Pfv.21452/2018/17 – Kúria

(1)e)

1. III. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.21.452/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró . Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Kulcsár István pártfogó ügyvéd (fél címe) Az alperesek: I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes Az alperesek képviselője: . Tóth Orsolya jogi előadó I. rendű alperes képviseletében Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (fél címe 2., ügyintéző: Szentkereszty András) A per tárgya: Kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Törvényszék 7.P.20.211/2017/23/I. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: őri Ítélőtábla Pf.V.20.317/2017/
2. dr. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperes részére 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A teljes mértékben pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját és a le nem rótt 142.600 (száznegyvenkétezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperessel szemben a S. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ...bü. számon nyomozást rendelt el a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő

1. életévét be nem töltött sértett sérelmére erőszakkal, fenyegetéssel elkövetett erőszakos közösülés bűntette kísérletének megalapozott gyanúja miatt. A II. rendű alperes a
2. október
3. napján hozott B.194/2013/
4. számú ítéletében a felperes bűnösségét megállapította a szemérem elleni erőszak bűntettének kísérletében [Btk.
5. §

(1)[3] bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont,

(3)bekezdés]. Ezért a felperest 5 év 8 hónap börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. március
2. napján hozott Bf.109/2013/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott cselekményét a
4. évi C. törvény szerint szexuális erőszak bűntette kísérletének [Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés a) pont] minősítette, ezért a felperest 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [4] [5] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes előtt folyamatban volt nyomozati; továbbá a II. rendű alperes előtt folyamatban volt elsőfokú büntető eljárásban sérült a védekezéshez és a tisztességes eljáráshoz való joga; továbbá kérte az alperesek egyetemleges kötelezését 1.425.915 forint kártérítés megfizetésére. Az alperesek nem biztosították számára jogszabályoknak megfelelően a büntetőiratok másolatát; hamisított vádirat alapján, jogellenesen indult és folyt le vele szemben a büntető eljárás. Feleslegesen és indokolatlanul kötelezték az eljárás során felmerült bűnügyi költségek viselésére. Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 13. §

(1)bekezdés e) pontja alapján indítványozta a Győri Ítélőtábla kizárását az eljárásból. Megsértett jogszabályhelyként a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontját, a 18. §

(2)bekezdését, a

1. §-át és a
2. §

(1)bekezdését jelölte meg. [9] A jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az eljárásban olyan bíróságok vettek részt, amelyeknek jogaira és kötelezettségeire a per kihatással lehet. [10] Az eljárás tárgya a felperes ellen folyamatban volt büntető eljáráshoz kapcsolódik, amelyben első fokon a II.rendű alperes, másodfokon a Győri Ítélőtábla hozott ítéletet. A felperes több polgári pert kezdeményezett a büntetőügy szereplőivel szemben a tisztességes eljárás elvének megsértése miatt. A másodfokú eljárásban dr. H. dr. O. M. bíró volt a tanács elnöke, akinek házastársa, dr. H. D. ellen a Zalaegerszegi Járásbíróságon 18.B.422/2017. ügyszámon jelenleg is folyamatban lévő büntetőeljárást kezdeményezett. [11] A Győri Ítélőtábla megsértette az igazságszolgáltatás objektivitásába vetett közbizalom megóvásának szükségességét, amikor a felperes keresete alapján - bár a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés a) pontja szerint mint bírósági szervezet érintett volt az eljárás eredményében - maga végezte el a régi Pp. 28. § és 43. §

(1)bekezdése alapján az eljáró bíróság kijelölését; majd a régi Pp. 256/A. §

(1)bekezdés f) pontjára hivatkozással elbírálta a felperes fellebbezését. [12] Jogszabálysértően járt el a másodfokú bíróság, amikor a bírói tanács elnöke nem jelezte a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nyilvánvalóan fennálló, a házastársa miatt a saját személyét érintő egyéb kizárási okot; és nem vizsgálta a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti érintettségét, megelégedett a régi Pp. 18. §

(2)bekezdés alkalmazásával, amellyel összefüggésben dr. H. dr. O. M. tanácselnök nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatokat tett. [13] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. Kizárólag azt vizsgálta: jogszabálysértő-e a jogerős ítélet a régi Pp. kizárási szabályainak megsértése miatt. [15] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [16] Az első- és másodfokú eljárás iratai alapján az alábbiakat lehet megállapítani: a felperes keresetlevelét a per lefolytatására hatáskörrel rendelkező és illetékes II.rendű alperes terjesztette elő. A II.rendű alperes a 2015. június 16. napján kelt P.20.457/2015/2. számú végzésével megállapította, hogy az ügy elintézéséből a Pp. 13. §

(1)bekezdés alapján ki van zárva, ezért a Pp.

1. § rendelkezéseire figyelemmel az iratokat megküldte a törvényszék elnökének az eljáró bíróság kijelölése érdekében szükséges intézkedések megtétele végett. [17] A Győri Ítélőtábla a
2. július
3. napján kelt Pkk.V.25.587/2015/
4. számú végzésével az elsőfokú eljárás lefolytatására a Szombathelyi Törvényszéket jelölte ki. Végzésének indokolása a régi Pp.
5. §

(1)bekezdés a) pontján, a 18. §

(2)bekezdésén és a 45. §

(2)bekezdés b) pontján alapult. [18] A felperes a II.rendű alperes elsőfokú ítélete ellen

1. október
2. napján előterjesztett
3. sorszám alatti fellebbezésében a Győri Ítélőtábla ellen elfogultsági kifogást terjesztett elő és kérte a Győri Ítélőtábla eljárásból kizárását. [19] Elfogultsági kifogását az alábbiakkal indokolta: [20]
4. A kártérítési per alapját képező büntetőeljárásban a Győri Ítélőtábla járt el másodfokon. A kártérítési perben való eljárása esetén saját korábbi eljárásának jogszerűségével összefüggésben kerülne a Győri Ítélőtábla döntési helyzetbe. [21]
5. A felperes a Győri Ítélőtábla és annak bírái ellen több peres eljárást kezdeményezett, amelyek tárgya a Győri Ítélőtábla és a bírók személyes felelősségének vizsgálata. Ez alapján a bírók aligha képesek függetleníteni magukat a felperes személye ellen szóló negatív információktól. [22]
6. A Győri Ítélőtábla illetékessége alá tartozó Szombathelyi, Veszprémi, Győri és Tatabányai Törvényszék bírái kirendelt bíróként részt vesznek a Győri Ítélőtábla tevékenységében. A magyar bírósági rendszer jellemzője, hogy kellő szakmai tapasztalat megszerzése után a jól teljesítő alsóbb szintű bíróság bírája magasabb szintű bíróságra lép elő. Nehezen képzelhető el egy alsóbb szinten dolgozó bírótól, akiben benne van az egészséges karriervágy, hogy egy ilyen helyzetben a fellebbviteli bírósága ellen hozna bármilyen elmarasztaló döntést. [23]
7. A bírósági rendszer jellemzője a bírói minősítés. Ebben lényeges szempont, hogy az alsóbb szintű bíró döntése elleni fellebbezések mekkora hányadát utasítja el a másodfokú bíróság. Bár a tisztességes eljárás szabályai tiltják, de ténylegesen bizonyára szem előtt tartja ezt is az első fokon eljáró bíró, amikor dönteni kényszerül a fellebbviteli, őt minősítő bíróság ügyében. [24] Az elfogultsági kifogás alapján a Győri Ítélőtábla elnöke a
8. december
9. napján kelt 2017.El.IV.E.
10. számú átiratával az iratokat a Pp.
11. §

(2)bekezdése alapján az eljáró bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Kúriára. Mellékelte hozzá az ítélőtábla elnökének és a polgári ügyszakban ítélkező bíráknak a Pp. 18. §

(3)bekezdése alapján tett nyilatkozatát, amely szerint az elnök és valamennyi bíró - közöttük dr. H. dr. O. M. tanácselnök is - úgy nyilatkozott, hogy az ügyben nem elfogult. [25] A Kúria a

1. február
2. napján kelt Pkk.V.24.501/2018/
3. számú végzésével a Győri Ítélőtábla kizárását megtagadta és az iratokat visszaküldte a Győri Ítélőtábla elnökének. Indokolásában kifejtette: a régi Pp.
4. §

(1)bekezdés e) pontja alapján a kizárás iránti kérelem nem alapos. A kizárást eredményező elfogultságot olyan objektíve fennálló tények, körülmények alapozzák meg, amelyekből nyilvánvaló, hogy az adott ügyben a tisztességes eljárás követelménye, az ügy pártatlan elbírálása a kizárni kért ítélőtábla részéről nem biztosítható. A fél szubjektív vélekedése, véleménye azonban önmagában nem alapozza meg az elfogultság megállapítását. A korábban lefolytatott büntetőeljárásban részt vevő bírák a folyamatban lévő polgári ügyben nem járnak el. Az ítélőtábla polgári ügyszakban ítélkező bírái, valamint az ítélőtábla elnöke kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a perben nem tartják magukat elfogultnak. A Kúria a bírák felelős nyilatkozatait is értékelve a régi Pp. 18. §

(2)bekezdése alapján eljárva a felperes kizárás iránti kérelmét alaptalannak találta; a Győri Ítélőtábla civilisztikai ügyszakos bíráinak kizárását megtagadta és az iratokat az ítélőtábla elnökének visszaküldeni rendelte. [26] Ezen adatok ismeretében a jogerős ítélet nem sértette meg a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés a) pontját. A büntetőügyben másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla tevékenységét a jelen perben érvényesített követelés nem érintette: a felperes igényét kizárólag a nyomozati és az elsőfokú büntető eljárásban elkövetett jogsértésekre alapította. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 21. §

(3)bekezdése és a 22. §

(3)bekezdése alapján a II.rendű alperes és a Győri Ítélőtábla önálló jogi személyek, ezért a II.rendű alperes ellen folyamatban lévő perben hozott ítélet a Győri Ítélőtábla jogaira és kötelezettségeire nem hat ki. [27] Nem sérült a régi Pp. 13. §

(1)bekezdés e) pontja sem. A felperes elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében előterjesztett, a Győri Ítélőtábla bíráinak elfogulatlanságát állító kifogására valamennyi bíró - így a felülvizsgálati kérelemben név szerint említett, az ügy másodfokú elbírálásában részt vett tanácselnök - úgy nyilatkozott, hogy az eljárásban nem elfogult. A felperes elfogultsági kifogását a Kúria az irányadó eljárási szabályok megtartásával, jogszabálysértés nélkül elbírálta és a Győri ítélőtábla kizárását megtagadta. [28] A régi Pp. 18. §

(2)bekezdése azért nem sérült, mert a Győri Ítélőtábla ezen jogszabály kifejezett rendelkezéseit betartva jelölte ki a perre hatáskörrel rendelkező és illetékes, de az ügyben érintett II.rendű alperes helyett eljáró bíróságot. [29] A hatáskör és az illetékesség hiányának figyelembevételét szabályozó régi Pp. 28. § és 43. §

(1)bekezdés rendelkezéseinek megsértése fel sem merülhetett az eljárásban. [30] A Kúria a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a régi Pp. 275. §

(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [32] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270.§

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése szerint köteles az I. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja és

(5)bekezdése alapján állapította meg. A II. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költség igénye nem volt, ezért a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 79. §

(1)bekezdése alapján a Kúriának ebben a kérdésben nem kellett határoznia. [33] A teljes mértékben pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd munkadíjának viseléséről a Kúria a régi Pp. 87. §

(2)bekezdés alapján, a pártfogó ügyvédet kirendelő határozat rendelkezéseinek figyelembevételével határozott. [34] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése és a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. december
3. dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. előadó bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró