← Magyarország

Bfv.878/2019/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítvány a bűnösséget az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezte. Anyagi jogsértés hiányában a kiszabott büntetés nem kifogásolható akkor sem, ha a törvényi lehetőség ellenére nem került sor korlátlan enyhítésre. A törvényes vád hiánya nem felülvizsgálati ok. A vádemelés előtti relatív eljárási szabálysértések felülvizsgálatot nem alapoznak meg. Ezen részeiben a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, egyebekben pedig nem alapos, mert a bírósági eljárás jeltolmács részvételével folyt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.878/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): vádlott neve Első fok: Szegedi Járásbíróság 5.B.3278/2015/
  4. ítélet,
  5. március
  6. tárgyalás Másodfok: Szegedi Törvényszék 1.Bf.994/2017/
  7. ítélet,
  8. november
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.3278/2015/
  10. számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.994/2017/
  11. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Szegedi Járásbíróság a
  12. március
  13. napján tartott [2] [3] [4] [5] [6] tárgyaláson meghozott és kihirdetett 5.B.3278/2015/
  14. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  15. évi C. törvény (Btk.)
  16. §

(1)bekezdés], 2 rendbeli testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés], 1 rendbeli kapcsolati erőszak bűntettében [Btk. 212/A. §
(1)bekezdés] és személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 194. §
(1)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról, a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről és a bűnügyi költségről. Az ügyész terhelt terhére irányuló fellebbezése alapján másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a 2018. november 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.994/2017/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: pontosította az előzetes fogvatartás adatait, a 2 rendbeli testi sértés bűntettét a Btk. 164. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés, a kapcsolati erőszak bűntettét a Btk. 212/A. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
  1. a)pontja szerint minősítette, a szabadságvesztést 4 évre és a közügyektől eltiltást 4 évre súlyosította, valamint korrigálta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a szülői felügyelet megszüntetésével érintett gyermek születési helyét és idejét megjelölte, valamint pontosította a terhelt anyjának nevét. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet (helyesen: indítványt) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 608. §
  2. a)és
  3. b)pontját, valamint 609. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontját és
  3. b)pont
  4. ba)és
  5. bb)alpontját megjelölve: a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, felmentés érdekében; másodlagosan hatályon kívül helyezés és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében, harmadlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében. A terhelt felülvizsgálati indítványának indokai a következők. A vádemelés előtti szakaszban részére nem biztosítottak hallókészüléket, jeltolmácsot és írásbeli kommunikációt, pedig születésétől súlyos fokban hallássérült. Mégis így vették fel a bizonyítást (az összes jegyzőkönyvet, a szakértői meghallgatást). Több kihallgatásán a védője nem volt jelen. A nyomozási bírói meghallgatása előtt egy perccel adta át neki az ügyész a további fogvatartására irányuló indítványt és a téves adatokat tartalmazó szakvéleményt, ekként visszaélt a helyzetével, nem biztosított számára megfelelő felkészülési időt. A nyomozási bíró csak azt vette jegyzőkönyvbe, hogy halláskárosult, nem engedte felszólalni, illetőleg félbeszakította, amikor sérelmezte a felkészülési idő hiányát és előadta a panaszait. A kifogásait tartalmazó indítványait a törvényszék és az ügyészség elutasította. A „dísznek nékem kirendelt ügyvéd is csak rácsodálkozva tátotta a száját, sem semmit nem tett, és nem is tehetett, mert általuk volt kirendelve". [7] Az elsőfokú bíróság is csak háromszori tárgyaláshalasztás után biztosított számára jeltolmácsot, de „még így sem volt teljes értékű a beszédérthetőségem a készülék hiányában". A védője nem kifogásolta a helyzetét, amit a bíróságok nem vettek figyelembe. [8] Az „egész eddigi eljárás simlis, jogszabálysértő", „sokszor azt sem értettem, nem hallottam, és nem tudtam, miről is van szó". [9] A terhelt szerint a vádemelés előtti szakaszban keletkezett „hamis, téves, és visszaélésekkel, jogszabálysértésekkel terhelt adat és információgyűjtés, és bizonyítékok (benne a jogsértően készült jegyzőkönyvek, és még a tanúvallomások sem) egyáltalán nem, és semmiképp nem értékelhetők, és nem használhatók fel a bűnösség megállapítására (…) a gyanúsítási, s majd a vádban megjelölt vádelemek sem voltak kétséget kizáróan bizonyítottak". A vád „téves és nemigaz állítást" tartalmaz, a megállapított tényállás „indokolatlanságot alapoz", a bizonyítékok mérlegelése csak „rovásomra-hátrányomra" történt, hivatkozásait „semmibe vették, s nem is vizsgálták". [10] A „lehet, talán, valószínű, és megtörténhetett, elkövethette, stb. és az efféle a nem kétséget kizáró állítások, és bizonytalan bizonyítások, vélekedésekre, nem lehet, és nem szabad, vádat, és védekezést, következésképpen ítéletet sem felépíteni". [11] Enyhítő körülményként figyelembe kellett volna venni pszichiátriaiés pánikbetegségét, valamint azt, hogy szabadlábra helyezése után megromlott az egészsége és - amint arra a védője hivatkozott a védőbeszédében - problémamentes az életvitele. A büntetés másodfokú bíróság általi súlyosítása nem indokolt. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.1036/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [13] A terhelt által hivatkozott, a nyomozás során, illetve a vádemelést megelőzően megvalósított eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak, mert ezek relatív eljárási szabálysértések, mivel nem tartoznak a Be. 649. §
(2)bekezdésében tételesen meghatározottak körébe. E részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. [14] Annak állítása, hogy a beszerzett bizonyítékok nem használhatóak fel és a vád tárgyát képező cselekmények nem bizonyítottak, a tényállás megalapozottságának és a bizonyítékok értékelésének vitatását jelenti. Azonban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], és a felülvizsgálati eljárásban irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Ezért a felülvizsgálati indítvány ezen részében is a törvényben kizárt. Az irányadó tényállás pedig maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a terhelt bűnösségének megállapítását, valamint cselekményének a jogerős ítélet szerinti minősítését megalapozzák. [15] A felülvizsgálati indítvány egyebekben megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság rögzítette a terhelt elmebetegségét, amit a másodfokú bíróság a pánikbetegséggel kiegészített, s egyaránt enyhítő körülménynek értékelték a terhelt beszámítási képességének enyheközepes fokú korlátozottságát. Csakis a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot miatt kerülhet sor felmentésre [Btk. 17. §
(1)bekezdés], míg a beszámítási képesség korlátozottsága a büntetés korlátlan enyhíthetőségét engedi [Btk. 17. §
(2)bekezdés], ami csak lehetőség, s nem kötelező rendelkezés. Ezért a másodfokú bíróság nem sértett anyagi jogi rendelkezést, amikor a terhelt büntetését súlyosította. Anyagi jogi törvénysértés hiányában ugyanakkor a kiszabott büntetés felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható felül. [16] Az eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértést nem vétettek. [17] Mindezen indokok alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [18] A terhelt az észrevételében a Legfőbb Ügyészség álláspontjával és indítványával nem értett egyet, annak elvetését indítványozta, egyebekben a felülvizsgálati indítványában foglaltakat - részbeni megismétlés mellett - változatlanul fenntartotta. Úgy látta, hogy a megállapított tényállás ugyan irányadó, ám „a jogerős ügydöntő határozat létrejöttének helytelen volta" miatt már helye van felülvizsgálatnak. [19] A terhelt felülvizsgálati eljárásban - a terhelt kérelmére kirendelt védő nem tett észrevételt. [20] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [21] 1. A terhelt szerint törvénysértő a bűnösségének megállapítása. [22] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt okokból van helye, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [23] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Ide értendő a bizonyítási indítványok elutasítása is, mert azok indokoltságát a bíróság vizsgálat tárgyává teszi, ám szükségtelennek találja a tényállás tisztázásához. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [25] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. [26] Ugyanakkor a terhelt a felülvizsgálati indítványában - ideértve annak állítását is, hogy a vád törvénysértő módon beszerzett bizonyítékokon alapul - kifejezetten az irányadó tényállást, a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását. Ez a felülvizsgálatban kizárt. [27] A Kúria ezért nem vizsgálhatta a terhelt ellenérveit. [28] Ellenben az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek alátámasztják a terhelt terhére rótt bűncselekmények törvényi tényállási elemeit. [29] 2. A terhelt szerint az ügyészi vád törvénysértő volt, mert a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértésekre alapított vád alapján került sor a törvénysértő elítélésére. [30] A bíróság ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 416. §
(1)bekezdés c) pont, 373. §
(1)bekezdés I.c) pont]. [31] Ugyanakkor az új büntetőeljárási törvény szabályozásában - összefüggésben azzal, hogy nem tartalmazza a korábbi Be. 2. §
(2)bekezdésében meghatározott törvényes vád fogalmát sem - a törvényes vád hiánya már nem szerepel az érdemi felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont] között. [32] A Legfőbb Ügyészség helyesen mutatott rá, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontja kizárólag azt nevesíti az ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértések között, amikor a bíróság az arra nem jogosult által emelt vád alapján hozott határozatot. A terhelt viszont nem ezt kifogásolta. [33] A Kúria ehhez még hozzáteszi, a korábbi Be. 2. §
(2)bekezdésében adott törvényes vád fogalmának eleme volt, hogy a vádat arra jogosult emelje, így ennyiben, de csak ennyiben „tovább él" a törvényes vád hiánya. [34] A Kúria - amennyiben a törvényes vádra hivatkozást a 2018. július 1. napja előtt benyújtott felülvizsgálati indítvány tartalmazta - az elbírálását mellőzte [Be. 870. §
(3)bekezdés]. A
  1. július
  2. napjától előterjesztett felülvizsgálati indítvány esetében annak elutasítása a helyes megoldás, mivel a korábbi felülvizsgálati ok időközben megszűnt. [35] Amennyiben a vád törvénysértő módon beszerzett bizonyítékon alapul, az nem a vád eljárásjogi értelemben vett „törvényességének" a kérdése, hiszen arról a bíróság az ügydöntő határozatában dönt. [36] A felülvizsgálati indítvány e részében is a törvényben kizárt. [37]
  3. A terhelt további eljárási szabálysértésekre is hivatkozott. [38] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van [Be.
  4. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a tételesen meghatározott ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be.
  5. §
(2)bekezdés]. [39] A vádemelést megelőzően a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a nyomozási bíró által esetlegesen vétett eljárási szabálysértések eleve nem tartoznak ezek közé. Az ún. relatív eljárási szabálysértések viszont a felülvizsgálatot nem alapozzák meg. [40] A terhelt éppen ezen ún. relatív eljárási szabálysértésekre hivatkozással állította, hogy bűnösségének megállapítása törvénysértő. [41] Erre nézve elkülönült megokolással sem élt. Holott a Be. 652. §
(1)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Így volt ez a büntetőeljárásról szóló
  1. évi XIX. törvény (korábbi Be.) hatálya alatt is, amely szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni a felülvizsgálat okát és célját [korábbi Be.
  2. §
(2)bekezdés
  1. mondat]. [42] A terhelt a felülvizsgálati indítványában egyszerű állítást tett arra, hogy bűnösségének megállapítása kétséget kizáró módon nem bizonyított, ekként törvénysértő, mert a vádemelés előtti szakaszban keletkezett bizonyítékok nem használhatók fel, ámde állítását nem támasztotta alá, ami azt jelenti, hogy azt - az elemi törvényi követelmény ellenére - nem indokolta meg. A két büntetőeljárási törvény megegyező szabályozása folytán továbbra is irányadóak az adott körben már kimunkált döntésekben foglaltak. [43] A Legfelsőbb Bíróság korábban előbb azt fogalmazta meg, hogy ha az indokolási kötelezettség megsértésének egyszerű állításán túl az indítványozó adós marad azzal, amivel közelebbről alátámasztotta volna, hogy a bíróságok milyen mulasztása eredményezte az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát, az a törvényben kizártsághoz vezet (EBH 2007.1596.). Hasonlóképpen: önmagában a törvény rendelkezése megismétlésével nincs helye felülvizsgálatnak (BH+ 2008.105.). E jogeset indokolásában a Legfelsőbb Bíróság már általános igénnyel fogalmazta meg, hogy önmagában - azt alátámasztó adatok, tények, indokok hiányában -, pusztán a felülvizsgálat törvényi okára hivatkozással a felülvizsgálatnak nincs helye. Másként fogalmazva: kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. [44] Az ítélkezési gyakorlat töretlenségét mutatja, hogy mindezt a Kúria is megerősítette (BH 2018.
  2. [18]-[19]) azzal a summázattal, hogy a valamely felülvizsgálati ok puszta megemlítése, a törvényszöveg megismétlése nem ad alapot érdemi felülvizsgálati eljárás lefolytatására, az ilyen indítvány a törvényben kizárt. [45]
  3. A terhelt sérelmezte az alapügyben eljárt kirendelt védőjének passzivitását. Ez nem eljárási szabálysértés. A védelem mikénti ellátása a terhelt és védőjének érinthetetlen belügye. A terhelt bár erre a törvényes lehetősége megvolt - az alapügyben nem indítványozta védőjének felmentését, és új védő kirendelését. [46] A Kúria röviden utal rá, hogy a terhelt állításai csupán elenyésző részben bírnak ténybeli alappal. [47] A kirendelt védő
  4. november 21-én és
  5. március 18-án szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg a terhelt kihallgatásán, ellenben
  6. február 25-én, június 16-án, szeptember 9-én és október 6-án kihallgatása már védő jelenlétében történt. Az utóbbi két alkalommal a terhelt a korábbi vallomásait fenntartotta (nyomozati iratok 467.,
  7. oldal). A kirendelt védő jelen volt a nyomozási bíró előtti
  8. szeptember 17-i meghallgatáson, és fellebbezést jelentett be a nyomozási bíró határozata ellen (nyomozati iratok
  9. oldal). [48] A felülvizsgálati indítvány az eljárási szabálysértések tekintetében ugyancsak a törvényben kizárt. [49]
  10. A terhelt a nyomozás során jeltolmács kirendelését nem is indítványozta. Az elsőfokú bíróság a jeltolmácsot időben kirendelte, ezért tárgyaláselhalasztás nem történt. A jeltolmács mindvégig jelen volt a bírósági eljárásban, és az ügyiratok alapján a jeltolmácsolást a terhelt az alapügyben nem kifogásolta. [50] A felülvizsgálati indítvány ezen részében nem bizonyult alaposnak. [51]
  11. A terhelt azon kifogása, mely szerint a járásbíróság a Szegedi Városi Bíróság 17.B.631/2006/
  12. számú ítéletével kiszabott börtönbüntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét helytelenül rögzítette, úgyszintén nem felülvizsgálati ok. Egyébiránt a szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének kezdő időpontját a másodfokú bíróság helyesbítette (másodfokú ítélet
  13. oldal
  14. bekezdés). [52]
  15. A az elmeorvosszakértői véleményre hivatkozással kifogásolta terhelt a kiszabott büntetést is. [53] A kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk.
  16. §
(1)bekezdés] egy évtől öt évig, a testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)és
(3)bekezdés] három évig, a kapcsolati erőszak bűntette [Btk. 212/A. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] három évig és a személyi szabadság megsértésének bűntette [Btk. 194. §
(1)bekezdés] három évig terjedő szabadságvesztés. [54] A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát [Btk. 81. §
(2)és
(3)bekezdés]. [55] Ekként halmazati büntetésül egy évtől hét év hat hónapig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ezért a kiszabott 4 év szabadságvesztés és 4 év közügyektől eltiltás nem törvénysértő [Be. 648. § a) pont, Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont 2. fordulat
  2. ba)alpont]. [56] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. Erre nézve az ítélkezési gyakorlat következetes. Ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 416. §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A
  1. július
  2. napja utáni helyzetben ugyanez értendő a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára. A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a terhelt nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [57] Megjegyzendő, hogy a büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. - korábbi hivatkozások aktualizálásával). [58] Ezt meghaladóan a terhelt beszámítási képességének enyhe-közepes fokú korlátozottságot eredményező kóros elmeállapotát és pánikbetegségét a bíróságok enyhítő körülményként értékelték. A beszámítási képesség korlátozottsága viszont csakis a büntetés korlátlan enyhíthetőségét engedi [Btk. 17. §
(2)bekezdés], vagyis annak alkalmazása csak törvényi lehetőség [Btk. 82. §
(5)bekezdés], s nem parancsoló jellegű, mérlegelést nem engedő kötelező rendelkezés. A másodfokú bíróság tehát anyagi jogi törvénysértés nélkül súlyosította a terhelt büntetését. [59] A felülvizsgálati indítvány ezen részében ismételten a törvényben kizárt. [60] 8. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány elvi tartalma [61] A bűnösség törvénysértő megállapítása. Törvénysértő büntetés kiszabása. Törvényes vád hiánya. Vádemelés előtti eljárási szabálysértések. Jeltolmács hiánya. A döntés elvi tartalma [62] A bűnösséget az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezte. Anyagi jogsértés hiányában a kiszabott büntetés nem kifogásolható akkor sem, ha a törvényi lehetőség ellenére nem került sor korlátlan enyhítésre. A törvényes vád hiánya nem felülvizsgálati ok. A vádemelés előtti relatív eljárási szabálysértések felülvizsgálatot nem alapoznak meg. Ezen részeiben a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, egyebekben pedig nem alapos, mert a bírósági eljárás jeltolmács részvételével folyt. Záró rész [63] A kifejtettek értelmében a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a megtámadott határozatot nem ügydöntő végzéssel hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés]. [64] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Feleky István s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.