A határozat elvi tartalma: A felperes és a korábbi jogi képviselője közötti kommunikációs problémák, esetleges konfliktusok a fellebbezési határidő elmulasztásával összefüggésben nem voltak a vétkességet megalapozó körülményként értékelhetőek. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kf.IX.37.194/2020/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: ... A felperes képviselője:Kelemen, Mészáros, Sándor & Társai Ügyvédi Iroda Az alperes: Nemzeti Adóés Vámhivatal ... Adóás Vámigazgatósága Az alperes képviselője:Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel érintett határozat: Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.304/2019/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 107.K.31.395/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Kf.650.304/2019/
- számú végzését helybenhagyja. Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] Az irányadó tényállás A felperest mint pénzügyőr törzszászlóst az alperes
- január 1jétől ügyintéző, előadó II. munkakörben foglalkoztatta. Az alperes méltatlansági eljárás lefolytatását követően határozatával megállapította, hogy a felperes a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, majd a
- április 23-án meghozott 1801282082/1/
- számú határozatával a felperes szolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntette. [3] A felperes keresetében kérte a közszolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésének a megállapítását és a jogkövetkezmények tekintetében az alperes marasztalását. Az elsőfokú ítélet és a másodfokú végzés A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 107.K.31.595/2018/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [5] Az ítéletet a felperes akkori jogi képviselője, a Dr. ... Ügyvédi Iroda
- április 17-én igazoltan átvette, ezért a jogorvoslatra nyitva álló határidő
- május 2-án letelt. [6] A felperes a
- május 2-án kelt levelében bejelentette, hogy felbontotta a jogi képviselővel kötött szerződését, kérte a saját részére az ítélet megküldését, jelezte, hogy fellebbezni kíván. [7] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésében részletes kioktatást adott arról, hogy a fellebbezési határidő eltelt, ezért a fellebbezéssel egyidejűleg igazolási kérelmet is szükséges benyújtania. A végzést a felperes
- május 13-án átvette. [8] Ezt követően a felperes
- május 23-án a
- sorszámú beadványában bejelentette, hogy fellebbez az elsőfokú ítélettel szemben, az egyidejűleg előterjesztett igazolási kérelmében a korábbi jogi képviselőjének nem megfelelő eljárására hivatkozott. A felperes
- június 21-én - új jogi képviselővel eljárva nyújtott be részletesen indokolt fellebbezést. [9] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november 22én meghozott 4.Kf.650.304/2019/
- számú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította és a felperes fellebbezését visszautasította. [10] A törvényszék végzésében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltakra. Azt állapította meg, hogy a felperesnek a korábbi jogi képviselőjével kialakult konfliktusa nem tekinthető önhibán kívülinek, a jogi képviselő nem megfelelő eljárását a felperes terhére értékelte. A felperes a
- sorszámú, az elsőfokú bíróságon
- május 3-án érkeztetett iratában csak jelezte, de nem igazolta a jogi képviselővel kötött megbízás felbontását, a jogi képviselet megszűnését a korábban eljárt ügyvéd sem jelentette be a bírságon. [11] A törvényszék rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően tájékoztatta a felperest arról, hogy milyen módon, milyen tartalommal szükséges az igazolási kérelmet előterjesztenie, továbbá a fellebbezéssel kapcsolatos ismeretekről is. Ezt követően a felperes a Kp.
- §
(2)bekezdésében előírtaknak megfelelő fellebbezést csak határidőn túl,
- június 21-én nyújtott be. [12] A törvényszék a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel úgy foglalt állást, hogy a felperest az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésében tájékoztatta az igazolási kérelem [4] lehetőségéről, amely végzést a felperes
- május 13-án átvett. A másodfokú bíróság ezt az időpontot értékelte a felperes tudomásszerzéseként, ehhez képest 15 napon belül nyújthatta volna be a törvényi követelményeknek megfelelő fellebbezését a felperes, azonban ezt a határidőt elmulasztotta, így a fellebbezés - az igazolási kérelem elutasítására tekintettel - elkésett, ezért azt a törvényszék visszautasította. [13] [14] [15] [16] [17] A felperes fellebbezése A felperes fellebbezésében kérte, hogy a Kúria a törvényszék végzését változtassa meg, az igazolási kérelmének adjon helyt és kötelezze a Fővárosi Törvényszéket a
- június 21-én benyújtott fellebbezés érdemi elbírálására. Jogi érvelése szerint
- május 2-án igazolási kérelmet terjesztett elő a fellebbezési határidő elmulasztása miatt. A Pp.
- §
(1)bekezdésére utalással úgy foglalt állást, hogy a törvényszék végzése jogszabálysértő, mivel az igazolási kérelmét a mulasztástól számított három hónapos határidőn belül benyújtotta, a tudomásszerzéstől számított leghamarabbi időpontban. A felperes a fellebbezésének kiegészítésében kifejtette, hogy a Pp. 154. §
(2)bekezdésére figyelemmel az igazolási kérelme tartalmazta a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A felperes utalt arra is, hogy a törvényszék tévesen állapította meg azt, hogy csak
- május 3-án jelezte Dr. ... ügyvéd képviseleti jogának megszüntetését, mivel a „Szándéknyilatkozat" elnevezésű beadványát
- május 2-án küldte meg az elsőfokú bíróságnak. Azt adta elő, hogy az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti végzésének
- május 13-i átvételét követően
- május 16-án (helyesen:
- május 17-én) postára adta az igazolási kérelmét, amelyben bejelentette, hogy az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezni kíván. Ezzel összefüggésben méltányosan kérte azt elbírálni, hogy az új jogi képviselője, a meghatalmazást követően, csak
- június 21-én terjesztette elő a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő fellebbezést. A Kúria döntése és jogi indokai A fellebbezés nem alapos. A Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdés alapján a törvényszék végzését a fellebbezési kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabálysértés tekintetében vizsgálta [Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pont]. [20] A felperes fellebbezésében az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogszabálysértésként lényegében csak a Pp. 151. §
(1)bekezdésének megsértését állította [a fellebbezés kiegészítésében hivatkozott Pp. 154. §
(1)-
(2)bekezdés nyilvánvaló elírás], ugyanakkor beadványaiban nem jelölte meg megsértett jogszabályhelyként a Kp.
- § c) pontját. [18] [19] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A perben az nem volt vitatott, hogy a felperes részére - az akkori jogi képviselője útján -
- április 17-én joghatályosan kézbesítésre került az elsőfokú ítélet, ezzel megnyílt a jogorvoslatra nyitva álló határidő, amely
- május 2-án letelt. Alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy már
- május 2-án tájékoztatta az elsőfokú bíróságot a jogi képviselő megbízásának megszűnéséről, tekintettel arra, hogy a
- sorszám alatti beadványát a bíróságon csak
- május 3-án iktatták, amely egyébként fellebbezésre történő utalást nem is tartalmazott. A
- május 2-án küldött egyszerű email egyébként nem is tekinthető szabályosan benyújtottnak (nem minősül sem elektronikus úton előterjesztett, sem postai úton benyújtott kérelemnek), ezért az abban foglaltak joghatás kiváltására nem voltak alkalmasak. A törvényszék a végzésében helytállóan foglalt állást abban a tekintetben, hogy a Pp.
- §-ban foglalt törvényi feltételeknek a
- május 17-én postára adott igazolási kérelem és a
- június 21-én - jogi képviselő útján - előterjesztett fellebbezés nem feleltek meg. A kérelem méltányos elbírálásakor a mulasztás kimentésének előfeltétele, hogy a fél valószínűsítse: a határidő elmulasztása önhibáján kívül történt, a mulasztásban vétlen (BH2018.51.). A Kúriának tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által felhozott indok a mulasztás vétlenségének megállapítására alkalmase. A felperes által előadottak a mulasztás vétlenségének kimentésére nem voltak alkalmasak. A felperes korábbi jogi képviselőjének történt kézbesítés az eljárási szabályoknak megfelelt, úgy kellett tekinteni, hogy ezzel közölt volt az elsőfokú ítélet, ezért a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem vonatkozásában a tudomásszerzés, a szubjektív határidő
- május 3-án megkezdődött. A felperes és a korábbi jogi képviselője közötti kommunikációs problémák, esetleges konfliktusok nem voltak a mulasztás vétlenségét megalapozó körülményként értékelhetőek, arra is tekintettel, hogy az ezzel összefüggő állításait a felperes felhívás ellenére - nem is valószínűsítette. A Pp.
- §
(3)bekezdése kimondja, hogy határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. A felperes azonban az előző törvényi kötelezettsége - és az elsőfokú bíróság kioktatása ellenére - a Kp. szabályainak megfelelő fellebbezését az igazolási kérelme benyújtásához képest is jelentősen később, csak
- június 21-én terjesztette elő, ezért az elkésett. [28] Az előzőekre figyelemmel a fellebbezés jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, a törvényszék az igazolási kérelem elutasítása és az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés visszautasítása tekintetében érdemben helyes döntést hozott, ezért a Kúria a fellebbezéssel támadott végzést a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazása alapján illetékmentes. [30] Az alperesnek a fellebbezési eljárásban igazolt és felszámított költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [31] Ez ellen a végzés ellen a Kp. 112. §
(2)bekezdése és a
- § d) pontja értelmében nincs helye fellebbezésnek és felülvizsgálatnak. [29] Budapest,
- március
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő