Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.57/2019/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt ... vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett Kb.I.95/2019/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott cselekményét hivatali visszaélés bűntettének (Btk.305.§. c) pont) minősíti. A vádlottat az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetések helyett 180 (száznyolcvan) napi tétel, napi tételenként 1.000,- (egyezer) forint pénzbüntetésre ítéli. A 180.000,- (egyszáz-nyolcvanezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletfizetést engedélyez. A pénzbüntetés, illetve egyhavi részlet meg nem fizetése esetén a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át, melynek során egynapi tétel összege helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: [1] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett Kb.I.95/2019/
- számú ítéletében ... vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
- a)pont,
- ac)alpont,
- b)pont 2. fordulat), ezért 1 év börtönbüntetésre, 50 napi tétel, napi tételenként 1000,- forint pénzbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 30.000,- forint vagyonelkobzásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből a büntetés fele részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A vádlott vonatkozásában 30.000,-Ft vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 6.652,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére, majd a törvényes határidőben fellebbezett a vádlott javára, téves jogi minősítés és a büntetés enyhítése érdekében. [3] A vádlott és védője a kihirdetett ítélet ellen téves jogi minősítés és a büntetés enyhítése pénzbüntetés kiszabása - érdekében fellebbezett. [4] A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a fellebbezése írásbeli indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában a tényállásfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett, és a tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Tévedett azonban a vádlott cselekményének jogi minősítését illetően. Kifejtett álláspontja szerint nem vitatott, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor felhasználta hivatalos minőségét, ugyanakkor a terhelt cselekménye azért nem minősül vesztegetésnek, mert nem történt baleset, és ahhoz kapcsolódó rendőrségi eljárás sem indult, tehát hiányzik a törvényi tényállásnak az az eleme, hogy a hivatalos személy a működésével kapcsolatban kéri a jogtalan előnyt. Erre figyelemmel a kiszabott büntetés eltúlzott. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítélet jogi minősítését változtassa meg és a vádlottat ítélje pénzbüntetésre. [5] A védő is csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben kifejtette, hogy egyetért az ügyészi állásponttal. Álláspontja szerint a bíróság érvelése azon okból téves, mivel összemossa a szolgálatban és a működésével kapcsolatban fogalmakat. Ezért ő maga is indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ítélet jogi minősítését változtassa meg hivatali visszaélés bűntettére, és a szabadságvesztést enyhítse pénzbüntetésre. [6] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.812/2019/4. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a vádlotti és védői fellebbezést megalapozottnak tartotta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálva és értékelve állapította meg a tényállást, amely felülbírálatra alkalmas. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, és a rögzített tényállás alapján okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére, azonban anyagi jogszabályt sértően minősítette a vádlott elbírált bűntettét korrupciós bűncselekményként. Kifejtett jogi álláspontja szerint a vádlott rendőri szolgálati állásával és helyzetével visszaélve követte el a bűncselekményt, így magatartása törvényesen a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének minősül. Ezért az elkövetéskor büntetlen előéletű, időközben lemondással a rendőri testületből leszerelt vádlottal szemben a büntetési célok a Btk. 50.§
(1)és
(3)bekezdése szerinti pénzbüntetés kiszabásával érhetők el. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet előzőek szerinti megváltoztatását indítványozta. [7] A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezését és fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakat minden tekintetben fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú katonai tanács a védelmi és az ügyészi fellebbezéssel egyezően állapítsa meg a jogi minősítést és szabjon ki pénzbüntetést. [8] A vádlott az utolsó szó jogán hangsúlyozta őszinte megbánását. Egyebekben csatlakozott a védőjéhez. [9] Az ügyész, a vádlott és a védője által bejelentett fellebbezések folytán a másodfokú katonai tanács az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást - A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség álláspontjából eltérően - a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. [10] A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség
- szeptember
- napján benyújtott 6.Nyom.215/
- számú vádiratában ... vádlottat a Btk.305.§ c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettével vádolta. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- szeptember
- napján hozott Kb.I.95/2019/
- számú végzésével megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének (Btk.294.§
(1)
(2)bekezdés
- a)pont,
- aa)alpont) minősülhet. [11] A fellebbviteli bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút (Be.608.§
(1)bekezdés a)-f) pont), sem olyan relatív eljárási szabálysértést (Be.609.§
(1),
(2)bekezdés), mely az érdemi felülbírálatot kizárná. [12] Az elsőbíróság az előkészítő ülés menetére vonatkozó, a Be.
- §-ban rögzített eljárási szabályokat maradéktalanul megtartotta, az előkészítő ülésen elhangzott figyelmeztetések mindenben megfeleltek a Be.
- §
(3)bekezdésében rögzítetteknek. Nem tévedett, amikor a vád tárgyává tett cselekményben, annak vádirati minősítése szerint a büntetőjogi felelősségét elismerő vádlott beismerő vallomását a Be. 504.§
(1)bekezdése alapján nem fogadta el, e körben hozott végzése törvényes. Helyesen járt el akkor is, amikor erre figyelemmel a Be. 505. §
(4)bekezdése alapján nyomban megtartotta a tárgyalást, tartott iratismertetést és határozott a büntetőjogi felelőssége kérdésében. [13] Az elsőfokú katonai tanács ügyfelderítési kötelezettségét a szükséges mértékben teljesítette. [14] Kihallgatta a vádlottat, aki nem tett vallomást, ezért a Be. 525.§
(1)bekezdése alapján törvényesen ismertette a nyomozati vallomását, amelyben csak a személyi körülményeire nyilatkozott, és ismertette csatolt írásbeli vallomását, amelyben a gyanúsításban szereplő hivatali visszaélés bűntettének elkövetését elismerte, hivatkozva arra, hogy az abban írtak maradéktalanul fedik a valóságot. [15] Az elsőfokú bíróság ismertette a releváns okirati bizonyítékokat, többek között GPS adatokat, híváslista elemzéseket, menetleveleket. [16] Az elsőfokú katonai tanács tehát az ügyben a releváns bizonyítékokat vizsgálat tárgyává tette, azokat egyenként és összességükben is értékelte. Indokolási kötelezettségének is kellő mértékben, a logika szabályainak megfelelően eleget tett. Bizonyíték-értékelő tevékenységéről az ítélet
- oldal nyolcadik bekezdésétől a
- oldal utolsó bekezdéséig adott számot. Logikus és meggyőző magyarázatát adta annak, hogy a vádlott hivatali visszaélés elkövetését beismerő vallomása és az azt alátámasztó helymeghatározó eszközök adatai és a telefonok cellainformációi alapján miért állapított meg ítélete
- oldal közepétől a
- oldal hetedik bekezdéséig terhelő történeti tényállást. [17] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács által rögzített történeti tényállás a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján részben megalapozatlan, mert iratellenes megállapításokat tartalmaz. Ezért a másodfokú katonai tanács a tényállást a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontja alapján helyesbíti, illetve kiegészíti az alábbiakkal: [18] A személyi részt azzal, hogy:"A vádlott a mentőszolgálatnál és a .... Kft.-nél gépkocsivezetőként dolgozik. A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.I..../
- számú
- február
- napján jogerős ítéletével a kiszabott szabadságvesztés-büntetéséből feltételes kedvezménnyel
- november
- napján szabadult." [19] Az ítélet történeti tényállását a
- oldal második és negyedik bekezdésében azzal helyesbíti, hogy „a hivatali működése körében" utalást mellőzi. [20] Az elsőfokú katonai tanács által megállapított és az előzőek szerint kiegészített, illetve helyesbített tényállás már mindenben mentes a Be. 592.§
(1)és
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. [21] A katonai ügyész, továbbá a vádlott és a védő jogi minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését célzó fellebbezése alapos. [22] Az elsőfokú katonai tanács okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, azonban törvénysértő módon minősítette a cselekményét. Ugyanis a vád szerinti a Btk. 305.§
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali helyzetével egyébként visszaél. [23] A másodfokú bíróság mindenben osztja az elsőfokú ügyész fellebbezés indokolásában és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában a jogi minősítéssel kapcsolatban kifejtett álláspontot. [24] Az irányadó történeti tényállás szerint a vádlott egy általa kitalált, ténylegesen meg nem történt közlekedési balesetről számolt be tanú 2nak, és őt rendőri eljárás látszatát keltve ejtette 30.000,- Ft készpénz megszerzése érdekében tévedésbe. Mint ahogy a Kúria több eseti döntésében már kifejtette, amennyiben a hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének egy tényállási eleme, a hivatalos személy működése hiányzik, mert állított eljárása fiktív, nem létező, a korrupciós bűncselekmény megállapításának tényállási elem hiányában nincs helye (BH.2014.4.100.). Miután a vádlott rendőri szolgálati állásával és helyzetével visszaélve, hivatalos személyként ráruházott jogosultságait a társadalmi rendeltetésével ellentétesen gyakorolta, amellyel jogosulatlan hátrányt okozva tanú 2t tévedésbe ejtette, magának pedig jogtalan előnyt szerzett, így az ítélet történeti tényállásában rögzített magatartása törvényesen a Btk.305.§
- c)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének minősül. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott cselekményét hivatali visszaélés bűntettének (Btk.305.§.
- c)pont) minősítette (BH.1996.185.). Az elsőfokú katonai tanács a bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen tárta fel. A jogi minősítés megváltoztatása folytán a bűncselekményt a törvény enyhébben, 3 évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel rendeli büntetni. Az enyhítő körülmények számára és súlyára figyelemmel azonban a kiszabott szabadságvesztés, mint joghátrány eltúlzott. A másodfokú katonai tanács a Btk. 33.§
(4)bekezdésének alkalmazására látott lehetőséget, ezért a vádlottat az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetések helyett 180 napi tétel, napi tételenként 1.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. A Btk. 50. §
(1)bekezdése alapján a pénzbüntetés napi tételszámát a bűncselekmény tárgyi súlyára, míg egy napi tétel összegét az elkövető vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyaira figyelemmel határozta meg. A 180.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére a Btk. 50.§
(4)bekezdése alapján 10 havi részletfizetést engedélyezett a vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel. A Btk. 51.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett a pénzbüntetés, illetve egyhavi részlet meg nem fizetése esetén a pénzbüntetés, vagy annak meg nem fizetett része szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a Btk. 79.§-ában írt büntetési célok eléréséhez a pénzbüntetés kiszabása szükséges és elégséges a vádlott tekintetében. A pénzbüntetés kiszabására és a Btk.61.§
(1)bekezdésére figyelemmel a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzte. [25] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései (vagyonelkobzás, bűnügyi költség viselésére való kötelezés) törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. [26] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados sk. bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.I.95/2019/
- számú ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- február
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: