A ...-i Törvényszék dr. ... (fél címe 1) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. ... ( ...) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen gyermektartásdíj felemelése iránt indult perében a ----i Járásbíróság
- október
- napján meghozott 1.P. .../2016/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- és az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A peres felek költségeiket maguk viselik. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 15.000.- (Tizenötezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket, míg a felperes által le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy a felperes a másodfokú eljárásban teljes egészében pervesztes lett, pártfogó ügyvédje munkadíját az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a ...-i Járásbíróság 4.P. .../2012/
- és a ...-i Törvényszék 15.Pf. .../2014/
- szám alatti ítéletében meghatározott, a felek kapcsolatából
- január
- napján született ... utónevű gyermek vonatkozásában az alperest terhelő tartásdíj fizetési kötelezettség mértékét
- január
- napjától
- június
- napjáig - a százalékos mérték mellőzésével - havi 26.000- Ft határozott összegre, míg
- július
- napjától kezdődően havi 31.600- Ft határozott összegre emelte fel azzal, hogy azt az alperes minden hónap
- napjáig előre esedékesen köteles megfizetni a felperesnek. Megállapította, hogy az alperesnek
- január
- és
- szeptember
- napja között 349.200Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, melyet az alperes 15 napon belül köteles megfizetni a felperesnek. Ezt meghaladóan a felperes kereseti kérelmét és az alperes perfelfüggesztés iránti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 107.200- Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. Megállapította, hogy a felperesi pártfogó ügyvéd díját a felperes 64%-ban, míg az alperes 36%-ban viseli. Kötelezte továbbá az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 8.300- Ft feljegyzett eljárási illetéket, míg a további illetéket az állam viseli. Kötelezte még az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 9.120- Ft tanúdíjból 3.280- forintot, míg a további összeg az állam terhén marad. Kimondta, hogy az ítélet a folyamatos tartásdíj vonatkozásában előzetesen végrehajtható. Az ítélet indokolása szerint a ...-i Járásbíróság a
- december
- napján kelt P. .../2012/
- számú ítéletével az alperest
- augusztus
- napjától kezdődően a
- január
- napján született ... utónevű gyermeke vonatkozásában a mindenkori havi jövedelme 16,5%-át terhelő, minimum havi 17.000- Ft gyermektartásdíj, valamint 25.000- Ft szüléssel járó költség fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az alperesnek
- augusztus
- és
- november
- napja között 381.100- Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, melynek megfizetésére részletfizetést engedélyezett. A ...-i Törvényszék
- április
- napján kelt 15.Pf. .../2014/
- szám alatti ítélete az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében megváltoztatta és az alperest terhelő tartásdíjfizetési kötelezettséget minimum havi 20.000- Ft-ra, a hátralékos gyermektartásdíj összegét 533.905- Ft-ra emelte fel. A felperes a
- február
- napján előterjesztett keresetében arra hivatkozással, hogy tudomása szerint az alperes külföldön dolgozik nettó 250.000- Ft munkabérért, kérte a tartásdíj összegének felemelését havi 40.000- Ft-ra. A per során keresetét többször módosította, és a
- január 15-én a bírósághoz érkezett beadványában az alperes tekintetében havi 200.000- Ft nettó jövedelmet kért figyelembe venni, és további újabb módosításokat követően
- március 22-én a tartásdíj havi 50.000- Ft-ra történő felemelését kérte ... alperesi munkáltató által
- májusában az alperes részére kifizetett összeg alapulvételével. Az alperes elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a NAV által küldött szja adóbevallásból kiszámított éves jövedelem alapján havi 100.000- Ft alatti jövedeleme van, amely nem indokolja a tartásdíj felemelését. Az új Ptk. szabályai szerint a százalékos mérték mellőzését kérte elismerve, hogy
- július
- napjától ... nevű gyermeke tartására nem köteles, mely miatt a 20%-os mértékből kell kiindulni. A járásbíróság megállapította, hogy a felperes továbbra is a saját tulajdonát képező 53 m2 alapterületű, kétszobás ..., ... szám alatti ingatlanban él ... és ... utónevű gyermekeivel, valamint felnőtt nagylányával, az ő 2 éves gyermekével. A felperes ...-val 9 évig, azt követően ...-vel szintén évekig GYES-en volt. A felperes havi 29.600Ft családi pótlékban és
- márciusig 26.550- Ft ápolási díjban részesült az édesanyja ápolása miatt, aki nem velük élt egy háztartásban.
- június
- óta a felperes folyamatosan nyilvántartott álláskereső.
- március
- napjától havi 22.800- Ft aktív korúak ellátásában részesül. A felperes ... után havi 20.000- Ft tartásdíjban részesül. A felperesi család 7.100- Ft/hó közös költséget, 5.000Ft/hó áramdíjat, 20.000- Ft/2 hó vízköltséget, és 14.000- Ft/hó gázdíjat, az internetért havi 7.000Ft-ot fizet. Ezen felül babakötvényt, lakásbiztosítást és egyéb biztosítási díjat is fizetnek. ... nem kezdte meg az általános iskolai tanulmányait, nagycsoportos óvodás maradt további egy évig. Tartós betegsége nincs, érzékeny a megfázásra, felsőlégúti megbetegedésekre. Intenzíven fejlődik, ruháit, cipőit hamar kinövi. Az ehhez kapcsolódó költségek az ilyen korú gyerekekhez képest átlagosnak tekinthetők. Az alperes továbbra is a részbeni tulajdonát képező két lakrészes ..., ... szám alatti ingatlan egyik lakrészében lakik édesanyjával, a másik lakrészben pedig a testvére családjával.
- évben az alperes ... és ... utónevű gyermekeire nézve havi 13.000- Ft tartásdíjat fizetett.
- január
- napjával ... befejezte középfokú iskoláit ez által tartásdíj jogosultsága megszűnt.
- július 1-től az alperes ... havi 17.000- Ft, 2016-ban pedig havi 20.000- Ft tartásdíjat fizetett. Korábbi hitelét havi 30.000- Ft-tal fizeti. A
- évi NAV személyi jövedelemadó bevallása szerint az alperes összjövedelme 1.584.957- Ft, az alkalmi munkával együtt 1.884.957- Ft, így havi átlag jövedelme 157.079- Ft volt. Míg a
- évben 698.231-,
- évben 968.830- Ft összjövedelemre tett szert. A járásbíróság a felperes igényérvényesítésének kezdő időpontját illetően - az alperes kifogására is figyelemmel - úgy foglalt állást, hogy mivel a felperes csak a
- június 30-ai tárgyaláson jelentette be 6 hónapra visszamenőleges keresetét, a Ptk.4:208.§
(3)bekezdése szerint csak
- január 1-től kérelmezheti keresete elbírálását. Ebből következően a
- január
- és
- január
- közötti időszak elemezhető. A bírói gyakorlatba beépült, korábban hatályban volt 4/1987.(VI.14.) IM. rendelet (Csjtr. II.) 10.§
(4)bekezdése értelmében pedig a tartásdíj alapjául a keresetlevél beadását megelőző egy évet, az ez alatt szerzett összes juttatást kell vizsgálni. Ennek az évnek az értékelése csupán látszólag történt meg az által, hogy a korábbi ítélet elleni fellebbezést a másodfokú bíróság
- áprilisában elbírálta. A járásbíróság a beszerzett jövedelemadatok vizsgálata, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kifejtette, hogy a bíróság a korábban meghatározott tartásdíjat akkor módosíthatja, ha az utóbb bekövetkezett lényeges változás tartósan fennáll, és összefüggésben áll vagy a kötelezett teljesítőképességével, vagy a jogosult szükségleteivel. Lényeges változásként értekelte azt, hogy az alperes korábbi 20.000- Ft minimumösszeg alapján kalkulált átlag havi 120.000- Ft jövedelme több hónapon keresztül 158.000- Ft-ra emelkedett, ezért igazoltnak látva a körülményváltozást,
- január
- napjától a 16,5%-os mértéknek megfelelő havi 26.000- Ft-ra, míg
- július
- napjától a 20%-os mértéknek megfelelő havi 31.600- Ft-ra módosította a tartásdíj összegét a százalékos mérték törlése mellett. Az e szerint megállapított alperesi jövedelemhez képest a havi 50.000- Ft tartásdíj eltúlzottnak minősül, és a 8 éves gyermek szükségleteivel sem áll arányban. Értékelte, hogy a felperes munkaképesség csökkenését nem támasztotta alá, márpedig eladóként elhelyezkedve ő is havi 160.000- Ft munkabérre tehetne szert. A gyermek, illetve a felek jelenlegi életviteléhez képest a szülők részéről a gyermekre fordítandó 50.000-50.000- Ft tehát aránytalan, míg a havi 30.00030.000- Ft elegendő kell legyen egy ilyen korú gyermek ellátására, szükségleteire. Az ítélet ellen a felperes és az alperes is fellebbezett. A felperes kérte az ítélet megváltoztatását és a keresetének teljes egészében történő helyt adást. Kérte az alperest terhelő tartásdíj összegét
- szeptember
- napjától kezdődően havi 50.000.forintra felemelni és kérte annak megállapítását, hogy az alperesnek
- szeptember
- és
- szeptember
- napja között 1.110.000.- forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett. Kérelmezte továbbá, hogy a törvényszék rendelkezzen úgy, hogy a tartásdíj évente, a következő év január
- napjától a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével módosul. Kérte még a felperest mentesíteni az alperesi ügyvédi díj megfizetése alól és kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. Utalt arra, hogy az elsőfokú eljárás során több alkalommal hangsúlyozta, hogy az alperes nem keresi a munkalehetőséget, vagy ha igen, akkor arra törekszik, hogy minél rövidebb ideig legyen foglalkoztatva, illetve minél alacsonyabb jövedelme legyen igazolható. Hangsúlyozta, hogy az alperes a munkaügyi központtal nem működött együtt, ezért kizárták az álláskeresők nyilvántartásából. Álláspontja szerint az alperes igyekszik eltitkolni a valóságos jövedelmi helyzetét, illetve szándékosan csökkenteni a igazolható jövedelmét. Az alperes életvitele magasabb jövedelemszintre utal az igazoltnál, figyelemmel a kiadásaira. Számításai szerint az alperes nyilatkozata alapján, illetve az adóbevallásában szereplő jövedelme alapján a felperes által kért 50.000.- forintos havi tartásdíj nem eltúlzott. Az alperes fellebbezésében szintén az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset teljes egészében történő elutasítását, továbbá az alperes javára fizetendő perköltség összegének felemelését kérte. Kérte még az elsőfokú bíróság ítéletének előzetes végrehajthatósága felfüggesztését is a peres felek, valamint a perben érintett kiskorú gyermek között apaság vélelmének megdöntése iránti perre tekintettel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nagyrészt helyesen állapította meg, azonban a beszerzett bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az általa fizetendő tartásdíj felemelése indokolt. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a jövedelme a gyermektartásdíj korábbi megállapítása óta megnövekedett. Nem adott számot továbbá arról, hogy az általa is helyesen felhívott jogszabályi hivatkozás és annak bírói gyakorlata ellenére miért nem csökkentette az alperes külszolgálatáért kapott jövedelmét az igazolható módon feltüntetett költségekkel, illetve miért vette figyelembe a költségek fedezetére szolgáló napi díjat. Véleménye szerint a per eldöntése szempontjában annak van jelentősége, hogy a jövedelembe a külszolgálatért kapott költségtérítés (napi díj) beszámítható-e. A törvényszék a fellebbezési eljárás során - az alperes kérelmére - a per tárgyalását a ...-i Járásbíróságon P. .../
- számon indult, valamint P. .../
- számon újraindult per jogerős befejezéséig felfüggesztette, mivel megítélése szerint az alperes által apaság vélelmének megdöntése iránt indított per elbírálása előkérdése volt a jelen per eldöntésének. Ezen per jogerős befejezését követően a 21.Pf. .../
- számon újraindult másodfokú eljárás során a törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezések nem alaposak. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás alapján megállapított tényeket és a beszerzett bizonyítékokat helytállóan értékelte és mérlegelte, a jogvitára irányadó jogszabályok megfelelő alkamazásával megalapozott érdemi döntést hozott, ezért a törvényszék a járásbíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. tv. (rPp.) 253.§
(2)bekezdése alapján, annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A fellebbezésekben felhozottakra tekintettel a törvényszék a következőket kívánja kiemelni. A tartásdíj összege felemelésének kezdő időpontját illetően rámutat a törvényszék, hogy a felperes a korábban gyermektartásdíj megállapítása tárgyában hozott másodfokú ítélet meghozatala után rövid időn - egy éven - belül nyújtotta be keresetét a gyermektartásdíj felemelése iránt, amely alapján hat hónapra visszamenőleg kérte annak felemelését. Ezen kereset előterjesztésére a felperesnek keresetmódosítás folytán lehetősége volt, viszont az alperes jövedelmi adatainak változása alapján csupán
- január
- napjától volt indokolt a gyermektartásdíj összegének felemelése. Annak mértékét az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az alperes jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett több hónapi növekedés alapján, és részletesen kitért arra, hogy ez havi 158.000.forint nettó jövedelemnek felel meg, mely alapján számította ki a 16,5%-os illetve
- június
- napjától kezdődően a 20%-os mértéket a gyermektartásdíj tekintetében. Az alperesi jövedelem kimutatás nem tartalmazott napi díjat, így annak figyelembe vételére sem került sor az alperes fellebbezésben tett előadásával ellentétben. Az alperes átlagjövedelme a napidíj nélkül 158.079.- forint és a járásbíróság ezt az összeget vette számítása alapjául. Az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összege továbbá a törvényszék álláspontja szerint a gyermek szükségleteivel arányban áll, annak megfelel. Megjegyzi még a törvényszék, hogy a peres eljárás során nyilvánvaló, hogy történhettek változások a felek jövedelmi viszonyaiban, a gyermek szükségleteiben, de ezek a per szempontjából nem értékelhetők, hiszen a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét bírálta felül és az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző időszakot kellett értékelnie. Amennyiben az időközbeni változások indokolnak újabb eltérést az így megállapított gyermektartásdíjtól bármilyen arányban, akár annak növelése, akár annak csökkentése irányában, a jogosult az ezzel kapcsolatos igényét külön perben érvényesítheti. A felperes fellebbezésében kérte, hogy a törvényszék rendelkezzen akként, hogy a tartásdíj évente a következő év január
- napjától a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével külön intézkedés nélkül is módosul. A törvényszék ezt a változtatást nem tartotta szükségesnek, mivel az új Ptk. vonatkozó rendelkezése erre csupán lehetőséget biztosít, annak alkalmazása nem kötelező. A tartásdíj fizetésének esedékessége időpontját sem tartotta szükségesnek a törvényszék megváltoztatni a felperes tárgyaláson előterjesztett kérelme alapján tekintettel arra, hogy az így megállapított időpont a bírói gyakorlatnak és a fizetési szokásoknak is megfelel. Amennyiben pedig az alperes a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a felperes végrehajtást kérhet és a végrehajtási eljárásban van lehetősége a kamatok érvényesítésére is. A peres felek fellebbezései nem vezettek eredményre, ezért a törvényszék a rPp. 78.§
(1)bekezdése alapján a pervesztesség-pernyertesség arányát tekintve akként határozott, hogy a felek fellebbezési költségeiket maguk viselik. Az alperes eredménytelen fellebbezése folytán köteles az államnak megfizetni 15.000.- forint feljegyzett fellebbezési illetéket, míg a felperes által le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13-14.§-a alapján. A törvényszék a rPp. 87.§
(2)bekezdése alapján megállapította - figyelembe véve azt, hogy a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre -, hogy a felperes pártfogó ügyvédje munkadíját az állam viseli. ..., 2019. március 26. Dr. ... sk. a tanács elnöke Dr. ... sk. előadó bíró Dr. ... sk. bíró