Mfv.10205/2019/6 – Kúria

(2)bekezdésében foglaltak jelentik, amely összegszerűségi limitet jelent, de nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az alperes felelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszonyig tart, a korlátot csupán a 12 havi távolléti díj jelenti. 2012. I. Tv. 82. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.205/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Gál Attila előadó bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Mészáros Ügyvédi Iroda . Czimre Zsuzsanna ügyvéd Az alperes: alperes címe Az alperes képviselője: . Lieszkovszky Éva ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.746/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.3/2018/
3. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.746/2018/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint és 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint áfa felülvizsgálati költséget. Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 360.000 (háromszázhatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
5. augusztus 22-től állt az alperes jogelődje alkalmazásában.
6. szeptember 1-jétől - a jogutódlást követően csoportvezetői munkakört látott el, majd
7. április 16-án villamos-műszerészi munkakörbe került. Havi bruttó alapbére 300.000 forint volt. A felperes villanyszerelő, targoncavezető, villamosberendezés kezelő, gépszerelő és karbantartó, elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszer szerelő és karbantartó, valamint tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkezik. Az alperes
8. október 9-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolás szerint a felperes ismeretlen célból többször megjelent, és jelentős időt töltött el a munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaság telephelyén. Tudomására jutott a munkáltatónak, hogy
9. szeptember 24-én, 25-én telefonon, valamint szeptember 28-án személyesen a munkáltatóra, valamint annak ügyvezetőjére vonatkozó üzleti titoknak minősülő tényt, adatot és információt adott át ismeretlen személynek, és felajánlotta üzleti titoknak minősülő bizalmas információ átadását. Ezzel a magatartással megsértette a munka törvénykönyvéről szóló
10. évi I. törvény (Mt.)
11. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Az alperes a felmondás indokolásában rögzítettek miatt feljelentést tett üzleti titok megsértése bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az alperes több üzletfelét, többek között a ... számú V..... Kft-t is értesítette arról, hogy a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette, és üzleti titok megsértésének gyanúja miatt büntető feljelentést tett ellene. A B....i R.....-f...... .. ....i R..... V..... Osztálya

1. november 15-én kelt .... Bü. számú határozatával a nyomozást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A felperes
2. október 27-től november 15-ig álláskeresési ellátásban részesült, majd november 16-ától munkaviszonyt létesített a .... G...- és V... Sz... Kft-nél. A munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal
3. február 8-án megszüntette a munkaviszonyát.
4. május 23-tól álláskeresési ellátásban részesült, majd
5. július 1-től tagja lett a S... Sz... Sz...nek, mely jogviszonyban a
6. és 2017 évben 65.000, 2018 januárjától havi 68.500 forintot kapott. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] [7] [8] [9] A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel 3.600.000 forint elmaradt jövedelmen alapuló kártérítés, valamint hat havi távolléti díjnak megfelelő, 1.800.000 forint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, valamint kért kamatot és perköltséget is. Keresete indokául előadta, hogy a felmondás semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, a megjelölt tény nem lehet alapja és elégséges indoka egy jogszerű felmondásnak. Nem tanúsított olyan magatartást, amellyel megszegte volna a munka törvénykönyve előírásait, valamint a munkaszerződésben foglaltakat. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Állítása szerint a felperes üzleti titkot és bizalmas információt adott át, ezért a munkáltatói intézkedés jogszerű. Indítványozta a bírósági eljárás felfüggesztését arra figyelemmel, hogy az üzleti titok megsértése bűntettének megalapozott gyanúja miatt a felperes ellen nyomozás van folyamatban. A bíróság a per tárgyalását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd annak befejezését követően
7. január 4-én az eljárás folytatását rendelte el. Az alperes szerint a felperes képzettsége, végzettsége, helyismerete és tudása alapján könnyen el tudott volna helyezkedni, a végzettsége szerinti munkakörök hiányszakmának számítanak, és ezekkel jóval magasabb jövedelemhez is juthatott volna. Nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének, mivel csak kisebb munkáltatókat keresett meg. Az első- és másodfokú ítélet [10] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.3/2018/
8. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként fizessen meg a felperesnek 3.600.000 forintot elmaradt jövedelem, valamint 1.800.000 forintot végkielégítés címén, és ezen összegek után az esedékességtől számított törvényes kamatát, rendelkezett továbbá a perköltség, valamint az illeték viseléséről. [11] Az indokolásban rögzítette, hogy a meghallgatott tanúk vallomása, az ügyvezető nyilatkozata, valamint a nyomozati eljárás iratanyaga sem támasztja alá, hogy a felperes a munkáltatóra, valamint az ügyvezetőre vonatkozó üzleti titoknak minősülő tényt, adatot és információt adott volna át ismeretlen személyeknek, vagy felajánlotta volna bizalmas információ átadását. [12] Az ügyvezető, valamint a M... I... tanú nyilatkozata szerint is csak megérzéseik, feltételezéseik voltak, amelyeket konkrét adatokkal, bizonyítékokkal nem tudtak alátámasztani. Nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az alperes kifejezetten megtiltotta volna, hogy a felperes a ... számú V... Kft. telephelyére bemenjen. [13] A bíróság szerint az azonnali hatályú felmondás indokai nem valósak, ezért az jogellenes. [14] A kereset összegszerűségénél havi 300.000 forint összegű távolléti díjjal számolt
9. október 12-től
10. szeptember 30-ig terjedő időszakra, levonva a megtérült jövedelmet. A bíróság mérlegelte, hogy a felperes sokféle képesítéssel rendelkezik, amelyek olyan munkakör betöltésére teszik alkalmassá, amely hiányszakmának számít. A szövetkezeti tagsági jogviszonyban elért 65.000 forint, illetve 68.500 forintos jövedelemmel szemben legalább a garantált bért megkereshette volna intenzívebb álláskeresés esetén. Ennek figyelembevételével az elmaradt jövedelem 3.948.503 forint, amely még így is meghaladta a 3.600.000 forintot, azaz a 12 havi távolléti díjban megállapított maximális összeget. [15] A felperes új munkaviszonyát a .... Kft. szüntette meg próbaidő alatt, melyet a munkáltatónál megvalósított létszámleépítés keretében hajtott végre. A cég felszámolási eljárás alá került, ezért a felperes
11. november 16-án létesített munkaviszonyának a megszüntetése nem róható a felperes terhére, ezért a bíróság az elmaradt jövedelmet az ítélethozatal időpontjáig vizsgálta. [16] Elutasította az alperes bizonyítási indítványát a nagyobb cégek, a Sz... M... és a J... H... megkeresésére, mivel önmagában az álláshirdetésekből nem következik, hogy a felperest - életkorára tekintettel - alkalmazták volna a meghirdetett munkakörökben, és a garantált bérminimumot meghaladó munkabérben részesült volna. [17] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.746/2018/
12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a fellebbezési illeték, illetve a perköltség viseléséről. [18] Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, és az abból levont következtetésekkel azzal a korrekcióval ért egyet, hogy az összegszerűségében az elsőfokú ítélet óta eltelt időszakra - a keresetfelemelésre tekintettel helyes a döntés, hiszen a 3.600.000 forintból az ítélet meghozatalakor levonásba kellett volna helyezni 18,5%-ot. [19] A munkáltatói intézkedésben két kötelezettségszegés szerepelt. Az egyik, hogy a felperes ismeretlen célból többször megjelent, és jelentős időt töltött a munkáltató versenytársának minősülő gazdasági társaságoknál. Az intézkedésben és a perben sem jelenik meg, hogy milyen, alperes által elvárt magatartást sértett meg ezzel a felperes. Az alperes arra következtetett, hogy őt sértő cselekményt végez. Elképzelésre, érzésre nem lehet megalapozottan kötelezettségszegést megállapítani. [20] A másik kötelezettségszegés, hogy szeptember 24.,
13. és 28-án a felperes üzleti titoknak minősülő adatot és információt adott át, valamint felajánlotta, hogy üzleti titoknak minősülő bizalmas információt fog átadni. A perben nem derült ki, hogy mi az az adat, amit a magánnyomozónak a felperes átadott, és a tárgyalásokból miként következtethető, hogy ez a gazdasági társaság érdekei ellenében történt. [21] A magánnyomozó úgy nyilatkozott, hogy a felperes állítása szerint rendelkezik olyan információval, amivel az alperes a ... területéről kitehető. Semmilyen konkrét adat nem merült fel, ez csak egy következtetés volt, ebből nem állapítható meg, hogy mi volt az az adat és információ, ami üzleti titoknak minősíthető. A konkrétumok megjelölése, és bizonyítás hiányában a kereseti kérelem megalapozott. [22] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a garantált bérminimumból kiindulva számolt, azonban nem vonta le a 18,5% járulékot. A keresetfelemelésből következően a felperest 4.171.880 forint elmaradt bér illette volna meg az ítélet meghozataláig, ami jóval felette van a 12 havi elmaradt illetménynek, ezért helyes az elsőfokú bíróság döntése az összegszerűségében is. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte perköltség fizetésére kötelezés mellett. Másodlagosan az alperest terhelő marasztalás összegét a végkielégítési összeg változatlan hagyása mellett az elmaradt jövedelem tekintetében 221.071 forintra kérte leszállítani. Harmadlagosan a Miskolci Törvényszék ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára kérte utasítani. [24] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete sérti a polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. törvény (Pp.)
15. §

(1)bekezdését, az Mt. 82. §

(1)bekezdését, 166. §

(1)bekezdését és a 167. §

(2)bekezdését, valamint a Pp. 3. §

(4)bekezdését. [25] A bíróság nem vette figyelembe az ügy előzményeit, a felek közötti megállapodást, amely üzleti titok megőrzésére és bizalmas információkra vonatkozott, továbbá azt sem, hogy milyen körülmények között került sor M... I... magánnyomozó megbízására 2015 szeptemberében. [26] Tény, hogy a felperes ismeretlen célból többször megjelent, és jelentős időt töltött a versenytársnak minősülő ... A... Kft. és a 3... számú V... Kft. telephelyén, ráadásul keresőképtelensége idején. [27] Készen állt arra, hogy M... I... magánnyomozónak üzleti titoknak minősülő információt adjon át, valamint, hogy egy másik céghez „átcsábítsa" a kollégáit. A magánnyomozónak előadta, hogy olyan információkkal és dokumentumokkal rendelkezik, amely alapján „a F...et ki lehet tenni a ... telephelyről", ezzel megvalósította az azonnali hatályú felmondásban írtakat. [28] Az elmaradt munkabéren alapuló kártérítésnél a bíróság megsértette a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltakat azzal, hogy nem vette figyelembe a felperes azon előadását, hogy a .... Kft-nél

1. február hónapban valakit el akartak küldeni, de ő azt mondta, hogy „inkább én szüntettem meg a munkaviszonyomat, szinte közös megegyezéssel", vagyis a munkáltató részéről a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetésre a felperes ajánlkozása folytán került sor. [29] Az elmaradt jövedelmet csak a munkaviszony jogellenes megszüntetését követő első munkaviszony megszüntetés időpontjáig kellett volna figyelembe venni, mivel a felperes munkaviszonyát
2. február 8-án a .... Kft. felmondta, ezért a felperes újabb munkaviszonya megszüntetése miatt nem állapítható meg az Mt.
3. §

(1)bekezdése szerinti okozati összefüggés, tehát az alperes további kárfelelőssége megszűnt. [30] Bizonyított aktív álláskeresés hiányában a felperes nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Az Mt. 167. §

(2)bekezdése értelmében nem kell megtéríteni a kár azon részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Az alperes bizonyítási indítványban kérte a felperes végzettségének megfelelő munkakörökben megkeresni az indítványozott gazdasági társaságokat, a B...-A...-Z... M... K... F... F...át, azonban a bíróság ezt a bizonyítási indítványt mellőzte. [31] Téves az ítéletben a garantált bér figyelembevétele az elmaradt jövedelem meghatározásánál, ugyanis a bíróságnak a döntés meghozatalakor rendelkezésre állt adat arra, hogy a felperes villanyszerelő végzettséggel milyen bért kereshetne meg. A felperes csatolta be a .... Kft-vel kötött munkaszerződését, amely szerint havi bruttó 300.000 forint alapbérben részesült. Az elmaradt jövedelemnél a bíróságnak ezt kellett volna figyelembe venni. [32] Az alperes valóban jelezte néhány cégnek, hogy a felperes munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette, és ellene büntetőfeljelentést tett üzleti titok megsértése miatt, azonban a felperes nem bizonyította, hogy a tájékoztatólevelek miatt maradtak az álláskeresései sikertelenek. [33] A bíróság megsértette a Pp. 3. §

(4)bekezdésében foglaltakat, amikor a felperes adott helyzetben elvárhatóan megkereshető jövedelmére vonatkozó bizonyítási indítványait mellőzte. [34] A felperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását, a jogerős döntés hatályában fenntartását kérte, az alperes perköltségre való kötelezése mellett. Álláspontja szerint a bíróságok helytállóan értékelték a bizonyítékokat, mérlegelésük nem volt okszerűtlen és iratellenes. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [36] A Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. [37] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3-6. pont). [38] A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban az alperes megsértett anyagi jogszabályhelyet (Mt. 78. §

(1);

1. §) nem jelölt meg, csupán a Pp.
2. §

(1)bekezdésére hivatkozott. Ezért az azonnali hatályú felmondással érdemben a Kúria nem foglalkozhatott. [39] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felvett bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [40] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a Pp. 206. §

(1)bekezdésére való hivatkozás kizárólag abban az esetben eredményezheti a felülvizsgálati kérelem alaposságát, amennyiben a jogerős ítéletben megállapítható tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség (BH2012.173., Mfv.I.10.546/2018/5.). [41] A perben eljárt másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során nyilvánvalóan és alapvetően téves következtetésre nem jutott, ezért a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban nem adott módot. A törvényszék a bizonyítékokat helytállóan értékelte, a lefolytatott bizonyítás eredményeként helyesen állapította meg a tényállási elemek egyenként és együttes vizsgálata alapján, hogy azonnali hatályú felmondás jogellenes. [42] Az Mt. 82. §

(1)bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az Mt. 167. §

(2)bekezdése értelmében nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. [43] A 6/

1. (XI.28.) KMK vélemény rendelkező részének ...) pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót mint károkozót terheli (Pp.
2. §

(1)bekezdés). Ehhez a ponthoz fűzött indokolás értelmében „a munkáltatónak azonban nem elegendő a munkavállalói kötelezettségre vonatkozó puszta hivatkozása, hanem meg kell jelölnie azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a hivatkozását alátámasztják, állítását bizonyítják arra vonatkozóan, hogy a perbeli időszakban a munkavállaló reálisan milyen jövedelmet érhetett volna el. A kárenyhítési kötelezettség terjedelmét a bíróság mérlegeli. A munkáltató bizonyítási indítványa alapján a bíróság nyilatkoztathatja a munkavállalót, hogy miként járt el a kárenyhítés érdekében". [44] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a munkavállaló a kárenyhítési kötelezettségét akkor teljesíti, ha minden tőle elvárhatót megtett a kár csökkentése érdekében. Nem szegi meg kárenyhítési kötelezettségét, ha bizonyítottan aktívan állást keres, hirdetésekre válaszol, állásinterjún vesz részt. A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor az adott munkavállaló körülményeit is figyelembe kell venni, így életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. (Mfv.I.10.036/2019/7.) [45] Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a .... Kft-nél a munkaviszony megszüntetése a felperesnek felróható. [46] A felperes

1. május 22-én a következőképpen nyilatkozott: „Az megfelel a valóságnak, hogy munkaviszonyt létesítettem ennél a .... Kft-nél, de a próbaidő alatt szüntettük meg a munkaviszonyt. Már a cég leágazóban volt és mást, valakit el akartak küldeni, és ahelyett inkább én szüntettem meg a munkaviszonyomat, szinte közös megegyezéssel. Azóta fel is számolták a céget." [47] „Felperes: A munkáltatóm szüntette meg a munkaviszonyomat a próbaidő alatt, az előbb elmondott okokra való tekintettel. Csatolom majd az erre vonatkozó megszüntető iratot is." (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.3/2018/... jegyzőkönyv ..., ... oldal). [48] A felperes csatolta a .... Kft. munkáltatói intézkedését, mellyel próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszünteti a felperes munkaviszonyát
2. február 8-án (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.3/2018/...). [49] Megállapítható, hogy a felperes munkaviszonyát a későbbi munkáltató a .... Kft. szüntette meg próbaidő alatt azonnali hatállyal, majd a munkáltató felszámolás alá került. Az a körülmény, hogy a felperes az intézkedésbe belenyugodott, azt tudomásul vette, nem értékelhető a terhére. Ezt követően próbált munkát keresni, majd
3. június 1-jén tagfelvételi kérelmet nyújtott be a S... Sz... Sz...be (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.3/2018/...). [50] A kárenyhítési kötelezettségnél az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes a képzettségével lényegesen magasabb jövedelmet is el tudott volna érni. Nem volt vitatott, hogy az alperes a vele kapcsolatban álló cégek közül többet is értesített arról, hogy a felperessel szemben üzleti titok megsértése miatt büntető feljelentést tett, valamint a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Helytállóan fejtette ki a Törvényszék, hogy az alperes néhány céggel közölte a felperes „nem kívánatos magatartását", a tájékoztatása miatt a felperessel szemben a bizalmatlanság tovább terjedhetett a megkeresett cégektől. Ezt a körülményt is mérlegelni kellett az elvárhatóság vizsgálatánál. [51] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a kárenyhítés „nem korlátlan", az alperes pedig nem tudta bizonyítani, hogy a felperes az elhelyezkedését nem segítette elő, vagy azt esetlegesen szándékosan hátráltatta volna. (Mfv.I.10.036/2019/7.) A felperes regisztrált álláskeresőként elhelyezkedett egy másik munkáltatónál, a munkaviszonya megszüntetését követően több céget is megkeresett az elhelyezkedés reményében, majd ezt követően létesített szövetkezeti tagsági viszonyt. [52] A felperes a fentiek alapján tehát nem sértette meg kárenyhítési kötelezettségét. [53] Az Mt.
4. §

(2)bekezdése szerint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. [54] A kártérítés mértékének a korlátját az Mt. 82. §

(2)bekezdésében foglaltak jelentik, amely összegszerűségi limit, nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy az alperes felelőssége a következő munkáltatóval történő munkaviszony megszüntetéséig tart, a korlátot csupán a 12 havi távolléti díj összege képezi (6/

1. (XI.
2. KMK vélemény ...,... pont). A bíróságok az ítéletben ezt figyelembe vették, és az összegszerűséget ennek megfelelően határozták meg. Helytállóan mérlegelték azt is, hogy a szövetkezeti tagként 65.000 forintot, illetve 68.500 forintot kapott, melynél magasabb jövedelemre tudott volna szert tenni, és ez elérte volna a mindenkori bérminimumot. [55] Helyesen értékelték az elmaradt jövedelem körében is, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetése a .... Kft-nél nem róható a terhére, ezért az alperes kárfelelőssége az ítélethozatalig áll fenn. [56] Nem sérült a Pp.
3. §

(4)bekezdése az alperes bizonyítási indítványának mellőzésével, mert az indítványozott cégek és a kormányhivatal foglalkoztatási osztálya csupán azt tudta volna igazolni, hogy milyen jövedelem mellett keresnek munkavállalókat. Ez még azonban nem bizonyítja azt, hogy ezeknél a munkáltatóknál a felperes felvételre került volna, továbbá azt sem, hogy egy esetleges felvétel elmaradása a felperes magatartására vezethető vissza. [57] A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [58] Az Mt. 82. §

(2)bekezdésben foglalt 12 havi távolléti díj összegszerűen limitálja az elmaradt jövedelemként megítélhető kártérítés összegét. Nem tartalmaz olyan időbeli kikötést, hogy a munkáltató kárfelelőssége a következő mukáltatóval történő munkaviszony megszűnéséig tart. Ez ha a munkavállalónak felróható okból történik, az őt terhelő kárenyhítési kötelezettség körében értékelhető. Záró rész [59] Az eljárás során az alperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §

(1)bekezdésére tekintettel köteles megfizetni a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét, amelyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja alapján került megállapításra. [60] Az illeték a 3.600.000 forint pertárgyérték figyelembevételével az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §

(1)és

(3)bekezdésén alapul. [61] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el. [62] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §

(1)bekezdés alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,

1. március
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő