A határozat elvi tartalma: Az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A nyilatkozat megérkezése megállapítható akkor is, ha a felszólítást tartalmazó irat átvétele a címzett hibája miatt hiúsult meg úgy, hogy a küldeményről értesítést kapott, de azt nem vette át. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.843/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró . Fekete Orsolya bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Balázs Krisztián ügyvéd (fél címe) Az alperesek: I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű Az alperesek képviselője: . Alobaidi Jakab (fél címe 2) I. és II. rendű alperesek képviseletében A per tárgya: Kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: áci Járásbíróság 2.P.20.430/2017/
- A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Környéki Törvényszék 7.Pf.21.367/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében az első- és a másodfokú perköltség és a fellebbezési illeték viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 170.000 (százhetvenezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 280.000 (kétszáznyolcvanezer) forint fellebbezési és 350.000 (háromszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A
- március
- napján kötött, ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett szerződés szerint a felperes és egy perben nem álló harmadik személy az I. rendű alperes részére 3.500.000 forint kamatmentes kölcsönt nyújtott azzal, hogy azt az aláírástól számított 60 nap alatt kell visszafizetni. A szerződésben a követelés biztosítására a II. rendű alperes tulajdonában álló V., ... hrsz.-ú, gyümölcsös és gazdasági épület megnevezésű ingatlanra a hitelezők javára jelzálogjogot alapítottak, amelyet az ingatlan tulajdoni lapjára III/
- és III/
- sorszám alatt
- április
- napján be is jegyeztek. Az I. rendű alperes a tartozást nem fizette vissza. A felperes jogi képviselője
- január
- napján felszólító levelet írt a II. rendű alperes részére, amelyben tájékoztatta: az I. rendű alperes a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesítette és fontolóra veszi, hogy a II. rendű alperes ellen polgári peres eljárást indít a követelés jelzálogjog érvényesítése útján való kielégítése érdekében. A felszólító levelet ajánlott levélként küldte a II. rendű alperes Sz., A. E. utca ... szám alatti címére. A levél
- február
- napján „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladónak. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes a II. rendű alperessel szemben
- szeptember
- napján előterjesztett keresetében azt kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az I. és II. rendű alperest a kölcsön visszafizetésére. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a követelés jogalapját: a kölcsön összegéhez nem jutottak hozzá. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 3.500.000 forint tőkét és
- május
- napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. Ítéletét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)bekezdésére, 301. §
(1)bekezdésére, 334. §
(1)bekezdésére, 335. §
(1)bekezdésére, 523. §
(1)bekezdésére, továbbá a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.)
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdésére alapította. Az alperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta; a felperes II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította, a II. rendű alperes perköltségben marasztalását mellőzte, az I. rendű alperest terhelő, a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét leszállította. A másodfokú bíróság a II. rendű alperes által az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben előterjesztett elévülési kifogás alapján vizsgálta a követelés vele szembeni elévülését. A felperes fellebbezési ellenkérelmében azt állította, hogy a II. rendű alperesnek
- január
- napján írt és a felperes részére „nem kereste" jelzéssel visszaküldött felszólító levél az elévülést megszakította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek szerződése nem tartalmazott külön szabályozást a kézbesítésre, ezért a szerződésre a régi Ptk. rendelkezései az irányadók. Az írásban tett egyoldalú jognyilatkozat hatályossá válásához az is kell, hogy az a kötelezetthez megérkezzen. A felszólító nyilatkozat sikeres kézbesítés hiányában nem vált hatályossá, ezért az elévülést nem szakította meg. A kölcsön visszafizetése
- május
- napján esedékes lett, így a felperes II. rendű alperessel szembeni követelése a régi Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a követelés
- szeptember
- napján történt érvényesítése előtt,
- május
- napján elévült. A követelés ezért a régi Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint bírói úton nem érvényesíthető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalma szerint elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a régi Ptk.
- §-t,
- §-t és
- §-t jelölte meg. [11] A jogerős ítélet jogszabálysértően állapította meg, hogy a II. rendű alperes részére küldött felszólító levél a „nem kereste" postai jelzéssel való visszaérkezése miatt nem vált hatályossá, ezért az elévülést nem szakította meg. A követelés elévülésére és megszakítására nem a felek szerződése, illetve szerződéses rendelkezés hiányában a régi Ptk. általános jognyilatkozatra vonatkozó szabályai, hanem az elévülés speciális rendelkezései az irányadók. [12] A régi Ptk. kézbesítési vélelemmel kapcsolatos azon szabályait kell alkalmazni, amely szerint: ha az irat a hatósághoz „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor ellenkező bizonyításáig az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, a kézbesítési vélelem a címzett küldemény-átvételi szándékától függetlenül beáll. [13] A régi Ptk.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést és a jogszabály nem követeli meg, hogy a felszólítás tartalmáról a címzett tudomást szerezzen. Az elévülés megszakad akkor is, ha a címzett a felszólítást neki felróható okból szándékosan nem vette át, ezáltal a kézbesítést meghiúsította. Érvelésének alátámasztásául hivatkozott a BH 2006.12., BH 2010.41., BH 2011.68., BH 2014.106., BH+ 2013.203. és a BH+ 2013.516. számú döntésekre. [14] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Kizárólag azt vizsgálta: jogszabálysértő-e a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a hitelezőhöz „nem kereste" postai jelzéssel visszaérkezett felszólító levél nem alkalmas az elévülés megszakítására. A Kúria a felülvizsgálati korlát miatt nem vizsgálhatta azt sem, hogy a felszólító levél tartalma alkalmas volt-e az elévülés megszakítására. [16] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében tévesen érvelt azzal, hogy a (helyesen) régi Pp. 99. §
(2)bekezdés alkalmazásával a részére a II. rendű alperes címéről „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A régi Pp. ezen rendelkezései a jogszabály szövegéből is kitűnően kizárólag a postai úton megküldött bírósági iratok kézbesítésére alkalmazhatóak, ilyen tartalmú kikötés hiányában a felek szerződéses nyilatkozataira nem. [18] Megalapozottan hivatkozott ugyanakkor a felperes az írásbeli jognyilatkozatok régi Ptk. 214. §
(1)bekezdés második fordulatában szabályozott hatályossá válásának a következetes bírói gyakorlat által kidolgozott feltételeire. E jogszabályi rendelkezés szerint: az írásban közölt nyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A nyilatkozat megérkezése megállapítható akkor is, ha a felszólítást tartalmazó irat átvétele a címzett hibája miatt hiúsult meg úgy, hogy a küldeményről értesítést kapott, de azt nem vette át. A Kúria ezt állapította meg a kötelmi jellegű követelések érvényesítése (BH 2014.106., Gfv.VII.30.077/2012.) és az ezzel azonos megítélés alá eső bérleti jogviszonyt felmondó nyilatkozatok (BH 2006.12., 2010.41., 2011.68) esetén is. [19] A felperes felszólító levele a II. rendű alperes címére megérkezett, arról értesítést kapott, de a levél átvételét elmulasztotta, ezért úgy kell tekinteni, hogy az írásbeli nyilatkozat hatályossá válásának feltétele bekövetkezett és az írásbeli felszólítás a követelés elévülését a régi Ptk. 327. §
(1)bekezdés alapján megszakította. A régi Ptk. 327. §
(2)bekezdés alkalmazásával az elévülés újból megkezdődött, és a felperes a II. rendű alperessel szembeni követelését a kereset
- szeptember 22-i előterjesztésével az elévülési időn belül érvényesítette. [20] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi szabályokat sérti, ezért azt a felülvizsgálati kérelemmel érintett - a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító - részében a régi Pp.
- §
(4)bekezdése alapján az első- és másodfokú perköltségre, a le nem rótt fellebbezési illeték viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [21] A Kúria ítéletét a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával hozta meg. [22] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése következtében a II. rendű alperes fellebbezése eredménytelen volt, míg a felperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 82. §
(1)bekezdése szerint az alperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni a felperes másodfokú perköltségét és felülvizsgálati eljárási költségét. A Kúria ennek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, továbbá az
(5)bekezdése alapján állapította meg. [23] Az alperesek teljes személyes költségmentessége folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése szerint megállapított fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- § alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Fekete Orsolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: