← Magyarország

Gf.40115/2020/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.115/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla Dely-Steindl Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe 1., ügyintéző: dr. DelySteindl Eszter ügyvéd) és dr. Rajnai Gábor ügyvéd (felperesi képviselő címe 2.) által képviselt felperesi Kft. (felperes címe) felperesnek a dr. Feldmájer Péter ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes és az „...." .... Korlátolt Felelősségű Társaság (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés létrehozása és szerződés semmiségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. január 30-án kelt 10.G...../2018/
  3. számú ítélete ellen az alperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett perköltségre vonatkozó - rendelkezését megváltoztatja, a felperes által I. rendű alperesnek fizetendő perköltséget 15.000.000 (tizenötmillió) forint + ÁFA, a II. rendű alperesnek fizetendő perköltséget 5.000.000 (ötmillió) forint + ÁFA összegre felemeli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 600.000 (hatszázezer) forint + ÁFA, a II. rendű alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint + ÁFA másodfokú perköltséget, és 1.000.000 (egymillió) forint fellebbezési részilletéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes eredeti,
  4. szeptember
  5. napján a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott keresetében az I. rendű alperessel szemben adásvételi szerződés létrehozását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.G....../2017/
  6. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát, elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Törvényszékhez. Határozatát azzal indokolta, felperes a pertárgyérték számítási módját nem jelölte meg, de a meg nem határozható pertárgyértékhez igazodó 21.000 forint illetéket fizetett meg. Ez téves volt. A pertárgy értéke 7 millió euró, mely az ajánlati vételár összege volt. [2] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) előtti eljárásban a felperes kiterjesztette a keresetét II. rendű alperesre a
  7. december 12-ei keltű beadványában, kérve az I. és II. rendű alperes között létrejött, a perbeli ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló megállapodás semmissége megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását. [3] Az elsőfokú bíróság a
  8. január 30-án kelt 10.G...../2018/
  9. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I. rendű alperesnek 1.800.000 forint, II. rendű alperesnek 700.000 Ft perköltséget. [4] Az elsőfokú bíróság a kereset mindkét alperessel szembeni elutasítására tekintettel a pervesztes felperest kötelezte a pernyertes alperesek perköltségének megfizetésére a Pp.
  10. § és
  11. §

(1)bekezdése alapján, amely a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. § szerinti és a
(6)bekezdés alapján mérsékelt ügyvédi munkadíjból állt. Utalt arra, felperes első kereseti kérelmét I. rendű alperessel szemben, míg második kereseti kérelmét I. és II. rendű alperessel szemben terjesztette elő. Az elsőfokú bíróság az ügyvédi munkadíjat a pertárgy értékére tekintettel a jogi képviselő által kifejtett tevékenységre, a tárgyalási napok számára, a tárgyalások időtartamára, a szükséges felkészülésre, a beadványok megszerkesztésére, az ügy bonyolultságára tekintettel állapította meg, azzal, alpereseket ugyanaz a jogi képviselő képviselte. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete keresetet elutasító rendelkezése ellen fellebbezés nem érkezett, az
  1. február 17-én jogerőre emelkedett. [6] Az ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést. Kérték a perköltségre vonatkozó rendelkezések megváltoztatását, felperes által alpereseknek fizetendő elsőfokú perköltség összegének felemelését, felperes kötelezését, hogy fizessen meg összesen 90.258.900 forint, ezen belül az I. rendű alperesnek 47.380.000 forint + áfa, a II. rendű alperesnek 23.690.000 forint + áfa összegű elsőfokú perköltséget. Utaltak arra, az elsőfokú bíróság által megállapított elsőfokú perköltség összegének felemelése indokolt. Helyes volt a kereset elutasítása, és azt is helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy felperes I. rendű alperessel szemben két keresetet terjesztett elő, a II. rendű alperessel szemben pedig egyet. Ugyanakkor nem vette figyelembe a
  2. december 11-i alperesi beadványban írtakat. Az elsőfokú ítélet nem tartalmazott érdemi indoklást arra, hogy miért az ítéletben megjelölt perköltséget állapította meg. A jogszabály szerint áfával együtt számított megállapítható perköltség bruttó 90.258.900 forint a 32/
  3. (VIII.22.) IM rendelet
  4. §-a szerint. Kérte ennek figyelembevételét, utalva arra, a Pesti Központi Kerületi Bíróság áttételt elrendelő végzésében megállapította a 7.000.000 eurós pertárgyértéket, az abban az időben a 307 Ft/euró árfolyammal számolva 2.149.000.000 forintot jelentett. [7] Az elsőfokú bíróság a rendelet szerint megállapítható 90.258.000 forinttal szemben bruttó 2.500.000 forint perköltséget állapított meg, azaz a megítélhető perköltség 2,77 %-át. Ez nem indokolható, és nem is indokolta meg az elsőfokú bíróság. Utaltak arra is, a bírói gyakorlatot tekintve sem fogadható el ez az eljárás. A felperesi cég mögött álló természetes és jogi személyek több pert indítottak a jelen per alperesei ellen. A perekben született eseti döntésekre hivatkoztak, melyekben megállapított perköltségek jóval magasabb %-os arányt jelentettek. A fellebbezési értéket 87.758.900 forintban megjelölve kérték felperes kötelezését arra is, hogy fizessen meg alpereseknek 2.832.000 forint + áfa másodfokú perköltséget. [8] Alperesek a fellebbezésüket kiegészítették. Becsatolták a
  5. március 22-i keltű szerződéseket ügyvédi munkadíj kikötéséről, továbbá az
  6. sorszámú fellebbezési ellenkérelemre nyilatkozva fellebbezésüket továbbra is fenntartották. Előadták, felperes hivatkozása téves. Fellebbezésükben alperesek nem különleges elbánást kértek, a jogszabály által meghatározott ügyvédi munkadíjra tartottak igényt. Az eljárás során már hivatkoztak az ügyvédi díj kikötésről szóló megállapodásokra. Ezeket nem vitatta a felperes, ezeket most becsatolták. Utaltak arra is, hogy korábbi hivatkozásaik szerint ezt a pert valójában Y. B., az I. rendű alperesi cég egyik tagja indította meg, ő áll a felperesi társaság mögött. Ugyanazon ügyvédek képviselik Y. B.-t a különböző alaptalanul indított perekben, mint akik most a felperest. Megjelölték azon pereket, amelyekben az ott eljáró felperesi képviselők részére, az általuk előadottak alapján a pertárgyértékhez képest eltúlzott perköltségek megállapítására került sor, illetve olyan pereket is megjelöltek ahol a felperesi képviselő a pertárgyértéknél magasabb ügyvédi munkadíjat, mint költséget igényelt. Ugyanakkor hivatkoztak arra, I-II. rendű alperes esetében 1,1 %-a a kért perköltség a pertárgy értékének. A felperes ügyvédei csak akkor sokallják a jogszabály szerint fizetendő perköltséget, ha azt az ő ügyfeleiknek kell fizetni, de akkor, amikor ők igényelnek perköltséget, ilyen fenntartásaik nincsenek. A költségigényeiket általában az eljárt bíróságok el is fogadják. Utalt arra, a felperesi jogi képviselők vélekedése szerint, mivel budapesti székhelyűek, így hatalmas összegeket érvényesíthetnek, míg azok, akik nem budapesti székhelyen működnek nem kérhetik a jogszabály szerint járó ügyvédi díjat, ez a különbségtétel azonban nem lehetséges. Utaltak arra, téves azon felperesi hivatkozás, hogy arányos díjat állapítottak meg. A per
  7. szeptember 21-én indult, számtalan beadvány készült, sok tárgyalást tartottak, felperes újabb és újabb előadásokat tett, iratokat csatolt be, ezekre is érdemi válaszokat kellett adni. Alaptalanul hivatkozik arra, hogy az elvégzett munkához arányosan történt a perköltség megállapítása. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 90 darab irat keletkezett az évek során, ezek egy részét felperes, más részét alperesek, illetve a bíróság készítette. Az ügyvédi munka nyilvánvaló, amikor az iratot alperesek készítették, de a jogi képviselőnek valamennyi iratot át kellett tanulmányoznia, értelmeznie, így a felperes beadványait is. Bonyolult, sok ágú perről volt szó, így a felperesi hivatkozás alaptalan. [9] Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és alperesek perköltségben marasztalását kérte. Utalt arra, alperesek a fellebbezési kérelmükben írtakat már az elsőfokú eljárás során ismertették a
  8. december 11-i beadványukban. Az ott előadottakat az elsőfokú bíróság nyilvánvalóan körültekintően mérlegelte és mérséklést alkalmazott a 32/
  9. (VIII.22.) IM rendelet
  10. §
(6)bekezdése alkalmazásával. Utalt arra, felperesnek nincs tudomása a fellebbezésben hivatkozott perekről, azokban nem érintett, azokhoz a felperesi cég mögött álló személyeknek nincs közük. Felperes önálló jogi személy. Utalt ugyanakkor arra is, alperesek által példálózó jelleggel felsorolt ítéletekből is az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt perköltség összege arányban áll más peres eljárásokban megítélt perköltség összegekkel. A hivatkozott ítéletek megerősítik az elsőfokú ítélet helytállóságát. Alperesek által benyújtott életszerűtlen perköltség igény jelentős mértékben történő mérséklése megalapozott és indokolt. Alperesek igénye túlzó, irreális, sem a jogi képviselő által kifejtett tevékenység, sem a tárgyalások száma, azok időtartama, sem az ügy bonyolultsága nem indokolja a majdnem 3600 %-os mértékben történő perköltség megállapítást. Alaptalan az alperesi igény abból a szempontból is, hogy az adásvételi szerződés érvénytelenségével kapcsolatos kereset vonatkozásában alperesek részéről szükséges védekezés nem hogy egyirányú, de megegyező volt. Az e kereset tárgyalása kapcsán ellátott alperesi védekezés elenyésző részét képezte a peres eljárásnak. A második kereset kapcsán az elsőfokú bíróság utalt arra, az első kereseti kérelem elutasítása okán nem látott olyan felperesi érdeket az elsőfokú bíróság, mely alapján az adásvételi szerződés semmisségére hivatkozás helyt foghatna, így annak kimerítő vizsgálatára, bizonyítás lefolytatására nem is került sor. Így a második kereset kapcsán alperesek vonatkozásában megítélt munkadíj összeg még túlzónak is tekinthető. Alaptalan az indokolási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos fellebbezés is. Az elsőfokú bíróság által részletesebben nem is kellett kifejteni a mérséklést alátámasztó indokokat. [10] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [11] A fellebbezés részben alapos az alábbiak folytán: [12] A fellebbezés helytállóan utalt arra, a pertárgy értéke az adásvételi szerződés létrehozása iránti, és az alperesek közt létrejött adásvételi szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetnél is 7.000.000 euró, azaz mintegy 2.149.000.000 forint. [13] A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (IM rendelet) 3. §
(1)bekezdése értelmében, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(2)bekezdés szerint polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege
  1. a)10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a de legalább 10.000 forint;
  2. b)10.000.000 forint feletti, de 100.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
  3. a)pontban meghatározott munkadíj és a 10.000.000 forint feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000 forint;
  4. c)100.000.000 forintot meghaladó pertárgyérték esetén a
  5. b)pontban meghatározott munkadíj és a 100.000.000 forint feletti összeg 1 %-a, de legalább 1.000.000 forint. Az
(5)bekezdés szerint a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a
(2)-
(4)bekezdésben meghatározott összeg 50 %-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. A
(6)bekezdés pedig akként rendelkezik, a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat, különösen az ügy bonyolultsága esetén a
(2)-
(5)bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. [14] Az elsőfokú bíróság mérséklést alkalmazott, azonban azt részletesebben nem indokolta. [15] A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a mérséklés túlzó volt, ezért indokolt az elsőfokú perköltség összegének felemelése az alábbiakra figyelemmel: [16] A felperes a II. rendű alperesre a
  1. december 12-i beadványában terjesztette ki a keresetet. A II. rendű alperessel szemben a pertárgy értékét a felperes a
  2. január 23-i beadványában ugyancsak 7.000.000 euró összeg alapján 2.135.840.000 forintban határozta meg. Dr. B. G. ügyvéd
  3. március 19-én kelt beadványában jelentette be a képviselet megszüntét alperesek képviseletében, dr. Feldmájer Péter ügyvéd
  4. március 27-én érkezett beadványában csatolta az alperesek által adott meghatalmazást. A megbízási díjra vonatkozó megállapodást nem csatolt. [17] A felperes kereseti kérelmét alperesek vonatkozásában
  5. március 21-ei beadványában véglegesítette. [18] Ezt követően az elsőfokú bíróság
  6. május 3-án és június 28-án tartott tárgyalást, majd a július 10-i tárgyaláson - ahol a felek képviselői nem jelentek meg - a per tárgyalását felfüggesztette. Az eljárás folytatása után
  7. március 12-én, május 21-én, szeptember 5-én, majd november 5-én tartott tárgyalást. Ezt követően a
  8. november 19-re határozathirdetésre kitűzött tárgyalást ismételten megnyitotta és
  9. január 16-ra tűzött ki tárgyalást, majd
  10. január 30-ra tűzte ki a határozathirdetés időpontját, és ott hirdette ki a
  11. sorszámú ítéletet. [19] Összességében a Fővárosi Ítélőtábla úgy értékelte, hogy a rendelkező rész szerinti összegre indokolt az elsőfokú eljárással kapcsolatban felmerült ügyvédi munkadíj, mint perköltség felemelése. Milliárdos nagyságrendű pertárgyérték esetében nem indokolt az egyik kereset vonatkozásában sem az 1.000.000 forint összegű jogszabályi minimumnál kisebb, illetve azt nem sokkal meghaladó összeg megállapítása. Tény az is, az I-II. rendű alperesekkel szembeni érvénytelenítéség megállapítására irányuló keresettel szembeni védekezés jóval kisebb volumenű ügyvédi tevékenységet generált. [20] Ugyanakkor nem látta indokát a Fővárosi Ítélőtábla az alperesek által kért mértékű perköltség megállapításának sem, ezt sem az ügy bonyolultsága, sem a pertartam, sem a jogi munka, sem a beadványok elkészítésével kapcsolatos ügyvédi munkavégzés mennyisége nem indokolja. Utal a Fővárosi Ítélőtábla a Legfelsőbb Bíróság BH
  13. számon közzétett Pfv.X...../
  14. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf...../2005/
  15. számú határozatában írtakra. Kiemelkedően nagy pertárgyértékű ügyekben a megbízási díj, illetve a 32/
  16. (VIII.22.) IM rendelet alapján megállapítható díj mérséklése indokolt a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenység figyelembevételével, de nem vezethet a pertárgyérték 1 ezrelékét sem elérő, vagy azt alig meghaladó munkadíj megállapításához. Ugyanakkor nem indokolt a közfelfogás szerint elfogadhatatlanul magas díj megállapítása sem, a jogi képviselőknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Kétségtelen, hogy a Legfelsőbb Bíróság még a 12/
  17. (IX.29.) IM rendelet alapján történt perköltség mérséklés tekintetében fogalmazta meg a mérséklés mérlegelésének szempontjait, azokat azonban a Fővárosi Ítélőtábla jelen eljárásban is irányadónak tekinti, függetlenül attól, hogy a perköltség igény az IM rendelet
  18. §
(2)bekezdésén, vagy az ott meghatározott díjjal megegyező díjat kikötő megállapodáson alapul. Az elsőfokú bíróság úgy mérsékelte az I. rendű alperesnek és a II. rendű alperesnek járó perköltség összegét, hogy a mérsékelt perköltség a pertárgyérték egy ezrelékét sem éri el, mely nyilvánvalóan okszerűtlen és jogsértő mérlegelés eredménye. [21] Fentebb írtakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatva - a Pp. 78. §
(1)bekezdése, Pp.
  1. §-a, és a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés e) pontja és
(6)bekezdése alapján döntött az elsőfokú bíróság által megállapított elsőfokú perköltség felemeléséről. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezett érték figyelembevételével a pernyertesség-pervesztesség hozzávetőleges aránya és a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján határozott a másodfokú perköltségről, marasztalva a felperest a másodfokú eljárás során felmerült, a másodfokú eljárás tárgyára, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására, a benyújtott beadványok elkészítéséhez szükséges jogi munkára fordított időre figyelemmel mérsékelt ügyvédi munkadíjban, illetve fellebbezési részilletékben. Budapest, 2020. március 24. . Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke . Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kolozs Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.