A határozat elvi tartalma: A súlyosítási tilalom megsértésére alapított, illetve a kiszabott büntetés mértékét kifogásol felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1420/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt(ek): terhelt Elsőfok: Kaposvári Járásbíróság, 11.B.95/2018/14/II., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.296/2018/8/I., végzés, nyilvános ülés,
- október
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt folyamatban volt büntető ügyben a terhelt felülvizsgálati kérelmét elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 11.B.95/2018/14/II. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.296/2018/8/I. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Járásbíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban,
- június
- napján kihirdetett 11.B.95/2018/14/II. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bd)és
- be)alpont]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyek [2] gyakorlásától eltiltásra ítélte. A Kaposvári Városi Bíróság 1.Bk.143/2011/2. számú összbüntetési ítéletével megállapított szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette, azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálva 28.700 forint kártérítés, az ehhez kapcsolódó 15.000 forint eljárási illeték és 32.785 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a terheltet. A védelmi fellebbezés folytán másodfokon eljárt Kaposvári Törvényszék a 2018. október 25. napján kihirdetett 2.Bf.296/2018/8/I. számú végzésével teljes körű felülbírálat eredményeként helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt jogszabályi hivatkozás nélkül, tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti okból. Álláspontja szerint a megismételt eljárásban a terhére benyújtott fellebbezés hiányában, a büntetőeljárási jog szabályainak megsértésével, a súlyosítási tilalomba ütköző módon szabtak ki vele szemben az alapeljárásban alkalmazottnál hosszabb tartamú szabadságvesztést. Ezt meghaladóan kifogásolta, hogy a büntetés kiszabásakor nem értékelték javára a kiskorú gyermekes állapotát, hogy munkahellyel rendelkezik, valamint a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlást. Ezért a kiszabott szabadságvesztés enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1456/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Rámutatott, hogy nem ütközik a Be. 595. §
(4)bekezdésében írt súlyosítási tilalomba, hogy a megismételt eljárásban a terhelttel szemben hosszabb tartamú szabadságvesztést szabtak ki, mivel - a terhelt hivatkozásával szemben - az alapeljárásban a terhére fellebbezést jelentettek be. Ekként a felülvizsgálati indítvány e tekintetben alaptalan. Az indítvány további részében a törvényben kizárt, mert nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során miként veszik fegyelembe az enyhítő és súlyosító körülményeket (BH 2005.337). Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Kaposvári Járásbíróság 11.B.95/2018/14/II. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.296/2018/8/I. számú végzését hatályában tartsa fenn. A terhelt az ügyészi átiratra tett észrevételében megismételte az indítványában foglaltakat, a kiszabott szabadságvesztést eltúlzottnak tartva a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését kérte. III. [9] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [11] A Be. 648. §
- a)pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése,
- b)pontja szerint pedig eljárási szabálysértés miatt van helye. [12] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a Be. 659. §
(5)bekezdése szerint - a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [13] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [14] A megismételt eljárásban az elsőfokú ítélet az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban régi Be.) hatálya alatt született. A súlyosítási tilalomnak a régi Be. 354. §
(1)bekezdésében megfogalmazott általános szabálya szerint a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A törvényhely
(2)bekezdése értelmében a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [15] Ha tehát a vádló a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, akkor kizárólag a vádlott és/vagy a védő fellebbezése alapján eljáró fellebbviteli bíróság a Be. 354. §
(1)bekezdésében pontosan meghatározott büntetőjogi főkérdésekben a vádlottra hátrányosabb rendelkezést nem hozhat. Ennek megfelelően a vádlott büntetését sem súlyosíthatja. [16] A régi Be. 405. §
(1)bekezdése alapján ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban sem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni. [17] A Kúria álláspontja szerint a súlyosítási tilalom a felülvizsgálati eljárás eredményeként megismételt másodfokú eljárásban is érvényesül, ezért a másodfokú bíróság főszabályként nem szabhat ki súlyosabb büntetést annál, mint abban a másodfokú határozatban, amelyet a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítvány támadott (EBH 2018.B.21.). [18] A hatályos - Be. szerinti - szabályozás ezzel teljes mértékben megegyezik. [19] A Be. 595. §
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A törvényhely
(2)bekezdése szerint a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. A Be. 634. §
(1)bekezdése alapján ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél hátrányosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél hátrányosabb intézkedést alkalmazni. [20] A Kaposvári Járásbíróság alapeljárásban
- szeptember 28-án meghozott 10.B.90/2017/14/I. számú ítélete ellen az annak kihirdetéskor jelen lévő alügyész a tárgyaláson fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, vele szemben súlyosabb büntetés kiszabásáért. [21] Erre figyelemmel a megismételt eljárásban törvényesen került sor a terhelt számára hátrányosabb, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabására. Emiatt a terhelt felülvizsgálati indítványa a súlyosítási tilalom megsértésére hivatkozó eljárási szabálysértés tekintetében alaptalan. [22] A Be.
- §
(1)bekezdés
- ba)és
- bb)alpontjára figyelemmel, törvénysértő minősítés vagy más anyagi jogsértés hiányában a törvényes keretek között kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés önmagában nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. Így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk. 79. §-ának, a Btk. 80. §
(1)bekezdésének előírásait, valamint a BKv 56/
- számú véleményben foglaltakat (BH 225.337). Ekként a büntetéskiszabási tényezők értékelése, illetve a büntetés kiszabása önmagában felülvizsgálatot nem alapoz meg, így az indítvány erre irányuló részében törvényben kizárt. [23] Ezért a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott ügydöntő határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [24] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- április
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnök, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő