Bf.688/2019/25 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés és a

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja szerint minősül. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. és III. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből I. r. vádlott 14.435.- (tizennégyezernégyszázharmincöt) forintot, III. r. vádlott pedig 19. 660.- (tizenkilencezer-hatszázhatvan) forintot visel. Indokolás [1] A Miskolci Törvényszék a 2019. október 2. napján kihirdetett 12.B.9/2019/25. számú ítéletével I. r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont], társtettesként elkövetett garázdaság vétségében [Btk. 339. §

(1)bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés]; míg III. r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat] mondta ki bűnösnek. Ezért I. r. vádlottat - halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, annak végrehajtása esetére. III. r. vádlottat 1 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Mindkét vádlott vonatkozásában rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a legkorábbi időpontjáról, az I. r. vádlottnál a szabadságvesztés végrehajtása esetén. Döntött a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A törvényszék marasztaló határozatot hozott II. r., valamint IV. r. vádlottal szemben. [3] Az ügyész mind a négy vádlottra tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét, miként II. r., és IV. r. vádlottak és védőik is, így a törvényszék ítélete e két vádlottra

1. október
2. napján jogerőre emelkedett. [4] Az elsőfokú ítélet ellen I. r. és III. r. vádlottak továbbá a védőik kizárólag a kiszabott büntetés enyhítése céljából éltek jogorvoslattal. [5] I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy a védence javára szóló enyhítő körülményeket sokkal nyomatékosabban kellett volna az elsőfokú bíróságnak figyelembe vennie. A
3. tényállási pont kapcsán pedig azt az álláspontját fejtette ki, hogy a Btk.-ban meghatározott büntethetőségi akadályok megközelítésének enyhítő hatása van. Jelen esetben a tényállásba foglalt elkövetői magatartás a jogos védelmet megközelíti, amely jelentős nyomatékú enyhítő körülmény. Mindezek miatt az ítélet belső aránytalanságára is utalva I. r. vádlott büntetésének lényeges enyhítésére tett indítványt. [6] III. r. vádlott védője jogorvoslatának írásbeli indokolásában sértetti közrehatásra hivatkozott, mivel a büntetőeljárás az I. r. vádlott magatartása miatt indult, ezért figyelemmel az enyhítő körülményekre, a szabadságvesztés hosszabb tartamú felfüggesztésére tett indítványt. [7] A ... Fellebbviteli Főügyészség ... számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta. Megjegyezte, hogy a
4. tényállási pontban írt garázdaság bűntette helyesen a Btk.
5. §

(2)bekezdés a) pontja szerint - csoportosan elkövetettnek - is minősül, figyelemmel a 4/

1. Büntető jogegységi határozatban foglaltakra. Ezzel együtt a törvényszék ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [8] Az ítélőtábla a törvényszék határozatát a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
3. §

(1)bekezdés alapján nyilvános ülésen bírálta felül. [9] II. r. és IV. r. vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett, ezért a Be. 590. §

(9)bekezdése értelmében e vádlottakra a felülbírálat nem terjedt ki. [10] I. és III. r. vádlottak, valamint a védők jogorvoslata kizárólag a kiszabott büntetés enyhítését célozta (Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont), ezért az ítélőtábla a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján a törvényszék ítéletének csak a jogorvoslattal sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. E felülbírálat ugyanakkor a Be. 590. §

(5)bekezdés a)-c) pontjai értelmében kiterjedt az elsőfokú bíróság eljárására és azoknak az eljárási szabályoknak a megtartására, amelyek megsértése az ítélet hatályon kívül helyezését vonná maga után (Be. 607. §

(1)bekezdés és Be. 608. §

(1)bekezdés), a bűnösség megállapítására annyiban, hogy van-e helye felmentésnek, továbbá a bűncselekmény minősítésére. A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(7)bekezdését alkalmazva döntött még az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [11] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta, nem vétett abszolút eljárási szabálysértést, mely az érdemi felülbírálatot kizárná. Ezzel szemben alapos, körültekintő pervitel rögzíthető. [12] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a másodfokú bíróság a törvényszék határozatának megalapozottságát nem vizsgálhatta, döntését az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. A szankciós fellebbezés következménye a korlátozott felülbírálat, mely során a tényálláshoz kötöttség teljes. A vádlott személyi körülményeivel és korábbi büntetéseivel kapcsolatos, a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjában megjelölt tények bizonyítást rendszerint nem, csak megállapítást igényelnek, így különösen a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok. Ezek nem részei a Be. 561. §

(3)bekezdés c) pontjában írt tényállásnak, amely a vádló által a vád tárgyává tett cselekményekre nézve a bíróság által bizonyítottnak talált, megállapított múltbeli eseményeket, azaz a büntetőjogilag releváns tényeket jelenti, melyek vagy megfeleltethetők vagy nem a büntető anyagi jogi törvény különös részi törvényi tényállásának (Kúria Bfv.I.611/2019/10.). E részben a tényálláshoz kötöttség nem érvényesül, figyelemmel a Be. 599. §

(2)bekezdés b) pontjára is. E törvényhely a nyilvános ülés eredménye alapján a személyi körülmények módosítására, helyesbítésére, kiegészítésére lehetőséget ad a korlátozott felülbírálat során is. A Be. 561. §

(3)bekezdés c) pontjában szabályozott tényállás érdemi részeiben a teljes kötöttség miatt nem módosítható, azonban a nyilvánvaló, s az ítélet közérthetőségét zavaró szám- és névelírások helyesbítésére is van eljárásjogi lehetőség az ítélet valósághűségének biztosítása érdekében. Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlott büntetésénél nem rögzítette, hogy visszaesőként ítélték el, a

1. tényállásban pedig nyilvánvaló számelírás folytán 16 óra 30 perc helyett 15 óra 30 perc szerepel. A hiányosság és számelírás miatt ezért a következő módosítás volt szükséges. [13] I. r. vádlottat az ... Városi Bíróság a ... számú ügyben mint visszaesőt ítélte őt el. [14] A
2. tényállási pont első mondatában a 15 óra helyesen 16 óra. [15] Az irányadó tényállásra figyelemmel az elsőfokú bíróság I. r. és III. r vádlott bűnösségére büntethetőségi akadály hiányában - okszerűen vont következtetést. A fellebbezéssel érintett vádlottak terhére megállapított bűncselekmények jogi minősítése is jórészt helyes és törvényes. E körben csupán annyi korrekció szükséges, hogy I. r. vádlott által elkövetett garázdaság bűntette a Btk.
3. §

(2)bekezdés a) pontja szerint csoportosan elkövetettnek is minősül, figyelemmel a 4/

1. Büntető jogegységi határozatban írtakra. Jelen esetben kettőnél több, részben ellenérdekű személy magatartása volt kihívóan közösségellenes és megbotránkozásra, riadalom keltésére objektíve alkalmas. A cselekmény csoportosan elkövetettnek minősül akkor is, ha három vagy több személy nem egymást támogatva, hanem egymással szemben állva vesz részt az elkövetésben. A cselekményben résztvevők szoros térbeli és időbeli határok között, együttműködve vettek részt a köznyugalom elleni bűncselekmény elkövetésében. Tény, hogy a garázdaságot is megvalósító III. r. vádlott cselekménye csak a garázdaságnál súlyosabb megítélésű testi épséget sértő bűncselekmény kísérletében volt megállapítható a garázdaság szubszidiárius jellege folytán, azonban ő ugyanúgy a csoport részének tekintendő, ezért a garázdaság bűntette csoportosan elkövetettként is minősül, miként helyesen utalt erre a fellebbviteli főügyészség átirata. A Be.
2. §

(5)bekezdés c) pontja a minősítés felülbírálatát előírja a Be. 590. §

(3)bekezdés szerinti korlátozott felülbírálat kiterjesztésekor, ezért a törvényes minősítés megállapítása nem volt mellőzhető, figyelemmel arra is, hogy a minősítés részbeni megváltoztatásának nem volt a részleges felülvizsgálatból eredő eljárásjogi korlátja. [16] A törvényszék alapvetően helyesen feltárta a fellebbezéssel érintett vádlottak javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban helyesbítést, kiegészítést igényelnek. [17] I. r. vádlottnál a kettőnél több bűncselekmény halmazatának van súlyosító hatása. [18] I. r. vádlott esetében a garázdaság bűntettének többszörös minősülése is súlyosító körülmény, míg III. r. vádlottnál a kezdeményező szerep és a garázda elkövetés, amit a terhére még figyelembe kell venni. Itt utal arra a másodfokú bíróság, hogy I. r. vádlott védője által felvetett, jogos védelemhez közeli magatartás az irányadó tényállásban írt kölcsönösségre figyelemmel fel sem merülhet, büntethetőséget kizáró ok, a Btk.

1. §-ban írt jogos védelem nem volt megállapítható (4/
2. BJE határozat), a védő által a jogos védelmet „közelítő” helyzet pedig nem enyhítő körülmény. [19] A törvényszék által I. r. és III. r. vádlottakkal szemben alkalmazott büntetések neme és mértéke törvényes, igazodik az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyához, a vádlottak társadalomra veszélyességéhez, a kiegészített és helyesbített bűnösségi körülményekhez, azok nyomatékához. Az elsőfokú bíróság megindokolta, hogy miért az irányadó középmérték alatt határozta meg a szabadságvesztés tartamát az érintett vádlottakkal szemben. Ezen indokokkal egyetértett az ítélőtábla, miként azzal is, hogy I. r. vádlottnál a maximális időtartamban került meghatározásra a próbaidő. III. r. vádlottal szemben az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés szükséges, egyben elegendő is a Btk.
3. §-ban írt büntetési cél eléréséhez. Az e vádlott által elkövetett testi épséget sértő bűncselekmény kísérlete lényegesen súlyosabb megítélésű, mint az I. r. vádlott terhére rótt bűncselekmények, ezért az ítélet belső arányossága sem sérült. III. r. vádlottal szemben alkalmazott mellékbüntetés törvényes, figyelemmel az általa elkövetett bűncselekmény jellegére. A büntetési célok a III. r. vádlottal szemben kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel érhetők el, figyelemmel arra is, hogy korábban már erőszakos bűncselekmény miatt a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. [20] A kifejtettek alapján a fellebbezéssel érintett vádlottak és a védők enyhítésre irányuló jogorvoslata nem foghatott helyt. [21] A járulékos kérdésekben (feltételes szabadságra bocsátás, bűnjelek, bűnügyi költség) hozott rendelkezések helyesek és törvényesek. [22] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján, míg az ekként nem érintett részében a fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében a határozatot a Be. 605. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. [23] A bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 613. §

(1)bekezdésén alapul. Debrecen,

1. február
2. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 12.B.9/2019/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.688/2019/
4. számú ítéletében írt változtatással I. r. és III. r. vádlottal szemben a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. február
6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.