← Magyarország

Pfv.20876/2019/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A haszonbérleti szerződés hatálytalanságából eredő igények érvényesítésére szabott 30 napos anyagi jogi határidőt a felperesnek a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől kell számítani. Ekkor keletkezik a felperesnek az alperesek által kötött szerződés relatív hatálytalanságából eredő, csak perben érvényesíthető igénye, bíróság által orvosolható jogsérelme. é A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.876/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Bodnár Ágnes egyéni ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Mátyás László ügyvéd I-II. rendű A per tárgya: Haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.060/2019/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Békési Járásbíróság 4.P.20.204/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű alpereseknek mint együttes jogosultaknak összesen 600.000 (Hatszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes
  4. augusztus
  5. napján földtulajdonosi gyűlést tartott, ahol - egyebek mellett - meghozta a 2/
  6. (VIII.12.) számú határozatát, amelyben kimondta, hogy a tulajdonosi közösség társult vadászati jogát haszonbérbe adás útján hasznosítja, míg a felperest megillető előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét kizárta. Ezt követően
  7. november
  8. napján haszonbérleti [1] [2] [3] [4] szerződést kötött a II. rendű alperessel. A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződést jóváhagyta, és a II. rendű alperest a felperesi vadászterület vadászatra jogosultjaként nyilvántartásba vette. A jelen eljárással párhuzamosan folyamatban volt perben a Békési Járásbíróság 4.P.20.321/2016/
  9. számú ítéletével - egyebek mellett megállapította, hogy az I. rendű alperesnek a 2/
  10. (VIII.12.) számú határozata érvénytelen. A Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.235/2018/
  11. számú ítéletével ebben a részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Gyulai Törvényszék jogerős ítélete
  12. június
  13. napján kelt, azt a peres feleknek
  14. június
  15. napján elektronikusan kézbesítette a bíróság. A felperes
  16. június
  17. napján kelt és az I. rendű alperes által
  18. július
  19. napján átvett levelében nyilatkozatot tett arra, hogy előhaszonbérleti jogával élni kíván, a haszonbérleti szerződést elfogadja.
  20. július
  21. napján kérelmet terjesztett elő a vadászati hatóságnál, miszerint a felek között létrejött haszonbérleti szerződés alapján kérte vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételét. A ... Kormányhivatal ... Járási Hivatala mint elsőfokú vadászati hatóság a
  22. július
  23. napján kelt .... számú határozatával felhívta a felperest, hogy kezdeményezzen bírósági eljárást az I. rendű alperes mint a vadászterület ... és a felperes közötti, a hatósági nyilvántartásba vételi eljárás iránti kérelem kötelező mellékletét képező - előhaszonbérleti jogon alapuló - haszonbérleti szerződés létrejöttének és érvényességének megállapítása iránt. Ezt követően az elsőfokú vadászati hatóság a
  24. augusztus
  25. napján kelt ... számú határozatával az előtte folyó eljárást a bírósági eljárás jogerős befejezéséről szóló tájékoztatás járási hivatalhoz történő megérkezéséig felfüggesztette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által
  26. november
  27. napján megkötött haszonbérleti szerződés vele szemben hatálytalan, és az általa tett elfogadó nyilatkozat alapján a haszonbérleti szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte továbbá az elsőfokú vadászati hatóság megkeresését arra vonatkozóan, hogy az érvényesen létrejött haszonbérleti szerződés alapján őt mint vadászatra jogosultat a nyilvántartásba jegyezze be. [6] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Utaltak arra, hogy a felperes által az I. rendű alperes felé tett elfogadó nyilatkozatot az I. rendű alperes képviselője nem tudta értelmezni, figyelemmel arra, hogy a haszonbérleti szerződés a Gyulai Törvényszék ítélete alapján a felperes előhaszonbérleti jogának megsértésével jött létre, a fentiek alapján a felperessel szemben hatálytalan. A haszonbérleti szerződésnek két alanya van, amelyekből csak egyik az I. rendű alperes. A II. rendű alperes vonatkozásában a felperes nem tett elfogadó nyilatkozatot. [7] Hivatkoztak arra is, hogy a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletének kézhezvételét (
  28. június 26.) követő naptól megnyílt a felperes 30 napos igényérvényesítési lehetősége és egyben kötelezettsége szabályszerű, a haszonbérleti szerződés megtámadására vonatkozó kereset előterjesztésére. E határidőt a felperes neki felróható okból elmulasztotta, kimentést nem terjesztett elő, ezáltal keresete elkésett. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a ... számmal nyilvántartásba vett ... I. rendű alperes és a II. rendű alperes között
  29. november
  30. napján megkötött haszonbérleti szerződés a felperessel szemben hatálytalan, és a haszonbérleti szerződés az I. rendű alperes és a felperes között jött létre. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte az elsőfokú vadászati hatóságot a felperes vadászatra jogosultként a nyilvántartásba való bejegyzése végett. [9] Határozata indokolásában kifejtette, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvről szóló
  31. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni. Az előhaszonbérleti jog megsértésének jogkövetkezménye, hogy a szerződés a sérelmet szenvedett előhaszonbérleti jog jogosultjával szemben hatálytalan. [10] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperest a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
  32. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
  33. §

(4)bekezdése alapján a perbeli vadászterületre előhaszonbérleti jog illeti meg. A felperes e jogával élve tett elfogadó nyilatkozatot az alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés vonatkozásában. E nyilatkozatával a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló ajánlatot magáévá tette, ez alapján a felperes és az I. rendű alperes között jött létre a szerződés. [11] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesnek az előhaszonbérleti jog gyakorlásával kapcsolatos igénye a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletének kihirdetése napján nyílt meg. Ezt követően a felperes haladéktalanul nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy előhaszonbérleti jogával élni kíván és megtette az elfogadó nyilatkozatát. A 30 napos törvényi határidőn belül terjesztette elő kérelmét a vadászati hatóságnál annak érdekében, hogy a hatóság vadászatra jogosultként vegye nyilvántartásba a haszonbérleti szerződés alapján, azonban a vadászati hatóság a felperes követelésének érvényesítését bírósági útra terelte. [12] Az elsőfokú bíróság utalt a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésében meghatározott 30 napos elévülési jellegű határidőre, és a Legfelsőbb Bíróság 2/
  1. (VI.24.) számú PK véleményében foglaltakra, miszerint a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az elővásárlásra jogosult mikor szerzett tudomást a joga megsértéséről és ehhez képest elvárható időben lépett-e fel igénye érvényesítése érdekében. [13] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes mind az elfogadó nyilatkozatot, mind a vadászati hatóság felé benyújtott igényérvényesítést a törvényszék jogerős ítélete közlésétől számított 30 napon belül megtette. A felperes a vadászati hatóság határozatát - mely szerint az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozóan pert kell indítania -
  2. július 23-án vette át, ezen időpontig az elévülési határidő nyugodott, a perindítás
  3. augusztus
  4. napján megtörtént, így a felperes keresete nem késett el. [14] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva mellőzte az elsőfokú vadászati hatóság megkeresését, egyebekben a per főtárgyát érintően az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [15] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes a kereset benyújtására nyitva álló anyagi jogi határidőt nem mulasztotta el. Kiemelte, a felperes a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletét követően haladéktalanul megtette elfogadó nyilatkozatát és a vadászati hatóságtól kérte a vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételét. A jogerős ítélet indokolása értelmében a Ptk. 6:
  5. §
(2)bekezdése a már bekövetkezett érdeksérelem miatti igényérvényesítés határidejét írja elő, és az ilyen érdeksérelem orvoslása bírói útra tartozik. A 30 napos igényérvényesítési határidő nem jogvesztő jellegű, a Ptk. 6:24. §
(1)bekezdésének megfelelően ha a jogosult a követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. [16] A másodfokú bíróság kiemelte, a felperes a Gyulai Törvényszék jogerős ítélete folytán szerzett tudomást arról, hogy az alperesek közötti haszonbérleti szerződés kapcsán előhaszonbérleti jogát gyakorolhatja. Az előhaszonbérleti joga megsértéséből eredő igényét mindaddig menthető okból nem érvényesítette, amíg hitelt érdemlő módon nem szerzett tudomást arról, hogy az I. rendű alperes nem fogadja el az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát. Lényegében a felperes maga is az elévülés nyugvására hivatkozott, amikor azt adta elő, hogy a vadászati hatóság perindításra történő felhívásából szerzett tudomást arról, hogy az I. rendű alperes elutasította a felperesi előhaszonbérleti joggyakorlást, amely miatt az elsőfokú vadászati hatóság a haszonbérleti szerződés létrejötte kérdésében perindításra hívta fel. A felperes a vadászati hatóság határozatát 2018. július 23. napján vette át, amely időpontig az elévülés nyugodott. A Ptk. 6:23. §
(2)bekezdése szerint a felperes ezt követően három hónapon belül még időben érvényesíthette igényét, illetve akkor is határidőben történt az igényérvényesítése, ha az elévülés nyugvását követően a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésében meghatározott 30 napos törvényi határidő az irányadó. [17] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes az eredetileg szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított és felfüggesztett per folytatását kérte
  1. július 30-án, majd az újra indult perben
  2. augusztus 5-én módosította a keresetét és másodlagosan kérte annak megállapítását, hogy az alperesek által megkötött haszonbérleti szerződés az elfogadó nyilatkozata alapján közte és az I. rendű alperes között jött létre. Így igényét ekkor érvényesítette, függetlenül attól, hogy azt másodlagos keresetként terjesztette elő. Rámutatott, a felperes kereseti kérelme valóban nem tartalmazta azt, hogy kéri a szerződés hatálytalanságának megállapítását is, azonban a kereseti kérelme tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy keresetét az előhaszonbérleti joga megsértése miatt, relatív hatálytalanság okán terjesztette elő. A felperes a keresetét ebben a vonatkozásban utóbb pontosította, ennek azonban a keresetindítási határidő szempontjából nincs jelentősége. [18] A másodfokú bíróság kitért arra is, nem volt jelentősége annak az alperesi hivatkozásnak, hogy a felperes csak az I. rendű alperesnek küldte meg elfogadó nyilatkozatát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen az I. rendű és II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, annak a felperesi keresetnek helyt adó részében történő hatályon kívül helyezése és a kereset teljes elutasítása érdekében, a vadászati hatóság megkeresését mellőző ítéleti rendelkezés hatályában fenntartása mellett. [20] Az alperesek álláspontja szerint hiányos, megalapozatlan a jogerős ítélet tényállása. Kifogásolták a felperes igényérvényesítése elkésettségével kapcsolatos jogerős ítéleti álláspontot, miszerint a másik perben a Gyulai Törvényszék által hozott jogerős ítélet közlését követően a vadászati hatóság értesítéséig,
  3. július 23-ig nyugodott az elévülés, ezért a
  4. augusztus 5-én történt keresetmódosítás mint felperesi igényérvényesítés még határidőben történt. Ezzel összefüggésben a Ptk. 1:
  5. §-a, 6:
  6. §
(2)bekezdése, 6:222. §
(4)bekezdése, 6:223. §
(2)bekezdése sérelmét állították, és ebben a körben utaltak a Legfelsőbb Bíróság PK
  1. számú állásfoglalására, valamint a 2/
  2. (VI.24.) PK vélemény
  3. pontjára. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a felperes eredeti, majd módosított keresete sem felelt meg a Polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  5. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltaknak, tekintettel arra, hogy a felperes sem az eredeti, sem a 2018 augusztusában módosított keresetében nem kérte a perbeli haszonbérleti szerződés hatálytalanságának megállapítását, erre irányuló kifejezett keresetet csak 2018 novemberében terjesztett elő, továbbá hiányolta, hogy kereseti kérelmével kapcsolatban konkrét jogszabály helyet sem jelölt meg. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az I. rendű és a II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmükben (annak II. pontjában foglaltakra figyelemmel) hiányosnak tekintették a másodfokú ítélet tényállását, és ezt követően (felülvizsgálati kérelmük III/2. pontjában) több tekintetben kifogásolták a másodfokú bíróság tényállás megállapítását, azonban e körben megsértett jogszabály helyet [Pp. 206. §
(1)bekezdés] nem jelöltek meg felülvizsgálati kérelmükben. [23] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által konkrétan megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A félnek felülvizsgálati kérelmében meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabály helyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozásai indokait is ismerteti [1/
  1. (II.15.) PK vélemény
  2. pontja]. Tekintettel arra, hogy az alperesek a megállapított tényállást oly módon támadták felülvizsgálati kérelmükben, hogy e vonatkozásban megsértett jogszabály helyet egyáltalán nem jelöltek meg, e körben előadott hivatkozásaikat a Kúria a felülvizsgálati eljárás keretében nem vizsgálhatta. [24] Az érdemben vizsgálható felülvizsgálati kérelmek eredményeként ugyanakkor a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, ezért a felülvizsgálati kérelem alapos. [25] Az alperesek megalapozottan hivatkoztak az igényérvényesítési határidővel kapcsolatos anyagi jogi jogszabályi rendelkezés megsértésére. A Ptk. 6:
  3. §
(2)bekezdése szerint a hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti. [26] A Ptk. felhívott rendelkezései tehát a jogában megsértett igényérvényesítésére egyrészt 30 napos szubjektív, másrészt 3 éves objektív határidőt állapítanak meg. Az adott ügyben a 30 napos szubjektív határidő megtartásának megítélése bírt jelentőséggel. A Ptk. felhívott rendelkezése alapján a 30 napos határidőt a jogosultnak a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől kell számítani, és az ezen határidőn belüli igényérvényesítésnek további feltétele az ajánlatot elfogadó nyilatkozat megtétele, valamint teljesítőképességének igazolása. [27] A Kúria következetes gyakorlata szerint a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésében szabályozott szubjektív határidő anyagi jogi határidő, annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni [BH2019.18]. A hatálytalanságból eredő igények érvényesítésére szabott 30 napos határidőt a felperesnek a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől kell számítani, ekkor keletkezik ugyanis az alperesek által kötött szerződés relatív hatálytalanságából eredő, csak perben érvényesíthető igénye, bíróság által orvosolható jogsérelme (BH2018.309.II., Pfv.VI.21.944/2018.). A jogában megsértett elővásárlási joggyakorló igényének az érvényesítésére a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésében engedett 30 napos határidő megnyílása pedig mindig az egyedi tényállás függvénye; időpontja az adott ügy körülményeinek mérlegelésével vizsgálható és állapítható meg [BH2019.
  1. (Pfv.VI.20.495/2018.), Pfv.VI.21.944/2018., Pf.VI.21.946/2018.]. [28] Ezért alapvetően téves volt az elsőfokú bíróság álláspontja (elsőfokú ítélet
  2. oldal utolsó előtti bekezdés), miszerint „ … a felperesnek az elő-haszonbérleti jog gyakorlásának jogosultságával kapcsolatos igénye a Gyulai Törvényszék jogerős ítélete kihirdetésének napján nyílt meg". Ezzel lényegében azonos álláspontot foglalt el a másodfokú bíróság (jogerős ítélet
  3. oldal negyedik bekezdés
  4. mondatában). Tekintettel azonban arra, hogy ezt a megállapítást az alperesek a per során maguk sem vitatták, sőt felülvizsgálati kérelmükben is elfogadták és nem támadták, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan e megállapítást a felülvizsgálat során nem érintheti. Ezért változatlanul abból kell kiindulni, hogy az elévülés
  5. június 26-ig nyugodott, és csak az ezen időpontot követő történések jogi minősítése vizsgálható az elévülés nyugvása körében, az alperesek felülvizsgálati kérelme keretein belül. [29] Erre tekintettel a Kúria csupán megjegyzi: a perben nem vitatott, hogy a felperes már 2017-ben tudomást szerzett az alperesek közötti szerződéskötésről, hiszen
  6. június 20-án már erre a tényre hivatkozva indított pert. A felperes „tudomásszerzése" és ezáltal jogsérelme tehát - az eljárt bíróságok álláspontjától eltérően - legkésőbb ekkor bekövetkezett, aminek következtében az igényérvényesítés anyagi jogi határideje is megkezdődött, de annak - az előzőekben kifejtett eljárásjogi okból - a felülvizsgálat során nem volt jelentősége. [30] Erre tekintettel a felülvizsgálati eljárásban alapvetően a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját kellett vizsgálni, hogy a felperes vadászati hatóság általi értesítéséig, azaz
  7. július
  8. napjáig nyugodott-e az elévülés. [31] A Kúria ezzel összefüggésben az alábbiakra mutat rá. [32] Egyrészről: a vadászati hatóság eljárása, a tényállásban rögzített tartalmú határozatának meghozatala nem minősül „menthető oknak" a Ptk. 6:
  9. §
(1)bekezdése alkalmazása körében, tekintettel arra, hogy a vadászati hatóság eljárása a felperes hatálytalanságon alapuló jogkövetkezmény iránti igényérvényesítése szempontjából - amely a felhívott következetes bírói gyakorlat szerint kifejezetten perben történő igényérvényesítést jelent - irreleváns, annak a felperesi igényérvényesítés szempontjából jelentőség nem tulajdonítható. [33] Másrészről: a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletének 2018. június 26. napján történt közlését követő időszakban már a Ptk. 6:24. §
(2)bekezdése szerinti időszak szabályai az irányadóak, amelyre nézve a Ptk. 6:24. §
(3)bekezdése értelmében az elévülés nyugvásának már nincs helye. [34] Mindezekből következően a felperesnek - a perben irányadó tények mellett - legkésőbb
  1. július 26-ig be kellett volna nyújtania az alperesek között létrejött haszonbérleti szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti keresetét [a Ptk. 6:
  2. §
(2)bekezdése szerinti, fentebb kifejtett konjunktív feltételeknek minősülő jognyilatkozatokkal együtt], illetve a tárgyalásában felfüggesztett eljárás folytatása iránti kérelme mellett ennek megfelelő tartalmú keresetmódosítást kellett volna előterjesztenie. Miután ez nem történt meg, a bíróságnak a felperes keresetét minden további vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. [35] Mindebből következően a felperes 2018 augusztusában előterjesztett keresetmódosításának, majd ezt követően megtett további nyilatkozatainak nincs jogi jelentősége. Ezért a Kúria a Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontja tartalmának megsértésével kapcsolatos alperesi felülvizsgálati hivatkozással összefüggésben csupán megjegyzi, hogy - a jelen ügyben alkalmazandó 1952-es Pp. keretében - az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket kell a keresetlevélnek tartalmazni, a konkrét jogszabály helyet nem. [36] A fentiekre tekintettel a Kúria a Ptk. 6:223. §
(2)bekezdésének anyagi jogi szabályát sértő jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú határozatot - a perköltségre vonatkozó rendelkezéseire is kiterjedően megváltoztatva a jogszabályoknak megfelelő, jelen esetben a keresetet elutasító ítéletet hozott. Záró rész [37] Az I. rendű és II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelme eredményesnek bizonyult, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján megilleti őket az első- és másodfokú perköltség, valamint a felülvizsgálati eljárási költség. Ezek együttes összegét a Kúria - a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése szerint - a pertárgyérték, az első-, másodfokú eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban kifejtett közös alperesi jogi képviselői tevékenységgel arányos ügyvédi munkadíj, valamint a lerótt fellebbezési (136.384 forint) és a szintén lerótt felülvizsgálati eljárási (170.480 forint) illeték figyelembevételével állapította meg. [38] A felperes az elsőfokú eljárás során a kereseti illetéket lerótta, azt pervesztességére tekintettel viselni köteles, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [39] Az alperesek a felülvizsgálati kérelmük tárgyaláson történő elbírálását kérték. A Kúria a 2020. március 19. napjára kitűzött tárgyalás helyett, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Kormányrendelet 29. §
(2)és
(3)bekezdései alapján - miután a felek a tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló értesítést követő 15 napon belül nem nyújtottak be tárgyalás tartása iránti közös kérelmet - a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. [40] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 241. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.