← Magyarország

Mfv.10252/2019/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségére

  1. július
  2. előtt a polgári jog szabályai,
  3. július
  4. után az Mt.
  5. §

(1)és
(2)bekezdése az irányadó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.252/2019/
  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: ... Kft. (korábbi neve: ... Kft.) A felperes képviselője: Ormai és Társai CMS Cameton McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda ányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd) . László Gergely Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. ... ügyvéd A per tárgya: a munkavállaló kártérítési felelőssége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.759/2017/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.1157/2013/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.759/2017/
  4. számú részítéletét abban a részében, amelyben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.1157/2013/
  5. számú részítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét 34.059.491 (harmincnégymillió-ötvenkilencezer-négyszázkilencvenegy) forintról 40.070.805,- (negyvenmillióhetvenezernyolcszázöt) forintra felemelte, a 38.346.551,(harmincnyolcmillióháromszáznegyvenhatezer-ötszázötvenegy) forint marasztalást meghaladó részében hatályon kívül helyezi, és ebben a részében az elsőfokú részítélet keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja. Ez meghaladóan a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg a felperesnek 350.000,(háromszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási részköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 3.500.000,- (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási részilletéket. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes munkáltató az [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] ... cégcsoport magyarországi leányvállalataként építőipari termékek forgalmazásával és értékesítésével foglalkozik. Székhelye ...n van, ahol egy többszintes irodaépület, egy raktár, az épületek körül füvesített és térköves terület található. Az épületekben összesen 7 WC-mosdó és 2 fürdő van. Az ingatlan karbantartási feladatait
  6. óta ..., majd az általa alapított és vezetett ... Kft. látta el. Az alperes munkavállaló
  7. június 6-ától cégvezető munkakörben állt a felperes alkalmazásában, a munkaszerződése szerint a Munka törvénykönyvéről szóló
  8. évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) 188/A. §-a alapján vezetőnek minősült. Az alperes a szerződés megkötésének időpontjában ... szám alatt lakott. Gyermekének tulajdonában állt
  9. július 5-től a ... szám alatti ingatlan. A munkaszerződésben rögzítettek szerint az alperes felett a munkáltatói jogkört a külföldön tartózkodó ügyvezető gyakorolta, aki
  10. október 12-ig ..., ezt követően ... volt. A felperes operatív irányítását az alperes látta el, az ügyvezetővel elektronikus levélben, illetve telefonon rendszeresen kapcsolatot tartott Az alperes felelősséggel tartozott a felperes kereskedelmi, adminisztratív és pénzügyi vezetéséért, fejlesztéséért, az anyavállalat által kért kereskedelmi, forgalmi és pénzügyi jelentések összeállításáért, a munkatársak irányításáért, az elfogadott költségvetés teljesítéséért, a központi raktár továbbfejlesztéséért és ellenőrzéséért, az értékesítési költségvetés, akciók menedzseléséért, valamint a felperes működését támogató részlegek irányításáért. A felperes könyvelését a ... Kft., az éves könyvvizsgálatot a ... Kft. végezte, a munkáltató állandó jogi képviseletét pedig ... ügyvéd látta el. Az alperesnek hozzáférése volt a felperes K&H Bank Zrt.nél és a - munkavállalók munkabérének utalására szolgáló - OTP Bank Nyrt.-nél vezetett bankszámláihoz. A peres felek
  11. november 2-án az alperes képviseleti jogosultságát korlátozták. Ennek értelmében az alperes nem léphette túl a költségvetésben tervezett beruházási és működési költségeket, a 750.000,- Ft-ot meghaladó befektetések végrehajtása előtt pedig - a számítástechnikai fejlesztések kivételével - köteles volt azokat az ügyvezetőnek jóváhagyásra bemutatni, továbbá az ügyvezető jóváhagyása nélkül nem fizethette ki azokat a működési költségeket sem, amelyek összege az adott üzleti évre az 1,5 millió Ft-ot meghaladta. A felperesi cégcsoport
  12. július 1-től „minimális belső ellenőrzési követelmények" átfogó szabályrendszereként alapelvi szintű követelményeket írt elő a leányvállalatok tevékenységére. Ennek keretében előírta az ún. négy szem elvének alkalmazását, amely szerint az adott beszállító ügyletet megkötő, illetve kifizetést teljesítő személy mellett igazolható módon egy másik személynek is látnia kellett az adott dokumentumot. Az alperes feladatkörébe tartozott a felperes gazdálkodásának ellenőrzése és irányítása, az ügyvezető és az anyavállalat részére az általuk kért pénzügyi kimutatásokat, tájékoztatásokat kellett megküldenie. A felperesi cégben a gazdálkodási folyamatokra és az egyes tevékenységekre cégcsoport szinten bevezetett kötelező érvényű belső szabályzatok vonatkoztak, amelyeket az alperes ismert és amelyek betartatása az alárendelt munkavállalókkal szemben kötelezettségét képezte. ... Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete
  13. szeptember 10-én a ... úton magánút jelzőtáblával kapcsolatban arról értesítette az alperest, hogy hozzájárulását adja az ingatlan telekhatárának a magánutat mindkét irányból jelző tábla kihelyezéséhez. Az alperes az útjelző tábla kihelyezése érdekében
  14. szeptember 22-én az ... Kft.-hez fordult, a társaság ügyvezetője a munkát 132.105,Ft vállalási árban igazolta vissza. Az alperes
  15. szeptember 27-én kelt üzenetében a táblákat megrendelte, a számlát a „cég nevére" kérte kiállítani, majd a Kft. által kiállított pro forma számla ellenértékét, 132.105,- Ft-ot a felperes K&H Bank Zrt.-nél vezetett bankszámlájáról október 4-én átutalta. A Kft.
  16. március 30-i időponttal teljesítés igazolást állított ki, amelynek tárgya „..., .... utca - magánút jelzőtábla kihelyezés" volt, megrendelőként pedig a felperest tüntette fel. [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] Az ... Kft.
  17. november 22-e és
  18. szeptember 10-e között 3 előleg számlát bocsátott ki, összesen 994.030,- Ft összegben. A felperes bankszámlájáról
  19. november 23-án 428.010,- Ft,
  20. január 31-én 102.540,- Ft és
  21. szeptember 11-én 463.480,- Ft került átutalásra az ... Kft. részére. A Kft. által kibocsátott számlákon szaniter áru (Laufen pro complet WC, Laufen pro mosdó, Lauben pro kézmosó, Hansgrohe csaptelep, Laufen pro WC-tető, króm WC-kefetartó és tükör) szerepelt. A ... Kft.
  22. július 1-jén 30 db szegélykő vásárlásáról 120.015,- Ft értékben bocsátott ki számlát, amelynek összegét a felperes bankszámlájáról július 2-án utalták át. A ... Kft.
  23. július 1-jén 162 m2 mennyiségű térkőről adott ki számlát 542.125,- Ft értékben, amelyet július 2-án a felperes bankszámlájáról egyenlítettek ki. A ... Kft.
  24. július 17-én 2 db fuvardíj címén összesen 203.200,- Ft értékben bocsátott ki számlát, amelyet a felperes bankszámlájáról július 18-én egyenlítettek ki. Az egyik fuvarlevél szerint a társaság 6 tonna piros téglakövet szállított ..., fuvaroztatóként először az alperes, majd - áthúzást követően - a felperes cégneve lett feltüntetve. A társaság által kiállított másik fuvarlevél szerint a Kft. 23,4 tonna térkövet szállított ..., ahol az árut ... egyéni vállalkozó vette át. ... kérésére a térkő ideiglenesen az ő ...i telephelyen került elhelyezésre, annak elszállításáról 2-3 hét elteltével ... gondoskodott. A felperes képviseletében eljáró alperes
  25. szeptember 21-én vállalkozási szerződést kötött ... ...i székhelyű egyéni vállalkozóval, amelyet követően a vállalkozó
  26. október 8-a és
  27. június 6a között 6 alkalommal állított ki számlát a felperes részére géppel történő anyagmozgatás, egy alkalommal pedig fuvardíj címén összesen 1.160.975,- Ft értékben. A számlát a felperes bankszámláiról több részletben utalták át. Az alperes
  28. április 22-én kelt elektronikus levélüzenetében jelezte ... felé, hogy a kimutatását megnézte és „pirossal beleírt". A föld szerinte nem volt 200 m3, mivel „a Piros 50 m3-t hozott és az sem lett elegyengetve és széthordva". ... a válaszüzenetében egyebek közt azt írta, hogy a legutóbbi sávalapozásnál csak bedolgozás volt, most „mi hordtuk be, és kevertük át". A földmunkáknál a mostani heti földmunka is bele van kalkulálva, nemcsak az előző héten végzett. Az ... Kft.
  29. (helyesen: 2011) május 25-dike és
  30. július 22-dike között 6 alkalommal állított ki számlát dísznövény-pótlás, zöldterület kezelés, lomb- és műtrágyázás, illetve öntözőrendszer karbantartása és javítása címén a felperes, mint vevő részére 684.330,- Ft értékben, amelyet a felperes bankszámláiról több részletben utaltak át. ... ... székhelyű egyéni vállalkozó
  31. május 21-én gipszkartonozási munkák címén állított ki számlát a felperes nevére 156.798,- Ft értékben, amely összeg május 23-én a felperes bankszámlájáról a vállalkozó részére átutalásra került. ... ... székhelyű egyéni vállalkozó
  32. március 1-je és
  33. augusztus 2-a között villanyszerelési munkák címén összesen 7 db számlát bocsátott ki a felperes részére 988.450,- Ft értékben, amelyeket a felperes kiegyenlített. Az egyéni vállalkozó
  34. augusztus 15-én nettó 1.349.308,- Ft összegű költségvetést készített a ... szám alatti lakóház villanyszerelési munkáiról. ... ... székhelyű egyéni vállalkozó
  35. május 23-a és
  36. augusztus 6-a között 7 alkalommal állított ki számlát a felperes részére raklapjavítás, ajtójavítás-beállítás és állványkészítés címén 2.283.076,- Ft összértékben, amely összeget több részletben a felperes bankszámlájáról egyenlítettek ki. ... egyéni vállalkozó csőszigetelés címén
  37. június 11-én kelt 217.232,- Ft összegű számláját a felperes június 18-án fizette ki. Az egyéni vállalkozó által kiállított szállítólevélen vevőként az ... és ... település szerepelt. ... egyéni vállalkozó
  38. december 5-e és
  39. március 5-e között 1.408.748,- Ft összértékben fuvardíj és szállítási díj címén bocsátott ki 4 db számlát a felperes részére, amelyet több részletben a felperes bankszámlájáról utaltak át részére. A felperes
  40. június 1-jén megbízási szerződést kötött dr. ... ... ügyvéddel. A szerződésben a [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] megbízott
  41. november 30-i határidővel, legalább havi 10 óra személyes konzultációval vállalta a felperes kockázatkezelési és termékfelelősségi szempontból történő átvilágítását, azzal, hogy az elemzés kapcsolódjon a felperes munkavédelmi irányelveihez. A megbízott emellett
  42. január 10-ig személyes konzultáció és tanácsadás formájában a felperes és az anyavállalat közti pénzügyi teljesítések új megoldásának magyarországi jogi rendszere vizsgálatát és ezzel kapcsolatos jogi tanácsadás elvégzését is vállalta. Az első megbízás ellenértéke 900.000,- Ft + ÁFA, a másodiké 300.000,- Ft + ÁFA volt. Dr. ...
  43. december 7-én bruttó 1.125.000,- Ft,
  44. február 1-jén bruttó 375.000,- Ft összegben állított ki számlát a felperes nevére, amelyet részére megfizettek. A felperes képviseletében eljáró alperes
  45. június 5-én szerződést kötött a ... Kft.-vel, a felperes szolgáltatásainak és márkanevének - sport- és egyéb rendezvényeken való megjelenésekkel, illetve online reklámtevékenységgel - népszerűsítése tárgyában. A Kft.
  46. szeptember 5-e és
  47. július 15-i között 7 db, egyenként 730.250,- Ft értékű számát bocsátott ki a felperes részére. Ugyanebben az időszakban az alperes 7 db teljesítés igazolást állított ki a Kft. felé az ....hu (ezen belül origo, iwiw, freemail) portálon való hirdetések, illetve 2 alkalommal sportrendezvényen történő reklám megjelenését igazolva. A felperes bankszámláiról az ellenérték
  48. október 9-i és
  49. július 29-e között több részletben, összesen 5.111.750,- Ft került átutalásra. A 2012/2013-as években az ... Zrt. nem tett közzé olyan hirdetést, illetve reklámot az érintett oldalakon, amelyen a felperesi cég termékneve szerepelt. A ... székhelyű ... Kft.
  50. július 9-én utólagos szigetelési szolgáltatás címén bruttó 283.058,- Ft összegben állított ki számlát a felperes nevére, amelyet július 11én átutaltak részére. A felperes és a ... Kft. között a Kft. megalapítása óta a felperes székhelyén található irodaépület, raktár, illetve zöldterület karbantartására üzleti kapcsolat állt fenn. A Kft.
  51. június 2-én térburkolat javítási munka elvégzésére június 20-i teljesítéssel 177.800,- Ft összegben árajánlatot készített. Az ajánlatot az alperes elfogadta, a munkát megrendelte, majd a teljesítés igazolását követően a felperes bankszámlájáról a vállalkozói díjat a Kft. részére átutalta. A ... Kft.
  52. július 9-én a teherbejárat előtti parkoló térburkolatának szegőkövezéssel történő javítására augusztus 8-i teljesítéssel 426.720,- Ft összegben adott árajánlatot, majd a visszaigazolás és a megrendelést követően az alperes az összeget augusztus 12-én a felperes bankszámlájáról átutalta. A ... Kft.
  53. június
  54. napján két számlát bocsátott ki a felperes nevére 175.880,-, illetve 172.900,- Ft összegben. A számlák 6 db étkezőszéket, egy étkező asztalt és egy dohányzó asztalt tartalmaztak. A vételárat az alperes a felperes OTP Bank Nyrt.-nél vezetett bankszámlájához kapcsolódó bankkártyával fizette ki. A Kft. szeptember 7-én arról tájékoztatta a búrok átvevőjét, hogy saját szállítás esetén az áru átvétele a nagykanizsai központi raktárában vagy üzletben történik. Az átvevő úgy nyilatkozott, hogy a szállítást maga oldja meg. Szeptember 16-én ... - a felperes raktárosa - ismeretlen szállítócégtől 6 db irodai széket és 2 db irodai asztalt vett át. A ... Kft.
  55. május 2-án szerződést kötött a felperessel 2 db irodai konténer és 1 db szaniter konténer bérletére, amelynek telepítési helyeként ... szám alatti címet jelölte meg. A társaság május 2-dikán 393.750,- Ft, október 11-én 166.875,- Ft összegben bocsátott ki számlát a felperes részére, amely összegeket a felperes bankszámlájáról utalták át a Kft. részére. Az alperes
  56. október 31-én a felperes nevében vállalkozási szerződést kötött a ... Kft.-vel szalagfüggönyök felújítására (karniscsere, lamellacsere). A vállalkozói díj összege 290.375,- Ft + ÁFA volt, a teljesítési határidőt a felek
  57. november 6-ában határozták meg. Az alperes november 6-án a teljesítést igazolta, majd a Kft. részére 368.776,- Ft utalt át.
  58. április 10-én az alperes és ... Kft. szalagfüggönyök felújítására ismételten vállalkozási szerződést kötött 405.000,- Ft + ÁFA vállalkozói díj ellenében, amelyet az április 18-i teljesítés igazolást követően átutaltak a cég részére. A felperes nevében eljáró alperes
  59. május 9-én hirdetési szerződést kötött a ... Kft-vel, amelyben a Kft. a „BUSINESS" elnevezésű havi ingyenes időszaki kiadványban reklám megjelentetését vállalta. A megbízási díj összege az 1/1 méretű oldal esetén nettó 1.540.000,- Ft [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] volt. A Kft. első alkalommal
  60. június hónapban, második alkalommal október hónapjában bocsátott ki számlát a felperes részére egyenként 1.955.800,- Ft összegben, amelyet a felperes bankszámlájáról utaltak át. A ... Kft.
  61. június 20-án hirdetési felület címén számlát bocsátott ki a felperes részére bruttó 1.862.500,- Ft összegben, a számlán megjegyzésként feltüntetésre került „2011.
  62. havi hirdetés, 1/1 oldal a
  64. 03-i szerződés szerint". Az ellenértéket a felperes bankszámlájáról utalták át. Az alperes
  65. szeptember 1-jén a felperes nevében megbízási szerződést kötött a ... Kft.-vel. A szerződésben a megbízott üzleti szaktanácsadás elvégzését, a magyarországi építőipari helyzetről negyedéves/havi beszámoló, a magyarországi gazdasági helyzetről havi beszámoló készítését, a hazai munkaerő-piaci és jövedelmi viszonyok havi elemzését, valamint a termelői és fogyasztói árak havi rendszerességű elemzését vállalta 225.000,- Ft + ÁFA megbízási díj ellenében. Ugyanezen a napon a felperes képviseletében eljáró alperes a Kft.-vel adózási és adójogszabályi szaktanácsadás végzésére is megbízási szerződést kötött, amelyben a megbízott a magyarországi adó- és járulékváltozások és szabályozók nyomon követéséről, továbbá az Európai Uniós adóváltozások követéséről és azok hatásairól tanulmányok elkészítését vállalta negyedéves bontásban. A megbízási díj havi összege 475.000,- Ft + ÁFA volt. A Kft.
  66. november
  67. és
  68. május
  69. között összesen 42 db számlát bocsátott ki a felperes részére, ebből 22 db 8.062.500,- Ft összértékű számla teljesítési határideje
  70. március 31-ét megelőző időpontra, 20 db összesen 7.229.000,- Ft számla teljesítése ezt követő időpontra esett. A kibocsátott számlák ellenértéket a Kft. részére a felperes bankszámlájáról átutalták. A ... Kft.
  71. június
  72. és
  73. február 6-a között 19 db számlát bocsátott ki a felperes részére 7.219.980,- Ft összértékben. A számlákon a társaság 30-32 tekercs ún. wrotof fóliát tüntetett fel. A számlákon szereplő összegek a felperes bankszámlájáról több részletben kiegyenlítésre kerültek. Ugyanezen időszakban a ... Kft. 12 tekercs kézi sztreccsfólia vásárlásáról állított ki számlát. A ... Kft. cégvezetője
  74. április 23-án elektronikus levélben értesítette az alperest arról, hogy csatoltan továbbítja a „hajókról készített képeket, illetve árajánlatot". Az elektronikus levélben kifejezésre juttatta, mely szerint bízik abban, hogy az alperes megtalálja azt a hajótípust, amelyeket az előzetes üzemlátogatás során kiválasztott. Az alperes április 24-én kelt válaszüzenetében megjelölte a kiválasztott típust, az üzenet szövege egyben tartalmazta a felperes cégnevét, illetve székhelynek címét is. A Kft. cégvezetője május 8-án írt üzenetéhez csatolta a szerződést, kérte annak átnézését és aláírását. Az alperes válaszában jelezte, hogy a szerződést elfogadja. Ezt követően, május 2-ai keltezéssel a ... Kft. szerződést kötött a felperessel, amelyben vállalta, hogy május 10-től 12-éig a ... megrendezésre kerülő világkupán, a felperes részére saját kiállítói standján hirdetést helyez el és a rendezvény ideje alatt a felperes által megadott tartalmú szórólapot oszt szét a rendezvényre érkezők között, amelynek ellenértékeként 538.500,- Ft + ÁFA átalánydíjban határozták meg. Az alperes május 17-én a teljesítést igazolta, majd 556.895,- Ft-ot május 30-án a felperes bankszámlájáról a Kft. részére átutalt. A ... székhelyű ... Kft. által sporttevékenység címén
  75. március
  76. és július 6-a között kibocsátott 3 db számla ellenértékét, összesen 182.000,- Ft-ot a felperes bankszámlájáról egyenlítettek ki. A ... Kft.
  77. március 23-án számlát állított ki a felperes részére Hitachi márkájú kültéri, illetve beltéri légkondicionáló berendezés ellenértékeként 216.535,- Ft értékben, a fizetés módjaként átutalást tüntetett fel. A ... Kft.
  78. január 29-én 200 m2 takarítás címén 435.750,- Ft,
  79. február 8-án pedig 11,6 m2 padló- és falburkolás, csiszolás címén 92.812,- Ft összegű számlát állított ki, amelyet a felperes bankszámlájáról egyenlítettek ki. A ... Kft.
  80. január 20-án rádiós rendszerbelépési díj címén 50.800,- Ft és 12 hónapra vonatkozó karbantartási díj címén 64.008,- Ft, míg
  81. január 15-én 12 havi karbantartási díj címén 64.008,Ft értékben bocsátott ki számlát, amelyet a felperes számlájáról utaltak át. [36] [37] [38] [39] [40] [41] A felperesnél
  82. szeptember 2-án belső vizsgálat indult, amely kiterjedt a beszállítókkal kapcsolatos iratokra és a pénzügyi terület ellenőrzésére. A felperes szeptember 4-én értesítette az alperest, hogy a kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt a munka törvénykönyvéről szóló
  83. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  84. §
(2)bekezdése alapján október 3-áig a munkavégzés alól felmenti. Az alperes ezt követő kezdeményezése alapján a felek a közöttük fennállt munkaviszonyt
  1. szeptember 4-ével közös megegyezéssel megszüntették. A megállapodásban rögzítették, hogy e napot követően az alperes a felperes nevében nem jogosult kötelezettségvállalást és jognyilatkozatot tenni. A felperes vállalta, hogy a megszüntetés napjától számított 5 munkanapon belül megváltja az alperes időarányos, ki nem vett szabadságát, arányos munkabérét és - a munkaviszony megszüntetésére tekintettel - ellentételezéseként 2.250.000,- Ft-ot fizet meg számára.
  2. szeptember 11-én a felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy a gazdálkodás felülvizsgálata során olyan tényeket és bizonyítékokat tárt fel az alperes által végrehajtott kifizetések kapcsán, amelyek bűncselekmények gyanúját vetik fel, ezért a közös megegyezésben vállalt kifizetést nem kívánja részére teljesíteni. A felperes
  3. december 6-án ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Pest Megyei Rendőrfőkapitányságon sikkasztás, hűtlen kezelés, csalás és magánokirat-hamisítás bűncselekmény alapos gyanúja miatt, egyben polgári jogi igényt is előterjesztett. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
  4. augusztus 29-én kelt határozatában a nyomozást meghatározott gazdasági társaságokhoz és egyéb személyekhez köthető számlák tekintetében megszüntette. A megszüntető határozattal szemben előterjesztett felperesi panaszt a Budakörnyéki Járási Ügyészség elutasította. A felperes pótmagánvádlóként előterjesztett vádindítványát a Budakörnyéki Járásbíróság elutasította, azonban a felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására kötelezte, amely ügy a Budakörnyéki Járásbíróságon 12.B.128/
  5. szám alatt van folyamatban. A Budakörnyéki Járási Ügyészség
  6. október
  7. napján kelt vádiratában sikkasztás bűntett elkövetésével vádolta meg az alperest, amely büntetőeljárás a Budakörnyéki Járásbíróságon 7.B.281/
  8. szám alatt van folyamatban. A felperes és a ... Kft. között szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Dabasi Járásbíróság a
  9. június 4-én jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte a ... Kft.-t 5.111.750,- Ft és ezen összeg kamatai, valamint perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a perben érintett szerződések esetében a színlelt szerződés klasszikus esete áll fenn, mert a felek szándéka nem irányult szerződés létrehozására és egyik félnek sem állt szándékában a szerződés valós gazdasági teljesítése. Az ítélet alapján a felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett a ... Kftvel szemben, amely eljárásban
  10. július 18-ig 2.114.453,- Ft tőke és 2.100.086,- Ft kamat követelés térült meg. A ... Kft. keresetet terjesztett elő a felperessel szemben a Budakörnyéki Járásbíróságon 2.098.040,Ft és kamatai megfizetése iránt, mely perben jelen per felperese viszontkeresettel élt. Az alperes
  11. május 8-án beszámítási kifogást terjesztett elő 3.619.270,- Ft elmaradt munkabér és kamata erejéig, amelyet azonban
  12. március 5-én visszavont. Ezt követően az alperes kérelmére a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben nettó 2.280.622,- Ft munkabér és kamata megfizetésére, amely a felperes ellentmondása alapján perré alakult 8.M.533/
  13. szám alatt, majd a bíróság azt jelen perhez viszontkeresetként egyesítette . A felperes keresete az alperes ellenkérelme [42] A felperes a módosított keresetében 63.985.420,-Ft kártérítés és ezen összeg késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes azzal, hogy a felperes terhére több esetben saját, magáncélú kifizetéseket eszközölt, vagyis a felperes tevékenységéhez nem kötődő, ellenben saját igényeit kielégítő termékeket és szolgáltatásokat rendelt meg, továbbá számos alkalommal olyan szerződéseket kötött, illetve teljesítési igazolásokat írt alá a felperes nevében a beszállítók felé, amely mögött nem volt valódi teljesítés, kárt okozott. [43] Az alperes a kereset elutasítása mellett viszontkeresetében nettó 2.280.622,- Ft és ezen összeg
  14. szeptember 9-től járó késedelmi kamata, 68.419,-Ft eljárási díj, 38.100,-Ft ügyvédi munkadíj, valamint 68.500,-Ft illeték megfizetésére kérte kötelezni a felperest. [44] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] Az első- és másodfokú bíróság határozata A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 8.M.1157/2013/
  15. számú részítéletével kötelezte az alperest 34.059.491,- Ft kártérítés, valamint ezen összeg
  16. július 12től a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatának megfizetésére azzal, hogy a fenti tőke összegből 1.295.636,- Ft tőke és késedelmi kamat megfizetésére az alperes a ... ... Kft.-vel egyetemlegesen köteles. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest nettó 2.280.622,- Ft munkabér és ezen összeg
  17. szeptember 12-étől a kifizetésig számított késedelmi kamatának megfizetésére. Ezt meghaladóan az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az alperest 1.495.624,- Ft részperköltség, valamint 1.425.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére, továbbá az állam részére 75.000,- Ft eljárási illeték megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a munkaszerződés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a régi Mt. 188/A. §-a alapján az alperes vezetőnek és nem vezető állású munkavállalónak minősült, ezért a régi Mt. időszakára nézve a munkajogi szabályok alapján vizsgálta a kártérítési felelősségét. Megállapította, hogy emiatt a régi Mt. és az Mt. szabályai szerint is a felperest terhelte az alperes vétkessége, a kár bekövetkezése és az okozati összefüggés bizonyítása. A munkaszerződés azon korlátozását, mely szerint az alperes meghatározott értékhatár felett csak az ügyvezető jóváhagyásával írhatott alá bizonyos szerződéseket, a felek a gyakorlatban nem alkalmazták, ezért ez a magatartás önmagában kártérítési felelősséget megalapozó kötelezettségszegésként nem volt értékelhető. Felperesi közrehatásként értékelte, hogy a munkaviszony megszüntetésekor tételes átvétel-átadás nem volt és a felperes felhívás ellenére sem csatolta a belső ellenőrzés eredményét. Érvelése szerint az alperesnek munkaviszonyából eredő kötelezettsége volt a felperes pénzeszközeivel való felelős gazdálkodás és azzal okozott kárt, hogy számos alkalommal rendelkezett olyan szolgáltatások felperes pénzeszközeiből való kiegyenlítéséről, amelyek nyilvánvalóan nem a felperes javára teljesültek. Mindezek alapján kötelezettségeit szándékosan megszegte, ezért kártérítési felelőssége teljes mértékben fennáll. Az elsőfokú bíróság az alperes hivatkozását elfogadva vétkes közrehatásként értékelte a felperes ügyvezetőjét terhelő ellenőrzési kötelezettség elmulasztását és a régi Mt.
  18. §
(2)bekezdése, valamint az Mt. 179. §
(4)bekezdése alkalmazásával, a bizonyított tételek esetében az alperesre terhesebb 90-10%-os kármegosztást alkalmazott. Álláspontja szerint az alperes büntetőjogi felelőssége a kártérítési felelősség megállapításának nem előkérdése, ezért az egyes kereseti kérelmekkel összefüggő folyamatban lévő büntetőeljárásoknak nem tulajdonított jelentőséget. ..., ... és ... tanuk vallomásait - azok ellentmondásossága miatt - a bizonyítékok köréből kirekesztette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ... Kft. táblakihelyezése, az ... Kft. szaniter árui, ... egyéni vállalkozó anyagmozgatási és rakodási tevékenysége, ... villanyszerelési munkái, illetve kamararendszer karbantartása, javítása és riasztó rendszer vezeték cseréje-karbantartása, ... csőszigetelési munkálatai, a ... Kft.-től beszerzett bútorok, továbbá a ... ... Kft. részéről történő konténer bérbeadási tevékenység bizonyíthatóan nem a felperes javára teljesült. E tételek körében értékelte, hogy azok túlnyomó részt a felperes, illetve fiának ingatlanához közeli vállalkozóktól került megrendelésre, avagy a beszerzett termék szállításra, amelyet az elektronikus levelezés, feljegyzés és számlák igazoltak. A ... Kft. szegélykő szállítása, a ... Kft. 162 m2 térkő szállítása a ... ... Kft. ehhez kapcsolódó [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] fuvardíja, valamint a ... Kft. „térburkolat javítása szegélykövezéssel" elnevezésű munkálatai kapcsán a perben a felperes sikerrel bizonyította, hogy ilyen árukat nem vásárolt, illetőleg azok telephelyén nem kerültek beépítésre. Ugyanezen okból ... egyéni vállalkozó által a raklap javításról, ... egyéni vállalkozó fuvardíj- és szállítási díjáról, a ... ... Kft. utólagos szigetelési szolgáltatásáról, a ... Kft. fólia beszállítói és a ... Kft. takarítási, falburkolási munkáiról megállapította, hogy annak teljesülését, illetve az anyag beszállítását a perben meglévő bizonyítékok nem támasztották alá. A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperest marasztalta azoknak az összegeknek a megfizetésére is, amelyek a marketing és tanácsadási tevékenységgel függtek össze, mert ennek során az alperes nem jó gazda módjára járt el és igazolható teljesítés nélkül fizetett. E körben értékelte a ... Kft. által kiadott Business elnevezésű kiadványt, a ... Kft.
  1. június havi számában megjelölt hirdetést, a ... ... Kft. reklámtevékenységét és a ... Kft. sporttevékenység támogatása jogcímén kibocsájtott számláját. A ... Kft. által kiállított számlák tekintetében értékelési körébe vonta a felperesnek a társasággal megkötött szerződése és a teljesítés igazolások mellett ..., ... és ... tanúvallomását. Kiemelkedő jelentőséget azonban az ... Zrt. azon nyilatkozatának tulajdonított, amely szerint 2012/13-as években nem tett közzé olyan hirdetést, illetve reklámot az origo.hu, a freemail.hu, illetve az iwiw.hu oldalakon, amelyeken az ..., illetve a VMZINC terméknevek szerepeltek. Figyelembe vette ugyanakkor a felperes ... Kft.-vel megkötött szerződése bíróság általi semmisnek nyilvánítását és megállapította, hogy a kötelező pertársaság esetét kivéve nincs akadálya annak, hogy egyetemleges kötelezettekkel szemben a jogosult a marasztalási igényét külön perben érvényesítse, ezért az alperes 1.295.636,- Ft és ezen összeg kamatának a megfizetésére a ... Kft.-vel egyetemlegesen köteles. Az ... Kft. részére kifizetett számlákkal kapcsolatban figyelemmel volt a felperes székhelye körül található, rendszeres karbantartást igénylő zöldterületre, ezért - a ... Kft-vel ilyen jellegű feladatok ellátására vonatkozó szerződés ellenére és a tanúvallomásokra figyelemmel - azt a mindennapi szokásos jellegű költségek körébe tartozónak ítélte, ezért a felperes keresetét e körben elutasította. A közigazgatási és munkaügyi bíróság alaptalannak találta a ... egyéni vállalkozó raktárban végzett gipszkarton javításról és festésről kiállított számla tekintetében előterjesztett kereseti kérelmet is. Hangsúlyozta, hogy a felperes megkeresésére ... a válaszlevelében maga is úgy nyilatkozott, hogy a munkát személyesen a felperes budakeszi székhelyén végezte el. Figyelembe vette továbbá ... tanúvallomását, aki az irodahelyiség beázása okán végzett egyszeri gipszkartonozás elvégzését megerősítette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a megbízás személyes konzultáció útján történő megvalósulása önmagában nem tette kétségessé, hogy dr. ... ügyvéd tanácsadása ténylegesen megvalósult. Rámutatott arra, hogy a felperes azon állítását, mely szerint a tanácsadás az In Home Banking rendszer körében szóban nem történhetett meg, továbbá e rendszer implementációját a ... Kft végezte, okirattal nem bizonyította. Értékelési körbe vonta ... tanúvallomását, dr. ... írásbeli nyilatkozatát, valamint azt, hogy a csatolt szerződések tárgya nem állt távol a felperes tevékenységétől. Mindezeket értékelve nem találta bizonyítottnak, hogy a megkötött szerződés nem teljesült volna a felperes javára, ezért a keresetet e körben is elutasította. Alaptalannak találta a felperes ... Kft. által szalagfüggöny javítás és tisztítás tárgyában kiállított számlákkal összefüggésben előterjesztett kereseti kérelmét is. Álláspontja szerint a megkötött szerződéseket, teljesítési igazolásokat, továbbá ..., ..., ... és ... vallomásait együttesen értékelve egyértelműen nem lehetett következtetést levonni arra, hogy a szerződés nem teljesült. A ... Kft. által kibocsájtott számlával összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a szerződés nem volt a mindennapi működéshez képest kirívó, annak teljesítését ... tanúvallomása alátámasztotta, míg a felperes által csatolt fényképfelvételek nem igazolták, hogy az alperes fiának ... házában a számlán szereplő típusú légkondicionálók vannak felszerelve. Erre tekintettel a felperes keresetét e körben is elutasította. [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kár összegszerűségét a bizonyított tételek vonatkozásában az alperesre terhesebb 90-10%-os kármegosztást alkalmazva állapította meg. A viszontkeresetnek a felek között létrejött megállapodás alapján helyt adott és a felperest nettó 2.280.622,- Ft munkabér és kamatai megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.21.759/2017/
  2. számú részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 40.070.805,- Ft-ra felemelte és mellőzte annak megállapítását, hogy a tőkeösszegből 1.295.636,- Ft tőke és késedelmi kamata megfizetésére az alperes a ... ... Kft.-vel egyetemleges köteles. Egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest 1.163.884,- Ft másodfokú rész-perköltség, 2.500.000,- Ft fellebbezési rész-illeték és 9.752,Ft állam által előlegezett költség megfizetésére. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a tényállást kiegészítve megállapította, hogy a felperes és a ... Kft.
  3. január 2-án határozatlan időre kötött vállalkozási szerződést a felperes kertjének rendszeres ápolására, valamint az irodaház gondnoki teendőinek ellátására. Részletesen rögzítette az e tevékenységekbe tartozó, a szerződés alapján a Kft-re háruló munkafeladatokat. A másodfokú bíróság az alperes jogállását a régi Mt.
  4. §
(1)bekezdése, az Mt. 208. §
(1)bekezdése, valamint a gazdasági társaságokról szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
  2. §
(1)bekezdése és 32. §
(3)bekezdése alapján vizsgálta. Helytállónak ítélte a felperes csatlakozó fellebbezésében előadottakat, mely szerint a munkavállaló munkakörének tartalma alapján kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a régi Mt. terminológiája szerint az érintett vezető állású, vagy vezetőnek minősülő munkavállaló volt-e. Megállapította, hogy az alperes a felperesi társaság tevékenységét önállóan irányította, cégvezetőként döntött minden operatív kérdésben, önállóan tárgyalt, képviselte a felperesi társaságot, ezért vezető állású munkavállalónak minősült. E minőségére tekintettel az okozott károkért a régi Mt. 192/A. §
(1)bekezdése alapján a polgári jog szabályai szerint felelt, míg az Mt. hatálya alatt okozott károk tekintetében - minthogy a vezető állású munkavállalók esetében a törvény eltérő szabályt nem tartalmaz - az Mt.
  1. §-a volt az irányadó. Egyetértett a felperes azon érvelésével is, hogy a perbeli esetben az alperes szándékos magatartásával okozott kárt a felperesnek és a felperes által elmulasztott ellenőrzési hiányosságok nem eshettek az alperes javára, ezért a marasztalás összegszerű megállapításánál a kármegosztást mellőzte. Az elsőfokú bírósággal szemben ..., ... és ... tanúvallomásait a bizonyítékok köréből nem rekesztette ki, hanem a többi bizonyítékkal egybevetve és értékelve vette figyelembe. Egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a perbeli esetben a folyamatban lévő büntetőeljárásnak nem volt jelentősége minthogy a Pp.
  2. §
(2)bekezdésében rögzített függés csupán egyirányú. A törvényszék álláspontja szerint a munkáltatót megilleti a választás joga abban, hogy igényét az egyes szerződő partnerekkel vagy a munkavállalóval szemben érvényesíti, így az alperes ezen fellebbezési hivatkozását megalapozatlannak találta. A másodfokú bíróság az összegszerű marasztalás tekintetében túlnyomó részt egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával és azt az egyes kártételek vonatkozásában kiegészítette. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékokon túl az ... ... Kft. esetében a számlák szerinti összeg azonosságát, az 1/F/
  1. alatti teljesítés igazolását és azt is figyelembe vette, hogy a táblát az alperes ... ingatlanához kapcsolódóan helyezték ki. Kiemelt jelentőséget tulajdonított az ... Kft. 14/F/
  2. alatt csatolt levelének, amely szerint a táblák kihelyezésére
  3. október 17-én ... utcában került sor. Az ... ... Kft. számlái miatt megállapított kártérítés felelősség körében az elsőfokú bíróság indokolását a 18/F/
  4. alatt csatolt fényképfelvételekkel egészítette ki, amelyek egyszerű szanitereket, műanyag tartozékokat ábrázolnak, így cáfolják a nagy értékű króm szaniterek beszerzését. [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] A ... Kft., a ... Kft., a ... Kft. és a ... Kft.-vel kapcsolatos kártérítési igény körében figyelembe vette a bizonyítékok köréből kirekesztett ..., ... és ... tanúk vallomásait is, ekként megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság döntését. A ... ... Kft. -vel kapcsolatos marasztalás indokolását avval egészítette ki, hogy a társasággal szemben megindult végrehajtási eljárás során a felperes igénye megtérült és kizárólag a megtérülésre tekintettel szállította le a keresetét, ezért a rendelkező részben az egyetemlegesség kimondását mellőzte. A ... Kft. részére kifizetett bútorszámlák körében kiemelte a felperes törvényes képviselőjének a
  5. szám alatti jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatát, amelyben kifejezetten cáfolta az alperes azon állítását, hogy a bútorok átvételére vonatkozóan utasítást adott volna ki. Ez az alperesi hivatkozás a peres felek közötti munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodásban foglaltaknak is ellentmond, mert szeptember 4-ét követően az alperes már nem volt jogosult a munkáltató nevében eljárni. Értékelte, hogy a felperes rendelkezett elegendő bútorzattal az irodaházban, és nyomatékos súllyal vette figyelembe a másodfokú eljárás során 19/M/
  6. alatt csatolt ... Kft. rendőrégi megkeresésre adott azon nyilatkozatát, amely szerint a megrendelt termékek szállítási címeként az alperes ... sz. alatti címe szerepelt. A számlán Castello étkezőasztal, Castello dohányasztal és Sabina karszék szerepelt, amelyek nem minősültek irodabútornak és nem egyeznek meg az utóbb ... által átvett irodabútorokkal. A másodfokú bíróság a ... Kft.-vel kapcsolatos elsőfokú döntéssel egyetértve rámutatott arra, hogy ... marketing munkatárs nem tudott a tevékenységi körébe tartozó hirdetésről, arról őt az alperes nem tájékoztatta. Tanúvallomása szerint szűkös keret volt a hirdetésekre és az alperes tőle is azt várta el, hogy a hirdetési tevékenység megvalósulását ellenőrizze. A törvényszék rámutatott arra, hogy az állítólagos hirdetés megjelenésének időpontjában hatályos, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
  7. évi CLXXXV. törvény
  8. §
(2)bekezdése alapján Magyarország területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a ... Hivatalához. A törvény értelmező rendelkezése alapján az alperes által állított kiadvány sajtóterméknek minősült, nyilvántartásba vételére azonban az NMHH 88/F/
  1. szám alatt csatolt tájékoztatása alapján nem került sor. A másodfokú bíróság az ... Kft., ... egyéni vállalkozó, dr. ..., továbbá a ... részére kifizetett összegek körében az elsőfokú bíróságtól eltérő álláspontra helyezkedett. Az ... Kft. esetében azt értékelte, hogy a felperes ... Kft-vel
  2. január 2-án határozatlan időre kötött vállalkozási szerződésben foglalt kertészeti munkák tartalmilag lefedik a ... által számlázott tevékenységet és a teljesítés időpontja is azonos volt. A meghallgatott tanúk vallomásait - mely szerint a kertészeti feladatokat a ... Kft. látta el - figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy az ... Kft. a számlákon feltüntetett tevékenységet nem a felperesi társaság részére végezte el. ... egyéni vállalkozó részére kifizetett összeggel kapcsolatban - az elsőfokú bírósággal szemben megalapozottnak találta a felperes keresetét. Az alperes ellentmondásos nyilatkozata, ... tanúvallomása, továbbá a Budakörnyéki Járásbíróság által becsatolt irat alapján megállapította, hogy a raktáriroda födémszigetelésére 2010-ben 2 alkalommal került sor, amelyről szerződés és számla is rendelkezésre állt. ... tanúvallomása szerint egy alkalommal, de még a tetőjavítást megelőzően került sor gipszkartonozásra, amely az időpontok eltérése miatt nem vonatkozhatott ... számlán szerepelő tevékenységére. ... egyéni vállalkozó levelében ugyan azt állította, hogy a munkát a felperes telephelyén végezte el, azonban a bizonyítékok együttes értékelése alapján a törvényszékben az az ítéleti meggyőződés alakult ki, hogy az egyéni vállalkozó a számlán feltüntetett tevékenységet nem a felperesi társaság részére végezte el. A törvényszék Dr. ... részére történő kifizetéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság ítéletével szemben ugyancsak alaposnak találta a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felperes egy nemzetközi ügyvédi irodával és ezen kívül ... egyéni ügyvéddel állt szerződéses kapcsolatban, ezért semmi nem indokolta más ügyvéd igénybevételét. Az elsőfokú eljárás során értékelt bizonyítékokkal szemben a másodfokú eljárás során a felperes részéről
  3. sorszámú beadványához M/
  4. alatt csatolt elektronikus levél tartalmának tulajdonított jelentőséget, amely szerint az Inhause Banking-el kapcsolatban az alperes ... és a ... könyvvizsgáló céggel beszélt, azonban nem említette, hogy e kérdésben dr. ... bízta volna meg tanácsadással. E tevékenységben való ügyvédi részvételt az is cáfolta, hogy az ügyvéd az angol nyelvet nem beszélte. A másodfokú bíróság nyomatékos súllyal értékelte, hogy az alperes, illetve dr. ... által állított teljesítésekre vonatkozóan konkrét dokumentum nem állt rendelkezésre. [75] A törvényszék nem értett egyet a ... Kft.-vel kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelem elutasításával sem. A Budakörnyéki Járásbíróság által megküldött iratokból megállapította, hogy a ... Kft. a felperesi társaságnak szalagfüggöny csere, illetve javítás címén
  5. május 15.,
  6. április 1., és
  7. július 18-án állított ki számlát, ami álláspontja szerint cáfolta azt az alperesi állítást, hogy a tevékenység elvégzésére külön vállalkozó bevonása indokolt lett volna. A periratok között
  8. sorszám alatt fellelhető szerződésekből kitűnik, hogy a felperesi társaság
  9. október 31-én kelt vállalkozási szerződés alapján 290.375,-Ft + ÁFA, majd
  10. április 18-án kelt szerződés alapján 405.000,-Ft + ÁFA ellenértéket fizetett szalagfüggöny felújítás, karniscsere, lamellacsere elvégzésére. Az elsőfokú eljárás során meghallgatott tanúk ugyan egyezően nyilatkoztak arra, hogy előfordult alkalmanként szalagfüggöny javítás, ennek időpontját azonban ... 2010 év előtti időszakra és 2013 év végére tette, amelyek nem egyeznek a ... által kiállított számlákon szereplő időpontokkal. A számlák nagy volumenű javításról és cseréről szóltak, amelyek megvalósulása az ott dolgozóknak feltűnt volna. Minthogy a tényleges teljesítés nem bizonyított, a másodfokú bíróság meggyőződése szerint a Kft. a számláin feltüntetett tevékenységet nem a felperesi társaság javára, nem a felperesi társaság székhelyén végezte el. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős részítélet „megváltoztatását" és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és az első,-vagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, valamint a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a régi Mt.
  11. §
(1)bekezdése és az Mt. 179. §
(2)bekezdése alapján a munkáltatót terhelte a vétkesség, a kár bekövetkezése, annak mértéke, valamint az okozati összefüggés bizonyítása, ugyanakkor a törvényszék a
  1. július 1-je utáni időszakra eső számlák vonatkozásában az alperes bizonyítási kötelezettségét írta elő, megsértve ezzel a Pp.
  2. §
(3)bekezdését. A jogerős részítélet nem felel meg a Kúria EBH.2018.M.19. számú elvi határozatának sem, amely szerint a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Az Mt. - szemben a régi Mt. 192/A. §
(1)bekezdésének előírásaival - már nem utal a vezető kártérítési felelőssége körében a Ptk. szabályainak alkalmazására és az általános munkavállalói felelősséghez képest csupán a gondatlan károkozás esetén tartalmaz szigorúbb szabályt. A felperes sem a régi Mt., sem az Mt. hatálya alá tartozó kereset tárgyát képező számlák vonatkozásában nem bizonyította a kár bekövetkezését, vagyis azt a tényt, hogy az alperes jogellenesen nem a felperesi cég javára teljesült megbízások vagy munkákra vonatkozó számlákat fizetett ki. Önmagában a perbeli számlák kifizetése nem tekinthető jogellenesnek, hiszen ezek a felperes működési körébe tartoztak. [77] Az alperes érvelése szerint a felperes maga idézte elő, hogy a számla teljesítések megvalósulását nehezen tudta bizonyítani, mivel éveken át nem ellenőrizte. A felperessel szemben semmilyen iratanyaggal nem rendelkezik, ezért számára több kereseti kérelem esetén nagy nehézségbe ütközik a teljesítés igazolása. A másodfokú bíróság a számlák kifizetését csak akkor minősíthette volna jogellenesnek, ha a felperes hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a teljesítéshez a munkáltató nem jutott hozzá. A törvényszék a Pp. 163. §
(2)bekezdésének megsértésével az alperes vitatása és érvelése, valamint tanúvallomásokkal történő alátámasztása ellenére fogadta el a felperes állításait. [76] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] Álláspontja szerint a régi Mt. 188/A. §
(1)bekezdése alapján nem minősíthető a felperesi cég vezetőjének, vagy annak helyettesének, legfeljebb vezető állású munkavállalónak. Munkaszerződése is tartalmazta, hogy tevékenységét az ügyvezető ellenőrzi, aki - az elsőfokú eljárásban tett előadása szerint - a stratégiai döntéseket hozta. A Gt. 8. §
(2)bekezdése alapján a vezető állású munkavállalók a társaság érdekeinek elsődlegességére tekintettel kötelesek eljárni, azonban a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a társaság tulajdonosainak vagy az ügyvezetőjének a jóváhagyása nélkül, vagy a szokásos mértéket meghaladó számla kifizetések a munkáltató érdekeivel ellentétesek voltak. A törvényszék a Gt. 30.§
(2)bekezdésének rendelkezéséből jogszabálysértően vonta le azt a következtetést, hogy a bizonyítási teher a vezető kártérítési felelőssége esetében megfordul. Figyelmen hagyta a Kúria Mfv.II.10.033/2016. számú döntését is, amely ugyancsak a munkáltató bizonyítási kötelezettségét emelte ki. A jogerős ítélet a Pp. 164.§
(1)bekezdésének megsértésével a nemleges bizonyítás nehézségeit a felperes javára értékelte, holott a munkáltató rendelkezett minden irattal, nála volt az alperestől visszavett laptop, a mobiltelefon adatállománya, valamint a társaság székhelyén lefűzött szerződésállomány teljes anyaga. A felperesnek lehetősége lett volna fellépni a kifizetések jogosultjaival szemben is és a bíróságoknak e körben értékelniük kellett volna, hogy a vele szembeni igényérvényesítéssel a bizonyítás körét is leszűkítette. A törvényszék a munkaügyi bíróságok gyakorlatával szemben értékelte a bizonyítékokat akkor, amikor a beterjesztett egyszerű levelekben foglalt közléseket nem a fél előadásának, hanem kvázi szakvéleménynek tekintette. A Pp. 164. §
(1)bekezdésének megsértésével nem tulajdonított jelentőséget annak sem, hogy a felperes az általa hivatkozott belső vizsgálat anyagát felhívás ellenére sem csatolta, ezáltal a bizonyítási kötelezettségének szándékosan nem tett eleget. Álláspontja szerint mivel ... volt az a személy, aki a felperesnél bejelentést tett, tanúvallomása nem tekinthető elfogulatlannak. Sérelmezte, hogy a törvényszék az alperesi teljesítést igazoló tanúvallomásokat indokolatlanul nem fogadta el, ugyanakkor a felperessel még munkaviszonyban álló munkavállalók nyilatkozatát annak ellenére perdöntőnek ítélte, hogy ők az egyes teljesítéseket nem látták, arról nem volt tudomásuk. Az eljárt bíróságok a Pp. 164. §
(1)bekezdése és a
  1. §-a megsértésével a felperes által csatolt nyilatkozatokat - köztük ... és ... írásbeli nyilatkozatát - tényként fogadták el és a tanúkénti meghallgatásukra vonatkozó bizonyítási indítványát elutasították. Sérelmezte, hogy munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatónál maradt laptopján szereplő magánlevelezéséből a felperes tetszése szerint válogatott. A ... Kft-vel kapcsolatban általa becsatolt igazságügyi szakvéleménnyel szemben az eljárt bíróságok az origo nyilatkozatát fogadták el annak bizonyítására, hogy a hirdetés nem jelent meg. Elfogadhatatlannak ítélte, hogy a törvényszék ... egyéni vállalkozó esetében nem a felperes sikeres bizonyítására, hanem saját ítéleti meggyőződésére hivatkozott. A felperes a perben ugyan hivatkozott a „négy szem elvére", vagyis arra, hogy az egyes számlákat a felperesi ügyvezetőnek, a könyvelőnek és az alperesen kívül még egy személynek kellett volna aláírnia, azonban az általa csatolt számlákkal maga igazolta, hogy ez az elv nem érvényesült. A törvényszék iratellenesen és a Pp.
  2. §-ának megsértésével állapította meg azt is, hogy az OTP Banknál vezetett felperesi számlára csak az alperes látott rá. Önmagában ez a körülmény azonban nem alapozza meg az alperes csalárd magatartását. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében alaptalanul állította, hogy az OTP Banknál vezetett számla kizárólagos célja a munkavállalóknak fizetett összegek kezelése volt, hiszen ez a gyakorlat 2008 előtt valósult meg, de semmilyen szabály nem zárta el a cégvezetést attól, hogy egyéb kifizetéseket is az OTP számláról teljesítsen. Álláspontja szerint a törvényszék jogszabálysértően minősítette a felperesnél betöltött pozícióját és helytelenül alkalmazta a Gt.
  3. §
(1)-
(3)bekezdését, ezáltal felelősségét súlyosabban ítélte meg. Részítéletének indokolásában tévesen minősítette vezetőnek és ezáltal az ügyvezetőkre vonatkozó [87] [88] [89] [90] [91] [92] szigorúbb felelősségi szabályokat alkalmazta. Helytelenül értékelte a munkaköre tartalmát és e körben figyelmen kívül hagyta ... ügyvezető vallomását, amely szerint a stratégiai döntéseket nem a cégvezetőnek, hanem neki kellett meghoznia. A valóságban a külföldi ügyvezető a Gt. előírásai, valamint az alperesi munkaszerződés rendelkezéseinek megsértésével járt el, amikor cégvezetői működését nem ellenőrizte és egyáltalán nem törődött a cég működtetésével. A törvényszék a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésével terhelt nagyobb felelősséget az alperesre, holott a valóságban a külföldi ügyvezetők éveken keresztül nem adtak utasítást arra, hogy milyen beruházást eszközöljön, hogyan és milyen módon reklámozhat, ezért nem volt elvonható az a jogköre, hogy egyes szakkérdésekben az általa kiválasztott személyeknek - ügyvédnek vagy gazdasági szakembernek - adjon megbízást. Álláspontja szerint a törvényszék által felhívott, 2012. március 1től hatályos Gt. 32. §
(3)bekezdése esetében nem alkalmazható, mert 2006-ban lett cégvezető és ezen tisztségét a jogszabály ismerte hiányában vállalta. Jogszabálysértően járt el az elsőfokú bíróság, amikor a büntetőeljárások befejezéséig a munkaügyi pert nem függesztette fel, ugyanis a polgári jogi igénynek minősülő kártérítést nem lehet elvonatkoztatni a büntetőjogi tényállástól. A másodfokú bíróság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy a nyomozó hatóság vádirata 6.400.000,- Ft értékű számlát meghaladóan nem találta megalapozottnak a kártérítési igényt. Az alperesi magatartást szerinte a büntető és a polgári ügyben csak egyféleképpen lehet megítélni. A másodfokú bíróság jogszabálysértően mellőzte a kármegosztás alkalmazását is. Hivatkozása szerint a kereset tárgyát képező, ... ügyvéd által összegyűjtött megrendelések, számlák és szerződések a felperes székhelyén, illetve a könyvelőnél is fellelhetőek voltak. Amennyiben az egyes számlák vonatkozásában az ügyvezető nem kapott elfogadható magyarázatot az alperestől, az a felperes mulasztásának tudható be, ezért kármegosztásnak van helye. Az ügyvezetői ellenőrzés és utasítás elmaradásának következtében, évekkel később az egyes szerződések felperes javára történő teljesülését már nem tudta bizonyítani. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes a munkáltató teljes működését és gazdálkodását átfogó feladat-és hatáskörrel rendelkezett, annak működésére, gazdálkodására a döntéseivel meghatározó befolyást gyakorolt, így a - a Kúria gyakorlatára (EBH2010.2252; BH2011.289.; EBH2011.2346) is figyelemmel - vezető állású munkavállalónak minősült. A jogerős részítélet helytállóan állapította meg, hogy a Pp. 164.§
(1)bekezdésében foglalt általános szabálynak az esetleges speciális bizonyítási szabályok mellett is érvényesülnie kell. A perben a felperesnek túlnyomórészt negatív tényeket kellett volna bizonyítani, amire a fél fogalmilag nem kötelezhető. Álláspontja szerint az alperesnek állt érdekében azon tényállításainak bizonyítása, miszerint a per tárgyává tett szolgáltatások a felperes javára, illetve érdekében valósultak meg. Bizonyítása azonban nem vezetett sikerre, amelynek terhét viselni köteles. Az alperes károkozása szándékos volt, azt a felperesi óvintézkedések szándékos és módszeresen kitervelt megkerülésével, saját munkatársai és az őt ellenőrző személyek félrevezetésével és téves tájékoztatásával tudta évekig eltitkolni. A felperes megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket a felperesi cég gazdálkodásának, illetve az alperes tevékenységének ellenőrzése érdekében, alkalmazta a multinacionális cégek esetében bevált szervezeti és adminisztratív ellenőrzési mechanizmusokat. Olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek éveken keresztül az alperes mellett dolgozó könyvelőnek, illetve a gazdálkodást évente áttekintő professzionális könyvvizsgálónak sem tűnt fel, egy belső ellenőrzés sem tudott volna feltárni. Mindezek alapján a kármegosztás jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének. Ennek ellenére az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet bizonyíték-értékelési tevékenységét támadja, ezért e tekinteteben is megalapozatlan. A Kúria döntése és annak jogi indokai [93] A felülvizsgálati kérelem túlnyomórészt megalapozatlan az alábbiak szerint. [94] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [(Pp. 272. §
(2)bekezdése]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre vonatkozó indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/
  1. (II.15.) Pk. vélemény]. [95] Az irányadó - nem vitatott - tényállás szerint a felperes által kártérítésként érvényesített valamennyi számla ellenértékét a felperes kifizette, azokat az alperes utalta át a felperes számláiról vagy az alperes igazolta a számlázott tevékenység teljesítését. A számlák ellenértékének kifizetése a felperesnél akkor jelentkezik kárként, ha a teljesítés nem a felperes részére, illetve nem az érdekében történt. [96] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében munkaköre minősítését, a bizonyítási szabályok jogszabálysértő alkalmazását, a kármegosztás mellőzését és a bizonyítékok okszerűtlen érékelését kifogásolta. Hivatkozása szerint nem minősült a munkáltató vezetőjének, ezért a perben a bizonyítás a teljes perbeli időszakra nézve a felperest terhelte. [97] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperes károkozó magatartása tanúsításának, illetve a kár bekövetkezésének időpontja alapján a
  2. július 1-ét megelőző esetekre a régi Mt., az azt követő időszakra pedig az Mt. szabályai voltak alkalmazandóak a kártérítési felelősség bizonyítási szabályai körében. [98] A régi Mt. hatálya alá eső időszakra nézve az elsőfokú bíróság az alperest a munkaszerződése alapján a régi Mt. 188/A.§-a szerinti vezetőnek, míg a törvényszék a régi Mt. 188.§-a szerinti vezető állású munkavállalónak minősítette. A két kategória elhatárolása érdekében a jogerős ítélet e körben helytállóan vonta értékelési körébe az alperes által ellátott feladatokat, a munkáltató irányításában betöltött szerepét, hatáskörét, önálló döntési és cégjegyzési jogosultságát, valamint a felperes bankszámlái feletti rendelkezési jogát, amit a munkaszerződése
  3. pontja is alátámasztott annak megfogalmazásával, hogy „a Munkavállaló irányítja a Munkáltató tevékenységét, működését és ellátja a társaság vezetését". [99] Az ekként jogszabálysértés nélkül vezető állású munkavállalónak minősített alperes kártérítési felelősségére a
  4. július 1-ét megelőző időszakra nézve a régi Mt. 192/A. §
(1)bekezdése alapján a polgári jog, így a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősséget szabályozó Ptk. 339. §
(1)bekezdése volt az irányadó. E szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A felróhatóság vizsgálata során az alperesnek tehát azt kellett bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. [100] „A jogszabály általános formulája egy objektív zsinórmértéket jelent, amit az adott helyzetben kitétel tesz teljessé, egyben az objektív zsinórmérték relatívvá válását eredményezi. Konkrét esetben a társadalmi elvárhatóság szempontjából nem egy minden körülmény között azonos magatartást kíván meg a törvény, hanem figyelemmel van a konkrét jogellenes ténykedéssel kapcsolatos magatartásokra. A formula igen kifejezően tudatosítja, hogy egyrészt általános társadalmi elvárhatóságról, másrészt ezen belül objektív mértékkel ugyan, de igen jól egyediesíthető társadalmi mércéről van szó" (Ptk. Kommentár). [101] A vezető állású munkavállalók Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint elbírálandó kártérítési felelőssége tekintetében az adott helyzetben elvárható magatartás minden esetben a betöltött munkakör és az ahhoz rendelt felelősség alapján vizsgálandó. A gondossági mérce az alperes esetében ezért magasabb szintű volt. [102] A 2012. július 1-jét követő időszakban okozott károk esetén - a törvényszék helytálló megállapítása szerint - az Mt. 208.§
(1)bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok az irányadóak. Ekként a bizonyítási teher szabályai szerint a munkáltatónak kellett bizonyítani, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a kárt és az okozati összefüggést (Mt. 179. §, EBH2018.M.19.). [103] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kellő alap nélkül kifogásolta a törvényszék bizonyítási teherrel kapcsolatos kioktatását és evvel a Pp. 3.§
(3)bekezdésének megsértését. A másodfokú eljárás során a törvényszék a két időszak eltérő bizonyítási szabályainak megfelelő tájékoztatást megadta és a megtartott további három tárgyaláson részbizonyítást vett fel. Ennek keretében a feleknek ismét lehetőségük volt nyilatkozattételre és további bizonyítási indítványok előterjesztésére. [104] Az alperes megalapozatlanul kifogásolta azt is, hogy a szerződés-és számlaállomány felperesi birtoklása akadályozta a bizonyítási lehetőségét. A másodfokú eljárás során tett nyilatkozata szerint például a raklapgyártással érintett ... szerződést sem kötött, azonban a másodfokú bíróság őt tanúként meghallgatta. A perben az alperes az általános kifogása mellett maga sem hivatkozott arra, hogy a felperes valamely teljesítésigazolást, szerződést vagy számlát nem csatolt, evvel gátolta volna állításainak igazolását. A felperes a keresete jogalapjának és összegszerűségének megállapításhoz szükséges adatokat és azok okirati bizonyítékait a bíróság rendelkezésére bocsátotta, önmagában pedig a belső ellenőrzés teljes iratanyaga csatolásának elmaradása nem képezte akadályát a tényállás feltárásának. [105] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan mellőzte az elsőfokú bíróság által alkalmazott kármegosztást is. Az irányadó tényállás szerint az alperes a kifogásolt esetek túlnyomó részében a munkáltató szándékos félrevezetésével olyan árukat és szolgáltatásokat vásárolt, illetve rendelt meg, majd fizetett ki a felperes pénzeszközeivel, amelyek részben saját, vagy családtagja gazdagodását szolgálta, részben azok munkáltatónál, a munkáltató érdekében történő megvalósulása nem bizonyított, avagy a megrendelt termék a felperes működése szempontjából semmilyen gazdasági előnnyel nem járt, így azok ellenértéke kárként jelentkezett. Az a körülmény, hogy a felperes az alperes gazdasági döntéseit, a szerződések megkötését és azok teljesítését részletekben nem ellenőrizte, hanem elfogadta az általa készített írásbeli beszámolókat nem minősül az előbbiek miatt olyan vétkes közrehatásnak, amely a kármegosztásra jogszerű lehetőséget adna. Az ellenőrzési kötelezettség vétkes elmulasztása abban az esetben vezethet kármegosztáshoz, ha az közvetlen okozati összefüggésben van az okozott kárral. Ez a perbeli esetben nem volt megállapítható. [106] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a tárgyalás teljes felfüggesztését elutasító bírósági döntést is alaptalanul sérelmezte. Az elsőfokú bíróság a 107. szám alatt hozott végzésében a büntetőeljárás tárgyát képező azon igények tekintetében függesztette fel az eljárását, amelyek esetében a károkozás időpontja és az igény érvényesítése között több mint három év eltelt, vagyis amelyek esetében az elévülési időt a bűnösség megállapítása befolyásolja. A fennmaradó követelések tekintetében a munkaügyi peres eljárást a jogerős büntető ítélet nem érinti, hiszen a felmentő határozat sem zárja ki a kártérítési igény érvényesítését. A Pp. 4. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a polgári ügyben eljáró bíróságot csak a bűnösség jogerős megállapítása köti, más irányban azonban a büntetőeljárástól való függés nem állapítható meg. Ebből következően az alperes kártérítési felelőssége olyan kárigények esetében is megállapítható, amelynek elkövetési magatartása nem valósít meg bűncselekményt. Az alperes kártérítési felelőssége megállapíthatóságának a Ptk. 339. §
(1)bekezdésében foglaltak, a
  1. július
  2. utáni időszakban az Mt.
  3. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltak a feltétele. A büntetőjogi felelősség fennállásának bizonyítása nem feltétel, a kártérítési felelősség attól független kérdés. [107] Megalapozatlanul hivatkozott az alperes arra is, hogy a felperesnek az okozott kárt a szerződő partnerekkel szemben kellett volna érvényesítenie. A munkáltatónak lehetősége volt az igényérvényesítés során a választásra, ezért nem jogszabálysértő, hogy kárát az alperes, mint beosztott vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségének szabályai szerint, kizárólag vele szemben, egy összegben kívánta érvényesíteni. [108] A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [109] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH1995.193., BH1999.44) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat, azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte, és ennél fogva a megállapított tényállás okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [110] A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat túlnyomórészt a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint értékelték, megállapításaik egymással és a per egyéb adataival nem voltak ellentmondásban és nagyobbrészt nem jutottak kirívóan okszerűtlen, logikátlan eredményre sem. Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül fogadták el aggálytalan bizonyítékként azokat az okiratokat (számla vagy szállítólevél), elektronikus üzeneteket, melyek szerint a teljesítés nem a felpereshez, hanem alpereshez és családjához köthető címekre történt. (..., ... Kft., ..., ... tanúvallomása, ..., ... Kft.) Több tétel vonatkozásában a felperes bizonyította tanúvallomásokkal, fényképfelvétellel, hogy nem történt nála olyan tevékenység, melyet a számla kibocsátója végzett (térkő nem lett lerakva, ... általi raklapjavítás, ... általi fuvarozás, ... szigetelés, ... Kft. általi fóliázás, ...) több,
  1. július 1-jét megelőzően kifizetett számla tekintetében az alperes nem bizonyította, miszerint a felperesi cég vezetőjeként jogazda módjára úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. (... Kft., ... Kft., ... Kft., Dr. ... ügyvéd igénybevételének szükségessége a felperes érdekében állóként) [111] Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló iratok alapján az útjelző tábla kihelyezése körében jogszabálysértés nélkül értékelték a perben becsatolt, az alperes és az útkezelő szervezet, valamint az alperes és az ... Kft. közötti elektronikus levélváltást, valamint a gazdasági társaság büntetőeljárásban tett nyilatkozatát. A törvényszék a jogerős ítéletében okszerű indokát adta, hogy a tábla kihelyezése és az ellenérték (132.105,- Ft + 16.806,- Ft kamat) átutalásának egymást követő időpontjához képest milyen okból történt a végleges számla fél évvel később történő kiállítása. A rendelkezésre álló adatok alapján ezért az alperes nem tudta magát kimenteni. [112] Az ... Kft. vonatkozásában a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai azt támasztották alá, hogy a számlán (1.152.802,-Ft) szereplő tételek a felperes székhelyén nem kerültek beépítésre, azok a raktárban sem voltak fellelhetőek, ugyanakkor az alperes fiának házában ilyen márkajelzésű szaniter áruk kerültek beépítésre. Ezen bizonyítékok összességében történ értékelése alapján okszerűen levonható az következtetés, hogy a felperes bankszámlájáról kifizetett áruk nem a társaság székhelyén kerültek felhasználásra, hanem azok az alperes fiának ingatlanában találhatóak. Evvel szemben az alperes azon felülvizsgálati hivatkozása, hogy a munkáltató székhelyén több mosdó és vizes helyiség található, amelyek berendezései cserére szorulhatnak, súlytalan volt. [113] A ... Kft., a ... Kft., a ... Kft., ... és a ... által végzett térkövezés és a térkövek beszerzése (129.813,- Ft + 586.385,- Ft + 219.411,- Ft) kapcsán az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen értékelte és abból helytállóan következtetett arra, hogy a vitatott számlán szereplő anyag, illetve a kövek lerakásának munkadíja az alperes fiának ...i ingatlanába történő beépítését támasztják alá. A tanúk nyilatkozata szerint a felperes székhelyén a számlák időpontját megelőző 2-3 hónapban 120 m2 térkő lerakása nem történt meg, a ... Kft és a ... Kft ügyvezetőjének nyilatkozata szerinti egyedi színezésű rusztikus térkövek és fahatású díszbeton elemek a felperes székhelyén nem voltak fellelhetőek. Ebből következően nem volt jelentősége az alperes azon hivatkozásának, hogy a tanúk eltérő munkavégzési helye miatt nem észlelték a munkálatokat, mert arra bizonyítottan nem is került sor. [114] ... egyéni vállalkozó esetében az elsőfokú bíróság által értékelt tanúvallomások mellett kiemelt jelentőséget kellett tulajdonítani a 14/F/
  2. alatt csatolt elektronikus levélnek, amely egyértelműen igazolta, hogy az anyagmozgatási tevékenységre (1.317.907,- Ft) az alperes fiának ... ingatlanán végzett munka során került sor. Az elektronikus levélben foglaltak alapján a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eleget tett. [115] Az alperes ... egyéni vállalkozó részére raklapjavítás címén kifizetett díjazás (2.283.076,- Ft + 258.037,- Ft) körében a másodfokú bíróság helytállóan vonta értékelési körébe a raklapnyílvántartás adatait és ..., valamint a fellebbezési eljárásban meghallgatott vállalkozó egymásnak ellentmondó tanúvallomása alapján a munka tényleges teljesítése elmaradására okszerűen vont le következtetést. A másodfokú eljárásban tanúként meghallgatott vállalkozó nyilatkozata szerint fő tevékenysége a lépcső és polcrendszerek gyártása volt, raklapjavítási munkát - állítása szerint - csak a felperesnek végzett. A tényleges teljesítést illetően előadása bizonytalan volt, az egyes részleteket csak feltételesen állította. [116] Kellő alap nélkül kifogásolta az alperes a felülvizsgálati kérelmében a ... Kft. számlával (3.911.600,Ft + 524.559,- Ft) kapcsolatos marasztaló döntést is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján okszerűen nem volt levonható következtetés arra, hogy az érintett cég által a Business elnevezésű kiadvány ténylegesen megjelent, terjesztésre, ezáltal a célközönség részére elérhetővé vált. Az a körülmény pedig, hogy a felperesnél kimondottan marketing feladatokkal foglalkozó ... tanúvallomásában a ... Kft-vel megkötött szerződésre vonatkozóan nem tudott nyilatkozni - a kifizetett összeg nagyságára is tekintettel - a felperes keresetének megalapozottságát támasztotta alá. E kártétel vonatkozásában az alperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag a jogerős ítéletnek a kiadó nyilvántartásba vétele elmaradásából levont következtetést támadta, amely azonban a marasztaló döntés érdemét érintően nem volt perdöntő. Az alperes a kifizetés teljesítésével összefüggésben nem bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben a vezetőtől elvárható volt. [117] Megalapozatlanul kifogásolta az alperes a ... Kft. számláit (7.219.980,-Ft) is. E körben alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében a készpénzes számlák hiányára minthogy az eljárás során maga sem vitatta, hogy a felperes pénzeszközeiből ezek ellenértéket megfizette, ezért azt alappal vizsgálta a bíróság. E körben sem mentette ki magát az alperes a kártérítési felelősség alól. [118] Az a körülmény, hogy a felperes bizonyos időszakokban jóléti kiadásokra fordított bizonyos pénzeszközöket, önmagában nem igazolja, hogy a ... Kft. illetőleg a ... Kft. részére kifizetett összegek (210.844,- Ft + 605.308,- Ft) a felperesi munkavállalók szabadidős elfoglaltságát támogatták. Értékelni kellett továbbá azt is, hogy a ... Kft. székhelye ...ben található, amely helység életszerűen nem szolgálhatott a felperesi munkavállalók szabadidő tevékenységeiknek eltöltéséhez. A ... Kft. esetében a perben rendelkezésre álló e-mailek az alperes hajóvásárlási szándékát és azt igazolják, hogy az üzenetváltást közvetlenül követően a felperesi cég számlájáról 556.895 forintot utaltak át a szegedi világkupán való hirdetés és szórólap terjesztéséért. A díjazott tevékenységre azonban az üzenetek egyáltalán nem utaltak, így alappal feltételezhető, hogy a kifizetés ténylegesen nem a számlán szereplő tevékenység ellenértéke volt. Ezért az alperes nem tudta bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. [119] A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben - alappal találta bizonyítottnak dr. ... részére kifizetett összegek (2.700.000,- Ft + ÁFA) tényleges kárként történő értékelését is. E körben a kizárólag szóbeli tanácsadással megvalósult teljesítés, az ügyvéd ... székhelye, az, hogy az In Home Banking témában tényleges nyelvtudás nélkül adott tanácsot úgy, hogy a felperes állandó jogi képviselővel, egy könyvelő céggel és egy professzionális könyvvizsgáló céggel is szerződéses kapcsolatban állt azt támasztják alá, hogy az alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna. [120] A ... Kft.-nél beszerzett bútorok körében kiemelt súllyal kellett értékelni az adott cég rendőrségi megkeresésre adott nyilatkozatát, amelyből egyértelműen megállapítható volt, hogy a megrendelt termékek ... szám alatti alperesi lakóhelyre lettek kiszállítva. A számlán szerepelő (175.880,- Ft + 172.900,- Ft) bútorok pedig nem egyeztek meg azokkal az irodabútorokkal, amelyeket utóbb ... átvett. Ezért a felperes bizonyította az Mt.
  3. §
(1)bekezdése szerinti feltételeket. [121] Okszerűen értékelték az eljárt bíróságok a ... Kft. által készített tanulmányok vonatkozásában, hogy az alperes nem tudta magát kimenteni. A tanulmányok az interneten fellelhető adatok alapján készültek, azokat a felperesi társaság az alperes előadása szerint sem használta fel, nem volt rá szüksége, ezért indokolatlan és szükségtelen kifizetésnek minősültek, a felperesnél tehát kárként (8.584.866,- Ft) jelentkezett. A ... Kft. (92.812,- Ft) és a ... Kft. (178.816,- Ft) számláival kapcsolatos ítéletei rendelkezésekkel és azok indolásával a Kúria szintén egyetértett. [122] Alappal kifogásolta az alperes a felülvizsgálati kérelmében az ... Kft., ... egyéni vállalkozó, valamint a ... Kft. által számlázott tételek körében felelősségének megállapítását. [123] Tény, hogy perbeli időszakban a felperesi társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló ... Kft. részére többek között kertészeti munkák rendszeres elvégzéséért és öntözőrendszer javításáért is rendszeresen fizetett. Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy a ... Kft. által rendszeresen ellátott feladatokhoz képest az ... Kft. speciális munkákat végzett, így többek között dísznövénypótlást, valamint öntözőrendszert javítást és karbantartást. Az általuk kibocsátott számlák időpontja eltérő volt a ... Kft. által hasonló tevékenységről kiállított számlák időpontjától, azok összege nem volt kirívóan magas, ezért e körben a Kúria az elsőfokú bírósággal egyezően az alperes kártérítési felelősségét nem állapította meg, mert a felperes bekövetkezett kárt nem bizonyított. [124] Ugyancsak az elsőfokú bírósággal értett egyet a Kúria ... egyéni vállalkozó által végzett gipszkartonozás kapcsán. A közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan vonta értékelési körébe ... tanúvallomását, ... személyes nyilatkozatát is, melyekből egyértelműen az a következtetés volt levonható, hogy az érintett munkák a felperes székhelyén valósultak meg, azok összege (156.798,Ft) nem volt olyan mértékű, amely annak megtörténtét életszerűtlenné tette volna. E körben sem bizonyította a felperes, hogy kára keletkezett. [125] Ugyancsak egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével a ... által szalagfüggöny javítás, karnis és lamellacsere vonatkozásában. A törvényszék a jogerős ítéletében maga is megállapította, hogy a ... Kft. is végzett a társaságnak szalagfüggöny javítást, azonban az általa kibocsátott számlák időpontja 2009 - 2010 évre esett, amely nem zárta ki, hogy az érintett ... Kft. hasonló munkákat két évvel később - 2012-ben illetve 2013-ban - teljesített. Mindezt ... és ... tanúk vallomása is kellően alátámasztotta, ekként a teljesítés elmaradása, vagyis a kár bekövetkezte nem volt bizonyított. E körben az alperest szintén mentesítette a kártérítés megfizetése alól. [126] A fentiekre tekintettel a Kúria a Budapest Környéki Törvényszék részítéletét a 38.346.551,-Ft marasztalást meghaladó részében a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ebben a részében az elsőfokú részítélet keresetet elutasító rendelkezéseit helybenhagyta. Ezt meghaladóan a jogerős részítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [127] A túlnyomórészt pervesztes alaperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [128] A felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles. [129] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a
  1. február 19-én megtartott tárgyaláson bírálta el. [130] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
  2. § e) pontja kizárja. A döntés elvi tartalma A vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségére
  3. július
  4. előtt a polgári jog szabályai,
  5. július
  6. után az Mt.
  7. §
(1)és
(2)bekezdése az irányadó [régi Mt. 192/A. §
(1)bekezdés, Mt. 179. §
(1)-
(2)bekezdés]. ,
  1. február
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő Dr.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.