Kbf.64/2019/13 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, ezért 250 napi tétel napi tételenként 1000 Ft, összesen 250.000 Ft pénzbüntetésre és várakozási idő meghosszabbítására ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 hónapi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A katonai mellékbüntetés tekintetében a vádlott által a soron következő fizetési fokozatba előre sorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítását 1 évben határozta meg. Kötelezte a vádlottat 9441 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ellenben a vádlottat az ellene 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére az ítélet megváltoztatása érdekében az 1 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól történt felmentés miatt, bűnösség megállapítása érdekében, valamint a vádlottal szemben kiszabott a soron következő fizetési fokozatba előre sorolásra előírt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés mellőzése és lefokozás kiszabása céljából. Vádlott a bűnösség megállapítása miatt felmentésért fellebbezett. A védő elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Bf. 937/2019/4. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján, a I. sz. tényállásban rögzített tényektől részben eltérő tényeket állapítson meg, majd az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg és a vádlott bűnösségét állapítsa meg további 1 rb. a Btk.

1. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználása vétségében. A vádlottat a Btk.
2. §-a alapján katonai büntetésül fokozza le, és a büntetését halmazatban kiszabottnak tekintse. Az indokolásból a vádlott védekezésének helyt adó és a részfelmentésre utaló jogkövetkeztetéseket mellőzze. Egyebekben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú ügyészség a katonai ügyészi fellebbezést kiegészítésekkel tartotta fenn. Beadványában utalt arra, hogy az ügyben az ügyészi és védelmi fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes körű. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a II. számú tényállás megalapozott, az I. számú azonban részben megalapozatlan, mert a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjai alapján hiányos, illetve iratellenes. Indítványa szerint a részbeni megalapozatlanság a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az ügyiratok tartalma és helyes ténybeli következtetés alapján kiküszöbölhető. Ennek alapján a I. számú tényállást az indokolásban foglaltak átemelésével a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásával a vádiratban foglaltaknak megfelelően annyiban indítványozta korrigálni hogy: A nevezett személyek a Robotzsaru rendszerben a vádlott által megjelölt ügyekben szerepelnek, azonban csak P.Cs. volt gyanúsított tanú 1 - T.K. - tanú2 - minden esetben tanúként került kihallgatásra. Ruházat-átvizsgálás során inzulinos fecskendőt, de már a bűnügyi jelzést követő időszakban, csak volt gyanúsítottnál találtak. Ezen kívül a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a I. számú tényállást a vádirati tényállásnak megfelelően annyiban indítványozta helyesbíteni, hogy: A jelzést a K. Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya iktatta és egy példányt a bűnügyi osztályának további intézkedésre megküldött. [4] A II. tényállási ponttal kapcsolatos álláspontja szerint az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Utalt azonban arra, hogy a módosított és kiegészített I. számú tényállás alapján a vádlott a bűnügyi jelzésben hivatalos személyként lényeges tényeket tanú

1. büntetőeljárásokban gyakorolt eljárási pozíciójára, cselekvőségére vonatkozó adatokat hamisan foglalt. A 45/
2. BK. vélemény valamint a BH
4. Számú eseti döntés alapján a bűnügyi jelzés nem tekinthető közokiratnak csak magánokiratnak. Kifejtette azonban, hogy az okirat valótlan tartalmát nem tévedés vagy gondatlanság eredményezte tekintve, hogy a Robotzsaru rendszer egyértelmű adataival volt ellentétes. Súlyosító körülményként indítványozta megállapítani a vádlott terhére azt, hogy bűnüldöző hatóság hivatásos állományú tagjaként követett el több alkalommal közbizalom elleni bűncselekményt. Kifejtette, hogy a pénzbüntetés kiszabása és mértéke törvényes, azonban a szolgálati normák tudatos semmibe vétele miatt a vádlott további rendőri szolgálatban nem tartható meg, és ezért rendfokozat viselésére nem méltó. Erre figyelemmel lefokozás katonai büntetés kiszabását indítványozta. Utalt továbbá arra, hogy a vádlottal szemben alkalmazott joghátrányt halmazati büntetésként kiszabottnak kell tekinteni, továbbá, hogy az elsőfokú ítéletben a várakozási idő meghosszabbítása megjelölés pontatlan. [5] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben a II. tényállási pont tekintetében bejelentett felmentésre irányuló fellebbezését fenntartotta. A I. tényállási pont kapcsán bejelentett ügyészi fellebbezéssel kapcsolatban kifejtette, hogy annak megváltoztatására nem kerülhet sor felülmérlegelési tilalmára figyelemmel. A II. tényállási pontra vonatkozóan kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg védence büntetőjogi felelősségét. A vádlott következetesen vallotta, hogy Sz.A.né elmondása alapján rögzítette a tényállást. Jellemzően ezen személy idős koránál fogva a tanúkihallgatása során fel sem ismerte a vádlottat. Utalt továbbá arra, hogy tanú 2 nyomozás során, illetve a tárgyaláson tett nyilatkozatai ellentmondásosak voltak, ezért mindkét tanú vallomását figyelmen kívül kell hagyni a tényállás megállapítása során. További terhelő bizonyíték hiányában azonban védencét a közokirat-hamisítás büntette miatt emelt vád alól fel kell menteni. Másodlagos indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy mind a bekövetkezett időmúlásra, mind a cselekmény csekélyebb társadalomra veszélyességére figyelemmel indokolt az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetés enyhítése. [6] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az ügyben nyilvános ülést tűzött ki, majd a 74/
5. (III.31.) Korm.rendelet 82.§

(2)bekezdése alapján tanácsülésre tért át. A jogosultak nem kérték ezt követően nyilvános ülés tartását. [7] A katonai ügyész a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján felülbírálta. A fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat teljes körű. [8] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A Szegedi Törvényszék az ügyben előkészítő ülést tartott, majd a vádlott tagadó tartalmú vallomására figyelemmel tárgyalásra tért át. A tanúk egy részét közvetlenül, másik részüket telekommunikációs eszköz útján hallgatta ki. Mind a vádlott mind a tanúk vonatkozásában törvényes figyelmeztetéseket alkalmazott, az egyéb bizonyítékokat is megfelelő formában tette a bizonyítás anyagává. Az érdekeltek az elsőfokú katonai tanács eljárását nem kifogásolták. [9] A katonai ügyésznek a I. tényállási pont kapcsán a felmentést, míg a vádlottnak és védőjének a II. tényállási pont kapcsán a bűnösség megállapítását támadó fellebbezései nem alaposak. [10] Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. [11] A vádlott mindkét terhére rótt cselekmény tekintetében tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Védekezést terjesztett elő. A I. tényállási pontban írt cselekmény kapcsán arra hivatkozott, hogy a Robotzsaru programban az általa a bűnügyi jelzésben rögzített adatokat látta. Amikor vele szemben eljárás indult, akkorra az adatok egy része már selejtezésre került. A II. tényállási ponttal kapcsolatban olyan tartalmú védekezést terjesztett elő, hogy a sérült Sz.A.nét a helyszínre érkezve nyilatkoztatta arra vonatkozóan, hogy hogyan sérült meg, és ezt rögzítette a jelentésben. [12] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben a tényállást a I. tényállási pont tekintetében a rendelkezésre álló nyomozati valamint az általa beszerzett, a Robotzsaru nyilvántartásból kinyert adatok alapján állapította meg. Alapvetően helytállóan rögzítette, hogy a nyilvántartásból kinyert adatokat a vádlott által készített bűnügyi jelzés adataival összehasonlítva milyen különbségek tapasztalhatók, hogy a jelzésben rögzítetteket, mely állítások tekintetében nem támasztották alá a nyilvántartási adatok. [13] A II. tényállási pont tekintetében is helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben az igen alapos bizonyítási eljárás keretében kihallgatott nagyszámú tanú vallomását fogadta el a tényállás alapjául. [14] A katonai tanács ítélete 3. oldal második bekezdésétől a 7. oldal harmadik bekezdéséig értékelte a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem fogadta el a vádlott védekezését a tényállás alapjául. [15] A Be. 591. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy az érdekeltek fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak, és az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozatlannak sem tekinthető. [16] A I. tényállási pont utolsó bekezdésében a Szegedi Törvényszék összefoglalta, mintegy az eredményét közölte a Robotzsaru programból a vádlott által kinyert adatoknak. Ezek részletes felsorolása az ítélet indokolása 5. és 6. oldalain megtörtént. Megtörtént továbbá a 6. oldal utolsó és 7. oldal első és második bekezdéseiben ezek részletes értékelése is, mely adatok és megállapítások a tényállási részben írtaktól nem elválaszthatóak, azokkal együtt értendők. Egyébként az elsőfokú bíróság a I. tényállási pont utolsó bekezdésében a lényegét tekintve ugyanazon megállapításokat tette, mint amellyel a fellebbviteli ügyészség az adott tényállást kiegészíteni indítványozta a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja alapján, csupán az indítványban pontosabban, a jelzéssel érintett két személy vonatkozásában differenciáltabban kerültek leírásra. Ez az eltérés azonban - a fentebb írtakra is figyelemmel - nem alapozza meg a tényállás korrigálásának szükségességét. A másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a tényállásnak a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján történő kiegészítését sem. [17] Az elsőfokú ítélet I. tényállási pont utolsó bekezdés első mondatából azonban mellőzni kell a "mint közokirat" szövegrészt, figyelemmel arra, hogy a bűnügyi jelzésnek az ilyen értelmű megjelölése már nem a tényállásra, hanem a jogi indokolásra tartozik. Ezen túlmenően szükséges a vádlott személyi körülményeinek kiegészítése - a másodfokú bíróság részére megküldött személyügyi parancs alapján - azzal, hogy a vádlott szolgálati viszonya 2020. április 2-i hatállyal a szolgálati viszonyról való lemondással megszűnt. [18] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által a személyi körülmények körében kiegészített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdéseiben írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálata alapjául elfogadta. [19] A katonai ügyésznek a I. tényállási pont kapcsán a vádlott bűnösségének közokirat-hamisítás bűntettében történő megállapítására irányuló fellebbezése, míg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a vádlott bűnösségnek hamis magánokirat felhasználásának vétségében történő megállapítására irányuló indítványa nem alapos. [20] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ... vádlottat ezen tényállási pont tekintetében a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette. [21] Szükséges azonban kitérni arra, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átiratában helytállóan hivatkozott arra, hogy a I. tényállási pontban írt bűnügyi jelzés nem közokirat. A közokirat Pp. 323. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi előírásoknak megfelelően állított ki. A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy

1. a)kiállító a benne foglalt intézkedést megtette, vagy a határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
2. b)a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
3. c)közokiratba foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. [22] A személyhez nem köthető lakossági bejelentés alapján a körzeti megbízott által kizárólag a rendőrkapitányság bűnügyi osztályához címzett, pontosan meg nem jelölt bűncselekménnyel vagy bűnözői életmóddal kapcsolatos figyelemfelhívás kizárólag a rendőrségen belül került felhasználásra, adatok és tények valóságát nem igazolja, éppen azok ellenőrzésének szükségességét veti fel, és valamely azonosítható személy nyilatkozatát nem tartalmazza, valamint intézkedést, és határozatot sem. Helytállóan hivatkozott arra a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, hogy a tényállásban írt bűnügyi jelzés a BH2015. 183. számú eseti döntés, valamint a 45/2007. BK. vélemény alapján magánokirat. [23] Mindez nem jelenti azonban, hogy a vádlott bűnössége megállapítható lenne a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségében. Ezen bűncselekménynek ugyanúgy nincs gondatlan elkövetési alakzata, ahogy a vádiratban a vádlott terhére rótt bűncselekménynek sincs, arra pedig - ahogy az elsőfokú bíróság is hivatkozta ítéletében - nem lehet alappal következtetni, hogy vádlott cselekményét szándékosan követte volna el. [24] A hamis magánokirat felhasználásának vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál. [25] A megállapított tényállás alapján nem lehet arra következtetni, hogy a vádlott cselekményét szándékosan, akár a cselekményének következményeit kívánva, vagy abba belenyugodva valósította volna meg, ahogy arra sem, hogy előre látta magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízott azok elmaradásában. A vádlott körzeti megbízott ismeretlenül maradt személytől élettársi kapcsolatban élő fiatal párról, P.Cs.ról tanú 2ről kapott adatokat. Ezeket együtt rögzítette a jelzésben, ahogy neki beszámoltak erről, és az irat második részében a Robotzsaru rendszerben megismert adatokat is együttesen, ömlesztve, differenciálatlanul rögzítette. Így írt ki az adatbázisból tanú 2-re vonatkozóan olyan adatokat, amelyek csak a P.Cs.ra vonatkoztak, illetve nem foglalkozott azzal, hogy a folyamatban volt eljárások közül melyek végződtek ténylegesen bűnösség megállapításával. A vádlott az adatoknak a Robotzsaru rendszerből való kigyűjtése és a bűnügyi jelzés megírása során a tőle elvárható figyelmet, körültekintést mulasztotta el. Hanyag gondatlanság, negligencia állapítható meg tehát a terhére, ahogy ezt egyébként az elsőfokú ítélet indokolása is tartalmazza. [26] Ezen tényállási pont kapcsán a vádlottat az ellene emelt vád alól tehát 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól kellett felmenteni a Be. 566. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, bűncselekmény hiányában. [27] Nem tévedett a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlott bűnösségét a II. tényállási pont kapcsán- az irányadó tényállás alapján - a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében megállapította. [28] Ezt a bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba. A vádlott a bűncselekmény elkövetése idején a Btk. 459. §

(1)bekezdés 11/k pontja alapján minősült hivatalos személynek. Nem kétséges, hogy a vádlott által a biztonsági intézkedésről készített jelentés közokiratnak minősül. Az megfelel a közokirat Pp. 323. §

(1)bekezdésében írt fogalmának, és a fegyveres szervek által kiállított okiratok jellegéről szóló 45. sz. Büntető Kollégiumi vélemény alapján is annak tekintendő. A jelentés ugyanis nem csupán belső felhasználásra készült, nemcsak az intézkedő rendőrnek az elöljárója felé tett az intézkedéséről szóló beszámolóját tartalmazza, hanem olyan módon rögzíti Sz.A.né megsérülésének körülményeit, mintha arról saját maga kikérdezés útján meggyőződött volna. A vádlott részéről azonban a sérülés bekövetkezése körülményeinek tisztázása nem történt meg, tévesen következtetett annak okára, így a jelentés lényeges körülmény tekintetében valótlan tartalommal jött létre. Ténylegesen a részben valótlan tartalmú jelentés a vádlotti mulasztást próbálta elfedni a sérülés körülményeinek tisztázása tekintetében. Ennek eredményeképpen késve jutott a rendőrhatóság tudomására hogy Sz.Ané közúti baleset eredményeként sérült meg. A vádlott tehát maradéktalanul megvalósította a Btk.343.§

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének törvényi tényállási elemeit. [29] Az enyhítésre irányuló védői fellebbezés részben alapos. [30] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a vádlott esetében figyelembe vehető büntetéskiszabási körülményeket. Az enyhítő körülmények azonban kiegészítésre szorulnak a vádlott személyi körülményeiben beállt azon változással, hogy szolgálati viszonya megszűnt, a jövőben nem is lesz lehetősége hivatalos személy minőségben bűncselekmény elkövetésére. Ezen körülményre is figyelemmel nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor ...vádlott esetében lehetőséget látott a Btk. 82. §

(3)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A pénzbüntetés napi tételeinek száma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, míg az egynapi tétel összege igen méltányosan, a törvényi minimumban került meghatározásra. Összességében a megváltozott személyi körülmények mellett kiszabott pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.

1. §-ában írt büntetési célokat. [31] A vádlott szolgálati viszonya lemondással megszűnt, fizetési fokozatba nincs besorolva, rendfokozattal nem rendelkezik. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság által a vádlottal szemben kiszabott katonai mellékbüntetést mellőzte, és értelemszerűen lefokozás katonai büntetés kiszabására sem látott lehetőséget. [32] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. [33] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
2. §

(1)bekezdésén, valamint 74/

1. Korm. rendelet
2. §
3. bekezdésén alapszik. Budapest,
4. május
5. Dr. Török Zsolt hb. ezredes a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes Dr. Szabó Éva hb. ezredes előadó bíró bíró [34] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Dr. Török Zsolt hb. ezredes a tanács elnöke