A határozat elvi tartalma: A vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a vadászati hatóságnak a vadászterület megállapítására vonatkozó határozata jogerőre emelkedésének napján szabályszerűen összehívható. A jogerő hatóság általi helytelen megállapítása - figyelemmel az Alaptörvény
- cikke szerinti értelmezési alapelvre is - az összehívás jogszerűségét nem befolyásolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.826/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperesek: I.rendű felperes neveI. rendű II.rendű felperes neveII. rendű A felperesek képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: vadászati ügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperesek A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 5-én kelt 10.K.27.813/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.813/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] Az [5] Az elsőfokú vadászati hatóság
- március 31-án ajánlást tett közzé a 19-303350-513 és a 19-303260-513 kódszámú vadászterületek következő üzemtervi ciklusra szóló határaira. Az ajánlásra módosító javaslat nem került benyújtásra, így a hatóság a vadászterületek határát az ajánlásban meghatározott határvonalaknak megfelelően külön-külön határozatban kijelölte. A határozatok fellebbezés hiányában jogerőre emelkedtek. A 19-303350-513 számon nyilvántartásba vett vadászterület földtulajdonosi közössége Salföldön
- augusztus 12-én földtulajdonosi gyűlést tartott. A közösség az 5/
- (VIII.12.) számú határozatában arról döntött, hogy a vadászterületből a jegyzőkönyv
- számú mellékletét képező határleírás szerinti, 1291 hektár nagyságú terület váljon ki, és önálló természetvédelmi célú, különleges rendeltetésű vadászterületként kerüljön kijelölésre. A 6/
- (VIII.12.) számú határozat szerint a kiválást követően fennmaradó terület egyesüljön a 19-303260-513 kódszámú szomszédos vadászterülettel. A 19-303260-513 számú nyilvántartásba vett vadászterület földtulajdonosi közössége Nemesgulácson
- augusztus 15-én tartott földtulajdonosi gyűlést, ahol az 5/
- (VIII.15.) számú határozattal az a döntés született, hogy a vadászterület egyesüljön a 19-303350-513 kódszámú szomszédos vadászterülettel. A fenti határozatokra alapítottan a két vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője kérelmeket terjesztettek elő az elsőfokú hatóságnál, amely egyrészt a VEH/001/1100-9/
- szám határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat1.) a 303260513 számú vadászterület határvonalát
- március 1-jétől a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv hatályának lejártáig szöveges határleírással megállapította azzal, hogy a vadászterület belterületek nélküli térképi mérete 1291 hektár. Egyidejűleg a vadászterület tulajdonosi közösségét nyilvántartásba vette. Kiemelte, hogy a kialakított vadászterület teljes egészében országosan védett természeti területen fekszik. A gyűlés összehívása a törvényi előírásoknak megfelelt. elsőfokú hatóság másrészt a VEH/001/1100-10/
- számú határozatában megállapította a 303260-513 számú vadászterület, mint kisebb egység beolvadását a 303350-513 számú vadászterületbe és annak határvonalát szöveges határleírással rögzítette megállapítva, hogy a vadászterület belterületek nélküli térképi mérete 16.026 hektár. Az indokolás szerint az összevont vadászterület megfelel a törvényi feltételeknek, kialakításával zárványterület nem keletkezett (a továbbiakban: elsőfokú határozat2.). A felperesek mindkét elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztettek elő. Az alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a
- december 29-én kelt 04.3/6485-6/
- iktatószámú határozatában (a továbbiakban: alperesi határozat1.) az elsőfokú határozat1.-et - az egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett - megváltoztatta akként, hogy a 19-303360 kódszámú vadászterületnek a különleges rendeltetést a vadászatra jogosult [6] jogerős nyilvántartásba vételétől számított három hónapon belül meg kell szereznie. Az indokolásban az alperes kifejtette, hogy az eljárásban a vadászati hatóság nem vizsgálhatja a földtulajdonosi gyűlésen hozott határozatok érvényességét, ezen igényük érvényesítése iránt a fellebbezőt, mint a földtulajdonosi gyűlés határozatával egyet nem értő földtulajdonosok a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
- §
(3)bekezdése alapján polgári bírósághoz fordulhatnak. Ezt a felperesek meg is tették, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárás felfüggesztését a Vtv. nem teszi lehetővé. Az alperes a szintén
- december 29-én hozott .3/6483-6/
- iktatószámú határozatában (a továbbiakban: alperesi határozat2.) az elsőfokú határozat2.-t helybenhagyta. Az indokolásban utalt a Vtv.
- §
(3)bekezdése és az eljárás felfüggesztésének hiánya mellett arra is, hogy mivel a tájegységi vadgazdálkodási tervek nem kerültek kiadásra, így az elsőfokú hatóságnak csak arra van lehetősége, hogy a vadászatra jogosultat kötelezze a vadgazdálkodási üzemterv benyújtására. A kereseti kérelem [7] A felperesek külön-külön keresetlevélben keresettel támadták az alperesi határozatokat kérve azok bírósági felülvizsgálatát. A felperesek a harminc napos keresetindítási határidő lejártát követően benyújtott kereset kiegészítésükben a Vtv. 8. §
(1), 19. §
(2),
(3),
(4), 21. §
(2)bekezdésének és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. §
(1)bekezdés l) pontjának sérelmére hivatkoztak. A közigazgatási per releváns történései [8] [9] Az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette, majd az 1.K.27.182/2017/
- sorszámú végzésével az egyesített per tárgyalását a Veszprémi Törvényszék előtt folyó másodfokú polgári peres eljárások jogerős befejezéséig felfüggesztette. A Veszprémi Törvényszék a
- január 26-án hozott 1.Pf.20.497/2017/
- számú ítéletében a Veszprémi Járásbíróság 2.P.21.660/2016/12/I. számú ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. Az indokolásban megállapította, hogy a 303350-513 számú vadászterület tulajdonosi közösségének 5/
- és 6/
- számú határozatai érvénytelenségét állító kereset nem alapos. A hatósági iratok szerint a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésében meghatározott jogerő
- július 11-én állt be, így az ugyanaznap közzétett hirdetménnyel a vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése szabályszerűen került összehívásra. A polgári bíróság nem bírálhatja felül a közigazgatási szerv azon megállapítását, hogy határozata
- július 11-én emelkedett jogerőre. Amennyiben az elsőfokú vadászati hatóság tévesen állapította meg a jogerő napját, úgy az közigazgatási hatáskörben, hatósági eljárásban vizsgálható. [10] Az elsőfokú közigazgatási bíróság a Veszprémi Törvényszék fenti jogerős ítéletének meghozatalát követően folytatta eljárását. Ennek során az alperes
- alszám alatt nyilatkozatot tett, melyben többek között előadta, hogy a perbeli vadászterület határát megállapító határozat
- július 12-én vált jogerőssé. A földtulajdonosi gyűlésről szóló hirdetmény közzététele csak egy nappal előzte meg a jogerő időpontját, ez a körülmény a gyűlésen hozott határozatok tartalmát nem befolyásolta, így nem történt az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés. Az elsőfokú ítélet [11] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a kereseteket elutasította. Elsődlegesen kifejtette, hogy a harminc napos keresetindítási határidőt követően előterjesztett felperesi keresetkiegészítés tiltott keresetkiterjesztésnek minősül a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel. Az ebben az iratban foglaltakat a bíróság érdemben nem vizsgálhatta meg (
- március 1-jei előkészítő irat). [12] A gyűlés szabályszerű összehívása körében a bíróság rámutatott, hogy a Vtv.
- §
(2)bekezdés utolsó mondatából következően a hatóság e vonatkozásban csak a 14. §
(1),
(2)bekezdéseiben írt feltételek fennállásának vizsgálatát végezheti el. A Vtv. 14. §
(3)bekezdése ugyanakkor a kisebbségben maradt tulajdonosoknak biztosítja a határozat polgári bíróság előtt történő megtámadásának lehetőségét. A felperesek által vitatott probléma a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdéséhez kapcsolódik, ez azonban a vadászati hatóság által nem vizsgálható. Továbbá amennyiben a jogerőre emelkedést megelőzően történő összehívást eljárási hibának is kellene tekinteni, úgy ez az ügy érdemére nem hat ki, így nem alapozhatja meg a határozat hatályon kívül helyezését. [13] A polgári perre figyelemmel a hatósági eljárás felfüggesztésének nem volt helye, mert ezt a Vtv. nem teszi lehetővé. A közgyűlések összehívásának szabályszerűségével kapcsolatos további felperesi kifogások határidőn túl kerültek előterjesztésre, így azokkal a bíróság érdemben nem foglalkozhatott. [14] A bíróság tényként rögzítette, hogy mind az első, mind a másodfokú határozatok részletes megállapításokat tartalmaznak arra nézve, hogy a hatóságok vizsgálták a Vtv. 19. §
(2)és
(4)bekezdéseiben foglalt feltételek teljesülését és kifejtették, hogy a megállapított határvonal megfelel az előírásoknak. Az ezzel ellentétes állításokat a felperesek nem támasztották alá. [15] A Vtv. 20. §
(1)-
(3)bekezdései tekintetében a bíróság osztotta az alperes azon jogértelmezését, hogy a vadászterület határait hivatalból megállapító határozatot követően összehívott földtulajdonosi gyűlés a Vtv. 12. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti döntés meghozatalára jogosult volt és kezdeményezhette a vadászterület határának megváltoztatására irányuló kérelem előterjesztését. [16] Az elsőfokú bíróság szerint az elsőfokú hatóságnak nem volt lehetősége döntenie a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, azonban ennek ellenére nem lett volna helye a megváltoztatásra irányuló kérelem elutasításának. Ennek oka az, hogy a döntés meghozatalakor a tájegységi vadgazdálkodási tervek még nem kerültek kiadásra. A vadászati hatóság a vadászatra jogosult által benyújtott vadgazdálkodási üzemterv birtokában dönthet annak jóváhagyásáról. [17] A bíróság nézete szerint a határ megváltoztatásának nem jogszabályi feltétele a földtulajdonosi képviselő nyilvántartásba vétele, ahogyan a vadászterület vadászati jogának gyakorlása, valamint az üzemterv jóváhagyása tárgyában előzetesen meghozott döntés sem. A Vtv. 12. §
(3)bekezdése arra tartalmaz rendelkezést, hogy az ott írt feltételek szerinti képviselő külön meghatalmazás nélkül is jogosult a képviseletre. Ez azonban nem zárja ki, hogy akár egyedi meghatalmazás alapján a tulajdonosi közösséget bárki képviselje. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet annak az alperesi és elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. Álláspontjuk szerint az ítélet sérti a Vtv. 8. §
(1), 11/C. §
(1), 12. §
(1)-
(3), 14. §
(2),
(3), 19. §
(2),
(4)bekezdéseit,
- §-át, valamint a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/
- (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7/E. §-át. [19] Véleményük szerint a
- március 1-jén kelt iratában foglaltak nem minősülnek tiltott kereset-kiterjesztésnek, mert a keresetlevéllel nem támadott önálló rendelkezésre vonatkozó hivatkozás nem került ebben előterjesztésre, csupán az indokolásban újabb tényállási elem és jogszabályi hivatkozás történt felvételre. [20] Új vadászterületként különleges rendeltetésű vadászterület nem jelölhető ki, mert a vadászati hatóságot köti a Vtv.
- §
(1)és 19. §
(3)bekezdése összefüggéseiből adódó 2500 hektár vadászterület minimum. Sérült a Vtv. 19. §
(2)bekezdés
- f)és
- e)pontja, mert a kijelölt határok erdőben futnak, semmilyen vonalas létesítményhez nem köthetők, természetben nem azonosíthatók. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vadászterület határának megállapításánál zárványterület nem keletkezhet - Vtv. 19. §
(2)bekezdés i) pont -, ami jelen esetben nem valósult meg. [21] A Salföldön megtartott földtulajdonosi gyűléssel hozott határozatok érvénytelenek, mert a közgyűlés összehívása a Vtv. 11/C. §
(1), 14. §
(2)bekezdéseibe és a Vhr. 7/E. §
(1)bekezdésébe ütközik. Ugyanis a közgyűlést nem az összehívásra vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követően hívták össze, hanem előtte. A közgyűlési meghívó hirdetményének közzététele
- július 11-én 11 óra 45 perckor történt, korábban, mint a jogerő megállapításáról szóló hirdetmény közzététele. A hirdetményi meghívó kifüggesztése a jogerőről szóló tájékoztató határozat kihirdetését is megelőzte. [22] A fentieket meghaladóan - az alperes által sem vitatottan - a vadászterület határát kijelölő határozat nem
- július 11-én, hanem július 12-én emelkedett jogerőre, ezért a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésének sérelme egyértelműen fennáll. [23] A földtulajdonosi gyűlés összehívása azért sem szabályos, mert az összehívásban a résztvevő személyek közül az ... Zrt. ingatlanainak egy része nem képezheti részét a vadászterületnek, mert a Balaton egybefüggő vízterületét fedi le. Ezek a területek az összehívásnál nem vehetők figyelembe, így az összehíváshoz szükséges 1/5-ös arány nem valósult meg, ezzel sérült a Vtv. 14. §
(2)bekezdése. A fentieket alátámasztja Dr. ... miniszter kérdésre adott válasza és ... igazságügyi szakértő magánszakvéleménye. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [26] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [27] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetésekre jutott. [28] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárások teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a keresetek nem alaposak. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [29] A jogerős ítélet kiterjedt valamennyi, a felperesek által megjelölt jogszabálysértésre, a közigazgatási és munkaügyi bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, így nem sérült a Pp. 213. §
(1)és 221. §
(1)bekezdése. [30] A Pp. 335/A. §
(1)bekezdése értelmében a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [31] A felperes keresetleveleit a Pp. 330. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be, azonban a 30 napos keresetindítási határidőn túl terjesztette elő
- március 1-jei dátummal előkészítő iratát, amelyben újabb jogszabálysértéseket jelölt meg, így hivatkozott a Ket.
- §
(1)bekezdés l) pontjának, valamint a Vtv. 8. §
(1), 19. §
(2),
(3),
(4)és 21. §
(2)bekezdésének sérelmére. A Kúria egyetért az elsőfokú bíróság azon érvelésével, hogy a 2017. március 1-jei iratban megjelölt új jogszabálysértések tiltott kereset-kiterjesztésnek minősülnek, mert a felperesek a perindítási határidőn túl az alperesi határozatok eredetileg nem támadott rendelkezéseivel összefüggésben újabb jogszabálysértésekre hivatkoztak. A felülvizsgálati bíróság szerint a keresetlevélben szereplő jogszabálysértésekhez nem kapcsolódó új jogszabálysértések vonatkozásában nem a Pp. 335/A. §
(1)bekezdés első mondata, hanem a második mondata az irányadó, vagyis azokat csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet joghatályosan benyújtani. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogszabálysértéstől mentesen járt el, amikor a
- március 1-jei felperesi iratban előadott jogszabálysértéseket érdemben nem bírálta el (elsőfokú ítélet
- oldal negyedik bekezdés,
- oldal harmadik bekezdés). [32] A Vtv. 11/C. §
(1)bekezdése rögzíti, a vadászati hatóság a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatát a 11/A. §
(4)bekezdése szerinti módon közzé teszi, amely alapján a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a határozat jogerőre emelkedését követően összehívható. A 14. §
(2)bekezdés utolsó mondata szerint érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze. A 14. §
(3)bekezdése alapján a határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják. [33] A felülvizsgálati bíróság a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdését nyelvtani, logikai és teleologikus módon értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése csak a vadászati hatóságnak a vadászterület megállapítására vonatkozó határozata jogerőre emelkedését követően hívható össze. A Vtv. 14. §
(2)bekezdés idézett utolsó mondata szerint a tulajdonos közösség gyűlésének szabályszerű összehívása az egyik feltétele annak, hogy azon érvényes határozatot lehessen hozni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésének sérelmével került összehívásra, úgy főszabály szerint az azon hozott határozatok nem érvényesek. A Kúria ezért nem ért egyet az elsőfokú ítélet
- oldal második bekezdésében foglalt azon okfejtéssel, hogy a jogerőre emelkedést megelőzően történő összehívás az ügy érdemére ki nem ható eljárási hiba, amely nem alapozhatja meg a gyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését. [34] A jelen ítélet [9] pontjában írtaknak megfelelően a Veszprémi Törvényszék az 1.Pf.20.497/2017/
- számú ítéletében megállapította, hogy a 303350-513 számú vadászterület tulajdonosi közösségének 5/
- és 6/
- számú határozatai érvénytelenségét állító kereset nem alapos, mert a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésében meghatározott jogerő
- július 11-én állt be, ezért az aznap közzétett hirdetménnyel a vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése szabályszerűen került összehívásra. A törvényszék szerint polgári bíróság nem bírálhatja felül a közigazgatási szerv azon megállapítását, hogy határozata
- július 11-én emelkedett jogerőre. A téves jogerőre vonatkozó hatósági megállapítás a közigazgatási ügyben vizsgálható. [35] Az alperes a perben
- alszám alatt tett nyilatkozatában elismerte, hogy a perbeli vadászterület határát megállapító határozat
- július 12-én emelkedett jogerőre. [36] A Kúria megítélése szerint a korábban kifejtetteknek megfelelően az elsőfokú ítélet
- oldal első bekezdésében írtakkal ellentétben - a vadászterület megállapítására vonatkozó határozat jogerőre emelkedése időpontja meghatározó jelentőségű a tulajdonosi közösség gyűlésének szabályszerű összehívására vonatkozóan a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdése és 14. §
(2)bekezdés utolsó mondata szerint. A felek által nem vitatottan a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatot hozó hatóság annak jogerőre emelkedését
- július 11-ében határozta meg, ezzel szemben a jogerőre emelkedés tényleges napja egy nappal későbbi, vagyis
- július 12-e. A jogerősítő záradékban szereplő és a tényleges jogerőre emelkedés időpontjának azért van jelentősége, mert a Salföldön megtartott tulajdonosi gyűlés összehívására
- július 11-én került sor, vagyis a jogerősítő záradékban szereplő időpont napján, de a tényleges jogerőt megelőző napon. [37] A Kúria ebben a körben meghatározó jelentőséget tulajdonít az Alaptörvény
- cikkében foglalt szabálynak, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabály szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [38] Az Országgyűlés a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésének megalkotása során azt a jogalkotói célt követte, hogy csak akkor lehessen összehívni a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlését, ha a vadászterület megállapítására vonatkozó határozat már jogerőre emelkedett, vagyis az összehívott gyűlésen a vadászterület határának tudatában a tulajdonosi közösség tagjai az érdekeiknek megfelelő határozatokat tudják meghozni. A jogerősítő záradékban szereplő jogerő napjának figyelembevétele a gyűlést összehívó személyek által jogszerűen történt, ezt a tényt a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatot hozó hatóság ténybeli tévedése - a jogerő napjának helytelen meghatározása - nem befolyásolja. Az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezési alapelvet sértené egy olyan döntés, amely a közigazgatási hatóság helytelen jogerő megállapítására alapítottan tekintené a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívását a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésének alkalmazásával jogszerűtlennek, és ezzel az ott hozott határozatokat érvénytelennek. Ezzel szemben az Alaptörvény 28. cikkében írt a jogszabályok cél szerinti, a józan észnek megfelelő értelmezésének az felel meg, hogy a vadászterület megállapítására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését meghatározó jogerősítő záradékban szereplő időpontnak megfelelően összehívott földtulajdonosi gyűlés a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdésében foglaltnak megfelel, a gyűlés a jogerősítő záradék időpontjában szereplő napon történő összehívása szabályszerű. [39] A felülvizsgálati bíróság egyetért a Veszprémi Törvényszék korábban hivatkozott másodfokú ítéletének azon okfejtésével is, hogy a Vtv. 11/C. §
(1)bekezdése nem támaszt olyan követelményt, hogy a hatóság határozatának jogerejéről szóló hirdetmény közzétételét követően lehetne összehívni a földtulajdonosi gyűlést. Nincs jelentősége annak, hogy a jogerő közzététele az adott napon mikor történt. A Vhr. 7/E. §
(1)bekezdésére figyelemmel csak a hirdetmény vadászati hatósághoz érkezése időpontjában írja elő a hónap, nap, óra, perc feltüntetését. Annak abban az esetben van jelentősége, ha ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra kerül. Tehát az óra, perc megjelölésének ezen kérelmek egymás közötti viszonylatában és nem a hirdetmény, valamint a jogerő közzététele körében van jelentősége. [40] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, miután a földtulajdonosi gyűlés összehívása a 11/C. §
(1)bekezdésének megfelelően történt, ezért a Vhr. 2. §
(4)bekezdés
- aa)és
- ab)alpontjaiban írtak nem valósultak meg, az ezen jogszabályhelyekre történő felperesi hivatkozás nem foghat helyt. [41] A felülvizsgálati kérelem 2.2. pontjában, 2.5. pontjában és 2.6. pontjában írtak a 2017. március 1-jén kelt iratban előterjesztett tiltott felperesi kereset-kiterjesztéshez kapcsolódnak, így a felülvizsgálati bíróság ezen érveket érdemben nem bírálhatta el (kivéve a perbeli vadászterület határát megállapító határozat tényleges 2016. július 12-én jogerőssé válására vonatkozó felperesi előadást, amely az érdemi elbírálás tárgyát képezte). [42] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet indokolásbeli módosításokkal - hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [43] A vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a vadászati hatóságnak a vadászterület megállapítására vonatkozó határozata jogerőre emelkedésének napján szabályszerűen összehívható. A jogerő hatóság általi helytelen megállapítása - figyelemmel az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési alapelvre is - az összehívás jogszerűségét nem befolyásolja. Záró rész [44] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Pp. 274. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [45] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így részére felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [46] A pervesztes felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. A Káli-medence Vadásztársaság a Veszprémi Törvényszék számlaszámára 70.000.- forintot átutalt, a felperesek ezzel kívánták igazolni, hogy a felülvizsgálati eljárási illetéket megfizették. A Kúria az illeték megfizetését két okból nem tartotta megfelelőnek, egyrészt azt nem a felperesek, hanem egy másik személy fizette meg, másrészt az illeték lerovásának a vonatkozó jogszabályok szerint nem megfelelő formája a törvényszék számlaszámára történő befizetés. [47] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő