← Magyarország

Mfv.10242/2019/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a stratégiai ügyvezető munkakörben foglalkoztatott felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló igazgatóság helyett a prémiumjuttatást tartalmazó munkaszerződés módosítást csupán az igazgatóság két tagja írta alá, a bizonyítási eljárás adatai alapján kellett állást foglalni arról, hogy alappal következtethetett-e a felperes az eljáró személyek jogosultságára. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.242/2019/

  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Rózsavölgyi Bálint bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Kolozsvári és Waldmann Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. ...ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A per tárgya: prémium megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.234/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.468/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.234/2019/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 300.000,- (háromszázezer) Ft perköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 3.000.060,- (hárommillió-hatvanezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  5. május 10-től állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes jogelődjénél. Az alperesi jogelőd igazgatósága
  6. május 9-én a 87/2012., a 88/
  7. és a 89/
  8. számú igazgatósági határozatokkal a felperest
  9. május 14-től 3 év határozott időtartamra 1.020.000,- Ft munkabér megállapítása mellett stratégiai ügyvezető igazgatónak választotta. Az igazgatóság döntése alapján
  10. május 14-én módosított munkaszerződés - többek között - rögzítette, hogy a felperes, mint vezető állású munkavállaló felett a munkáltatói jogkört az igazgatóság gyakorolja. A felperes felvetésére ..., az igazgatóság elnöke megbízása alapján ... ügyvéd
  11. július 1-jei hatállyal egységes szerkezetbe foglalt munkaszerződés módosítás tervezetet készített. A [4] [5] [6] [7] [8] [9] megállapodás tervezet 3.3.
  12. szerint a felperes felmondás esetén 18 havi alapbérnek megfelelő összegű végkielégítésre jogosult, továbbá a
  14. pont szerint „a munkáltató munkavállalót teljesítménytől függő premizálásban részesíti. A feltételeket a munkáltató igazgatósága határozza meg, mely feltételek lehetnek a gazdálkodás egy adott időszakra (általában egy évre) meghatározott eredményei, folyamatosan végzendő feladatokkal kapcsolatban meghatározott követelmények, illetve eseti feladatok. Munkavállaló jogosult arra, hogy számára az egy éves alapbér 100%-ának megfelelő összeg kerüljön kifizetésre" A 7.
  15. pont rögzítette, hogy a szerződés
  16. július 1-től szabályozza a felek jogviszonyát. A
  17. július 1-én kelt egységes szerkezetbe foglalt munkaszerződés módosítás utolsó oldalát a munkáltató részéről ..., az igazgatóság elnöke és ..., az igazgatóság egyik tagja írta alá, továbbá ugyanezen dátummal tartalmazza a munkavállaló aláírását is. A munkaszerződés módosításáról az igazgatóság határozattal nem döntött és a felperes részére
  18. július 1-től prémiumfeladatot sem határozott meg. Az alperes jogelődje a felperes munkaviszonyát a
  19. november 14-én kelt felmondással 45 nap felmondási idővel
  20. január 4-ével megszüntette. Az alperes jogelődje feljelentésére a felperessel és ...tal szemben a Btk.
  21. §

(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntette kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a 2017. január 27-én kelt 06010/3749/2015.bü számú határozatával a Be. 190. §
(1)bekezdés b) pontja alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható - megszüntette. Az alperesi jogelőd panasza folytán eljárt Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség a
  1. május 12-én kelt 1.B.3541/2015/
  2. számú határozatával a nyomozás megszüntetése ellen bejelentett panaszt elutasította. Az alperes, mint magánvádló által kezdeményezett büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a
  3. december 19-én előterjesztett, majd módosított keresetében elsődlegesen 30.600.000,- Ft prémium és
  4. január 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, míg ezen igényt másodlagosan a munka törvénykönyvéről szóló
  5. évi I. törvény ( a továbbiakban: Mt.)
  6. §-a alapján a
  7. július 1-jén kelt munkaszerződés érvénytelenségéből eredő kárigényként terjesztette elő. Arra hivatkozott, hogy a
  8. július 1-jén kelt munkaszerződés módosítás 4.
  9. pontjában foglaltak ellenére az alperes jogelődje nem határozott meg számára prémiumfeladatot, így e kötelezettség elmulasztása okán jogosultságot szerzett a kikötött prémiumra. Állította, hogy a cégszerűen aláírt munkaszerződés módosítás érvényesnek minősül, továbbá az az igazgatóság jóváhagyása hiányában is érvényes, figyelemmel az Mt.
  10. §
(3)bekezdésében foglaltakra. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Állította, hogy a
  1. július 1-jén kelt munkaszerződés módosítás a felperes feletti munkáltatói jogkört gyakorló igazgatóság döntése hiányában érvénytelen. Vitatta az Mt.
  2. §
(3)bekezdésének alkalmazhatóságát és arra hivatkozott, hogy a felperesnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a módosításhoz nem elegendő két igazgatósági tag aláírása, hanem ahhoz az igazgatóság, mint testület által meghatározott döntés szükséges. Az első- és másodfokú bíróság határozata [10] A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.M.468/2017/
  1. számú ítéletével kötelezte az alperest 30.600.000,- Ft elmaradt prémium és ezen tőkeösszeg
  2. január 1-től számított késedelmi kamata, 1.943.100,- Ft perköltség és 1.500.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére. Álláspontja szerint a
  3. július 1-jén kelt, az igazgatóság elnöke és egyik tagja által aláírt [11] [12] [13] [14] [15] [16] munkaszerződés módosítás érvényesen létrejött. Ennek megállapításánál azt értékelte, hogy a megszövegezésre az igazgatóság elnöke által közölt tartalommal ... okiratszerkesztő ügyvéd részéről került sor, amely az aláírást követően már nem volt tervezetnek minősíthető. Megállapította, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
  4. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) alapján az alperes jogelődjének képviseletére az igazgatóság elnöke és tagja együttes aláírásával jogosult volt, ezért a felperes alappal következtethetett arra, hogy az általuk aláírt okirat érvényes. Úgy ítélte meg, hogy az igazgatósági határozat hiánya nem eshetett a felperes terhére, mert az alapszabállyal ellentétes eljárást maga a munkáltató idézte elő. Az alapszabály és az SZMSZ rendelkezéseinek ismeretéből nem következik, hogy a felperes a rá vonatkozó konkrét döntésről vagy annak hiányáról is tudomással bírt. Miután az ekként érvényesen létrejött munkaszerződés módosításban foglalt prémium feltételeket az igazgatóság nem határozta meg, a mulasztás következményeként az alperest a munkaszerződésben vállalt prémium megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Szegedi Törvényszék a 2.Mf.20.234/2019/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 635.000,- Ft perköltség, valamint 1.500.000,- Ft eljárási illeték, valamint 2.765.500,- Ft másodfokú eljárási költség megfizetésére. Ítéletének indokolásában a tényállást pontosítva megállapította, hogy ... ügyvéd a felperes munkaszerződés módosítása tervezetét nem az alperes jogelődje, hanem ..., az igazgatóság elnöke megbízására készítette el. Rögzítette, hogy a felperes munkaszerződés módosításával „teljesítménytől függő premizálásban" való részesítéséről az igazgatóság határozattal nem döntött. A kiegészített tényállás és a bizonyítási eljárás adatait figyelembe véve a törvényszék nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével. Kiemelte, hogy a stratégiai ügyvezető igazgatói munkakört betöltő felperes felett a munkáltató jogkört a
  6. május 14-én kelt munkaszerződés módosítás 1.1.
  7. pontja szerint az igazgatóság gyakorolta. Nem volt vitatott, hogy a felperes ismételt munkaszerződés módosításáról igazgatósági határozat nem született, ekként a munkáltatói jogkört gyakorló szerv a felperes premizálásban részesítéséről nem döntött. A törvényszék a
  8. május 21-én egységes szerkezetbe foglalt alapszabály vonatkozó rendelkezéseinek felhívásával megállapította, hogy a munkaszerződés módosítására csak az igazgatóság, mint testület ülésén meghozott határozattal kerülhetett sor. Minthogy a felperes esetében a premizálás tárgyában igazgatósági határozat nem született, az igazgatóság elnöke és egy tagja aláírásával ellátott munkaszerződés módosítást tartalmazó okirat ezt nem pótolja. A felperesnek tudomása volt arról, hogy felette a munkáltatói jogkört az igazgatóság jogosult gyakorolni, ezért igazgatósági határozat szükséges a munkaszerződése módosításához, amely a
  9. május 14-én kelt munkaszerződéséből és az alperesi jogelőd alapszabályából is következik. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezért az elsőfokú bíróság tévesen alapította ítéletét az Mt.
  10. §
(3)bekezdésére, miután a hivatkozott munkaszerződés módosítás tárgyában a munkáltatói jogkört az arra jogosított testület nem gyakorolta. Az eljárás szükségességéről a felperes stratégiai vezetőként - aki egyebekben az igazgatósági ülések rendszeres résztvevője volt - tudomással bírt, ezért alappal nem is következtethetett az igazgatóság két tagja, mint eljáró személyek jogosultságára. A munkaszerződés módosításáról rendelkező igazgatósági döntés hiányában a felperes a másodlagos kereseti kérelemben hivatkozott Mt.
  1. §-a szerinti jogot - kártérítés - sem alapíthat. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyását, valamint az alperes első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségekben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a tényállás pontosítása során a Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésébe, 164. §
(1)bekezdésébe és [18] [19] [20] [21] [22]
  1. §-ába ütközően állapította meg, hogy ... ügyvéd a felperes munkaszerződés módosítása tervezetét ... igazgatósági elnök megbízására készítette el. Ezt a körülményt, vagyis a felek közötti megbízási jogviszonyt - amelynek ugyan nem volt ügydöntő jelentősége - sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem vizsgálta. Ha a törvényszék ennek jelentőséget tulajdonított, a feleket tájékoztatni kellett volna a bizonyítandó körülményekről és lehetőséget kellett volna adni a bizonyítási indítványok előterjesztésére, amely azonban nem történt meg. A perben e körben rendelkezésre álló ... és ... tanúvallomása a jogerős ítélet megállapítását nem támasztották alá. A másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg, hogy rendszeres résztvevője volt az igazgatósági üléseknek. Az eljárás során igazolta. hogy
  2. április 26-án - tehát a munkaszerződés módosítást követően - lett az igazgatóság tagja, a takarékszövetkezet párhuzamosan dolgozó több ügyvezetője pedig csak esetenként, az őket érintő napirendi pontok tárgyalásán vettek részt az üléseken. A megelőző eljárás során nem merült fel tényadat arra nézve, hogy az összes igazgatósági ülésen részt vett volna és annak volt döntő jelentősége, hogy meghívása mindig opcionális volt. A felperes nem értett egyet a másodfokú bíróság Mt.
  3. §
(3)bekezdésével kapcsolatos jogértelmezésével sem. Arról ugyanis, hogy az alperes igazgatósága a vitatott munkaszerződés módosítást nem hagyta jóvá, csak
  1. júniusban, a prémium megfizetésére történő felszólításra küldött alperesi válaszból szerzett tudomást. Tény, hogy a megállapodást az igazgatóság elnöke és egy tagja cégszerűen aláírta, vagyis két álképviselő járt el, amit értékelni kellett volna. A jogszabályi rendelkezés szerint abban az esetben nem lesz érvénytelen az álképviselő eljárása, ha a munkavállaló alappal következtethet az eljáró jogosultságára. A másodfokú bíróság az álképviselők eljárását ugyanakkor egyáltalán nem vizsgálata, csak általánosságban hivatkozott arra, hogy stratégiai ügyvezetőként tudomással bírt az igazgatósági jóváhagyás szükségességéről. A felperes álláspontja szerint a másodfokú eljárásban ugyanakkor azt kellett volna megvizsgálni, hogy az Mt. előírásait alapul véve következtethetett-e kellő alappal az igazgatóság elnökének és tagjának jogosultságára, amely körülménynél a munkavállaló jóhiszeműségét is értékelni kell. E körben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkáltatói hierarchiában felette álló ... jogász végzettséggel, míg ő közgazdász végzettséggel rendelkezik. A
  2. májusi ügyvezető igazgatói munkaszerződésének módosítását megelőzően ...on kívül a felügyelő bizottság elnöke is győzködte arról, hogy vállalja el a felajánlott munkakört. Az igazgatóság más tagjaival azonban nem tárgyalt, nem hallgatták meg és nem is interjúztatták. A munkaszerződés módosítás igazgatóság általi jóváhagyásáról nem tájékoztatták, ezt az igazgatósági határozatot a jelen perben látta első alkalommal.
  3. július 1-jei, a per tárgyát képező munkaszerződés módosítás aláírását megelőzően a tervezetet ... ügyvédtől kapta meg, vele a kérdéseit átbeszélte, majd a megállapodást az igazgatóság elnöke és egy tagja írta alá. Ebből következően számára fel sem merült, hogy munkavállalóként nem jóhiszeműen járt volna el. Az eljáró személyek jogosultságára alappal következtethetett és meggyőződése volt, hogy a munkaszerződés módosítás szabályos és érvényes. A munkaszerződés módosítás adminisztrációja, iktatása, jóváhagyatása nem képezte a feladatát. Dr. ... e körben egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az ő feladata lett volna az igazgatósági jóváhagyatás, amely azért maradt el, mert a munkamennyiség miatt elfelejtődött, amely körülmény semmiképpen sem értékelhető a terhére. Nem volt tudomása a jóváhagyás hiányáról, munkájára koncentrált és azt legjobb tudomása szerint látta el. A
  4. májusi és júliusi munkaszerződés módosítás között ez alapján nem volt különbség. A felperes az Mt.
  5. §
(4)bekezdésének körében azzal érvelt, hogy esetében nem egy, hanem két álképviselő járt el, mivel az igazgatóság elnöke és egy tagja is aláírta a munkaszerződést. Ez a körülmény szintén azt támasztja alá, hogy benne fel sem merülhetett az eljárásuk kétségbe vonása. Utalt a régi Hpt. 47.§
(1)bekezdésére, amelynek a) pontja szerint cégjegyzésre a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatóság tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult, ennek a munkaszerződés módosítása megfelelt. [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását" és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A Kúria a jogerős ítéletben foglalt tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján pontosítja. Megállapítja, hogy az alperes jogelődjénél kialakult gyakorlat szerint, amennyiben munkaszerződés módosítás kezdeményezése felmerült, úgy azt első alkalommal az igazgatóság tárgyalta meg, arról határozatot hozott és ezt követően került sor a megállapodás aláírására. A felperes minden igazgatósági ülés előtt megkapta az előterjesztéseket, teljes terjedelmében ismerte az előkészítő anyagokat és azok tartalmát. A felperes stratégiai ügyvezető igazgató munkakörre szóló 2012. május 14-én kelt munkaszerződését a munkáltató és a munkavállaló minden oldalon aláírta és annak utolsó oldalán szerepel az alperes jogelődjének pecsétje is. A 2012. július 1-jén kelt a prémiumjuttatást is magában foglaló munkaszerződés módosítást a felek csak annak utolsó oldalán írták alá és a szerződésmódosítás az alperes cégszerű pecsétjét nem tartalmazza. Az ekként pontosított és kiegészített tényállás alapján a Kúria egyetértett a jogerős ítélet érdemi döntésével. A perben nem volt vitatott, hogy a munkaszerződés aláírásának időpontjában a stratégiai ügyvezető igazgató munkakörben foglalkoztatott felperes felett a munkáltatói jogkört az igazgatóság gyakorolta. A törvényszék a jogerős ítéletében az Mt. 20.§
(1)és
(2)bekezdésének rendelkezési alapján helytállóan állapította meg, hogy e körben az alperes
  1. május 21-én egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya volt az irányadó, amelynek releváns - 2.1.3.
  2. és 2.1.3.
  3. - pontjai alapján az igazgatóság az „ügyvezetők munkaviszonyával, jogállásával, felelősségével összefüggő előterjesztések kérdésében" csak igazgatósági ülésen meghozott határozattal dönthetett, amelyre a
  4. júliusi munkaszerződés módosítás esetén nem került sor. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra megalapozottan hivatkozott, hogy a jogerős ítélet tényállása iratellenesen tartalmazta mely szerint a
  5. július 1-jei munkaszerződés módosítás tervezetét ... ügyvéd ... az igazgatóság elnöke megbízására készítette el, mivel ilyen tartalmú nyilatkozatot ... és ... tanúvallomása sem tartalmazott. A rendelkezésre álló adatok ugyanakkor azt sem támasztották alá, hogy a tervezet elkészítésére az igazgatóság, mint testület adott megbízást. Kellő alap nélkül panaszolta azonban a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogerős ítélet megállapítása szerint valamennyi igazgatósági ülésen részt vett, mert a törvényszék ítélete
  6. oldalának első bekezdése csupán azt állapította meg, hogy az igazgatósági ülések rendszeres résztvevője volt. Ugyanakkor - a felperes által nem cáfolt - ... tanúvallomása szerint az igazgatósági ülések előterjesztéseit, mint ügyvezető igazgató minden esetben megkapta, így önmagában a jelenlétnek nem volt perdöntő jelentősége. A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott az Mt. 20.§
(3)és
(4)bekezdésének megsértésére. Az Mt. 20. §
(3)bekezdése szerint, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta eljárása érvénytelen kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. Az eljárt bíróságoknak a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az igazgatóság elnöke és egy tagjának aláírása alapján a felperes az Mt. 20.§
(3)bekezdése alapján alappal következtethetett-e az eljáró személyek jogosultságára. E „következtetés" alapossága azonban az egyes munkakörök esetében eltérő mércét jelent, mindig az adott esetre nézve szükséges vizsgálni a munkavállalótól elvárható gondosságot. A vezető állású felperes esetében e gondossági mérce magas szintű, így a bizonyítási eljárás adatait ennek alapján kellett [34] [35] [36] [37] [38] [39] értékelni. A felperes
  1. május 14-én kelt, a stratégiai ügyvezető igazgatói munkakörre vonatkozó munkaszerződésének 1.
  2. pontja egyértelműen rögzítette, hogy a vele szemben a munkáltatói jogkört az igazgatóság gyakorolja. ... titkárságvezető vallomása igazolta, hogy az alperes gyakorlata alapján a munkaszerződés módosítás elemeit elsődlegesen az igazgatóság tárgyalta, erről határozatot hozott és ezt követően került sor annak aláírására. Nyilatkozata szerint a felperes
  3. július 1-jén aláírt munkaszerződés módosítását sem az aláírást megelőzően, sem azt követően nem tárgyalta az igazgatóság. A felperes érvelésével szemben a
  4. májusi és júliusi munkaszerződés módosítás - részben egyező - körülményei sem adhattak alapot az eljáró személyek jogosultságára való következtetésre. A májusi munkaszerződés módosítást megelőzően a felperes nem kapott információt az igazgatósági ülések napirendjéről, ezt követően azonban az előterjesztéseket minden esetben megkapta, ekként tudomása volt arról, hogy munkaszerződésének prémium kifizetést lehetővé tevő módosítását az igazgatóság nem vette napirendjére.
  5. július 1-ét követően az alperes a felperes részére prémium feladatot nem tűzött ki és prémium jogcímén nem fizetett juttatást számára, amit a munkavállaló is csak a munkaviszonya megszűnése után kifogásolt. A felperes stratégiai ügyvezető munkakörre vonatkozó munkaszerződése formailag is eltért a perben hivatkozott megállapodástól, mert az utóbbin az alperes cégbélyegzője nem szerepelt, továbbá annak aláírására csak az utolsó lapon került sor, szemben a korábbi szerződés minden oldalán megtalálható aláírással. Mindezen körülményekből következően a felperes a munkaköre alapján tőle elvárható gondosság tanúsítása mellett alappal nem következtethetett az eljáró személyek munkáltatói jogosultságára, így az Mt. 20.§
(3)bekezdésében foglalt feltételek fennállását nem bizonyította. Az a körülmény, hogy a perbeli igényt megalapozó munkaszerződés módosítást az igazgatóság két tagja is aláírta, az előbbi lényeges peradatok mellett nem eredményezi a munkaszerződés érvényességét. Nem annak van jelentősége, hogy az igazgatóság tagjainak volt-e jogköre a hivatkozott irat aláírására, hanem annak, hogy az nem érvényes, ezért az eljárt bíróságok nem sértették meg az Mt. 20.§
(4)bekezdését sem. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [40] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. [41] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a
  1. március 4-én megtartott tárgyaláson bírálta el. ,
  2. március
  3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Rózsavölgyi Bálint s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.