Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.076/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Viz Tamás kamarai jogtanácsos által képviselt Igazságügyi Minisztérium (címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 22.P.21.266/2019/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére a ... e-mail címre az Európa Tanácson belül működő Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO)
- évi jelentését. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 57.150 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [2] Határozatának indokolásában hivatkozott az Európa Tanács Strasbourgban,
- január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló
- évi XLIX. törvényre (Egyezménytv.) továbbá az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban,
- május 15-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló
- évi LXVIII. törvényre (Kiegészítő jegyzőkönyvtv.), a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/
- (V. 22.) Korm. rendelet (Kormányrendelet)
- §
(2)bekezdésére, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjára, valamint a
- §
(1)bekezdésére, a 28. §
(1)bekezdésére és a 31. §
(2)bekezdésére. [3] Rögzítette, hogy a peres felek között nem volt vitatott, hogy a keresettel kiadni kért adatok közérdekű adatok, ugyanakkor az alperes a perben vitatta az adatkezelői minőségét. A felek között nem volt vitás, hogy a GRECO
- évi jelentése az Egyezmény szerint kijelölt központi hatóság részére átadásra került, ahogyan az sem, hogy az Egyezmény kihirdetésekor a központi hatóság az alperes volt. Ugyanakkor az alperes vitássá tette, hogy jelenleg is ő lenne az Egyezmény szerinti központi hatóság. [4] Úgy ítélte meg, hogy a felperes az általa hivatkozott jogszabályok alapján levezette, alátámasztotta azt, hogy a jelentést áttevő központi hatóság az Egyezménytv.
- §
(2)bekezdése értelmében az alperes. Ezzel szemben az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a fenti jogszabály hatálybalépését követően más központi hatóság került kijelölésre. Az alperes ezen kötelezettségének nem tett eleget, az általa megjelölt jogszabályok nem támasztják alá azt, hogy a kijelölt hatóság megváltozott volna. A Kormányrendelet 56. §
(2)bekezdése csak azt mondja ki, hogy a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolásának felelőse a belügyminiszter. Az a körülmény, hogy az Egyezményt Kiegészítő jegyzőkönyvtv. 5. §
(7)bekezdés a Kiegészítő Jegyzőkönyv végrehajtásával a rendészetért felelős minisztert bízta meg, nem egyenértékű azzal, hogy ezen miniszter lenne a jelentések átvételére jogosult, illetve köteles központi hatóság. [5] Hivatkozott arra is, hogy a felperes és a Belügyminisztérium közötti, azonos adatok közlése iránti perben azon per alperesi ellenkérelme azt is rögzíti, hogy a Belügyminisztérium álláspontja szerint is a központi hatóság a jelen per alperese. [6] Mindezek alapján a felperes a hivatkozott jogszabályokkal bizonyította az alperes adatkezelői minőségét, ezzel szemben az alperesnek nem sikerült alátámasztani az állítását, így az adatok közlésére kötelezte. [7] A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [8] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdésének
- a)pontjában jelölte meg. [9] Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1.
- b)
- ba)alpontja, valamint a GRECO alapszabálya és eljárási szabályzata alapján a kérelem benyújtásának időpontjában a közölni kért jelentés nem volt nyilvános. [10] Másodsorban előadta, hogy a felperes által kért adat 2019. augusztus hó 1. napja óta nyilvános, így a kereset okafogyottá vált. [11] Végül azt is előadta, miszerint továbbra sem minősül adatkezelőnek a GRECO jelentés vonatkozásában. A Kormányrendelet 56. §
(2)bekezdése alapján a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolásának felelőse a belügyminiszter, aki irányítási jogot gyakorol az e feladatok ellátásában közreműködő szerv felett. Ezen közreműködő szerv pedig a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A Kiegészítő jegyzőkönyvtv. 5. §
(7)bekezdése is már felelős miniszterként a rendészetért felelős minisztert jelöli meg. Az Egyezménytv. 3. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezmény 29. cikk
(2)bekezdés alapján milyen nyilatkozatot tett az egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor, azonban ez csak egy jogtörténeti állapotot tükröz, a hivatkozott nyilatkozatnak nincs normativitása, később a magyar belső jogszabályok a központi hatóság személyét megváltoztathatják. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Az elsődleges alperesi hivatkozás vonatkozásában rámutatott, hogy a perfelvétel lezárását követően ellenkérelem-változtatásnak csak bizonyos esetekben van helye. Ilyen körülményre a fellebbezésében az alperes nem hivatkozott. Egyebekben nem bizonyította az alperes azt sem, hogy a kért jelentés minősített adat lett volna. [13] A másodsorban előadottakra reflektálva közölte, hogy a
- augusztus
- napján nyilvánossá tett irat nem egyezik az adatigénylésben általa megjelölt jelentéssel. [14] A harmadlagos hivatkozás körében kifejtette, hogy az Európa Tanács főtitkára ellenkező értesítés hiányában az eredetileg megjelölt központi hatóság számára küldi meg a kért jelentést. Az alperes ilyen jellegű értesítés létének a bizonyítását meg se kísérelte. [15] Az alperes fellebbezése alapos. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak okán teljes egészben megváltoztatta és a keresetet elutasította. [17] A Fővárosi Ítélőtábla logikai okokból elsődlegesen az alperes azon fellebbezési érvelését vizsgálta, miszerint a közölni kért adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek. Az Infotv. 26. §
(1)bekezdésében és a 29. §
(1)bekezdésében előírt, az adat megismerését biztosító kötelezettség ugyanis az adatkezelőt terheli, amennyiben ezen minősége az alperesnek hiányzik, az egyéb fellebbezési hivatkozások relevanciával nem bírnak. [18] Az Egyezménytv. 3. §
(2)bekezdése valóban az alperest jelölte ki központi hatóságként, azonban ez nem jelenti azt, hogy a magyar jogszabályokban előírtak folytán későbbiekben más szerv ne vehetné át a központi hatóság Egyezmény szerinti szerepét. Az alperes pedig a perben megjelölte, hogy mely jogszabályok alapján nem minősül már az Egyezményben meghatározott központi hatóságnak. [19] A Kormányrendelet 56. §
(2)bekezdése alapján a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe telepíti a korrupcióellenes tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását, és a korrupcióellenes kormányzati tevékenységben és összehangolásában közreműködő szerv irányítását. [20] A Kiegészítő jegyzőkönyvtv. 5. §
(7)bekezdésének előírása, mely szerint az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik, már a Kormányrendelet fenti feladat- és hatáskör szabályozásához igazodik és azt támasztja alá, hogy a belső jog változása folytán az Egyezménnyel kapcsolatos intézkedések már nem az alperes feladatát képezik. [21] A hazai jogszabályi környezet az irányadó abban a körben, hogy az Infotv. szerint adatkezelőnek minősül-e az alperes, azonban a felperesi fellebbezési ellenkérelemmel kapcsolatosan megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a
- sorszámú alperesi ellenkérelemben hivatkozott GRECO weblapján nemzeti kapcsolattartóként nem az alperesi minisztérium, hanem a Belügyminisztérium ügyintézői vannak feltüntetve. [22] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek folytán nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az alperes az általa megjelölt jogszabályokkal nem igazolta azt, hogy az Egyezmény szerinti központi hatósági szerepe, és így az adatkezelői minősége megszűnt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét egészben megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [23] Mivel a fentiek okán az alperes nem minősül adatkezelőnek, a másodfokú bíróság nem vizsgálta a fellebbezés egyéb hivatkozásait. [24] Az alperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. [25] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. ,
- március
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró