Pfv.21758/2013/4 – Kúria

(1),

1. LXIII. Tv.
2. §
3. LXIII. Tv.
4. §

(1),

1. LXIII. Tv.
2. §

(4),

1. LXIII. Tv.
2. §

(5),

1. LXIII. Tv.
2. §

(1),

1. LXIII. Tv.
2. §

(2),

1. LXIII. Tv.
2. §
3. LXIII. Tv.
4. §
5. LXIII. Tv.
6. § Pfv.IV.21.758/2013/4.szám A Kúria a dr. Németh L. Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Győri Városi Bíróság előtt P.22.135/
7. számon megindított és a Győri Törvényszék 1.Pf.20.009/2013/
8. számú jogerős részítéletével érintett ügyében, az alperes által Pf./
9. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a
10. pont tekintetében a keresetet elutasítja. A Kúria egyebekben a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős részítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes
11. július 13-i keltezéssel „Közérdekű adatok megismerésére irányuló igénybejelentő lap" elnevezéssel 14 pontban felsorakoztatott adatigénylést juttatott el az alpereshez. Az alperes vezérigazgatója
12. augusztus 3-án kelt válaszlevelében .. anyagbeszerzésekre fordított összegezett nettó kiadásait közölte
13. és
14. első féléve közötti időszakban, évenkénti bontásban. A további pontok tekintetében az adatok kiadása elől elzárkózott, részben folyamatban levő büntetőeljárásokra, polgári peres eljárásokra, üzleti titokra, illetve arra való hivatkozással, hogy bizonyos adatok más formában már közzétételre kerültek. A felperes a választ nem találta kielégítőnek, ezért keresettel fordult az illetékes bírósághoz, amelyhez a kereset
15. augusztus 19-én érkezett meg. A Győri Városi Bíróság
16. december 11-én kelt P.22.069/2009/
17. sorszámú ítéletével kötelezte az alperest a következő adatok kiadására: 1./
18. január 1-től napjainkig a .. .. közötti nettó forgalmat éves bontásban. Az éves forgalmakat bérmunka és konszignáció bontásában adja meg. 3./ A .. által az elmúlt tíz évben vízmérők beszerzésére, javítására, felújítására kiírt pályázati dokumentációk (ajánlatkérések, meghívottak köre, ajánlattevők, ajánlatok, bírálati jegyzőkönyvek), megkötött szerződések, mellékletekkel együtt. 4./
19. január 1-től napjainkig a .. és az alábbi cégek között nettó forgalmak éves bontásban: .. Kft., .. Kft., .. Kft., .. Cégcsoport (.. Kft. és .. Kft.) 5./ A .. által a korábbi elnök-vezérigazgatónak, ..nek, munkaviszonya megszűnésekor (
20. február
21. napján rendes felmondás) kifizetett pontos összeg, valamint rendes felmondást követő további kifizetésekről történő adatszolgáltatás. 6./ A .. kifizetései
22. január
23. napjától napjainkig a .. nevével fémjelzett ügyvédi irodának éves bontásban. 9./ A 2009-es gépjárműflotta beszerzésére kiírt pályázati dokumentációk (ajánlatkérések, meghívottak köre, ajánlattevők, ajánlatok, bírálati jegyzőkönyvek), a megkötött szerződések, mellékletekkel együtt. A saját járművekkel szemben a flotta előnyeiről készült elemzések, számítások. 10./ Az .. Kft-vel történő megbízások kapcsán, amennyiben készült csővezetékek felújításának feltárása nélküli és feltárásos módozatának összehasonlítását szolgáló elemzések, kutatások, számítások. Az .. Kft. felújított csővezetékeire vállalt garancia időtartama. A gravitációs csatornarendszerek szerelésére szolgáló KG PVC csatornacső élettartama. Az elmúlt öt évben a .. .. Kft-vel kötött szerződései, mellékletekkel együtt. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és rendelkezett az illeték megfizetéséről, továbbá az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezéssel élt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
24. december 9-én kelt 1.Pf.20.191/2010/
25. sorszámú ítéletével a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a kereseti kérelem egy részét elutasító rendelkezés helyett kötelezte az alperest a következő adatok kiadására is: 2./ A .. által
26. január
27. napjától napjainkig beszerzett vízmérők mennyisége éves bontásban, az éves mennyiségeket közöljék típus, darabszám, átmérő, javítás, felújítás, valamint az új és használt mérők beszerzése és a selejt bontásban. 3./ A .. által a 2933/2009., 1342/2008., 8487/2007., 22702/2005., 16271/2005., 14743/
28. iktatószámú Közbeszerzési Értesítőben közzétett pályázatok dokumentációja (ajánlatkérések, meghívottak köre, ajánlattevők, ajánlatok, bírálati jegyzőkönyvek), a megkötött szerződések, mellékletekkel együtt. 7./ A .. Zrt.
29. április
30. napján megtartott üléseiről készült dokumentáció (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés). 11./
31. július
32. napjától a .. Zrt-nek a .. Kft-vel kötött szerződései, mellékletekkel együtt. 13./
33. január
34. napjától a .. Zrt. anyagbeszerzéseinek vizsgálataiban készült belső ellenőri, ad hoc bizottsági, felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek, jelentések, eredmények, megállapítások dokumentációi. A jogerős ítélet a folyamatosan keletkezett adatok tekintetében rögzítette, hogy az alperes
35. július
36. napjáig keletkezett adatok tekintetében köteles eleget tenni adatközlési kötelezettségének. A jogerős ítélet az illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte és részben módosította a perköltség nagyságát. A Legfelsőbb Bíróság az alperes kérelme folytán eljárt felülvizsgálati bíróságként Pfv.IV.20.445/2011/
37. sorszámú,
38. június 1-jén kelt végzésével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését az első fokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felülvizsgálati határozat megállapította: a felperes számtalan adat kiadására irányuló keresetének tartalma az egyes adatigények tekintetében nem volt egyértelműen megállapítható, ezáltal a jogerős ítélet egyes rendelkezéseinek tartalma sem állapítható meg. Több esetben nem volt megállapítható az adatigénylésből, hogy konkrétan milyen pénzügyi, gazdasági mutatókat tartalmazó adatok kiadását kéri a felperes, ehhez képest a marasztaló rendelkezések végrehajtása is aggályos. A Legfelsőbb Bíróság megállapította: a jogerős ítélet nem vizsgálta az adatok hiányára vonatkozó alperesi hivatkozást, miként azt sem, hogy a kért adatok előállítása nem jár-e aránytalan nehézséggel vagy költséggel, illetve azt sem, hogy a költségek viselését a felperes vállalja-e. A felülvizsgálati határozat megállapította azt is, hogy az eljárt bíróságok azt sem tisztázták, hogy a kért adatok kiadását a felperes milyen technikai eszközzel, illetve milyen módon igényli. A Legfelsőbb Bíróság előírta, hogy a felperesnek egyenként, tételesen és pontosítottan kell megjelölnie, hogy milyen konkrét adat kiadását kéri. Azt az alperes védekezéséhez képest tisztázni szükségesnek ítélte, hogy a kért adatokat az alperes kezeli-e vagy sem, valamint tisztázandó az is, hogy a kért adatok kiadását a felperes pontosan milyen módon, milyen technikai eszközzel kéri. Előírta a határozat azt is, hogy az alperes ehhez képest jelölje meg, hogy az adatszolgáltatással kapcsolatban milyen reális költsége merült fel, ehhez képest pedig nyilatkoztatni szükséges a felperest arról, hogy a költségeket vállalja-e vagy sem. A felülvizsgálati döntés megállapítása szerint ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy az adat kiadásának megtagadását, annak jogszerűségét vizsgálja és arról megalapozott döntést hozzon. A megismételt eljárásban a Győri Városi Bíróság
39. október 31-én kelt P.22.135/2011/
40. sorszámú ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott az alábbiak szerint: 1./ A ..
41. január
42. napjától napjainkig mekkora értékben számlázott a .. részére forintban számolva, éves bontásban. Az éves értéket bérmunka és termékraktár bontásban adja ki. 2./ A .. által
43. január
44. napjától kezdődően napjainkig beszerzett vízmérők mennyiségét éves bontásban, az éves mennyiségeket típus, darabszám, átmérő, javítás, felújítás, valamint az új és használt mérők beszerzése bontásban adja ki. A selejtnek minősített vízmérők mennyiségéről éves bontásban adja ki az adatokat. 3./ A .. által a 2933/2009., 1342/2008., 8487/2007., 22702/2005., 16271/
45. és a 14743/
46. iktatószámú Közbeszerzési Értesítőben közzétett pályázatok dokumentációját a megkötött szerződésekkel együtt adja ki. 5./ A .. által a korábbi elnök-vezérigazgatónak, ..nek a munkaviszonya megszűnésekor kifizetett pontos összeg, valamint rendes felmondását követő további kifizetésekről történő adatokat adja ki. 6./ A ..
47. január
48. napjától napjainkig a .. nevével fémjelzett ügyvédi irodának történő kifizetéseket éves bontásban adja ki. 7./ A ..
49. április
50. napján megtartott összevont igazgatósági és felügyelőbizottsági üléséről készült jegyzőkönyv kivonatot adja ki. 10./ Az ..-vel történt megbízások kapcsán,
51. január 1-től esetenként készült csővezetékek felújításának feltárás nélküli és feltárásos módozatának összehasonlítását szolgáló elemzéseket, számításokat adja ki. Az .. felújított csővezetékeire vállalt garancia időtartamára vonatkozóan is adja ki az adatokat. 12./ A ..
52. január
53. napjától napjainkig anyagbeszerzésre fordított, összegezett nettó kiadásait. 13./ A .. anyagbeszerzéseinek vizsgálataiban készült belső ellenőri dokumentációt. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélet megállapította, hogy az alperes az adatkiadásra vonatkozó kötelezettségének valamennyi dokumentum vonatkozásában a meg nem ismerhető személyes adatok felismerhetetlenné tételével köteles eleget tenni, továbbá a közérdekű adatok szolgáltatásával járó költségeket a felperes köteles viselni 11,24 forint/lap + áfa értékben. A felek egyidejű teljesítésre kötelesek az ítélet szerint. Az elsőfokú bíróság rendelkezett a perköltség és az illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le az adatok megléte vonatkozásában. Eleget tett a Legfelsőbb Bíróságnak a kiadás formájára, illetve költségeire vonatkozó rendelkezéseinek. Elvi jelentőséggel megállapította, hogy az alperes átruházott önkormányzati feladatot lát el, ezért a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve a személyes adatok védelméről szóló, 2009-ben hatályos
54. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.)
55. §

(1)bekezdésének hatálya alá tartozik. Az első fokú ítélet indokolása tartalmazta azt is, hogy az alperes eredménnyel nem hivatkozhat folyamatban lévő büntetőeljárásra, illetve polgári peres eljárásra, mint az adatkiadás megtagadásának indokára, tekintettel arra, hogy az Avtv. ilyen megtagadási okot nem ismer. Elfogadta ugyanakkor az alperes azon előadását, hogy bizonyos adatok csak öt évre visszamenőleg állnak rendelkezésre, tekintettel a számviteli szabályokra, illetve az alperes selejtezési szabályaira. Ezen korlátok között az 1-es pontban előterjesztett felperesi igényt megalapozottnak találta

1. január
2. napjától. A
3. pont tekintetében is hasonló feltételek mellett találta alaposnak az elsőfokú bíróság a felperes igényét, figyelemmel arra, hogy a
4. január
5. előtti adatok rendelkezésre állását az alperes tagadásával szemben a felperes nem bizonyította. A
6. pont tekintetében a felperes keresetét az elsőfokú bíróság alaposnak találta, figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelentek teljesítésként nem voltak elfogadhatóak a bíróság álláspontja szerint. Miután az alperes tanúként meghallgatott vezetői, .. és .. elismerték, hogy egy adott időpontban az adatok rendelkezésre álltak, a bíróság ezek kiadására kötelezte az alperest és megállapította, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásra az adatkiadás megtagadása vonatkozásában alappal nem lehet hivatkozni. A
7. pont vonatkozásában az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes üzleti titokra való hivatkozását és a felperes kereseti kérelmét elutasította. Az 5.-
8. pont tekintetében a volt vezérigazgatónak, illetve a megbízott ügyvédi irodának kifizetett összegeket a
9. január 1-jét követő időszakra az elsőfokú bíróság ítélete közérdekű adatnak minősítette és ezek kiadására kötelezte az alperest, figyelemmel arra az álláspontra, hogy folyamatban lévő peres eljárások az adat kiadását nem korlátozhatják. A
10. pont tekintetében az elsőfokú bíróság részben adott helyt a keresetnek, tekintettel arra, hogy a
11. április 30-ai összevont igazgatósági-felügyelőbizottsági ülés vonatkozásában igazolhatóan csak jegyzőkönyv-kivonat állt rendelkezésre, illetve elfogadta azon alperesi hivatkozást, hogy a felügyelő bizottság ülésének jegyzőkönyvei az alperes belső adatvédelmi szabályzata alapján nem nyilvánosak. Miután a felperes eredeti kérelmének
12. pontjától elállt, a bíróságnak ezt nem kellett vizsgálnia. A kereset
13. pontjában foglalt kérelmet az elsőfokú bíróság azzal utasította el, hogy a gépjármű-flotta beszerzésre vonatkozó adatok indokoltan üzleti titoknak minősülnek, ezért azt az alperesnek nem kell kiadnia. A kereset
14. pontját az elsőfokú bíróság alaposnak találta, mert nem fogadta el az alperes azon álláspontját, hogy ezen adatok a társaság honlapján, illetve a szerződő partner honlapján megjelentek volna, így kiadásuk szükségtelenné vált. Az elsőfokú bíróság megállapította: az adatokat állítólagosan tartalmazó honlap másolatát az alperes részéről nem csatolták be. Az adatok meglétére vonatkozó ellentétes alperesi törvényes képviselői nyilatkozatokat a bíróság azért nem fogadta el, mert az eljárás korábbi szakaszában az alperes részéről azt az előadást tették, hogy a kért adatokat már korábban közzétették, ez pedig nyilvánvalóan ellentétes az adatok hiányára vonatkozó előadással. A kereset
15. pontját illetően az elsőfokú bíróság elfogadta az alperes álláspontját az üzleti titok vonatkozásában és figyelembe vette az alperes adatvédelmi szabályzatát is, amely a kért adatokat nem nyilvánosnak minősítette. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az itt kért adatok szoros kapcsolatban vannak az alperes versenyképességével. A
16. pont tekintetében az elsőfokú bíróság részben helyt adott a keresetnek és
17. január
18. napjától kötelezte a kért adatok kiadására az alperest. Álláspontja szerint, bár az alperes állította, hogy a kért adatokat rendelkezésre bocsátotta, ezt a tényt a felperes nem ismerte el. A
19. pontban foglalt igényt az elsőfokú bíróság részben alaposnak találta. Megállapította, hogy az alperes tagadásával szemben a felperes nem bizonyította, hogy az adott kérdésben, a minőségellenőrzés vonatkozásában az alperesnél ad hoc bizottságokat hoztak volna létre, illetve a felügyelőbizottság iratainak kiadására nem látott alapot az alperes adatvédelmi szabályzatának a nyilvánosság kizárására vonatkozó rendelkezések elfogadása mellett. A
20. pont vonatkozásában a felperes a keresetétől elállt, ezért ezzel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. A Győri Törvényszék az 1.Pf.20.009/
21. sorszámú eljárásban a 3-as és 7-es pont tárgyalását a többi pont tárgyalásától elkülönítette, a fennmaradt pontok tekintetében pedig
22. sorszám alatt részítéletet hozott. Ezen részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét az 1., 2., 5., 6., 10.,
23. és
24. pont tekintetében helybenhagyta. A jogerős részítélet megerősítette, hogy az alperesi szervezet közfeladatot ellátó szervnek minősül, mert az önkormányzattól átruházott feladatot lát el (víz- és csatornaszolgáltatás nyújtása, mint közszolgáltatás). A jogerős részítélet arra a következtetésre jutott, hogy ezáltal az alperes által kezelt adatok alapvetően közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásra, illetve munkaügyi eljárásra történő hivatkozás önmagában nem jelent megtagadási indokot. A jogerős részítélet részletesen ismertette az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azzal, hogy az üzleti titoknak minősülés tekintetében a bizonyítási kötelezettség az Avtv.
25. §

(2)bekezdésére figyelemmel az alperest terhelte. Ehhez képest az üzleti titokra történő egyszerű hivatkozás még nem elegendő a felperesi kérelmek elutasítására, annak konkrét tartalmát bizonyítani szükséges. Az elévülésre történő hivatkozás kapcsán általánosságban megállapította a jogerős részítélet azt, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának megítélése szempontjából a jog csak azokra az adatokra nem vonatkozik, amelyeket az érintett szerv már nem kezel, amelynek nyilvántartására már nem köteles, illetve amelyekkel már nem rendelkezik. Mindezek alapján a jogerős részítélet az elsőfokú bíróság indokainak elfogadásával az 1., 2., 5., 6., 10., 12-es és 13-as pont tekintetében az elsőfokú részítéletet helybenhagyta. Egyidejűleg úgy ítélte meg, hogy az adatok esetleges hiányára vonatkozó ellentétes alperesi, illetve tanúnyilatkozatok kapcsán az adatok meglétére vonatkozó előadásokat fogadja el döntése alapjaként. A jogerős részítélettel szemben kizárólag az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte a jogerős részítélet megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását. Az 1.-

1. pont tekintetében előadta, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás zárja ki az adatok közlését, mert az a nyomozás érdekeit sértené. Az alperes szerint az 1-es pont tekintetében a kért formában az adatok részben nem is állnak rendelkezésre. Az
2. pont tekintetében utalt arra, hogy a kérdésben munkaügyi per van folyamatban, a
3. pontban foglaltak üzleti titoknak minősülnek, a
4. pontban foglaltak, ha nem is az alperesnél, de maguknál a gyártók honlapján közlésre kerültek, a
5. pontban foglalt adatokat az első adatkérésre adott válaszában az alperes megadta, a
6. pont tekintetében pedig előadta, hogy a valóságban belső ellenőri vizsgálatok nem történtek, így a kért adatok kiadására fizikailag nincs lehetőség. A felülvizsgálati kérelmében az alperes kérte a jogerős részítélet végrehajtásának felfüggesztését. A felperes a tárgyaláson tett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos. A Pp.
7. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Mindezek alapján a jogerős részítéletnek a felperes keresetét részben elutasító rendelkezéseit felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúria nem vizsgálhatta. Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül, helytállóan állapították meg azt, hogy az alperes a közművek üzemeltetése kapcsán átruházott önkormányzati feladatot lát el, ezért alkalmazandóak ebben a körben rá az Avtv. 19. §

(1)bekezdésének szabályai. Az Avtv. 1. §

(1)bekezdése értelmében a törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A

1. §
2. pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától önálló, vagy gyűjteményes jellegétől. Az
3. pont értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A
4. §

(1)bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogú biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Avtv. 21. §

(1)bekezdése értelmében, ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat. A jelen esetben a felperes a keresetét még 2009-ben a törvényes határidőn belül terjesztette elő. Az Avtv. 21. §

(2)bekezdése értelmében az adatigénylés teljesítése megtagadásának jogszerűségét az adatkezelő, azaz jelen esetben az alperes köteles bizonyítani. Az Avtv. 19. §

(4)bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat az

(1)bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az

(5)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységre vonatkozó személyes adatnak nem minősülő adat. A

(6)bekezdés értelmében a közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben a Ptk-ban foglaltak az irányadók az üzleti titok vonatkozásában. A Ptk. 81. §

(2)bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelen által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű, pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A

(3)bekezdés szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtokolásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezés és logisztikai megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amely megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. A jogerős részítélet mindezen általános szabályok figyelembevételével, mérlegeléssel végezte el többnyire helytállóan a felperes elkülönített kereseti kérelmének vizsgálatát. Helytállóan mutatott rá általánosságban a jogerős részítélet arra, hogy az alperes belső adatvédelmi szabályzata semmilyen formában nem lehet ellentétes a már idézett jogszabályi rendelkezésekkel, közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét belső szabályzattal nem lehet megakadályozni. A Kúria szerint a 12-es pont (a .. anyagbeszerzésekre fordított, összegzett nettó kiadásai (2004-től 2009-ig éves bontásban) tekintetében az adat kiadására vonatkozó rendelkezés megváltoztatása indokolt, mert a kérelemre adott 2009-es válaszban az adatok kiadása már megtörtént és azt a felperes igazoltan, és általa sem vitatottan megkapta. A vita ezután arról szólt, hogy a 2002-2003-as adatokat ki kell-e adni vagy azok elévültek az alperesi álláspontnak megfelelően. Mivel ezen időszak tekintetében a jogerős részítélet elutasító rendelkezése ellen a felperes felülvizsgálattal nem élt és megállapítható volt, hogy a jogerős részítélettel kiadni ítélt adatok kiadása korábban megtörtént, ezért ebben a tekintetben a Ptk. 275. §

(4)bekezdése alapján a jogerős részítélet részbeni hatályon kívül helyezése és az elsőfokú részítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása volt indokolt. A Kúria ennek megfelelően határozott. A többi, a jogerős jogerős részítélet következők szerint: részítélettel elbírált kérelem esetében hatályában fenntartása volt indokolt a a 1./ (..): az adatok 2004-től megvoltak az alperesi törvényes képviselő előadása szerint, a korábbiak alapján a folyamatban lévő büntetőeljárás nem kizáró ok, ilyen korlátozást ugyanis az Avtv. nem ismer, annak 19. §.

(3)bekezdése ilyen korlátozást nem sorol fel, így ezen adatok kiadásáról helyes jogerős döntés született. 2./ (Vízmérők mennyisége és adatai): az adatok az alperesi törvényes képviselők előadása szerint 2004-től megvannak, azok a Kúria álláspontja szerint nem minősülnek üzleti titoknak, ezért ki kell adni a kért adatokat. A korábbiak szerint megállapítható volt, és ezt a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) korábbi végzése is rögzítette, hogy az alperes önkormányzattól átruházott módon közfeladatot ellátó szervezetnek minősül. 3./ (Közbeszerzés): az elkülönítés folytán ebben a kérdésben a jogerős ítélet döntött (Győri Törvényszék 1.Pf.20.009/2013/10.), amelynek felülvizsgálata külön eljárásban történik (Pfv.IV.20.094/2014.). 4./ (a forgalom értéke egyes cégekkel éves bontásban): a jogerős részítélet üzleti titokra hivatkozással elutasította, a felperes pedig nem terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, így ezt az igénypontot a Kúria nem vizsgálhatta. 5./ (A volt alperesi vezető, .. juttatásai): a következetes bírói gyakorlat szerint ez közérdekből nyilvános (személyes) adat, így a folyamatban lévő munkaügyi perre való hivatkozás alaptalan. Helytállóan döntött a jogerős részítélet ezen adat kiadásáról. 6./ (Dr. .. Ügyvédi Irodának kifizetett díj): az előző pontból is következően kiadandó adat attól függetlenül, hogy annak tekintetében van-e per folyamatban vagy sem. Itt is közérdekből nyilvános adatról van szó, a jogerős részítélet helytállóan döntött. 7./ (Jegyzőkönyv-kivonat kiadása): ebben a kérdésben, elkülönítés folytán a jogerős ítélet döntött, külön felülvizsgálati eljárás tárgyát képezi (Pfv.IV.20.094/2014.). 9./ (2009-es gépjárműbeszerzés): ezt a kereseti kérelmet a jogerős részítélet elutasította, mert alaposnak találta az alperes üzleti titokra való hivatkozását, és ebben a tekintetben a felperes nem kért felülvizsgálatot. Ehhez képest az elutasító rendelkezés felülvizsgálatára már nem volt lehetőség. 10./ (..-megbízások, garancia időtartama): az eljárt bíróságok megalapozottan mérlegelték a tanúként meghallgatott alperesi vezetők (.. és ..) ellentétes nyilatkozatait az adatok megléte tekintetében, ténylegesen nem volt a meglévő adatok kiadásának akadálya, így jogszerű volt a kiadásra kötelezés. 11./ (..-szerződések): ezt a kereseti kérelmet a jogerős részítélet elutasította, mert alaposnak találta az alperes üzleti titokra való hivatkozását - felperesi felülvizsgálati kérelem hiányában ebben a vonatkozásban nincs felülvizsgálatra lehetőség. 12./ (Anyagbeszerzési kiadások): ebben a tekintetben a Kúria az álláspontját a korábbiakban kifejtette (részbeni hatályon kívül helyezés, az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereseti kérelem elutasítása). 13./ (Minőségi hibák észlelése): ezt a kérelmet részben elutasította az elsőfokú bíróság azzal, hogy az ad hoc bizottság(ok) léte nem nyert igazolást, illetve a felügyelőbizottság iratai nem nyilvánosak az alperes adatvédelmi szabályzata alapján. Ezt a döntést a jogerős részítélet helybenhagyta. Az elutasító rendelkezés tekintetében felperesi felülvizsgálati kérelem hiányában nincs helye felülvizsgálatnak. Az alperesi előadás szerint 2007-től vannak adatok, a belső ellenőri jelentések kiadását rendelte el a jogerős részítélet. Az alperesnek a korábbiak szerint a folyamatban levő büntetőeljárásra való hivatkozása súlytalan. A jogerős döntés felülvizsgálatára nincs alap, az alperes csak a felülvizsgálat során hivatkozott arra, a belső ellenőri jelentés létére nincs adat. Mindezek alapján a 12-es pont vonatkozásában a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján a Kúria a jogerős részítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatta, ezt a kereseti kérelmet elutasította. Egyebekben a jogerős részítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes nagyobb részben pernyertes lett, ezért részére a Kúria részperköltséget ítélt meg a Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján, amelynek mértéke a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet alapján került megállapításra. Az eljárás az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény
3. § o) pontja alapján illetékmentes, ezért a le nem rótt illetéket az állam viseli. Budapest,
4. március
5. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró s.k. s.k. A kiadmány hiteléül: AM írnok