Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf....../2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Halász Miklós ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt, 33.P..../2014/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes a nyertes pályázatokból jogosult felismerhetetlenné tenni a személyes adatokat, így különösen az üzleti tervben a pályázó munkahelyével, munkanélküliségével, végzettségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokat, továbbá a pályázón kívüli személyek személyes adatait. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A felperes
- szeptember
- napján levélben kérte az alperest, hogy adja ki a dohánytermékkiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt pályázatra benyújtott,
- áprilistól
- szeptember
- napjáig lefolytatott pályázati eljárás során elbírált nyertes és vesztes pályázatokat papír alapon, beleértve a digitalizált formában meglévő anyagokat is, továbbá kérte kiadni ugyanezen időszak vonatkozásában a bírálati- és értékelő lapokat. Válaszlevelében az alperes közölte, hogy az igényt a pályázatok tekintetében nem tejesíti, mivel azok nem minősülnek közérdekű adatnak, a bírálati lapokat azonban kiadta. A felperes keresetében kérte arra kötelezni az alperest, hogy a megjelölt időszakra vonatkozóan adja ki az elbírált nyertes és vesztes pályázatokat akként, hogy azokat elektronikus adathordozón doc vagy pdf kiterjesztésű fájlban, postai úton, nevére címezve küldje meg. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint nem minősül adatkezelőnek, és vitatta, hogy a pályázatok közérdekű adatok lennének. Utalt rá, hogy a pályázatok az üzleti terven kívül tartalmazzák a pályázók személyes adatait is, amelyek nem adhatók ki. A vesztes pályázatok kiadásának pedig az az akadálya, hogy azok visszaküldést nyertek. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 60 napon belül adja ki a felperesnek a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt pályázatra benyújtott, és
- április hónaptól
- szeptember
- napjáig lefolytatott pályázati eljárás során elbírált nyertes pályázatokat papír alapon akként, hogy a természetes személy pályázó vonatkozásában a pályázó nevén kívül az egyéb személyazonosító adataikat tegye felismerhetetlenné. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget és megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. A törvényszék - utalva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- § 5.,
- és
- pontjaira, az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdésére, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. §
(1)-
(2)bekezdésére és
- §-ára - a keresetet nagyobb részt alaposnak találta. Megállapította, hogy az alperes tárolja az adatokat és rendelkezik is azokkal, ezért az Infotv.
- §
- pontja alapján adatkezelőnek minősül, így a közérdekű adatok kiadására kötelezhető. Adatkezelői minőségét válaszlevelében az alperes maga sem vitatta, e minőségét az is alátámasztja, hogy részben teljesítette is az adatigénylést. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által kért adatok kivétel nélkül a
- évi CXXXIV. törvény alapján a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység végzésére kiírt pályázatokkal kapcsolatosak. Ez Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam koncessziós szerződéssel, határozott időre átengedheti. Az átengedésre vonatkozó, annak pályáztatásával kapcsolatos adatok - a személyes adatok kivételével egyértelműen a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra vonatkoznak. Ezek közül azok, amelyek az alperes kezelésében vannak, a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek. A közérdekű adat Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti nyilvánossága csak a
- §-ban meghatározott kivételes esetekben korlátozható. Tekintve, hogy a pályázatok tartalmazzák a természetes személy pályázók nevén kívül az egyéb személyazonosító adataikat is, ezért az elsőfokú bíróság akként kötelezte a nyertes pályázatok kiadására az alperest, hogy a pályázók nevén kívül az egyéb személyazonosító adataikat is tegye felismerhetetlenné. Elutasította azonban a vesztes pályázatokkal kapcsolatos kérelmet, mert a felperest terhelte annak a bizonyítása, hogy azok mégis alperes kezelésében vannak, ilyen bizonyítási indítvány azonban a felperestől nem érkezett. A felperes elektronikus adathordozón doc vagy pdf fájlban kérte az adatok kiadását, de figyelemmel arra az alperesi nyilatkozatra, miszerint azok alapvetően papír alapon vannak meg és nem rendelkezik azzal a technikai felszereltséggel, hogy elektronikus úton küldje meg, az elsőfokú bíróság a papír alapú kiadásról rendelkezett. Nem találta azonban alaposnak az alperes másolási díj megfizetése iránti igényét, mivel az Infotv.
- §
(3)bekezdése alapján a másolat készítéséért költségtérítést akkor állapíthat meg az adatkezelő, ha erről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatta. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a nyertes pályázatok kiadására kötelezte az alperest, de a vesztes pályázatok körében a keresetet elutasította. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amiben annak részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte. Fenntartotta, hogy nem tekinthető adatkezelőnek és ezzel kapcsolatban hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV..../2008/
- számú ítéletére. Érvelése szerint az a körülmény, hogy a kiadni kért adatok körében nem volt jogosultsága érdemi döntést hozni, kizárja adatkezelői minőségét. Az Infotv.
- §
- pontjára kiemelte azt is, hogy a pályázaton természetes személyek indulhattak, akik az üzleti tervben leírták az életútjukat, környezetüket, képesítésüket, eredményeiket, illetve üzleti elképzeléseiket. Ezen adatok a pályázóval hozhatók kapcsolatba, így mindenképp személyes adatnak minősülnek, amik legfeljebb közérdekből nyilvános adatnak lennének tekinthetők, de nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezen adatok nyilvánosságra hozatalát elrendeli. Kitért rá, hogy a koncessziós törvény 9/A. § -a szerint a pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie, ez tartalmazza az elbírálás szempontjából lényeges körülményeket, többek között a pályázatok adatainak összefoglalását és a törvény csak ezen összefoglalót minősíti nyilvánossá. Az a körülmény tehát, hogy egy adat az elbírálásnál lényeges, még nem minősíti az érintett adattartalmat közérdekűvé. Ilyen értelemben foglalt állást a Fővárosi Ítélőtábla a 21.Pf..../2014/
- számú ügyben, tehát nincs olyan törvényi rendelkezés, ami alapján a pályázati anyagok egésze nyilvános lenne. Előadta, hogy a támadott ítéletben előírtakon kívül több olyan személyes adat található, amit ki kell takarni. Ide tartozik különösen az üzleti tervben az életút leírásában, a pályázó korábbi munkahelyével, munkanélküliségével, végzettségével, egészségi állapotával kapcsolatos adatok, továbbá a pályázón kívül megjelölt személyek személyes adatai. E körben utalt a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf..../2015/
- számú döntésében kifejtettekre és ennek megfelelően további adatok felismerhetetlenné tételét kimondását kérte. Az alperes változatlanul fenntartotta másolási költség iránti igényét. Rámutatott, hogy az Infotv.
- §
(3)bekezdése az igény teljesítését megelőzően írja elő a tájékoztatási kötelezettséget a költségek tekintetében. Álláspontja szerint az adatkiadás még nem történt meg, ezért igényét megalapozottan érvényesítheti a perben. Ennek alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 71.P..../2014/
- számú ítéletére, amiben az adatkérőt kötelezte a másolási költség megfizetésére. Ennek okán a kereset megalapozottsága esetére kérte, hogy a másodfokú bíróság kötelezze a felperest 8 Ft/oldal mértékű másolási költség megtérítésére. A felperes a fellebbezésre ellenkérelmet vagy észrevételt nem terjesztett elő. A másodfokú bíróság a döntést a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján korlátozottan bírálta felül. A fellebbezés nem támadta az ítéletnek a vesztes pályázatok kiadására vonatkozó keresetet elutasító rendelkezését, ezért ebben a körben a határozat jogerőre emelkedett, azt a másodfokú bíróság nem érintette. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellően feltárta, abból a jogszabályok helyes alkalmazásával, eljárási hiba nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alperes köteles a kért közérdekű adatok kiadására. Döntésével és indokaival - a kitakarható adatok szövegezésbeli pontosítása mellett - a másodfokú bíróság egyetértett. Az alperes eredménytelenül érvelt azzal, hogy a kiadni kért adatok tekintetében nem minősül adatkezelőnek és hivatkozott ennek alátámasztásául a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV..../2008/
- számú ítéletére. Ez a határozat egy kormány utasítás alapján végzett belső ellenőrzésről készített vizsgálati jelentésről fejtette ki, hogy az nem tekinthető az ellenőrzést végző szerv saját hatáskörében hozott döntésnek, hanem az a kormány döntését előkészítő adat és ennél fogva az adatok kezelésének a célját meghatározó, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozó adatkezelőnek sem az ellenőrzést végző szerv, hanem a kormány minősül. Az Alkotmánybíróság 6/
- (III. 11.) számú határozata azonban - egy másik, de azonos jogi indokokon alapuló jogerős ítélet kapcsán - az adatkezelő fogalom fentiek szerinti értelmezését megszorító jellegűnek minősítette, mert az az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti címzettek (közérdekű adatot kezelő közfeladatot ellátó szervek) körét az Infotv.
- §
- pontja szerinti - a jogalkotó által a személyes adatok kezelésére koncentráltan definiált, az adat kezelésének célját meghatározó - adatkezelőkre korlátozta. [32]. Ezzel indokolatlanul korlátozta a közérdekű adatigény teljesítését, és a közérdekű adat megismeréséhez való jog szükségtelen korlátozását eredményezte [33]. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően vizsgálva a perbeli adatigénylést megállapítható, hogy a kiadni kért közérdekű adatokkal az alperes nem vitásan rendelkezik, azokkal kapcsolatban az Infotv.
- §
- pontjában felsorolt műveleteket végzi, az adatok tárolása rögzítése is adatkezelés, így a
- pont értelmében adatkezelői minősége nem lehet kétséges, helyesen állapította meg azt meg az eljárt bíróság. A másodfokú bíróság nem értett egyet az alperessel abban sem, hogy a kért adatok nem közérdekűek, vagy közérdekből nyilvánosak, és kizárólag az elbírálásról készített emlékeztetők lennének nyilvánosak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kért adatok egy része közérdekű adat az Infotv.
- §
- pontja értelmében, mivel a személyes adatok kivételével az alperes, mint egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, amit az alperesnek az Infotv.
- §
(1)bekezdése folytán megismerhetővé kell tennie. Az Infotv.
- és
- §-ainak a rendelkezései folytán a közérdekű adatok nyilvánosságának a köre meghaladja a koncesszióról szóló
- évi XVI. törvény 9/A. §
(4)bekezdésében meghatározott és az alperes által közzétenni köteles, az elbírálásról készített emlékeztetőt. Ezért helytállóan kötelezte a kizárólagos állami tulajdonban álló alperest a kezelésében lévő, az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos pályázati adatok kiadására és rendelkezett bizonyos adatok felismerhetetlenné tételéről is. Ennek a megfogalmazását azonban a másodfokú bíróság nem találta megfelelőnek, arra az alperes alappal hivatkozott. A személyes adatok tekintetében a nyertes pályázók neve a koncessziós tv. 9/A. §-a alapján bárki által megismerhető. Emellett azonban más személyes adatok is találhatóak a pályázatokban, amelyeket nem minősít törvény közérdekből nyilvános adatnak, ezért nem megismerhetőek. A felismerhetetlenné tételre feljogosító rendelkezés tehát helyes, de annak nem szabatos megfogalmazása az egyéb személyazonosító adat, ez a végrehajtás során is értelmezési nehézségeket okozhat. A csatolt, zártan kezelt iratokat megtekintve a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy milyen személyes adatok szerepelnek a pályázatokban. Megállapította, hogy az üzleti tervben a pályázók nyilatkoznak a korábbi munkahelyükkel, munkanélküliséggel, végzettségükkel kapcsolatos személyes adataikat. Az így közölt információk az érintettel kapcsolatba hozhatók, azokból a pályázóra következtetés vonható le, vagyis az ilyen adatok az Infotv.
- §
- pontja szerinti személyes adatkörbe tartoznak, amelyek csak az érintett hozzájárulásával, illetve jogszabály rendelkezése alapján hozhatók nyilvánosságra. Ezek hiányában a teljes pályázati anyagban felismerhetetlenné kell tenni az említett személyes adatokat. Megállapítható volt továbbá, hogy egyes esetekben saját vagy mások egészségi állapotáról is nyilatkoztak a pályázók, voltak olyan személyes adatok is, amelyek nem a pályázóra, hanem az okiratot aláíró tanúkra, illetve olyan harmadik személyekre vonatkoznak, akikről a pályázó azért nyilatkozott névvel és egyéb személyes adattal, mert nyertessége esetén a tevékenységét a közreműködésükkel kívánja folytatni. A rájuk vonatkozó ezen adatok szintén személyes adatok, amelyek tekintetében is gondoskodni kell az adatvédelemről, ezért a felismerhetetlenné tételre vonatkozó rendelkezést szövegezésében pontosította a másodfokú bíróság, A kitakarandó adatok körének szélesítése azonban nem volt kihatással a pernyertességpervesztesség arányára, ezért változatlanul az alperes köteles a perköltség viselésére. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy az alperes a papíralapú adathordozók másolása fejében kért költségigényét elkésetten terjesztette elő. Az elsőfokú ítélet a döntése e részét az Infotv.
- §
(3)bekezdésére alapította, aminek értelmében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. A másodfokú bíróság ezen túl a 29. §
(4)bekezdés második fordulatát emeli ki, ami szerint arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. A pályázatok kiadását megtagadó alperes értelemszerűen nem tájékoztatta az adatigényt követően a felperest a költségekről, aki emiatt nem került abba a helyzetbe, hogy eldönthesse hajlandó-e vagy képes-e vállalni a megtérítendő költségeket, illetve fenntartja-e a kérelmét. Az előzetes tájékoztatás hiányában az alperes ilyen igényt a perben már nem érvényesíthet. A Fővárosi Törvényszék előtt 71.P..../2014. számon folyamatban volt döntés a jelen perben nem irányadó, mert ott nem volt vitatott az alperes költségtérítéssel kapcsolatos igénye. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alkalmazásával a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az alperes fellebbezése nem volt alapos, de a felperes a másodfokú eljárásban sem észrevételt, sem ellenkérelmet nem terjesztett elő, így költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. Az eljárás illetékmentessége folytán az illetékről sem volt szükség dönteni. Budapest, 2016. október 11. . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Pullai Ágnes s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Mózsik Tímea s.k. bíró