A Fővárosi Ítélőtábla dr. Glegyák Jenő ügyvéd által képviselt perújító felperesnek, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt perújított alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 35.P.22.313/2015/
- számú végzése ellen a perújított alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, és annak fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja azzal, hogy az alperes az 59.903.000 (ötvenkilencmillió-kilencszázháromezer) forintot és járulékait .....val egyetemlegesen köteles megfizetni. Kötelezi a perújított alperest, hogy a perújító felperes részére 15 napon belül fizessen meg 400.00 (négyszázezer) forint + Áfa másodfokú perköltséget. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében a perújított alperest 80.950.000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni kártérítés címén. Előadta, hogy az alperesi jogelőddel
- július
- napján ... elnevezésű biztosítási szerződést kötött ... biztosításközvetítő közreműködésével, akinek készpénzben eseti díj címén összesen 80.950.000 forintot adott át, mely összeget az ügynök nem fizetett be az alperesi jogelőd számlájára. A Fővárosi Bíróság 19.P.20.114/2010/
- számú ítéletével az alperesi jogelődöt - kármegosztás alkalmazása mellett - 64.280.000 forint és kamatai megfizetésére kötelezte a perújító felperes részére. A Fővárosi Ítélőtábla ezen ítéletet 6.Pf.20.082/082/2011/
- számú részítéletével megváltoztatta, a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasította, mely ítéletet a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.134/2011/
- számú részítéletével hatályában fenntartott. A Győri Törvényszék B.284/2008/
- számú ítéletével a perújító felperes sérelmére elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló
- IV. törvény
- §
(7)bekezdés b) pontjába ütköző különösen nagy kárt okozó folytatólagosan üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében bűnösnek mondta ki az alperes ügynökét, ...ot. A büntető ítélet rögzítette, hogy a perújító felperes ...nak mikor milyen összegű pénzt adott át és erre tekintettel ...ot a perújító felperes javára 79.850.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítéletet a Győri Ítélőtábla a
- április
- napján kelt Bf.42/2013/
- ítéletével a perújító felperes vonatkozásában helybenhagyta. A perújító felperes - a Győri Ítélőtábla ítéletére hivatkozással - perújítási kérelmet nyújtott be a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.082/2001/
- számú részítéletével szemben és 79.850.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a perújított alperest. A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.640/2015/
- számú végzésével a perújítás megengedhetőségét állapította meg és az elsőfokú bíróságot a perújítási kérelem érdemi tárgyalására utasította. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a Fővárosi Bíróság 39.P.20.114/2010/
- számú ítéletének, valamint a Fővárosi Ítélőtábla azt részben megváltoztató 6.Pf.20.082/2011/
- számú részítéletének és a Kúria másodfokú részítéletet hatályában fenntartó Pfv.IV.22.134/2011/
- számú részítéletének felperes neve perújító felperesre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és kötelezte a perújított alperest, hogy fizessen meg a perújító felperes részére 59.903.000 forintot és kamatait 15 napon belül, míg a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Döntött a perköltség viselése tárgyában is. Az indokolás szerint ... különösen nagy kárt okozó folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét valósította meg a perújító felperes sérelmére. A bíróság kiemelte: amikor a károkozás ténye a büntetőjogi törvényi tényállásnak is eleme, akkor a polgárjogi következmények levonása ügyében eljáró bíróságok a büntetőbíróság ítéletéhez e körben is kötve vannak. A jogerős büntető ítélet alapján ... kártérítési felelőssége a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján megállapítható, és mivel ... az alperesi jogelődnek mint gazdálkodó szervezetnek tartós megbízási jogviszonyban álló egyéni vállalkozóként végezte tevékenységét, így az alperesi jogelőd, illetve a perújított alperes felelőssége a Ptk. 350. §
(2)bekezdése és a Ptk. 348. §
(1)bekezdése alapján fennáll. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perújító felperes maga is hozzájárult kára bekövetkeztéhez: figyelmen kívül hagyta a biztosítási szabályzat általános szerződési feltételeit (VIII. fejezet
- pont), továbbá az „értesítés eseti díj megfizetéséről" megnevezésű okirat tartalmát, így az ott írtakkal ellentétben az eseti díjat ... részére készpénzben adta át. Nem ellenőrizte, hogy az általa átadott összegek megérkeztek-e az alperesi jogelődhöz, ezért az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján 75-25%-os arányban kármegosztást alkalmazott a perújító felperes javára, így ennek figyelembe vételével 59.903.000 forint és kamatai megfizetésére kötelezte a perújított alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a perújított alperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult figyelemmel arra, hogy a bíróság a tényállát nem tárta fel, így abból helyes következtetést sem vonhatott le. Harmadlagosan a kármegosztás arányának rá nézve kedvezőbb módosítását kérte. Álláspontja szerint a korábban eljárt bíróságok a döntésüket a büntetőeljárásban beszerzett adatokra figyelemmel hozták meg, így érthetetlennek tartotta, hogy a perújítás megengedését követően a bíróság egy tárgyaláson, mindenféle bizonyítási eljárás nélkül helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet és őt marasztalta. Hivatkozott arra is, hogy a Pp. 4. §
(2)bekezdéséből nem következik, hogy a polgári per szempontjából nem kell egyéb tényezőket mérlegelnie a polgári bíróságnak a büntetőeljárásban írtakon kívül. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a büntetőeljárásnak nem volt alanya. Utalt a Pp. 4. §
(2)bekezdéséhez írt kommentárra is, miszerint az eljáró polgári bíróság nem vitathatja a büntetőeljárásban a vádlott terhére rótt bűncselekményt és az ezt megalapozó tényeket, azonban egyéb vonatkozásban az ítéletnek nincsen hatálya a polgári perre, ezért pl. az ok-okozati összefüggés fennállását a polgári bíróságnak önállóan kell elbírálnia. E kötelezettségének a bíróság nem tett eleget, további bizonyítási indítvány, illetve újabb bizonyíték hiányában nem hozhatott volna marasztaló ítéletet. A kármegosztás alkalmazása során a polgári bíróság nem a büntetőbíróság ítéletére támaszkodott, a Ptk.
- §-ából helytelen következtetésre jutott, ugyanis annak a megállapításnak ellenére, hogy a perújító felperes nem a tőle elvárható gondosságot tanúsította, mégis rá terhesebb ítélet hozott. A perújítási eljárásban a perújító felperes személyesen nem jelent meg, újabb bizonyítékot nem csatolt, így kétségbe vonható, hogy milyen bizonyítékok alapján és hogyan jutott az elsőfokú bíróság a kármegosztás arányával kapcsolatos következtetésére. A perújító felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a jogerős büntető ítélet új bizonyíték, abban megállapítást nyert, hogy neki ... 79.850.000 forint összegű kárt okozott, így a jelen perben is ebből a tényből kell kiindulni. Az alapeljárásban a bizonyítékok csatolásra kerültek, a tanúk meghallgatása is megtörtént, további bizonyítási cselekmény indokolatlan lett volna. A tényállás felderítésre került, az nem iratellenes, a bizonyítékoknak a Pp.
- §-a szerinti mérlegelése nem támadható meg, a másodfokú eljárásban a bizonyítékok újbóli értékelésére és felülmérlegelésére nincs lehetőség. A kármegosztással kapcsolatban utalt a Fővárosi Ítélőtábla hasonló tényállású ügyben hozott 9.Pf.21.573/2013/
- számú ítéletére. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 256/A. § f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az elsőfokú bíróság - figyelemmel a jogerős büntető ítéletre - a tényállást helyesen állapította meg, a Fővárosi Ítélőtábla az arra alapított döntéssel és indokaival egyetért, az utóbbiakat megismételni nem kívánja. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: A Győri Törvényszék B.284/2008/
- számú ítéletével a perújító felperes sérelmére elkövetett, az
- évi IV. törvény (Btk.)
- §
(7)bekezdés b) pontjába ütköző különösen nagy kárt okozó folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek az alperesi jogelőd ügynökét, ...ot. A Győri Ítélőtábla Bf.42/2013/30. számú ítéletével a perújító felperes vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Btk. 318. §
(1)bekezdése értelmében aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A jogerős ítélet indokolása szerint ... a sértettek köztük a perújító felperes is - által kötött befektetéssel kombinált életbiztosítási szerződésekre befizetett eseti díjakat nem fizette be az alperesi jogelőd számlájára, továbbá az így felvett pénzösszegeket a sértettek részére egyáltalán nem, vagy csak részben fizette vissza. A Pp. 4. §
(2)bekezdése kimondja: ha a jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. Mivel a jogerős büntető ítélet 79.850.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperes megbízottját, ...ot, a jelen eljárásban, amely az alperes érte való helytállási kötelezettségén alapul, az nem volt már vitássá tehető, hogy a felperesnek az alperes megbízottjának károkozó magatartása folytán milyen mértékű kára keletkezett. Ezért a polgári bíróság nem állapíthatja meg azt, hogy ... a perújító felperestől nem vette át a büntető ítéletben megállapított 80.950.000 forintot, mely összegből a perújító felperes 1.100.000 forintot kapott vissza. Így a perújítási eljárásban vizsgált új bizonyíték, a károkozóval szemben a polgári jogi igényt is jogerősen elbíráló büntető ítélet alapján az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg a felperest ért kár mértékét. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy ... alperesi jogelőd ügynöke vonatkozásában alkalmazandó a Ptk. 350. §
(2), illetve 348. §
(1)bekezdése, így a perújított alperes felelősséggel tartozik a jogelődje ügynöke által harmadik személynek, azaz a perújító felperesnek okozott kárért. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Ptk. 340. §
(1)bekezdésében foglaltakat, helyesen mérlegelte a Pp. 206. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a perújító felperes terhére a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Felülmérlegelésre a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. A másodfokú bíróság a perújított alperest .....val egyetemlegesen kötelezte 59.903.000 forint és járulékai megfizetésére a Ptk. 350.§
(1)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy ezen rendelkezés hiányában a perújító felperes az őt megillető kártérítés összegéhez kétszeresen is hozzájuthatna. Az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság bár a perújított határozat részítélet volt, ítéletet hozott. Ezt helyesbítve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát részítéletként bírálta felül. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletnek minősülő ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A perújító alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a perújító felperes részére megfizetni a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült perköltségét, melyet az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a), b) pontja,
(5)bekezdése szerint határozott meg és azt a perújított alperes jogi képviselője ténylegesen kifejtett tevékenységére figyelemmel mérsékelt a
(6)bekezdés alapján. Budapest,
- március
- Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke . Molnár Ágnes s.k.. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bíró