyítás elrendelésével kellett volna gondoskodnia. Az alperes a szakvéleményre tett észrevételében részletesen megindokolta az új szakértő kirendelésére tett indítványát, amely összhangban van a Pp. 316. §
(1)bekezdés c) pontjában előírt feltételekkel. Az ítélet azért sérti a Pp. 315. §
(1)bekezdését, mert a bíróság a határidőben előterjesztett és érdemben indokolt bizonyítási indítványát mellőzte, így a tényállást nem tárta fel teljes mértékben. [11] Az alperes hivatkozott arra is, hogy a korábbi joggyakorlat szerint a bíróság új igazságügyi szakértő kirendelését egymásnak ellentmondó szakvélemények esetén szükségesnek tartotta, amellyel ellentétes, hogy a bíróságok az ítéleteiket - ahogyan a jelen ügyben is -, egyetlen igazságügyi szakértő véleményére alapítsák. Végül utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében, így a jelen perben felhívott Mfv.III.11.120/2010/3. számú határozatában kimondta, hogy az ORSZI szakértői bizottságai és az igazságügyi orvosszakértő véleménye közötti olyan kérdésekben mutatkozó eltéréseket, amelyek megítélése különleges szakértelmet igényel, a bíróságnak a Pp. 182. §
(3)bekezdése alkalmazásával, további szakértői bizonyítás elrendelésével kell tisztáznia. [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte annak megalapozottságára hivatkozva. Ismertette a közigazgatási és a peres eljárás egyes mozzanatait, rögzítette, hogy az ítélet kellően indokolt, a bíróság a tényállást tisztázta; konkrét észrevételt az alperes a kiegészítő véleményre sem tett. Végül utalt arra, hogy az ellenkérelmében részletezett életkörülményei és a tisztességes eljáráshoz való joga érvényesülése is indokolják, hogy a per mielőbb befejezésre kerüljön. A felperes az ellenkérelmében „a perrel kapcsolatban szükségszerűen felmerült számlával igazolt költségei, postaköltségei, a beadványok elkészítéséhez igénybe vett tanácsadásra, mint előzetes tudakozódás számlával igazolt költsége" megfizetésére kérte kötelezni az alperest; az ellenkérelméhez költségjegyzék nyomtatványt csatolt, amelyen ügyvédi munkadíj címén 30.000 forint, szakértői tanács címén 16.500 forint költséget számított fel. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [14] A jogerős ítélet felülvizsgálata során a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság az eljárása során megsértette-e a Pp. új szakértő kirendelését szabályozó 315. §
(1)bekezdését. [15] Az irányadó tényállás szerint a felperes egészségi állapotát a másodfokú orvosi bizottság és a perben kirendelt igazságügyi szakértő azonos megbetegedések alapul vételével határozta meg. A másodfokú hatósági eljárásban és a perben szakvéleményt adó szakértők véleménye között a mozgásszervi, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedések egészségkárosító hatása mértékének (16% vagy 26%, illetve 10% vagy 15%), ebből fakadóan az össz-szervezeti egészségkárosodás (43% vagy 52%) és az ebből kiszámított egészségi állapot (57% vagy 48%) mértékének meghatározásában volt különbség, amely eltérés a felperes minősítési kategóriába sorolása, annak alapján az őt megillető ellátás megállapítására kihatott. [16] A Kúria az előtte korábban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tárgyában folyamatban volt társadalombiztosítási perekben, hasonló tényállású ügyekben, amelyekben a felperesek egy, vagy több megbetegedése részkárosító hatásának a NEFMIr. alapján, szakértői mérlegelés útján való meghatározásában volt vita, azonos tartalmú kérelmekre iránymutatást adott a Pp. szakértői bizonyításra vonatkozó szabályai értelmezéséről, a Pp. 315. §
(1)bekezdése helyes alkalmazásáról. A Kúria a határozatokban (Kfv.X.37.883/2019., Kfv.X.37.256/2019/7., Kfv.X.37.356/2019/6.) rámutatott arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság szempontjából lényeges azon tények megállapításához, amelyek megítélése különleges szakértelmet igényel, a társadalombiztosítási szervek eljárásában ún. komplex minősítés keretében a Kormány által kijelölt szakértői szerv ad szakvéleményt [Mmtv. 15. §, 19. § a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (Kr.) 1. §
(1)-
(2)bek.]. A minősítést - az Mmtv., a Kr. és a NEFMIr. alkalmazásával - a rehabilitációs hatóság orvos-, foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértőkből álló bizottságai végzik; a bizottságoknak a rehabilitációs orvosszakértői, foglalkozási rehabilitációs szakértői, illetve országos szociálpolitikai szakértői névjegyzékbe bejegyzett szakértő tagjait és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló - elnökét a szakértői szerv vezetője jelöli ki [Mmtv. 27. §-27/A. §, Kr. 11-13/C. §]. Mivel a bizottságok tagjai a vizsgált ellátásokra való jogosultság vitatott feltételei megítéléséhez megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, a társadalombiztosítási szerv alperes a perben - a tényállás szabad megállapításának elvéből [Pp. 263. §
(1)bekezdés] fakadóan, törvény ez irányú tiltó rendelkezése hiányában - a tőlük beszerzett nyilatkozatokkal, véleményekkel alátámaszthatja a perben kirendelt igazságügyi orvos-, rehabilitációs foglalkozási, illetve szociális szakértő által elkészített szakvélemény aggályosságát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság a perben kirendelt szakértők szakvéleményét vitató nyilatkozatok alapján köteles lenne új szakértő kirendelésére. [17] A Kúria a fenti határozataiban a jelen perrel azonos vitás kérdés kapcsán kiemelte, hogy a törvényhozó a Pp.-ben új alapokra helyezte a szakértői bizonyítást; ennek szabályai - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) XIV. fejezetében foglalt eltérésekkel - a közigazgatási perben is irányadók [Kp. 78. §
(1)bekezdés]. A Pp. szabályozásában a különleges szakértelmet igénylő kérdések megválaszolására, tények megállapítására magánszakértő, más eljárásban kirendelt szakértő és kirendelt szakértő alkalmazható. A perben szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény [az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.)] szerinti szakértőt vagy a Szaktv-ben meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni [Pp. 300. §
(2)bekezdés]. A Pp. alkalmazásában a Szaktv. szerinti szakértők és eseti szakértők minősülnek szakértőnek, így ezen szakértők véleménye minősül szakvéleménynek. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tárgyában a közigazgatási hatósági eljárásban szakvéleményt adó bizottságok véleményei nem minősülnek a Pp.
- § szerinti, más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének, és - ahogyan arra a Kúria a Kfv.X.37.763/2019/
- számú határozatában rámutatott - a Kp.
- § szerinti, megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő által adott szakvéleménynek sem. [18] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a komplex minősítést végző bizottságok szakvéleményei a Pp. és a Kp. alkalmazásában, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai tárgyában hozott társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben nem minősülnek szakvéleménynek; nem fogadta el az alperes ezzel összefüggésben előadott azon érvelését, hogy a közigazgatási eljárásban és a perben beszerzett szakvélemények hivatkozott ellentmondásait a szakvélemények „egyenrangúsága" alapján új szakértő kirendelésével lehet csak kiküszöbölni. [19] A szakértő szakvéleményének előterjesztését követően a fél indítványára további szakértői bizonyítás (felvilágosítás kérés, új szakértő alkalmazása) elrendelésének van helye akkor, ha a szakvélemény aggályos. Ha a kirendelt szakértőtől származó szakvélemény aggályai nem kerülnek felszámolásra, úgy a szakvélemény a perben bizonyítékként nem vehető figyelembe [Pp.
- §
(1)bekezdés, 316. §
(3)bekezdés]. Azt, hogy a kirendelt szakértő szakvéleménye mikor tekinthető aggályosnak, ekként további szakértői bizonyítás indítványozására és elrendelésére alapot adónak, illetve végső soron, az aggályok felszámolásának hiányában a bíróság döntése meghozatala során mellőzendőnek, a törvényhozó a Pp. 316. §
(1)bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozta: ha hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit, ha homályos, ha önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy ha egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér. A kirendelt szakértő szakvéleményének beszerzését követően további szakértői bizonyítás elrendelését tehát a fél alappal akkor indítványozhatja, ha annak szükségességét a Pp. 316. §
(1)bekezdés a)-d) pontokban felsorolt valamely ok megjelölésével és az arra vonatkozó indokok előadásával megfelelően alátámasztja. [20] A Kúria határozataiban rámutatott: abban a kérdésben, hogy a közigazgatási eljárásban szakvéleményt adó szakértőktől alperes által beszerzett nyilatkozatok ténylegesen alkalmasak-e arra, hogy a perben kirendelt szakértő szakvéleménye megalapozottságát illetően aggályokat keltsenek, ekként van-e helye a fél indítványára további szakértői bizonyítás elrendelésének, általános jellegű iránymutatás nem adható, erről a bíróságnak a konkrét eset összes körülményei alapján, a perben rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetésével kell állást foglalnia. Kizárólag amiatt, mert a rehabilitációs hatóság szakértői bizottságának orvosszakértő tagja valamely, szakértői mérlegelés eredményeként megállapítandó tény, körülmény megítélésében, így pl. - ahogyan a jelen esetben is - a betegségek részkárosító hatása mértékének meghatározásában a bíróság által kirendelt igazságügyi orvosszakértőtől eltérő álláspontot foglal el, általában nem lehet új szakértő kirendelését kezdeményezni. [21] A Kúria ítéleteiben tett fenti megállapítások a jelen ügyben is mindenben irányadók. A jelen perben a bíróság által kirendelt szakértő járt el, a szakvéleményre tett észrevételek alapján a bíróság a szakértőt felvilágosítás adására felhívta, ítéletében ismertette azokat az indokokat, amelyek alapján a kiegészített szakvéleményt aggálytalannak tekintette. Az alperes az ezt követően előterjesztett indítványában nem jelölte meg, hogy a kiegészített szakvéleményt a Pp. 316. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában szabályozott okok közül melyek alapján tartja aggályosnak, az alperes új szakértő kirendelését a másodfokú orvosszakértő főorvos korábbival egyező nyilatkozata csatolásával, a Pp. 315. §
(1)bekezdésére és a Legfelsőbb Bíróság Mfv.III.11.120/2010/
- számú ítélete szerinti gyakorlatára utalással kérte. A munkaügyi bíróság helyesen, a Pp.
- §
(1)bekezdése megsértése nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy ezen indítvány alapján új szakértő kirendelésének nem volt helye. Ennek megítélésekor - az alperes érvelésével ellentétben a korábbi, eltérő jogszabályi környezetben, más anyagi, de főként eljárási szabályok [régi Pp., a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/
- (VIII.7.) Korm. rendelet, stb.] alkalmazásával kialakított bírói gyakorlat érvényesülését nem lehet számon kérni. [22] Önmagában az a tény, hogy a vitás megbetegedések részkárosító hatása a közigazgatási eljárásban és a perben - a NEFMIr.-ben meghatározott keretek között elvégzett szakértői mérlegeléssel eltérő mértékben került meghatározásra, az alperes által egyebekben csupán a felülvizsgálati eljárásban megjelölt Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti ok fennállására, annak megállapítására, hogy a kirendelt szakértő véleménye a perbeli adatokkal való ellentét miatt aggályos, nem adott alapot. [23] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet - a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján - hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében javarészt a közigazgatási és a peres eljárásban lefolytatott eljárási cselekményeket és a felperes állapotát részletezte, beadványa a felülvizsgálati kérelem elbírálását csak kisebb részében mozdította elő, ezért a Kúria az alperest - a Pp. 82. §
(1),
(3)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján - a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [25] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről az Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján döntött. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése által alkalmazni rendelt Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő