Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.492/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Koltay Krisztina ügyvéd (.....) által képviselt, felperes neve (......) felperesnek - a másodfokú eljárás során dr. Bajnáczki Éva ügyvéd (.....) által képviselt, alperes neve (alperes címe) alperes ellen - jogdíj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt, 8.P.23.762/2007/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés tárgyában meghozta a következő ítéletet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a kamatfizetés kezdő időpontját
- július
- napjában határozza meg, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 135.270 Ft jogdíjat, és az összeg után
- január
- napjától a kifizetésig terjedő időre járó mindenkori törvényes mértékű kamatot és 10.000 Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 8.200 Ft illetéket. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperes a ..... szám alatti .... Papírüzletében lévő fénymásoló gép magáncélú másolásra alkalmas, amelynek üzemeltetését az alperes maga sem vitatta. Nem fogadta el az alperesnek azt a védekezését, hogy szerzői művek fénymásolását soha nem végezték. Rámutatott arra, hogy a jogszabály a magáncélú másolásra alkalmas készülékek üzemeltetése után a jogdíj fizetési kötelezettséget éppen a tömeges magáncélú másolás lehetőségére figyelemmel írja elő. Ezért függetlenül attól, hogy a készüléken milyen jellegű iratok másolása történik, a magáncélú másolásra alkalmas készülék után a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §a alapján kötelezte az alperest a Magyar Közlönyben közzétett felperesi díjközlemény alapján számított összegű reprográfiai jogdíj megfizetésére. Kötelezte továbbá az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint késedelmi kamat, a pernyertes felperesnek a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerinti perköltsége, valamint a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Továbbra sem vitatta, hogy a papír-írószer boltjában lakossági fénymásoló szolgáltatást is végzett, de előadása szerint arról nem volt tudomása, hogy el nem végzett tevékenység után is jogdíjat kell fizetnie. Álláspontja szerint pusztán a jogsértés lehetősége miatt a jogkövetkezmények alkalmazása, illetve az erről rendelkező jogszabály tisztességtelen. Kérte annak megfontolását, hogy ez a szabályozás nem ütközik-e felperes részéről a Ptk. 5. §
(2)bekezdése szerinti joggal való visszaélés tilalmába, mivel a jogdíj a szerzőket csak abban az esetben illeti meg, ha műveiket reprográfiával többszörözték, ami jelen esetben nem történt meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy az Szjt. szerint a szerzői mű felhasználásának engedélyhez kötését előíró általános szabály alóli kivétel a művek magáncélú reprográfiai többszörözése, amelyhez nem kell a szerzőktől engedélyt kérni. Ugyanakkor a tömegessé váló magáncélú másolások miatt a szerzőket és kiadókat ért jövedelem kiesés kompenzációjaként került sor a reprográfiai jogdíjfizetési kötelezettség szabályozására az uniós jogszabályokkal összhangban. Ezt attól függetlenül meg kell fizetni az üzemeltetőknek, hogy többszöröznek-e szerzői jogi védelem alatt álló művet. A felperesi szövetség pedig csupán a jogosultakat megillető jogdíj beszedésére jött létre, a jogszabályt nem ő alkotta, így a joggal való visszaélés az ő vonatkozásában szóba sem jöhet. Az alperes fellebbezése kis részben, az alábbiak szerint alapos. A felperes keresetében a követelt jogdíj után 2007. július 1. napjától kezdődően kérte a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamatot. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresettől eltérően
- január 1-től állapította meg az alperes kamatfizetési kötelezettségét, amellyel a kereseti kérelem korlátain a Pp.
- §-ába ütközően túlterjeszkedett. A Pp.
- §-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség, stb.) is kiterjed. Ezt az eljárási szabálysértést az alperes teljes ítéleti rendelkezést támadó fellebbezése folytán a másodfokú bíróság orvosolta és az ítélet részbeni megváltoztatásával a kamatfizetés kezdőidő időpontját a kereseti kérelemhez igazodóan
- július
- napjában határozta meg. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével egyetértett. Helytállóan állapította meg, hogy a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető alperes jogdíj fizetésére köteles az Szjt.
- §
(1)bekezdése alapján. A fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá. A szerzői művek magáncélú másolása természetes személyek részéről az Szjt. 35. §
(1)bekezdése értelmében, az ott foglalt feltételekkel és kivételekkel szabad felhasználásnak minősül, tehát a felhasználó nem köteles engedélyt kérni a szerzőtől - holott az Szjt.
- §-a szerint a többszörözés és annak engedélyezése a szerző kizárólagos joga - és az ilyen felhasználás díjtalan. Az Szjt.
- §
(2)szerint azonban csak akkor megengedett és díjtalan a szabad felhasználás, ha nem sérelmes a mű rendes felhasználására és nem károsítja indokolatlanul a szerzők jogos érdekeit. A műszaki fejlődés révén azonban a magáncélú másolás olyan méreteket öltött és oly mértékben elterjedt, amely bizonyíthatóan csökkenti a hang- és képfelvételek, valamint a papíralapon többszörözhető művek, könyvek, folyóiratok eladhatóságát, ami jövedelem kiesést, azaz károsodást jelent a szerzői jogosultaknak. Ezért került bevezetésre az Szjt.
- §-ában szabályozott un. üres-kazetta jogdíj és az Szjt.
- §-a szerinti reprográfiai jogdíj intézménye. Ezekben az esetekben a magáncélú másolásra tekintettel a törvény megadja az engedélyt a többszörözésre, de ahhoz díjfizetést - mintegy átalánykompenzációt - ír elő. Az alperesi fellebbezésben hivatkozott jogsértés vagy a jogsértés lehetősége e körben tehát nem merül fel, mivel a többszörözés a törvény alapján engedélyezett, de a felhasználásért díjfizetést rendel el a jogszabály. A jogdíjat a tényleges felhasználástól függetlenül, a felhasználás lehetőségének a megteremtésére tekintettel kell fizetni. A fenti okokból rendelkezik a reprográfiai jogdíjról az Szjt.
- §-a akként, hogy az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratban kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell a
- §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül megfizetnie. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni. Ennél fogva az elsőfokú bíróság helyesen marasztalta a
- január
- és
- június
- közötti időszakra vonatkozó reprográfiai jogdíj megfizetésére az alperest, mivel ellenérték fejében üzemeltette az üzletében a reprográfiára szolgáló fénymásoló készülékét. Az alperes további fellebbezési érvei kapcsán rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy az un. üres-kazetta jogdíjra vonatkozó jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára 240/B/
- AB számon alkotmánybírósági eljárás volt folyamatban, de a szabály alkotmányellenessége nem került megállapításra, továbbá a fenti rendelkezés teljes mértékben harmonizál az európai és uniós szabályokkal, a Berni Egyezmény, a Római Egyezmény, a TRIPS Egyezmény és az ún. Infosoc Irányelv rendelkezéseivel. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy a felperes magatartása a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti joggal való visszaélésnek minősül. Helytállóan érvelt a felperes azzal, hogy részéről az igényérvényesítés nem visszaélésszerű, jogszabályi előírás (Szjt. 85. §
(1)bek.) alapján tesz eleget a jogdíj beszedési kötelezettségének. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben, a kamat kezdőidőpontjának megállapítása tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alperest a felperes másodfokú perköltségének viselésére, amelynek az ügyvédi munkadíjból álló összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján - a felperesi képviselő nyilatkozatának hiányában általános forgalmi adó hozzászámítása nélkül állapította meg. Budapest,
- június
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Kovács Zsuzsanna s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Dr. Lukács Zsuzsanna bíró