Mfv.10619/2007/4 – Kúria

Mfv/K.III.10.619/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Nyerges József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Róka Sándor jogtanácsos által képviselt Észak-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (Salgótarján, Mérleg u. 2.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság

1. április
2. napján meghozott 2.M.134/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Salgótarjáni Munkaügyi 2.M.134/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartotta. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes polgármesteri öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényét az
6. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 13/A. § /1/ és /2/ bekezdéseire hivatkozással az alperes jogelődje elutasította, mert polgármesteri tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig nem éri el a
7. életévét. Határozata indokolásában megállapította az elsőfokú társadalombiztosítási szerv, hogy a felperes
8. október 18-tól
9. október 1-ig terjedő időben töltött be polgármesteri tisztséget. A két év korkedvezmény beszámításával
10. életévét
11. március 26-án éri el. Megállapítható, hogy
12. október 1-jét követő ötödik naptári év végéig,
13. december 31-ig a felperes nem éri el a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó nyugdíjkorhatárt. A felperes fellebbezése folytán az alperes vezetője a
14. január 12-én meghozott F.:485/
15. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot. A felperes keresetében kérte a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Tv. 13/A. § /1/ bekezdésére, és az
16. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
17. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a felperes
18. október 18-tól
19. október 1-ig terjedő időben - hét évet meghaladóan - töltötte be a polgármesteri tisztséget, s 10 év 61 nap korkedvezményes idővel két év korkedvezményt szerzett. A két év korkedvezmény beszámításával
20. életévét - a reá irányadó korhatárt -
21. március 26-án éri el. Megállapítható, hogy a felperes polgármesteri tisztségének megszűnését követő ötödik naptári év végéig, azaz
22. október 31ig nem éri el a korkedvezménnyel csökkentett reá irányadó nyugdíjkorhatárt, a
23. életévét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság tévesen értelmezte a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
24. §-ának /4/ bekezdését. A helyes számítási mód az lenne, ha a törvény szerinti határidő előtt megszerzett két év korkedvezményt a
25. évéből levonjuk és így éri el a korkedvezménnyel csökkentett irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a Vhr.
26. §-ának /4/ bekezdése a felperesnél nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy
27. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra nem szerzett jogosultságot. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
28. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Tny.
29. §-ának /1/ bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra az
30. december 31-ét követő és
31. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. A Vhr.
32. §-ának /4/ bekezdése értelmében az, aki
33. január 1-je előtt az akkor hatályos rendelkezések szerint korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, erre az ellátásra függetlenül az igényérvényesítés időpontjától - nő az 55., férfi a
34. életévének betöltését alapul véve jogosult. A felperes felülvizsgálati kérelmében tévesen hivatkozott a Vhr.
35. §-ának /4/ bekezdésére, mert az e rendelkezésben előírt
36. életév betöltése mint irányadó nyugdíjkorhatár a felperes esetében nem alkalmazható, mert
37. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra nem szerzett jogosultságot. A jogosultság megszerzéséhez a felperesnek a két év korkedvezményen felül
38. december 31-ig az
39. életévét is be kellett volna töltenie. A Tny. fentebb idézett
40. §-ának /1/ bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra az
41. december
42. napját követő és
43. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti és legalább húsz év szolgálati időt szerez. A jogszabályi rendelkezések értelmében a felperes a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt két év korkedvezményt figyelembe véve a hatvanadik életévének betöltésekor,
44. március 26-án éri el. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
45. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
46. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Budapest,
47. május
48. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok