Gf.40719/2019/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg......... számú változásbejegyzést elrendelő végzésének az ........, az ....... és az ......... rovatra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága olyan új határozat meghozatalára történő felhívását kérte, amelyben a R. V. Kft. tagsági jogviszonya a ... ....... és .......... közötti időszakban minősített többségű befolyással rendelkezőként van feltüntetve. Kérte továbbá, hogy a bíróság hívja fel a cégbíróságot a megismételt változásbejegyzési eljárásban annak tisztázására, hogy a D. Ltd. tagja-e az alperesnek, valamint szerezze be a R. V. Kft. és A. T. Kft. tagként történő bejegyzéséhez a Ctv. 2. számú melléklete II. fejezet 1. a) pontjának ad) alpontjában írt kötelezően csatolandó nyilatkozatot a tagoktól, és a Ptk. 3:167. §

(3)bekezdése alapján a társaság taggyűlésétől. Előadta, hogy az alperes .........-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében egyéb kérelme mellett kérte tagként bejegyezni a cégnyilvántartásba a R. V. Kft.-t .......-i hatállyal, és törölni a D. Ltd. tagot ugyanilyen hatállyal, és tagként bejegyezni a A. T. Kft.-t .........-i hatállyal. Az álláspontja az volt, hogy a változások bejegyzésére nem kerülhetett volna sor az alperes által csatolt valótlan tartalmú tagjegyzék és az arról tett ügyvezetői nyilatkozat alapján, amely szerint az elővásárlási jogra jogosultak nem éltek e jogukkal. Sérelmezte, hogy a bejegyzés nem tüntette fel ..........-tól a R. V. Kft. minősített többségét. A bejegyzés alapjául szolgáló .........-én kelt társasági szerződés a Ctv. 51. §

(1)bekezdésébe ütközik, mert a D. Ltd.-t még tartalmazza, mint a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosát, másrészt a ..... pontban az .... üzletrész tulajdonosaként is a D. Ltd. van feltüntetve ......% mértékben. Hibás volt az ügyvezető bejelentése a változásbejegyzés alapjául szolgáló iratokban, mert felperes nevetagot a tőketartalékba helyezés kapcsán nem kereste meg senki azzal, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Arra hivatkozott, hogy az ...... rovat tekintetében kereshetőségi jogát az alapozza meg, hogy a változásbejegyző végzés hibás tartalma miatt nem nyílik meg számára a Ptk. 3:324. §

(2)bekezdése szerinti igény bejelentésének a lehetősége, mert nem tünteti azt fel, hogy a bejegyzett A. T. Kft. tag a tulajdonszerzéséig minősített többségű tag volt. A D. Ltd. törlése tekintetében azért áll fenn a kereshetőségi joga, mert jelenleg nem tudja megállapítani az ellentmondó iratok alapján, hogy tag-e az Ltd. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a Pp. 176. §

(1)bekezdés g) pontjára tekintettel. Hivatkozott arra is, hogy nem állapítható meg az sem, hogy a felperes a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül nyújtotta-e be a keresetlevelét. Az érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján kereshetőségi joggal nem rendelkezik, a

1. sorszámú változásbejegyző végzés felperesre rendelkezést nem tartalmaz. Védekezése szerint a felperes a keresetében nem jelölte meg a Ctv.
2. §-ában foglaltak ellenére, hogy a cégbíróság mely jogszabályokat sértette meg az eljárása során. A cégbíróság eljárása jogszerű volt, a változásbejegyzés iránti kérelem alapjául szolgáló okiratok jogszerűségét megvizsgálta, a változás bejegyzésének nem volt akadálya, mert az alperes csatolta kérelméhez a jogszabályban előírt kötelező mellékleteket. Az elsőfokú bíróság a .........-én kelt ........... számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélete indokolásában rögzítette, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a ...........-én kelt Cg............ számú végzésével a R. V. Kft. tagot ..........-i hatállyal bejegyezte, a D. L. tagot ........-i hatállyal törölte, és az A. T. Kft. tagot .........-i hatállyal bejegyezte. A végzés közzététele a Cégközlönyben ..........-én történt meg. Idézte a Ctv.
3. §

(1)-

(3)bekezdéseit és megállapította, hogy a végzés közzétételének időpontját követően a Ctv. 65. §

(2)bekezdésében meghatározott perindítási határidőben nyújtotta be a felperes a keresetét. Megállapította továbbá, hogy a felperes nincs jogszabály alapján feljogosítva a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése érdekében a per megindítására, de ennek ellenére a pert azért nem szüntette meg, mert előterjesztett további kereseti kérelmeket is. A kereset érdemi vizsgálata során abból indult ki, hogy a Ctv. 65. §

(1)bekezdése értelmében perindítási jogosultsága csak annak van, akire konkrét rendelkezést tartalmaz a bejegyzés. Megállapította, hogy a felperes által hivatkozott körülmények csak közvetett érintettséget jelentenek, ezért a felperes kereshetőségi jogát nem alapozzák meg. A perben támadott bejegyző végzés részben sem tartalmaz konkrét rendelkezést a felperesre, ezért a felperes keresete alaptalan. Kitért arra is, hogy amennyiben a felperest megillette volna a perindítási jog, a felperes keresetét akkor is el kellett volna utasítani. A Ctv.

1. §-a szerinti bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per olyan speciális, fellebbezést helyettesítő per (ún. kontroll per), ahol csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, ami a cégeljárásban is releváns, vagyis amire az okirati bizonyítást lefolytató cégbíróságnak a rá vonatkozó eljárási szabályok betartása mellett figyelemmel kellett volna lennie. A cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás folytán azt kell vizsgálnia, hogy a kérelmező tartalmilag megfelelő, a Ctv.
2. és
3. számú mellékletében előírt mellékleteket csatolta-e, illetve a kérelem és mellékletei összhangban állnak-e egymással. A cégbíróságnak csak a tagjegyzék iratokhoz történő csatolását kellett vizsgálni, de azt nem, hogy a tagjegyzékben feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak. Vizsgálnia kellett az elővásárlási joggal kapcsolatos felhívás kézbesítését alátámasztó okiratok csatolását, azonban annak hatályosulását érintő jogkérdéseket nem. Az alperes becsatolta a felhívást és a küldemény vétívét. Az alperes által becsatolt iratok alapján a R. V. Kft. ....-án (az A. T. Kft.-vel) kötött adásvételi szerződésre tekintettel .......-án már csak .......% arányú részesedéssel rendelkezett az alperesben, ezért a cégbíróság nem követett el jogszabálysértést, amikor a tag minősített többségű befolyással rendelkezése tekintetében eljárást nem folytatott le. Az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes további kereseti kérelmei csak a Ctv.
4. §-a körében értékelhetőek, azaz a jogszabálysértő cégbejegyzés megállapítását követően a bíróságnak milyen további felhívásokat kell intéznie a cégbíróság felé. Azonban a felperes arra irányuló kérelme, hogy a bíróság kötelezze a cégbíróságot annak tisztázására, hogy a D. Ltd. tagja-e az alperesnek, olyan kérelem, amely nem tartozik a Ctv.
5. §-a alá, és a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére sem irányul, ezért - tekintettel a Ctv.
6. §

(1a)bekezdésére is - jelen perben nem terjeszthető elő. Tekintettel arra, hogy az alperes a Pp. 81. §

(5)bekezdésében foglalt költségjegyzéket a tárgyalás berekesztéséig nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság úgy tekintette, hogy az alperesnek perköltség igénye nem merült fel, ezért arról a Pp. 83. §

(1)bekezdése szerint rendelkeznie nem kellett. Rögzítette, hogy a pervesztes felperes az eljárás során felmerült 36.000 forint elsőfokú eljárási illetéket megfizette. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával keresete teljesítését kérte. Előadta, hogy a kereshetőségi jogát a Ctv.

1. §-ára alapította, de az elsőfokú bíróság nem közölte az eltérő jogszabály értelmezését, amelyre a kereshetőségi joga kizártságát alapította, így nem volt módja arra, hogy a kereshetőségi jogát megalapozó további indokokat és bizonyítékokat az elsőfokú bíróság elé tárja. A Ctv.
2. §

(2)bekezdése lehetővé teszi a Ctv.

1. §-ában szabályozott per megindítását a számára azzal, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az ügyben a cégbíróság arra hivatkozva szüntette meg, hogy a változásbejegyzést a cégbíróság - a felperesi kérelem ellenére, az okiratok megfelelőségének tisztázása nélkül - bejegyezte. Kérte ezért a Pp.
2. §

(4)bekezdés alkalmazásával a bizonyítás kiegészítésének engedélyezését a másodfokú eljárásban az ügyhöz szorosan kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás irataival. Az előadottak alátámasztására csatolta a fellebbezéséhez a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának a ......-én kelt Cgt........... számú eljárást megszüntető végzését. További érvelése szerint az elsőfokú bíróság félreértette a tényállást és a csatolt iratok egyes ügyletekhez történő kapcsolódását sem értette meg. Az elsőbbségi jog körében annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes csatolta a felhívólevelet és a postai küldemény vétívét, így a felhívás hatályosulását érintő kérdéseket a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia. Elkerülte azonban a figyelmét, hogy a felhívólevél az A. Kft. és a R. V. Kft. közötti adásvételhez kapcsolódik, de ehhez sem volt csatolva a társaság elsőbbségi jogának gyakorlásáról döntő taggyűlési határozat, amely a Ctv. mellékletében szereplő, kötelezően csatolandó irat. Felhívta a figyelmet, hogy ugyanilyen levél és vétív a R. V. Kft. és a D. Ltd. közötti apportálás útján történő tulajdonszerzéshez kapcsolódóan nem került csatolásra, annak ellenére, hogy a Ptk. 3:167. §

(2)bekezdéséhez fűzött kommentár szerint apport esetében is a törvényes elővásárlási rend érvényesül. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a R. V. Kft. az A. Kft.-vel megkötött szerződésből kifolyólag ........-án már csak .......%-os részesedéssel bírt. Az alperes jogellenesen tüntette fel tulajdonosként a .......-i állapotra Z. I.-t mint tagot, mert ekkor a tagsági jogokat a ......... forintos részesedés tekintetében előbb a D. Ltd., jogutódjaként pedig a R. V. Kft. gyakorolta. Ez utóbbi részesedése ........ és ......... között meghaladta a .....%-ot. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a felperes utólagos bizonyításra nem jogosult és ennek megfelelően kereshetőségi joggal sem rendelkezik, mert a fellebbezéshez csatolt végzés már ......-ban a felperes rendelkezésére állt, azóta a Ctv. vonatkozó rendelkezései nem változtak, ezért csak a felperesen múlt, hogy kereshetőségi jogát mire alapítja. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 237. §

(3)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontja alapján azért nem volt kötelezettsége a felperes által hiányolt tájékoztatás, mert az eltérő jogértelmezésről való tájékoztatás olyan jogintézmény, amelynek célja, hogy a fél perbe vitt igényét elősegítse, azonban önmagára a perbeli jogképességre vagy annak hiányára nem terjed ki. A hivatalból észlelt tények körébe olyan tények tartoznak, mint a semmisség vagy az igényérvényesítési anyagi jogi határidők, de semmiképpen nem a perbeli jogképesség hiánya. A fél perbeli jogképességének hiánya olyan abszolút eljárásjogi akadály, amely tekintetében semmilyen tájékoztatási kötelezettsége nincs a bíróságnak, annak hiányához a Pp. kizárólag a keresetlevél hiánypótlási felhívás mellőzésével történő visszautasítását [Pp. 176. §

(1)bekezdés e) pontja] és a permegszüntetést [Pp. 240. §

(1)bekezdés b) pontja] fűzi. Így a perbeli jogképesség hiánya nem tartozik a Pp. 237. §

(3)bekezdése szerinti anyagi pervezetés tárgyi hatálya alá. Jelen esetben ezért a Pp. 373. §

(1)bekezdése alkalmazandó, azaz a keresetet megváltoztatni nem lehet. A felperes keresetét az ügy érdemét tekintve is el kellett volna utasítani a Ctv. 65. §

(3)bekezdésében foglalt korlátokra figyelemmel, mert a cégbíróságnak csak azokra a jogi tényekre kell tekintettel lennie, amelyek az eljárása tárgyához kapcsolódóan valamely jognak vagy ténynek a cégnyilvántartásba történő bejegyzésére vagy az abból való törlésére irányuló jogot megalapozzák. A változásbejegyző végzés részbeni hatályon kívül helyezésén túlterjeszkedő kereseti kérelmek elutasítását a Ctv. 71. §

(1)és

(1a)bekezdései alapozzák meg, mert az ilyen kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §

(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörének korlátai között bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezésben írt eljárási és anyagi jogszabálysértések egyike sem valósult meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival egyetértett, ezért a fellebbezés folytán csupán az alábbiakat emeli ki. Az alperes helytállóan hivatkozott a fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy az elsőfokú bíróságot nem terhelte tájékoztatási kötelezettség a Pp. 237. §-a alapján az anyagi pervezetés körében a Ctv. 65. §

(1)bekezdésének értelmezéséről. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a cégnyilvántartás közhitelességének sérelmét jelentő jogszabálysértés kiküszöbölésére irányuló közérdekű jog, illetve valamely magánjogi jogalany jogainak a jogszabályba ütköző cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés általi háborításának megszüntetésére irányuló jog érvényesítése. A Ctv. 65. §-ának

(1)bekezdése az ügyész mellett azt jogosítja fel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per megindítására, akire a bejegyző végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen, továbbá a 78. §

(2)bekezdése feljogosítja a perindításra azt, aki a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő a bejegyzési kérelem elutasítását kérve, majd a két kérelmet együttesen elbírálva a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek ad helyt és elutasítja a törvényességi felügyeleti kérelmet. Annak eldöntése, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartalmú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e a változásbejegyzési kérelemhez, a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás után állapítható meg. Az elsőfokú bíróság az ítéletének tényállását helyesen állapította meg a kereset alapján vizsgált változásbejegyzési eljárás releváns tényeinek rögzítésével. Sem a változásbejegyzési eljárás során keletkezett iratokból, sem a peres felek nyilatkozatából nem következett, hogy a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a felperes törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett volna elő. Mindezek alapján fel sem merülhetett, hogy a Ctv. 65. §

(1)bekezdésében foglaltak bíróság általi eltérő értelmezése akadályozza meg a felperest abban, hogy a perindítási jogát arra hivatkozással jelölje meg. Ezért az elsőfokú bíróságnak a Pp.

1. §-a alapján nem volt kötelezettsége a felperes által hiányolt tájékoztatás, így a másodfokú eljárásban nem illeti meg az a jogosultság a felperest, hogy a Pp.
2. §

(4)bekezdése alapján a bizonyítást kiegészítse a törvényességi felügyeleti eljárás irataival. A fellebbezésben hivatkozott törvényességi felügyeleti eljárás jogerősen lezárult, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága azt a fellebbezéshez csatolt jogerős Cgt......... számú végzésével megszüntette, és tárgya szerint nem a perbeli változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódott. A felperes a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtti jogi helyzet megszüntetése érdekében terjesztette elő, és a változásbejegyzést elrendelő végzéssel egyidejűleg nem született törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, amely a Ctv. 65. §-a szerinti perindítási jognak előfeltétele lenne. Ezért a felperes jogerősen megszüntetett törvényességi felügyeleti eljárásra alapított hivatkozása és az arra vonatkozóan a másodfokú eljárásban benyújtott bizonyítékok értékelése a Pp. 373. §-a szerinti feltételek fennállása esetén sem vezethetett volna a felperesre kedvezőbb döntésre. A Ctv. elsőfokú bíróság által idézett 65. §

(1)bekezdéséből következően az ügyészen kívül más személy csak akkor és annyiban indíthat pert, azaz csak az rendelkezik kereshetőségi joggal, akire a cégbíróság végzése kifejezetten nevesítve rendelkezést tartalmaz. A perindításra jogosultak köre nem tágítható, a közvetett érintettség kereshetőségi jogot nem alapoz meg. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának támadott végzése a felperesre rendelkezést nem tartalmaz, így a pert a felperes a Ctv. 78. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján csak abban az esetben indíthatta volna meg, ha az általa kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik. A felperes a perrel érintett változásbejegyzés iránti eljárást nem érintő törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezője volt, ezért a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján nem illeti meg a jogosultság arra, hogy az alperessel szemben olyan változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérje, amely rá vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A keresetben kért további intézkedéseket a Ctv. 65-67. §-a szerinti perben a bíróság nem hozhat. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a Pp. 386. §

(4)bekezdése értelmében visszautalva annak helyes indokaira - a Pp. 383. §

(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, de a jogi képviselővel eljáró alperes a másodfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj felszámítását a Pp. 83. §

(5)bekezdésében írtak szerint költségjegyzék előterjesztésével nem kérte, ezért a másodfokú bíróságnak arról rendelkeznie sem kellett. Budapest,

1. február
2. . Pusztai Anita s.k. Dr. Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró