A határozat elvi tartalma: A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása és a megtámadott határozatok hatályában tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.441/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: kitartottság bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Hevesi Járásbíróság, 8.B.116/2017/2., ítélet, tárgyalás,
- május 25., jogerő napja:
- május
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kitartottság bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hevesi Járásbíróság 8.B.116/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Hevesi Járásbíróság a
- május
- napján kihirdetett 8.B.116/2017/
- számú ítéletével a terheltet 3 rendbeli kitartottság bűntette (Btk.
- §) miatt mint visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 1.919.591 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú ítélet a kihirdetését követően jogerőre emelkedett. II. [2] [3] [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontját megjelölve. Indokai szerint a bíróság törvénysértően minősítette 3 rendbelinek a terhére megállapított kitartottság bűntettét és szabott ki vele szemben halmazati büntetést, mivel a 3/1999. Büntető jogegységi határozat alapján a kitartottság akkor is természetes egység, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat. A törvénysértő minősítés törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett, ezért kérte a büntetése enyhítését. A Legfőbb Ügyészség BF.515/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a minősítést támadó részében helytállónak, ugyanakkor a törvénysértő büntetés kiszabására hivatkozó részében alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a terhelt helyesen hivatkozott a 3/1999. Büntető jogegységi határozatban foglaltakra, az általa elkövetett cselekmény valóban 1 rendbelinek minősül, ekként a halmazati büntetés kiszabásának nem voltak meg a feltételei. Ugyanakkor a terhelttel szemben a büntetés kiszabására nem a halmazati büntetési tételkeret felemelt részének kimerítésével, hanem a helyes minősítés esetén alkalmazandó büntetési tételkereten belül került sor. Figyelemmel arra, hogy a terhelt a cselekményt visszaesőként követte el, és a kitartók száma a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként figyelembe veendő, ezért a helyes minősítés esetén irányadó büntetési tételkeret középmértékét el nem érő tartamú szabadságvesztés és az ehhez igazodó tartamú közügyektől eltiltás törvénysértő büntetésnek nem tekinthető. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [7] [8] [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [10] A terhelt indítványában a cselekmény minősítését és az ehhez kapcsolódóan kiszabott büntetést kifogásolta. [11] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont első fordulata alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Ekként az esetlegesen hibás minősítés nem önmagában, hanem csak akkor képezi felülvizsgálat alapját, ha a helyes minősítéshez képest a kiszabott büntetés törvénysértő. [12] A kiszabott büntetés feltétlen törvénysértő, ha a helyes minősítéshez tartozó büntetési tétel – mérlegelést nem tűrő – keretein kívül esik. Emellett azonban a felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között került kiszabásra. Ezért, ha a minősítés valóban törvénysértő, akkor mindig vizsgálni kell, hogy a kiszabott büntetés – a helyes minősítéshez képest – törvényes-e. [13] A felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás lényege szerint a terhelt három – általa tudottan – prostitúciós tevékenységet folytató személlyel az ebből származó keresményükből hosszabb időszakon keresztül (az egyéb jövedelmei mellett) kitartatta magát. [14] A bíróság a terhelt cselekményét ezen tényállás alapján a kitartó személyek számához igazodóan 3 rendbeli kitartottság bűntettének minősítette. [15] A Btk. 202. §-a szerint a kitartottság bűntettét az követi el, aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát. [16] A korábbi Btk. (1978. évi IV. törvény) 206. §-a szerinti üzletszerű kéjelgés fogalmát ugyan felváltotta a prostitúcióé [Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont], azonban ez nem járt a kitartottság törvényi tényállásának lényegi változásával. [17] Ekként a bűncselekmény egység, illetve többség kérdésének megítélése is változatlan, azaz a kitartottság akkor is természetes egység és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát, aki prostitúciót (korábban üzletszerű kéjelgést) folytat. [18] A törvényi tényállás megvalósítása már akkor teljes, ha az elkövető akár részben és csak egy ilyen személlyel tartatja ki magát. Ebből a szempontból közömbös, hogy az elkövető hány személlyel tartatja ki magát (rövidebb vagy hosszabb időn át, egészben vagy részben). Ettől függetlenül a cselekmény a természetes egység keretében marad, mivel a kitartók (akik nem feltétlenül sértettek) száma nem eredményezi a törvényi tényállás többszöri megvalósulását. Annyiban azonban jelentősége lehet, hogy a több kitartó külön-külön részben, de együttesen esetleg már „egészben” tartja ki az elkövetőt. Végül a kitartók számát a büntetés kiszabása során is figyelembe lehet venni (3/
- Büntető jogegységi határozat). [19] Következésképpen a terhelt által elkövetett cselekmény helyesen nem 3 rendbeli, hanem 1 rendbeli kitartottság bűntettének minősül, ezért a halmazati büntetés kiszabásának valóban nem voltak meg a törvényi feltételei. [20] A kitartottság bűntette 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A terheltet a bíróság 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Eszerint a büntetés kiszabására nem a halmazati büntetési tételkeret felemelt részének kihasználásával, hanem a helyes minősítés esetén alkalmazandó büntetési tétel keretén belül került sor. [21] A helyes minősítés esetén irányadó büntetési tételkeret középmértékét a kiszabott szabadságvesztés nem érte el, a terhelt visszaeső, a helyes minősítés mellett a kitartók száma pedig valóban a büntetés kiszabása során figyelembe veendő súlyosító körülmény. [22] Következésképpen a helyes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül kiszabott büntetés nem törvénysértő, így a felülvizsgálati indítvány nem alapos, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [23] A fentiekre tekintettel a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ