Kfv.IV.37.296/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal felperesnek a dr. Lukács Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen törvényességi észrevétel tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Heves Megyei Bíróság K.30.196/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Heves Megyei Bíróság K.30.196/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperesi önkormányzat képviselőtestülete 43/
- (VI.22.) számú határozatával a Gy Általános Művelődési Központ (ÁMK) intézményvezetői tisztségére P.I. nevezte ki. A felperes a határozattal szemben törvényességi észrevétellel élt. Az alperesi képviselőtestület 52/
- (VII.28.) számú határozatával a törvényességi észrevételt úgy bírálta el, hogy kifogásolt határozatát nem vonta vissza. A felperes keresetében az alperes 43/
- (VI.22.) számú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. A Heves Megyei Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az intézményvezetői pályázat elbírálását megelőzően nem kérték a diákönkormányzat véleményét, továbbá több pályázati feltételt nem vett figyelembe az alperesi képviselőtestület a pályázat elbírálása során. Az alperesi képviselőtestület eljárási szabályt is vétett, amikor a kinevezéshez szükséges minősített többségi szavazat hiányában ugyanazon a napon a pályázatról újra szavazott. A megyei bíróság eljárása során tanúként hallgatta meg D.L. és B.J., a tanúvallomásokból pedig tényként állapította meg, hogy az ÁMK-ban
- évben létezett és működött diákönkormányzat. A megyei bíróság jogszabálysértőnek találta az alperesi pályázati döntést azért is, mert ugyan a pályázók között volt vezetői gyakorlattal rendelkező személy, illetve ketten is rendelkeztek pedagógus szakvizsgával, a képviselőtestület mégis P.I. nevezte ki intézményvezetőnek, holott a fenti feltételekkel nem rendelkezett. Döntését e vonatkozásban nem indokolta. A megyei bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a felperes törvényességi, észrevételezési jogköre a vitatott döntésre és döntéshozatali eljárásra kiterjedt. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a közoktatásról szóló
- évi LXXIX. törvény (Kötv.) 102.§
(3)bekezdésével, mert az adott évben az ÁMK-ban iskolai önkormányzat jogszerűen nem alakult meg és nem működött. Azt az álláspontját is kifejtette, hogy a diákönkormányzat előzetes véleményének elmaradása csak megtámadási ok lehet, semmisségi oknak nem lehet tekinteni. [Kötv. 84.§
(8),
(10),
(12)bekezdése, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 98.§
(2)bekezdése]. Az alperesi álláspont szerint a felperesnek az iskolai diákönkormányzati véleményezés elmaradása miatt megtámadási joga nincs, csak törvényességi felügyeletre jogosult. A pályázati feltételek figyelembevétele és értékelése körében az alperes arra mutatott rá, hogy az előnyben részesítési feltételek anyagi jogi jellegűek, amelyre az Ötv. 98.§
(4)bekezdés a) pontja értelmében a felperesi törvényességi felügyeleti eljárás nem terjedhet ki. Utalt arra, hogy testületi döntések esetében a határozatok indokolást nem tartalmaznak. Az Ötv. 1.§
(6)bekezdésére alapozva hivatkozott arra, hogy az újraszavazás elrendelése nem sért jogszabályt. Az elutasító döntést követően a képviselőtestület döntését megváltoztathatja. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy a diákönkormányzat létezését több tény is alátámasztja, így az a körülmény, hogy az adott évben a patronáló tanár diákönkormányzati pótlékban részesült. Álláspontja szerint a diákönkormányzat megalakulásának jogszerűségét a megyei bíróság nem vizsgálhatja. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási hivatal törvényességi felügyelete az előzetes véleményezés elmulasztására is kiterjed. Állította, hogy a pályázatot elbíráló alperesi döntés azért is jogszabálysértő volt, mert a képviselőtestületi ülés iratanyagából nem derül ki, hogy mi alapján mérlegelték és rangsorolták a pályázatokat. A képviselőtestület nem indokolta, hogy miért olyan pályázó nyert, aki az előnyt jelentő pályázati feltételek egyikével sem rendelkezett. Kifejtette, hogy az alperesi képviselőtestületnek az eredménytelen szavazást követően nem volt lehetősége újra szavazásra. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kötv. 102.§
(3)bekezdése értelmében a fenntartó a közoktatási intézmény vezetőjének megbízásával összefüggő döntése előtt beszerzi az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az Ötv. 98.§
(3)bekezdése szerint a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat: a., szervezete, működése döntéshozatali eljárásra b., döntései (rendelete, határozata) megfelel-e a jogszabályoknak. Az Ötv. 98.§
(4)bekezdése kimondja, hogy nem terjed ki a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre - az
(5)bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzati, illetve szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján: a., munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának, b., külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes törvényességi ellenőrzési jogkörébe tartozik az alperesi képviselőtestület működési, döntéshozatali eljárási szabályainak betartása. Az alperesi döntéshozatal jogszerűsége körébe tartozott annak elbírálása, hogy az alperesi képviselőtestület döntését megelőzően kérte-e az iskolai diákönkormányzat véleményét. E körben a megyei bíróság D.L. tanúvallomása, B.L. tanúvallomása, valamint a D.L. tanú által a megyei bíróság 2007. március 21-i tárgyalásán felmutatott diákújság, oklevelek és egyéb dokumentumok alapján megalapozottan állapította meg, hogy az intézményben 2006. évben diákönkormányzat működött. Tehát az alperesi képviselőtestület megsértette a Kötv. 102.§
(3)bekezdését, amikor az iskolai diákönkormányzat előzetes véleményét nem szerezte be. A megyei bíróság ugyancsak helyes jogi álláspontra helyezkedett a tekintetben, hogy a pályázat elbírálása, mint napirend vonatkozásában tartott eredménytelen szavazást követően az Ötv. 14.§-a, valamint 15.§-a alapján a napirend tárgyában megismételt szavazást tartani jogszerűen nem lehetett. Ilyen megismételt szavazást az alperesi képviselőtestület szervezeti és működési szabályzata sem tett lehetővé. Helyesen mutatott rá arra is, hogy az Ötv. 35.§
(3)bekezdésében szabályozott polgármesteri kezdeményezés a képviselőtestület újabb ülésére és a döntés ismételt megtárgyalására vonatkozhat. A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján jogszerűen rendelkezett a jogszabálysértő alperesi képviselőtestületi határozat hatályon kívül helyezéséről. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a jogerős ítélet indokolásában kifejtetteket a pályázati feltételek értékelésével összefüggésben. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a bíróság által vizsgált és értékelt pályázati feltételek csupán előnyben részesítési szempontok voltak, nem az ÁMK igazgatói munkakörének betöltési feltételei. E körülmények értékelése tehát az anyagi jogi értelemben vett pályázati döntéshozatal körébe tartozik. A alperes felülvizsgálati kérelmében helyesen mutatott rá arra, hogy a képviselőtestület hatáskörébe tartozó pályázati döntés esetében nem várható el a döntés indokolása. Az előnyben részesítési szempontok értékelése vonatkozásában, illetve annak elmaradása az Ötv. 98.§
(4)bekezdés a) pontjára, valamint
(3)bekezdés b) pontjára figyelemmel nem tartozik a közigazgatási hivatal törvényesség ellenőrzési jogkörébe. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az érdemben helyes jogerős ítéletet - az indokolás részbeni megváltoztatásával - a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket költségmentességére figyelemmel az állam viseli. a felek Budapest, június 4. Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró