A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi képviselőjének neve címe I. rendű és II.rendű felperes neve II. rendű felperes címe II. rendű felperesnek, az alperes neve címe alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- április
- napján kelt 27.P.20.234/2016/3-I. számú végzés ellen a felperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek az alperessel
- október
- napján létrejött 2.500.000 forint, svájci frankban meghatározott kölcsönszerződés II/
- pontjában meghatározott kamat és kezelési költség egyoldalú módosítását lehetővé tevő szerződési kikötés semmisségen alapuló érvénytelenségének a megállapítását kérték a szerződési kikötés tisztességtelenségére alapítottan. Az elsőfokú bíróság a 27.P.20.234/2016/
- számú végzésében tájékoztatta a felpereseket, hogy a kereset tárgyát képező szerződés a
- évi XXXVIII. törvény és a
- évi XL. törvény hatálya alá tartozik és erre tekintettel hiánypótlásra hívta fel a felpereseket. A felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztésével kifejtették, hogy a
- évi XXXVIII. törvény és a
- évi XL. törvény fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos rendelkezései ellentétesek az európai joggal, ezért a törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni. Az elsőfokú bíróság a 27.P.20.234/2016/3-I. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította a mérsékelt eljárási illeték összegének megállapítása mellett. A végzés indokolása értelmében a kereset tárgyát képező szerződés a
- évi XXXVIII. törvény (DH
- tv.) hatálya alá tartozik, melynek folytán a szerződésre a
- évi XL. törvény (DH
- tv.) hatálya is kiterjed. Megállapította: a DH
- tv.
- §
(1)bekezdésben foglalt rendelkezések a keresetre irányadók voltak, a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet a felperesek hiánypótlási felhívás ellenére és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetést követően sem terjesztettek elő. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését szükségtelennek tartotta. A felperesek a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget, emiatt a kereset érdemben nem bírálható el, ezért a DH 2. tv. 37. §
(1)bekezdését és a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- j)pontját alkalmazta. A felperesek fellebbezése az első fokú végzés hatályon kívül helyezésére irányult. Kérték továbbá, hogy az ítélőtábla az általuk meghatározott kérdésekben az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezze. Álláspontjuk szerint a DH 1. tv., a DH 2. tv., valamint a 2014. évi LXXVII. törvény fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos rendelkezései ellentétesek az európai joggal, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében írtakkal, ezért ezen törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni. A nemzeti jogszabály helyett az uniós jog alkalmazását kérték. Megítélésük szerint az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása fölösleges intézkedés volt, törvénysértő elutasítás esetén a Pp. 130. §
- b)és
- f)pontja lett volna egyébként a helyes jogszabályi hivatkozás. Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla mindenek előtt a felpereseknek az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásnak kezdeményezésére irányuló kérelmét vizsgálta. Az elsőfokú bíróság e tekintetben helytállóan foglalt állást. A fellebbezésben újra előterjesztett, megismételt kérelmet a másodfokú bíróság elutasította, mivel nem látta a jogvita elbírálásával kapcsolatos olyan közösségi jog értelmezésének felmerülését, amelynél előzetes döntéshozatali eljárást kellett volna kezdeményeznie. A Pp. 155/A. §
(1)bekezdése szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló eljárás indítványozására a bíróság jogosult. A bíróság a fél kérelméhez nincs kötve, mérlegelési jogkörében dönt az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről. A bíróságnak a kérelmet elutasító döntését indokolnia nem kell. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a nemzeti bíró eljárásának az irányelvekben, illetőleg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakkal megfelelőségére előzetes döntéshozatali eljárás nem kezdeményezhető. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a kereset tárgyát képező szerződés adott szerződéses kikötésének érvénytelensége tárgyában bírói döntés már nem hozható, mivel a DH 1. tv. 4. §
(1)bekezdése megdönthető vélelmet állított fel az egyoldalú szerződésmódosítás jogát szabályozó szerződéses kikötés tisztességtelensége mellett. E vélelem megdöntését a pénzügyi intézmény a törvény 6. §
(1)bekezdése szerinti perben érhette el. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a jelen esetben a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, ezért a vélelem megdönthetetlenné vált és a szerződéses kikötés semmisnek minősül. Így a fenti törvényi rendelkezésből ex lege következik, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jog szabályozásának tartalmi fogyatékossága az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét nem alapozza meg. Az érvénytelenség oka és terjedelme azonban a továbbiakban nem vitatható. A DH 1. tv. 3. §
(1)bekezdésében, illetőleg a 4. §
(1)bekezdésében meghatározott tisztességtelen kikötések tekintetében a bírói út kizárt. Kizárólag a törvény által megállapított érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása érdekében indítható per a DH
- törvény
- §-ban foglaltaknak megfelelően. Az elsőfokú bíróság a DH
- tv. 39.§ szerint erről tájékoztatta a felpereseket és ennek alapján, azaz a DH
- tv.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően hívta fel keresetváltoztatásra, illetőleg a keresetlevél hiányainak pótlására, melynek elmulasztása esetére a DH
- tv.
- § szerinti jogkövetkezményről is tájékoztatta a felpereseket. A DH
- tv.
- § szerint a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult - majd felfüggesztett - eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet nem terjesztett elő és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezménye alkalmazását. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperesek kizárólag a kölcsönszerződésnek a kölcsön kamata és a kezelési költség egyoldalú megváltoztatásával kapcsolatos rendelkezéseinek érvénytelenségének a megállapítását kérték, amelyre a fenti törvényi rendelkezések alapján már nincs törvényi lehetőség; az érvénytelenséget vagy részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását a felperesek nem kérték, felhívás ellenére sem terjesztettek elő ilyen kérelmet. A DH
- tv. a Pp.
- §
(1)bekezdés j) pontjához képest speciális rendelkezés, így amennyiben a DH
- és DH
- tv. hatálya alá tartozó szerződések tekintetében, felhívás ellenére az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására kereset előterjesztésre nem került, akkor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása a DH
- tv.
- §-on alapul. Mindezek alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító rendelkezést a Pp.
- §
(1)bekezdés f) pontja alapítja meg. Az elsőfokú bíróság keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító döntését a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. § alapján alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdés szerint helybenhagyta. Budapest,
- szeptember
- . Németh László sk. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó sk. Dr. Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bíró