A határozat elvi tartalma: A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény szerint minden, szakszerű gazdálkodás mellett a téli fagynak kitett növénykultúra a "téli fagykár" fogalma alá esik. Á A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.451/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró Felperes: Dr. felperes neve Felperes képviselője: Látrányi Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Látrányi Erik Alperes: alperes neve Alperes képviselője: dr. Kőrösi Csilla Tímea kamarai jogtanácsos Felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.K.27.596/2018/
- Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.K.27.596/2018/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes PE/FE/865-2/
- számú határozatát, az alperes Érdi Járási Hivatala által PE-06/FM1/02374-3/
- számon hozott elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi; - kötelezi az alperest, hogy fizessen meg (kettőszázötvennégyezer) forint perköltséget. a felperesnek 15 napon belül 254.00 - megállapítja, hogy a perrel felmerült 30.000 (harmincezer) forint kereseti, valamint a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ezen ítélet ellen nincs helye további felülvizsgálatnak. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az első fokon eljárt alperes Érdi Járási Hivatalához (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- április
- napján téli fagykár miatt kárbejelentést nyújtott be a Pécel QTLRKP13 MePAR blokk azonosító szerinti
- és
- parcellán termesztett kerti kakukkfű, valamint a
- parcellán termesztett oregánó tekintetében. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a bejelentett téli fagykár jele megfigyelhető volt, a hiányos, zömében kipusztult kultúrákban hozamcsökkenés várható, azonban ezen növénykultúrák téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából adódó hozamcsökkenést okozó káresemény nem feleltethető meg a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 2.§ 32.a. pontjában foglalt téli fagykár fogalmának, mivel az abban meghatározott kultúrák között az oregánó és a kerti kakukkfű nem szerepel. Ezért a
- május
- napján kelt PE-06/FM1/02374-3/
- számú határozatával a kérelmet elutasította. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- november
- napján meghozott PE/FE/8652/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a
- évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 35/
- (IV.11.) számú Kincstári Közlemény (a továbbiakban: Kincstári Közlemény)
- számú mellékletében foglaltak szerint a kerti kakukkfű és az oregánó növénykultúra az aromás-, gyógy- és fűszernövények csoportban, a kockázatkezelési rendszer I. pillére szerint szántóföldi kultúraként vannak feltüntetve, nem ültetvényként, az Mkk. tv. 2.§ 32a. pontjában pedig a szántóföldi kultúrák közt nem kerültek felsorolásra, ez alapján nem állapítható meg az Mkk. tv. 14.§
(1)bekezdése szerinti feltételek teljesülése. Az indokolásban utalt a termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2.§
- pontja szerinti, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. tv. (a továbbiakban: Fftv.) 5.§
- pontja szerinti ültetvény definícióra. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [3] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes az Mkk. tv. 2.§ 32a. pontja szerinti téli fagykár fogalmát, azon belül az ültetvény fogalmát jogellenesen, megszorítóan értelmezte, mivel az Mkk. tv. ültetvény fogalmat nem határoz meg és nem is hivatkozik e körben más jogszabályra, így az alperes által hivatkozott, Tvt.2.§
- pontja szerinti, valamint az Fftv. 5.§
- pontja szerinti ültetvény definíció nem alkalmazható a jelen ügyben. Mivel nem létezik egységes, minden élethelyzetben irányadó ültetvény fogalom, ezért a mezőgazdasági káresetek vonatkozásában teljesen más ültetvény fogalom az irányadó, az ültetvény fogalma jóval szélesebben értendő az Mkk.tv. alkalmazásában, jogszabályi definíció vagy utaló szabály hiányában az Mkk. tv. alkalmazásában az ültetvény köznapi, tudományos fogalma az irányadó. Álláspontja szerint a téli fagykár fogalmának a meghatározásakor a jogalkotó szándéka nem lehetett más, mint az, hogy minden téli fagynak kitett növénykultúrára kiterjedjen, ekként a perbeli évelő kultúrák az ültetvény fogalma alá tartoznak, az ültetvény fogalmát az évelő gyógy-, aroma és fűszernövényekre is kiterjedően kell értelmezni. Hivatkozott arra, hogy az alperes által hivatkozott Kincstári Közlemény jogszabálynak nem minősül az Alaptörvény T. cikk
(2)bekezdése alapján, és hogy annak melléklete sem szántóföldi kultúraként kezeli a kakukkfüvet és az oregánót, hanem állandó évelő kultúraként, mivel azok szántóföldi kultúraként nem minősíthetők, a melléklet szerinti besorolás téves, továbbá annak van jelentősége, hogy az adott növénykultúra ki van-e téve téli fagykárnak és nem annak, hogy a kultúra milyen növényekből áll. [4] A felperes véleménye szerint az alperesi jogértelmezés kizárja a kockázatközösségi védőhálóból azokat a termelőket, akik a kárenyhítési hozzájárulást fizettek és olyan kár ért, amely a kockázatközösségen belül a befizetésekből rendelkezésre álló összegből rendezhető lenne, így az alperesi jogértelmezés méltánytalan eredményre vezet. A jogalkotó ugyanis az álláspontja szerint nem tett különbséget a téli fagykárnak kitett jogalanyok között, az évelő gyógy- és fűszernövény kultúrákat a téli fagykár miatti kárenyhítésből kizáró megkülönböztető Mkk. tv. 2.§ 32a. pontja szerinti szabályozás és jogértelmezés sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3.§-át, és az Alaptörvény B) cikk
(1)bekezdése szerinti jogállamisági klauzulát, a XII. cikk
(1)bekezdésébe foglalt vállalkozáshoz való jogot, az M) cikkbe foglalt vállalkozás szabadságát és tisztességes gazdasági verseny követelményét, és az Alaptörvény XV. cikke
(1)-
(2)bekezdéseibe foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, erre tekintettel kérte az Alkotmánybíróság eljárásnak kezdeményezését. [5] Az alperes ellenkérelmében a határozatában foglaltak változatlan fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által termesztett kerti kakukkfű és oregánó tekintetében a téli fagykár vonatkozásában az Mkk. tv. nem alkalmazható, a 10.§
(1)bekezdése a törvény indokolása szerint ugyanis a az ültetvénynek két fajtája van, a szőlő és gyümölcsös, ebből következően a kakukkfű és az oregánó nem minősült ültetvénynek. A jogerős ítélet [6] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.K.27.596/2018/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és őt perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen jutott-e az alperes arra a következtetésre, hogy a perbeli káresemény nem tartozott az Mkk. tv. 2.§ 32a. pontja szerinti téli fagykár fogalma alá, helyesen értelmezte-e, hogy az oregánó és kerti kakukkfű nem minősül ültetvénynek, és mivel a szántóföldi növénykultúrák között nincsenek nevesítve, ezért a téli fagy miatt a felperest ért káresemény nem esik a téli fagykár fogalma alá. Ennek keretében az Mkk. tv. 2.§ 32a. pontja kapcsán megállapította, hogy az ültetvény fogalmat nem tartalmaz, ezért az Alaptörvény
- cikke segítségével vizsgálta az ültetvény fogalmát. Kifejtette, hogy az Mkk. tv. preambuluma és az 1.§-a szerint a törvény célja egy egységes kárfelelősségi rendszer kialakítása, melyek egyik területe az időjárási kockázatokért való általános felelősség, időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények kezelése. Az Mkk. tv. 3.§-a az arányosság követelményét is szem előtt tartva részletezi a mezőgazdasági termelést érintő kockázatokért való felelősségvállalásban érintettek körét, a törvény 6.§-a tartalmazza a kockázatközösség alkotásának a szabályait, 10.§-a a kárenyhítési hozzájárulás mértékének a meghatározására vonatkozó szabályokat. Ezen rendelkezésekben is differenciált a törvényi szabályozás attól függően, hogy a termelő szántóföldi növénykultúra, szántóföldi zöldségféle vagy ültetvény termelést folytat. [7] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Mkk. tv. 10.§
(1)bekezdése szerint attól függ a kárenyhítési hozzájárulás mértéke, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet végez az adott mezőgazdasági termelő. A befizetések mértéke körében ugyanis az Mkk. tv. indokolása egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a jogszabályi előírás szerint szántóföldi növénytermesztés esetén 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 3000Ft/ha. A rét, legelő, gyep, kaszáló és a termőre nem fordult ültetvény területe után nem kell kárenyhítési hozzájárulást fizetni. Kárenyhítő juttatásra jogosult aki a hozzájárulást maradéktalanul befizette, azaz a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az Mkk. tv. rendelkezéseit illetően ültetvényen szőlő- és gyümölcsös ültetvényt kell érteni, mely az Mkk. tv. 2.§ 32a. pontja szerinti téli fagykár fogalom értelmezésekor is irányadó, hasonlóan a Tvt. és az Fftv. ültetvény fogalmához, a jogalkotó tehát mindhárom jogszabályban a szőlő- és gyümölcsös ültetvényt érti az ültetvény fogalma alatt, ezért az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy ezen jogszabályi rendelkezések az ültetvény fogalmának meghatározásához megfelelő kiindulási alapot adnak, figyelemmel az Mkk. tv. indokolásában foglaltakra is. [8] A jogerős ítélet szerint mindez összhangban van a 35/
- (IV.11.) számú Kincstári Közleménnyel is, így bár helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az jogszabálynak nem minősül, az alperes általi alkalmazása nem ütközött jogszabályba, így összességében az alperes jogszerűen állapította meg a határozatában, hogy az oregánó és a kerti kakukkfű az Mkk. tv. és annak 2.§ 32a. pontja alkalmazásában nem minősült ültetvénynek. [9] Az elsőfokú bíróság a téli, tavaszi és az őszi fagykár fogalmát összevetve megállapította, hogy a téli fagykár körében a jogalkotó kifejezetten nevesítette a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulással érintett szántóföldi kultúrákat, azt az őszi kalászos gabona-, repce- és őszi takarmánykeverék kultúráira terjesztette ki. A növénykultúrák jóval szűkebb körét a téli fagykár fogalma alá vonó jogi szabályozás, az adott növénykultúrára jellemző káresemények alapján meghatározott téli fagykár fogalom nem ütközik az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon történő szabályozásának követelményébe, így nem sérti a Jat
- §-át., figyelemmel arra is, hogy a kárenyhítési hozzájárulás mértéke is más az ültetvények és a szántóföldi kultúrák tekintetében. Az eltérő növénykultúrák szerint meghatározott téli fagykár fogalom meghatározása körében alaptörvény-ellenességet nem észlelt, ezért az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését a felperes kérelmére nem találta indokoltnak. Felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve, hogy a Kúria a jogerős ítéletet - adott esetben az Alkotmánybíróság eljárásának a jelen perben alkalmazandó
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/B. §-a szerinti kezdeményezését követően - a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és ahelyett hozzon olyan új ítéletet, amivel kereseti kérelmemnek helyt ad, vagyis az alperes határozatát a Pp. 339. §
(1)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül, és alperest kötelezze új közigazgatási eljárásra, továbbá marasztalja a perköltségben is. Kifejtette, hogy az alperes nem megfelelően értelmezte és helytelenül alkalmazta az Mkk tv.
- § 32a. pontjában foglalt értelmező rendelkezést . [11] A felperes érvelése szerint a kakukkfű- és oregánó kultúrák is ültetvénynek minősülnek az Mkk tv. alkalmazásában, másodlagos álláspontja szerint, ha elfogadjuk, hogy a kakukkfű- és oregánó kultúrák nem ültetvények, hanem szántóföldi kultúrák az Mkk tv. alkalmazásában, az elsőfokú bíróságnak akkor is figyelembe kellett volna vennie, hogy a téli fagykár által érintett szántóföldi kultúrákat nevesítő rendelkezés szimpla nyelvtani értelmezés mellett nyilvánvalóan annyira pontatlan és diszkriminatív, ami nem lehetett a jogalkotó valódi célja. A felperes harmadlagos álláspontja szerint pedig, ha elfogadjuk, hogy az Mkk tv. alkalmazásában a kakukkfű- és oregánó kultúrák nem ültetvények, hanem szántóföldi kultúrák, akkor az Mkk tv. elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint megvalósuló negatív diszkrimináció olyan fokú, ami jogfejlesztő jogértelmezés és jogalkalmazás útján már nem korrigálható, úgy a bíróságnak rendelkezés Alaptörvény-ellenessége okán az Alkotmánybíróság eljárását kellett volna kezdeményeznie. [12] A felülvizsgálati kérelem szerint sérült az Alaptörvény
- cikke, az Mkk tv.
- § 32a. pontja,
- §
(1)bekezdése, a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §
(1)bekezdése, az Alkotmánybíróságról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §
(1)bekezdése. Mindezekkel kapcsolatban az általa a perben kifejtett jogértelmezési, agrártudományi, összehasonlító-rendszertani, logikai-ésszerűségi és méltányossági érvekre, gyakorlati, jogalkalmazási ellenpéldákra és az által becsatolt szakvéleményre hivatkozott. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet, csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [15] A Pp.
- §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. Jogszabálysértés esetén van lehetősége az eljárást lefolytató bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban bizonyítást nem folytat le. [16] A Kúriának jelen eljárásban elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította-e meg, hogy a felperesi oregánó és a kerti kakukkfű az Mkk. tv. és annak 2.§ 32a. pontja alkalmazásában nem minősült ültetvénynek, így a bekövetkezett téli fagykár miatt kártalanításra nem jogosult. [17] A perben nem vitatott tényállás szerint a felperes az Mkk tv. hatálya alá tartozott, valamint kárenyhítési hozzájárulást fizetett, így az Mkk tv. által létrehozott kockázatközösség részese volt. Mindezért értékelni kellett, hogy a törvény rendelkezései szerint a felperes által termelt növényekben a téli időszakban beálló hideg folytán keletkezett kár téli fagykárnak minősült-e. Az Mkk tv. 2.§ 32a. pontja ennek fogalmát akként határozza meg, hogy a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény. [18] Az elsőfokú bíróság által elfogadott alperesi érvelés szerint a téli fagykár az ültetvényben, illetve a konkrétan meghatározott további növénykultúrákban következhet be. Ennek alátámasztásául hivatkozott a Tvt. és az Fftv. értelmező rendelkezéseire. Helyesen mutatott rá azonban a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a hivatkozott értelmező rendelkezések hatálya mind a Tvt.
- §-a, mind az Fftv.
- §-a szerint csupán azon törvény alkalmazására terjed ki, így az az Mkk tv. értelmezése során nem volt irányadó. Ehhez hasonlóan a Kincstári Közlemény nem minősült jogszabálynak, az tehát jogszabállyal ellentétes értelmezésre nem vezethet. [19] Az Alaptörvény
- cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [20] Az Mkk tv. preambuluma és az
- §-ban meghatározott célja szerint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatokat egységesen kívánja kezelni. Az indokolás szerint továbbá az Mkk tv. által létrehozott új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik. Az első pillért a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló
- évi CI. törvény (a továbbiakban:
- évi CI. törvény) alapján működő kárenyhítési rendszer megújított és kibővített változata jelenti. A második pillér egy ezzel összhangban működő, díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukció. A
- évi CI. törvény pedig az Mkk tv. hatálybalépését megelőzően a
- § a) pontja szerint szintén egységesen kezelte az elemi kár fogalmát, amely magában foglalta a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárt is. [21] Az Mkk tv.
- §-hoz fűzött indokolása szerint a fogalom meghatározások kialakítása során az elsődleges cél egy átfogó, egységes fogalomrendszer kialakítása volt, mely lehetőséget teremt arra, hogy az egyes eljárások alapjául szolgáló időjárási események, és az ezek által kiváltott káresemények megállapítása és dokumentációja egységes eljárásrend szerint történjen. A fogalomrendszer alapját a közösségi jogszabályok teremtik meg, megalapozva ezzel a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben használható fogalmakat is. Ennek eredményeként a kárenyhítési hozzájárulás igénylése, a „vis maior" események dokumentációja, a haszonbér-mérséklés iránti igények megalapozása és a támogatott biztosítási konstrukciók eljárásrendje azonos fogalmi rendszerben történik, lehetővé téve ezáltal a mezőgazdaságot sújtó természeti események összefüggő rendszerben történő kezelését. Így tehát a törvény indokolása sem támasztotta alá azt, hogy az egyes növények tekintetében a téli fagykár fogalmát az Mkk tv. hatályba lépését követően eltérően kellene értelmezni. [22] A perben irányadó értelmezés során nem volt figyelmen kívül hagyható továbbá az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
- december 17-i 1305/2013/EU rendelete (a továbbiakban: EU Rendelet) sem. Ennek
(16)preambulumbekezdése szerint a mezőgazdasági ágazat más ágazatoknál nagyobb mértékben van kitéve annak, hogy termelési potenciáljában természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények kárt okoznak. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek életképessége és versenyképessége ilyen katasztrófák vagy események bekövetkezése esetén is biztosítható legyen, támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek azon mezőgazdasági potenciál helyreállításához, amelyet kár ért. [23] Az EU Rendelet
(30)preambulumbekezdése alapján a mezőgazdasági termelők napjainkban az éghajlatváltozás és az egyre nagyobb mértékű áringadozás következtében növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak vannak kitéve. Ebben az összefüggésben a hatékony kockázatkezelés megnövekedett jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelők szempontjából. Ezért szükség van olyan kockázatkezelési intézkedés bevezetésére, amely segít a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy szembe tudjanak nézni az őket leggyakrabban fenyegető kockázatokkal. Következésképpen ennek az intézkedésnek segítenie kell a mezőgazdasági termelőket az általuk fizetett termény-, állat- és növénybiztosítási díjak fedezésében, valamint segítséget kell nyújtania kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához és az ilyen alapokból a mezőgazdasági termelőknek a kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek kitörése, kártevőfertőzés, illetve környezeti események bekövetkezte miatt elszenvedett veszteségekért fizetett kártérítésekhez. Az intézkedésnek ezenkívül magában kell foglalnia egy jövedelemstabilizáló eszközként működő kölcsönös kockázatkezelési alapot is, amelynek célja támogatás nyújtása azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. [24] Az EU Rendelet
- cikk h) bekezdése szerint a „kedvezőtlen éghajlati jelenség" természeti katasztrófához hasonlítható időjárási körülményt, például fagyot jelent. [25] Az előbbiekben meghatározott célok érvényesülése érdekében az EU Rendelet
- cikke írja elő, hogy az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak átlátható politikát kell követnie az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében. [26] A Kúria megállapította, hogy az Mkk tv. fentieknek megfelelő értelmezése szerint minden fagynak, mint kedvezőtlen éghajlati jelenségnek kitett növénykultúra a kockázatközösség alá kell, hogy essen, azaz minden ilyen növénykultúra ebből a szempontból ültetvénynek minősül, a különböző, szakszerű gazdálkodás mellett a téli fagynak kitett növénykultúrák esetében a „téli fagykár" fogalma egységesen értelmezendő. Csak ez az értelmezés felehet meg ugyanis az átlátható, egységes és józan észnek megfelelő jogértelmezésnek, ezzel ellentétes álláspont sem a jogszabály kifejezett szövegéből, sem annak céljából, indokolásából nem vezethető le. [27] A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet, továbbá az első- és másodfokú közigazgatási határozat jogszabálysértő volt, így azokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban a felperesi oregánó és kerti kakukkfű ültetvényt a téli fagykár vonatkozásában az Mkk tv. hatálya alá tartozónak kell tekinteni. [28] A fentiekre tekintettel a felperes további, másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati érveinek részletes vizsgálata szükségtelen volt. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [30] A Kúria a pervesztes alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
- §-a alapján kötelezte a 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet rendelkezései szerint megállapított felperesi 70.000 Ft + áfa összegű eljárási költség megfizetésére. [31] Az eljárás során felmerült eljárási illetéket az Illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján fennálló alperesi illetékmentességre tekintettel az állam viseli. [32] Jelen ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. ,
- január
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró