Mpk.10212/2019/3 – Kúria

(4)bekezdése szerinti jogokat a szakszervezet sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató működésének indokolatlan, aránytalan terhelésével járjon. A szakszervezet a jogsértés megállapítását az általa biztosított ésszerű határidő eredménytelen elteltét követő öt napon belül kérheti a bíróságtól 2012. I. Tv. 272. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mpk.II.10.212/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A kérelmező: ... A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd A kérelmezett: ... Az eljárás tárgya: konzultációs kötelezettség megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Székesfehérvári Törvényszék 2.Mpkf.20.383/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Mpk.50.063/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mpkf.20.383/2018/
4. számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban meg nem fizetett 35.000 (harmincötezer) forint illetéket az állam viseli. Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A kérelmező képviselettel rendelkező szakszervezet a kérelmezettnél.
5. december 6-án a kérelmező két levelet küldött a kérelmezettnek. Az elsőben kifejtette, hogy a szakszervezeti jogosítványait nem tudja megfelelően gyakorolni, erre tekintettel a munka törvénykönyvéről szóló
6. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
7. §

(7)bekezdése alapján kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdeményezett. Arra kérte a kérelmezett ügyvezetőjét, hogy még 2017-ben jelöljön meg három tárgyalási időpontot. A másik levelében konzultációt kezdeményezett és különböző témakörökben tájékoztatást kért, hivatkozott az Mt. 233. §

(1)bekezdés a) pontjára, valamint az Mt. 289. §

(1)és

(2)bekezdésére. A kérelmezett mindkét levelet

1. december 11-én vette át.
2. január 5-én a kérelmező további tájékoztatást kért a kérelmezettől a működési körét érintő új feladatvállalásokról, tevékenységei szélesítéséről, átszervezéséről, a terveiről, valamint az azokkal [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] összefüggő változásokról. A
3. január 26-án kelt levelében pedig a kérelmező tájékoztatást kért a kérelmezettől az új munkarend kialakításának tervéről, a munkaidőkeret esetleges bevezetéséről. A kérelmezett a
4. február 1-jei válaszában a
5. január 5-ei levélben foglaltakra a válaszadást azzal tagadta meg, hogy a kérdések nem az Mt.
6. §

(4)bekezdésében foglaltakra vonatkoznak, míg a

1. január 26-ai tájékoztatás kérés „az érintett kollégákkal folytatott többórás beszélgetések nyomán aktualitását vesztette". A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme A kérelmező eredetileg előterjesztett kérelmében kérte az Mt.
2. §-a alapján annak a megállapítását, hogy a kérelmezett a
3. december 6-án kelt leveleiben foglaltakra tekintettel a kollektív szerződéses tárgyalások lefolytatása vonatkozásában megsértette a konzultációs kötelezettségét, valamint a részletezett tárgykörökben a tájékoztatási kötelezettségét is. Az eljárás során a kérelmét azzal egészítette ki, hogy kérte - szintén az Mt.
4. §-ára utalással annak a megállapítását is, hogy a kérelmezett a
5. január 5-én és 26-án írt leveleiben foglalt témák tekintetében is megsértette a tájékoztatási kötelezettségét. A kérelmezett a kérelmek elutasítását kérte egyrészt idő előttiség, másrészt valótlanság miatt. Az első- és másodfokú végzés A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
6. szeptember 7-én meghozott 4.Mpk.50.063/2017/
7. számú végzésével a kérelmet elutasította, kötelezte a kérelmezőt perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság végzésének indokolása értelmében a
8. december 6-án kelt, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalás kezdeményezését tartalmazó levél tekintetében a nem peres eljárás megindítása idő előtti volt, hiszen a kérelmet a kérelmező
9. december 20-án adta postára, jóval a saját maga által kitűzött határidőt megelőzően. Az elsőfokú bíróság - utalva az Mt.
10. §

(2)bekezdésére - kifejtette, hogy a kölcsönös együttműködés, a jóhiszeműség és tisztesség követelményei a kérelmezőt is terhelik. Azzal, hogy a kérelmező idő előtt fordult a bírósághoz nem biztosított lehetőséget a kérelmezettnek, hogy az Mt.

1. §-ával összefüggésben a kötelezettségét teljesíthesse. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
2. december 6-án kelt, tájékoztatást kérő levél nem tartalmazott határidőt, ezzel összefüggésben pedig a kérelmező nem indokolta meg azt, hogy a
3. december 11-én a kérelmezett által átvett levél teljesítésére 9 nap miért lett volna elegendő a megkeresésre adott válaszra, miért vélelmezte azt, hogy a kérelmezett a kért tájékoztatást nem fogja megadni. Erre tekintettel a kérelmező a tájékoztatással összefüggő sérelmét szintén idő előtt érvényesítette. A kérelmezett egyébként
4. január 8-án elkészítette a részletesen megindokolt tájékoztató levelét mind az öt, a kérelmező által felsorolt témakör tekintetében, teljesítve ezzel az Mt.
5. §

(1)bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság a

1. január 5-ei és január 26-ai levelek tekintetében azt állapította meg, hogy a kérelmezett a tájékoztatást az Mt.
2. §

(4)bekezdése alapján indokolással ellátva tagadta meg. Álláspontja szerint a

1. január 5-ei levélben feltett kérdések üzleti titkot képező tényekre vonatkoztak, az Mt.
2. §

(1)bekezdése értelmében pedig a kérelmezett jogszerűen zárkózott el a válaszadástól. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november 15-én meghozott 2.Mpkf.20.383/2018/
2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, rögzítette, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. A törvényszék végzésének indokolása értelmében az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok helytálló értékelésével határozott a kérelmek elutasításáról. A másodfokú bíróság a
3. december 6-i keltezésű, kollektív szerződés megkötésével összefüggő konzultáció tekintetében azt állapította meg, hogy a kérelmezett alappal feltételezhette - a mondatszerkesztésre és arra figyelemmel, hogy a levél a kollektív szerződés tartalmára konkrét javaslatot nem tett -, hogy
4. december 31-ig kell közölnie a tárgyalások ütemezett időpontját, ezért az elsőfokú bíróság idő előttiségre történt utalása nem volt okszerűtlen. A törvényszék kiemelte, hogy a kérelem elbírálása során a
5. december 20-án fennállt tények és körülmények voltak értékelhetőek, nem állapította meg ugyanakkor a jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, valamint a kölcsönös együttműködés kötelezettségének a megsértését a kérelmező részéről. Tényként rögzítette, hogy a kérelmezett - az elsőfokú bíróság felhívására -
6. január 8-án reagált a kérelmező kezdeményezésére, a konzultációtól nem zárkózott el, azonban annak akadályát látta abban, hogy a kérelmezőtől a kollektív szerződéssel kapcsoltban érdemi ajánlatot nem kapott. [17] A
7. december 6-i tájékoztatást kérő levél tekintetében a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a feltett kérdések megválaszolása a kérelmezett részéről tényfeltárást, adott esetben műszaki vizsgálatot igényelt. A felmerült problémák tisztázása, az érdemi válasz a
8. december
9. és
10. december
11. napja közötti rövid időben nem történhetett meg, ezért az Mt.
12. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a kérelmezett kötelezettségszegése nem volt megállapítható. [18] A másodfokú bíróság a

1. január 5-ei levéllel kapcsoltban kiemelte, hogy a kérelmezett a
2. február 1-jén kelt levelében egyértelmű tájékoztatást adott arról, hogy a kért információkat az Mt.
3. §

(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem adja ki. A kérelmező által kért adatigénylés nem maradt a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos és érdekeikkel szorosan összefüggő információk körén belül, hanem a kérelmezett stratégiai, üzletpolitikai, szervezeti döntéseinek megismerésére irányult. Erre tekintettel a kérelmezett a kért információk hozzáférhetőségét - az üzleti titok megőrzéséhez fűződő nyilvánvaló érdeke miatt - alappal korlátozta. [19] A törvényszék rögzítette, hogy a kérelmező jogosan sérelmezte az eljárás indokolatlan elhúzódását, azonban ez önmagában az érdemi felülbírálatnak nem képezte akadályát. [20] [21] [22] [23] [24] [25] A kérelmező felülvizsgálati kérelme A kérelmező felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint - a jogerős végzés hatályon kívül helyezése mellett kérte a kérelmeinek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Azt adta elő, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon alkalmazták a kérelem benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §

(1)bekezdését, az Mt. 233. §

(1)bekezdését és a 289. §

(1)és

(2)bekezdéseit. Fenntartotta azon álláspontját - utalva a Kúria 21/

1. számú döntésére -, miszerint számára
2. december 20-án vált nyilvánvalóvá, hogy a kérelmezett a konzultációs kötelezettségét „elmulasztja", ez utóbb be is igazolódott, mivel nem kezdődtek el a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások. A tájékoztatást kérő,
3. december 6-i levelével összefüggésben úgy foglalt állást a kérelmező, hogy a kérelmezett
4. december
5. és december
6. között a részére annyi visszajelzést sem adott, hogy a kérdések megválaszolására esetlegesen több időre lenne szüksége. Az elsőfokú bíróság felhívására utóbb adott nyilatkozatot nem lehet akként értelmezni, hogy azzal a kérelmezett eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének. Állította, hogy a
7. január 5-ei és január 26-ai tájékoztatást kérő levei az Mt. 272.

(4)bekezdése szerint a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel voltak kapcsolatosak, válaszában a kérelmezett nem jelölt meg jogszabályhelyet, hogy a kért információk miért minősültek üzleti titoknak. A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeit kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont]. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként megjelölte ugyan az Mt. 289. §

(1)bekezdését, ugyanakkor ezen jogszabályhellyel összefüggésben - a törvényi kötelezettsége ellenére [Pp. 272. §

(2)bekezdés] - részletes, a jogszabálysértés körülírását kimerítően tartalmazó jogi érvelést nem terjesztett elő, ezért ezen jogszabályhely tekintetében a Kúria az esetleges jogszabálysértést nem vizsgálhatta. A

1. január 5-ei és január 26-ai levelekkel összefüggésben pedig a kérelmező lényegében a válaszadás megtagadásának jogszerűtlenségét állította, ugyanakkor csak „hivatkozott" az Mt.
2. §

(4)bekezdésére, az eljárt bíróságok által ezzel összefüggésben megsértett jogszabályhelyként az Mt. 234. §

(1)bekezdését nem jelölte meg, ezért a Kúria az ezzel összefüggő előadását sem vizsgálta. Az Mt. 289. §

(2)bekezdésében foglaltak megsértését alappal állította a kérelmező mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság eljárása tekintetében, ugyanakkor az eljárás elhúzódása érdemben nem érintette a jogerős döntést, ezen jogszabálysértésnek az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatása. A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező helytelenül állította a Pp. 206. §

(1)bekezdésében és az Mt. 233. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértését. Az eljárt bíróságok a

1. december 6-án kelt konzultáció és tájékoztatás kérése tárgyában írt levelek tekintetében a tényállást helytállóan állapították meg, a levelek tartalmát helyesen értelmezték és okszerűen jutottak arra a következtetésre, hogy a
2. december 20-án a nemperes eljárást a kérelmező idő előtt indította meg. Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a munkáltatónak a tájékoztatást milyen határidőn belül kell megadnia, azonban a szakszervezet a jogsértést, a munkáltatói mulasztás bírósági megállapítását azon időponttól számított öt napon belül kérheti, amikor számára nyilvánvalóvá válik, hogy a munkáltató a tájékoztatást nem fogja megadni (EBH2014.M.21.). Ezzel összefüggésben az eljárt bíróságok megfelelően értékelték azt a tényt, hogy a
3. december 6-án kelt konzultációra és tájékoztatás kérésére irányuló kérelmek tekintetében a kérelmező nem biztosított megfelelő határidőt a válaszadásra, illetve nem várta meg azt, hogy a saját maga által tűzött határidő elteljen. Érvelése ellenére elviekben lett volna lehetőség arra, hogy
4. december
5. és
6. december
7. napja között akár még adott évben három időpontot kijelöljön a kérelmezett. Ezzel kapcsolatban a törvényszék helyesen utalt arra, hogy a tájékoztatási, konzultációs kötelezettség megsértését a
8. december 20-án fennállt tények és körülmények alapján kellett az eljárt bíróságoknak megítélniük. [34] Az Mt.
9. §

(4)bekezdése szerinti jogot a szakszervezet sem gyakorolhatja úgy, hogy az a munkáltató működésének indokolatlan, aránytalan terhelésével járjon. Az Mt. általános magatartási követelményeinek e körben az az eljárás felelt volna meg, ha a kérelmező észszerű határidőt tűz a kérései teljesítésére, és annak eredménytelen elteltét követően indítja csak meg a bírósági eljárást. [35] Minderre figyelemmel az eljárt bíróságok helyes döntést hoztak, a felülvizsgálati kérelem érdemi jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős végzést hatályában fenntartotta. [36] [37] [38] [39] [40] Záró rész A kérelmező az eljárás során teljes mértékben pervesztes lett, azonban a kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, perköltség igénye nem volt, ezért arról a Kúria a Pp. 79. §

(1)bekezdése alapján nem rendelkezett. A Kúria a pertárgy értékét az illetékékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §

(3)bekezdés d) pontja értelmében állapította meg, az illeték mértékét az Itv. 50. §

(1)és

(2)bekezdései szerint határozta meg. A kérelmező az Itv. 5. §

(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdése és

1. §-a értelmében. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Ez ellen a végzés ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdése e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. március
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiamány hiteléül: tisztviselő